Pest Megyei Hírlap, 1993. február (37. évfolyam, 26-49. szám)
1993-02-05 / 30. szám
i PEST MEGYE1 HÍRLAP SZÜKEBB HAZÁNK 1993. FEBRUÁR 5.. PÉNTEK 5 Korlátok és lehetőségek A mozgáskorlátozottak idei segélyezéséről Pusztavacs Bács-Kiskun felé kacsintgat Álmatlan éjszakák, gondterhes nappalok Két éve, amikor megismertem, Laczkó János naptól, széltől cserzett arcú, nyugodt, kiegyensúlyozott ember volt. A negyvenes évei végét taposó agronómus az élete nagy részét szabadban, földközelben élte le. Ma, polgármesterként merőben másként fest. A napbarnítottság lekopott, s amennyivel vasaltabb a ruhája, annyival lett ó maga „gyűröttebb”. A napokban tartotta idei első klubösszejövetelét Albertir- sán a Mozgáskorlátozottak Pest Megyei Egyesületének Albertirsai Szervezete. A hangulatos pótszilveszteri programot aktuális kérdésekről szóló tájékoztató előzte meg. Zabó Gábornál az említett szervezet vezetője ismertette azokat a kedvezményeket. melyet a mozgás- korlátozottakat ez évben megilletik és azokat, amelyeket szükség esetén igénybe vehetnek. Eszerint lakásfelújításra és -korszerűsítésre, (pl. fürdőszoba-építésre, gázvezetékhez csatlakozásra), akik idáig nem éltek a lehetőséggel, egy alkalommal 150 ezer forintnyi összeget vehetnek fel. Házépítésre 250, illetve ha gyermek a mozgás- korlátozott, 100 ezer forintnyi segély igényelhető. Szó volt továbbá a telefon- vonalak bővítéséről. A súlyos mozgáskorlátozottak, ha 1992 év végéig megkezdték a 43 ezer forintos hozzájárulás befizetését, az önkormányzattól 12 ezer forintot igényelhetnek vissza. A visszatérítés jogosságáról szóló döntést a helyi képviselő-testület hozza meg jövedelemkimutatás és alapos környezettanulmány után. Kő sík Lajos, a Mozgáskorlátozottak Pest Megyei Egyesületének elnökhelyettese elmondta, hogy nagyon körültekintően kell elbírálniuk a segélyek kérelmezését, hiszen ha a jogtalan igénylő is pénzhez jutna ily módon, akkor az OTP esetleg megszüntethetné ezt a lehetőséget. A múlt év során 1300 kérelmező kapott házépítési-, vagy lakásfelújítási segélyt. Kérdésemre, hogy jelent-e a mozgáskorlátozottak számára valamilyen nehézséget a Népjóléti Minisztérium által idén kiadott kormányrendelet-módosítása, Zabó Gábomé megnyugtató választ tudott adni. Az eddigi gyakorlat szerint ugyanis minden év novemberében elkezdték beszerezni azokat a papírokat, szakvéleményeket, melyek a következő évi kedvezményekhez, juttatásokhoz szükségesek. így semmiféle nehézséget nem jelent ezek február 15-ei benyújtási határideje. A mozgáskorlátozottak jó része már értesítést is kapott kérelmének elfogadásáról. Pilisen például, mindenkit levélben értesítettek a megváltozott határidőről, de ekkorra már a többség túl volt a papírok leadásán. Egyedüli problémaként a mozgáskorlátozott egyének alacsony számú munkalehetőségét nevezte meg. Sokan vállalnának otthon végezhető munkát, varrást, bedolgozást, