Pest Megyei Hírlap, 1993. február (37. évfolyam, 26-49. szám)

1993-02-08 / 32. szám

1 PEST MEGYEI HÍRLAP MAGYARORSZÁG 1993. FEBRUÁR 8., HÉTFŐ 3 Óriási veszély a baloldali kollektivizmus Marad a nyugodt érd A Magyar Demokrata Fó­rum folytatni akarja a „nyu­godt erő” korábbi politiká­ját, és úgy tartja, hogy a VI. országos gyűlés eredménye­ként felállt az az elnökség, amely győzelemre vezetheti a pártot a ’94-es választáso­kon. Ennek érdekében az MDF nyitni kíván a társada­lom minden rétege irányá­ba, és rendezni szeretné kap­csolatait a sajtóval. Lénye­gét tekintve ebben vonta meg a közelmúltban lezaj­lott VI. országos gyűlés gyorsmérlegét a párt orszá­gos választmánya. Az országos választmány — amelynek ülésén influen­zás megbetegedése miatt ez­úttal nem vehetett részt An­tall József pártelnök-kor­mányfő — elhatározta egy öttagú különbizottság felállí­tását. E testület feladata lesz, hogy a tagság véleményének tanulmányozása után részle­teiben is megfogalmazza, mi­ben áll az országos gyűlés je­lentősége, és milyen tenniva­lók következnek a pártfórum döntéseiből. A VI. országos gyűlés előkészítését, lebo­nyolítását egyébként kisebb malőröktől eltekintve jónak minősítette az országos vá­lasztmány. Döntöttek arról is, hogy február 20-án újabb gyűlést tart a testület, és ek­kor megkezdődik a teljes tisztújítás folyamata a párt­ban, folytatva az országos gyűlés felső szintű tisztújító határozatait. Surján értékelése Ülésezett Munkaértekezletet tartott a KDNP a hétvégén. AZ érte­kezlet tárgya a KDNP társa­dalomban betöltött szerepé­nek, jelenlegi szervezettségé­nek értékelése és a párt mun­katervének kialakítása volt Dr. Szilágyiné Császár Te­rézia alelnöknő ismertette a választásokig terjedő idő­szak elvégzendő feladatait, valamint a párt országos és regionális helyzetét, a me­gyék szervezettségét. Ezek­nek tükrében megállapítha­tó, hogy a KDNP egyenlete­sen fejlődik, a tagszerveze­tek száma az elmúlt évben kö­zel tíz, a tagok száma köze! 20%-kal nőtt, és meghaladta a huszonegyezret. A politikai vitában ki­Az MDF VI. országos gyűlésének jelentőségét tag­lalva Székelyhídi Ágoston, az ügyvivő testület elnöke rövid levezetésben foglalta össze pártja vélekedését a szélsőségek mibenlétéről. A történész-politikus előre­bocsátotta: az MDF-nek va­lóban meg kell küzdenie a szélsőjobboldal kockázatá­val, de ez valójában min­den magyar állampolgár­nak feladata. Székelyhídi szerint a pártban már „elszi­geteltettek” a szélsőjobbol­dali felhangok. Gondot okoz viszont a párt számá­ra a szélsőségek helyes megítélése, mivel meghatá­rozásuk nem egyszerű mér­tani művelet. Az országos választmány úgy látja: a szélsőjobboldal lényege a „ nemzeti kollektivizmus". Miközben az MDF felveszi ellene a küzdelmet, figyel­meztet arra is, hogy leg­alább ekkora veszély a „nemzetek feletti kollekti­vizmus” . Ennek lényege az lenne, hogy bizonyos nem­zetközi vonulatokat akarna a nemzetre erőltetni. Szé­kelyhídi Ágoston meglátá­sa szerint a nemzetek fe­letti kollektivizmus egyik formája a „baloldali kollek­tivizmus, amely óriási ve­szély”. A nemzeti érdekek és értékek óvása, érvényre- juttatása ellenben nem nem­zeti kollektivizmus, tehát nem lehet a szélsőjobbal azonosítani. a KDNP emelt helyet kaptak a gazda­ságpolitikai, a privatizáció, a mezőgazdasági és a szo­ciálpolitikai kérdések. Az értekezlet második nap­ján Surján László pártelnök tartott értékelést előretekint­ve a választásokig a pártra váró feladatokra is. Különö­sen fontosnak tartja a párton belüli információáramlás ja­vítását és a párt politikai te­vékenységének következté­ben elért eredmények hang- súlyozását a kormány szoci­ális és gazdasági intézkedése­iben. Kevesen tudják, hogy a kétkulcsos áfa vagy a családi pótlék, illetve a többgyerme­keseknek adott adókedvez­mény elsősorban KDNP fel­lépésének eredményei. Uj párt a kisgazdáknál Uj kisgazdapárt létrehozását határozták el a 16-os ügyvi­vő testület (a Független Kis­gazdapárt ideiglenes köz­pontját és a 36-os parlamenti frakciót képviselő grémium) által szombatra összehívott ülés résztvevői. Az új párt megalakítását az a helyzet kényszerítette ki, hogy a Füg­getlen Kisgazdapárt úgyneve­zett ideiglenes központjának nem sikerült megszerveznie Torgyán József ellenében a párt jegyzési jogát. Minder­ről az ügyvivő testület tagjai: Németh Béla és Lehoczky Gyula, valamint Németh Bé­la, a 36-ok parlamenti frak­cióvezető-helyettese számolt be az összejövetelt követő sajtótájékoztatón. A politikusok elmondták, hogy korszerű gazdasági programot, minden társadal­mi réteg irányába nyitott, az agrárértelmiséget és a városi munkásságot, polgárságot is felölelő pártot kívánnak létre­hozni. Bejelentették: a febru­ár 27-re összehívott nagygyű­lésen kerülne sor a megala­kulásra és a pártprogram el­fogadására. Minden feladatra felkészültek a határőrök Megállítani az embercsempészetet A tavalyi határforgalomról és a várható feladatokról tar­tott sajtótájékozatót elmúlt hét végén a Határőrség Or­szágos Parancsnoksága. Be­vezetőben Morvay Ist\’án politikai államtitkár szólt ar­ról, hogy a szervezet szoro­san együttműködik a rendőr­séggel, valamint a Vám- és Pénzügyőrséggel. Tavaly közel egymillió embert (bű­nözőket!) tudtak visszatarta­ni attól, hogy bejöjjenek az országba. A nagyon sajnála­tos menekültáradat elől ter­mészetesen nem lehet, nem akarják lezárni a határt. Oly­kor néhány óra alatt kell dönteni létfontosságú kérdé­sekben, ami rendkívül meg­növeli a „végeken” dolgozó emberek felelősségét. Nováky Balázs vezérőr­nagy, a Határőrség orszá­gos a parancsnoka a helyze­tet elemezve elmondta, hogy tavaly közel százmil­lió ember lépte át a határt, továbbá több mint huszon­nyolcmillió járművet ellen­őriztek. Az államhatárral kapcsolatos jogellenes cse­lekmények miatt huszonné­gyezer esetben kellett intéz­kedni, ami az 1991-es év­hez viszonyítva 19.8 száza­lékos csökkenést jelent. A jogsértések többségét ro­mán és török állampolgárok követték el. Új jelenség, amellyel fel kellett venniük a küzdelmet az embercsem­pészet, és a kábítószerrel való visszaélés. Tavaly száz­huszonhárom embercsem­pészt fogtak el a határon, többségükben románokat és törököket. Jelenleg tizenkilenc akció­század működik a kijelölt irányokban. Felkészültek ar­ra, hogy bármely viszonyok között képesek legyenek az államhatárok fegyveres vé­delmére, és a határrendésze­ti feladatok végrehajtására. Nováky Balázs beszélt ar­ról. hogy szerb, román és uk­rán viszonylatban nehezen kezelhető torlódások, több­napos várakozási idők ala­kultak ki, elsősorban a teher­forgalomban, de időszakon­ként a személyforgalomban is. Összehangolt intézkedé­sekkel igyekeznek ezen segí­teni. A Pest megyei határsza­kaszra vonatkozóan, kérdé­sünkre Karacs Károly ezre­des elmondta, hogy ott is fo­kozott figyelmet kell fordíta­ni az embercsempészet meg­akadályozására. Olykor tele autóbuszok jönnek, Törökor­szágból Románián keresztül egész családokkal, melyek Magyarországon át szeretné­nek nyugatra továbbmenni. Ám mint ismeretes, a nyu­gateurópai országokban nem fogadják őket, s így nincs más lehetőség mint visszafordítani a próbálkozó­kat. A hivatásos útlevélkeze­lői állomány szolgálatba állí­tásával a határőrök szaksze­rűbben végzik bonyolultab­bá váló feladataikat. Javult a jogsértések felderítése, s ez­által nőtt a biztonság. Ga. J. Nagymaros kárpótlást követel Küzdelem a drog ellen A kábítószer elterjedésében nem az iskolák körül a diá­koknak osztogatott drogok jelentik a fő veszélyt, hanem a feketekereskedelem és az il­legális laboratóriumi előállí­tás. Ez utóbbi kettő megaka­dályozására kell fektetni a fő hangsúlyt. A megelőzés má­sik iránya a drog iránti keres­let csökkentése, vagyis az if­júság körében végzett felvilá­gosító munka — mondta Dr. Molnáráé Szomor Katalin,a tárcaközi drog- bizottság tit­kára a „Küzdelem a drog el­len" című, szombaton, Buda­pesten rendezett konferenci­án. A konferenciát a Magyar Nők Szövetsége szervezte a osztrák szövetségi kormány és Bécs város önkormányza­tának támogatásával. Magyarország eddig in­kább csak tranzitországként játszott szerepet a nemzetkö­zi kábítószer-kereskedelem­ben, de egyre több drognak már végállomása az ország. 1992-ben 200-300 kilogram kábítószer érkezett Magyar- országra, s ez mintegy tízsze­rese az előző évinek — mondta a szakértő. Magyar Anyák Nemzeti Pártja Zászlót bontott a Magyar Anyák Nemzeti Pártja, szom­baton Pápán. Sokorayné Teli Agnes elnök, a városi művelő­dési házban mintegy 80 részt­vevő előtt ismertette az új párt célját és programját. Hangsúlyozta: nemzeti politi­kai szervezetükbe kívánják tö­möríteni azokat a nőket és fér­fiakat — bárhol élnek a világ­ban —, akik arra törekednek, hogy a magyar ifjú nemze­dék félelemtől és nélkülözés­től mentesen, biztonságban, szeretetben, fizikailag, szelle­mileg egészségesen, hazája, történelme és a természet sze- retetében nőhessen fel. A zászlóbontó ünnepségen több parlamenten kívüli párt és szervezet is képviseltette magát, így a Magyar Nemzeti Párt és az 56-os Szövetség is. A nagymarosi önkormány­zat igényt tart a vízlépcső­építés idején kisajátított öt Duna-parti ingatlan tulaj­donjogára. Eredetileg jo­got formált az osztrák ven­dégmunkások elhelyezésé­re épült szállóra és a mel­lette lévő, tíz házból álló lakótelepre is. (Ezeket a Kincstári Vagyonkezelő Szervezet árverésre akarja bocsátani, s vásárlóként már jelentkezett is egy ka­nadai befektető cég, amely az épületegyüttesben haza­települő idős magyaroknak kíván otthont berendezni.) Most azonban az önkor­mányzat bejelentette: az utóbbi épületekről hajlan­dó lemondani, viszont mi­hamarabb birtokba kíván­ja venni a Budapesti Mű­szaki Egyetem volt üdülő­házait, amelyekben kaszi­nót, utazási irodát alakíta­na ki. A működtetés hasz­— Zenével, irodalmi mű­sorral kezdődött, politikai véleménynyilvánításával folytatódott, majd bomba­riadóval szakadt félbe a Demokratikus Charta teg­napi rendezvényének dél­előtti programja. A kulturális program mellett az érdeklődők több közéleti személyiség gondolatát, állásfoglalását hallgatták meg. Először a főpolgármester köszöntöt­te a résztvevőket, és össze­fogásra szólított fel annak érdekében, hogy az utóbbi időben mind gyakoribbá vált faji, etnikai vagy egyéb előítéleten alapuló fenyegetések, verekedé­sek ne ismétlődhessenek meg. A közelgő ország- gyűlési választási előké­születekre utalva, Demszky Gábor kéréssel fordult a főváros polgárai­hoz: fogadja elutasítás a kampány során mindazo­kat. akik az érvelő bírála­ton túl a gyűlölet és a nából a településfejlesztést tervezik finanszírozni. Az önkormányzat érvelé­se szerint az építkezés ide­je alatt elszenvedett kényel­metlenségek és a beígért, de elmaradt infrastrukturá­lis beruházások 1,1 milli­árd forint kárt okoztak a helységnek, ennek csupán szimbolikus ellensúlyozása lenne az összességükben 20 millió forintra értékelt Duna-parti épületek birtok­bavétele. A bontási munká­latok — állítják az önkor­mányzat vezetői — szintén megnehezítik a nagyköz­ség lakóinak életét: megnő a teherforgalom, a gépek zaja távol tartja az ideláto­gató turistákat. A nagymarosi önkor­mányzat Kupa Mihály pénz­ügyminiszternek küldött le­velet a Duna-parti ingatla­nok tulajdonbavételének ügyében. becsmérlés hangját ütik meg vetélytársaikkal szem­ben, miközben önmagukat ajánlják. A Demokratikus Charta célja, hogy a kommuniz­mus után demokrácia és ne „demokratára” jöjjön — hangsúlyozta hozzászó­lásában Konrád György. Magyarország még megka­paszkodhat, mert eddig nem süllyedt bele abba a mocsárba, amelyet a de­mokratára kifejezés jelöl. Az őszi ünnep után itt az ideje a tavaszinak is. Erre pedig nincs alkalmasabb nap, mint március 15-e, a sajtó szabadságának napja — mondta végezetül Kon­rád György. A délelőtti program so­rán a résztvevők „megvá­lasztották” a Charta új szó­vivői testületét. A választás után nem sokkal, déli 12 óra előtt néhány perccel, bombaria­dó szakította félbe a Char­ta-nap programját. Fideszes bankrabló Azt hittem, hogy majd napokig lázban tartja az újságírókat a hír: bank­rablás kiagyalására adta fejét a fideszes önkor­mányzati képviselő". Szá­mításom nem jött be. Ez­zel kapcsolatban nem hangzottak el kommentá­rok a rádióban, nem folyt róla hozzáértői be­szélgetés a tévében, sőt a Magyar Hírlap című na­pilap meg sem említi. Pe­dig annak idején, amikor egy, az Ifjúsági Demokra­ta Fórum (IDF) tagja itta­san vezetett és szembe­szállt a rendőrökkel, az nem múlt el ilyen nyom­talanul. Tán még a bel­ügyminiszternek is szól­nia kellett az ügyben. Most más a helyzet, hisz a legnépszerűbb párt em­beréről van szó, aki ér­deklődik a bankügyek iránt. Természetesen eszem ágába se jut ki­mondani, minden fide­szes hajlamos a bankrab­lásra, bár a múltkoriban úgy tűnt: minden IDF-es- bcn benne rejlik az, hogy ittasan volánhoz ül. Az sem vetődik föl bennem, hogy a fiatalembert maga a Fidesz jelentette volna fel azért, mert a bankban felejtett félmil­lió forintot... A Népsza­va oly módon szolidáris a fiatal demokratákkal, hogy csak arról ír, az ille­tő önkormányzati képvi­selő volt. A fideszességet elhagyja. A Népszabad­ság — talán nem véletle­nül — a 15. oldalon közöl szűkszavú beszámolót, igaz, megemlítik: a betö­rés kiagyalója fideszes. De nem csüggedek, biz­tos hallok még erről az ügyről, igaz, majd úgy, hogy mindez a Fidesz rá­termettségét mutatja, hisz kevés pénzt kapnak a költségvetésből. Hallot­tam már ugyanis „család- segítőt”, aki a kormány gazdaságpolitikáját és a betörések szaporodását „ügyesen” összehozta. (Vödrös) Charta-rendezvény Márciusban tüntetés

Next

/
Oldalképek
Tartalom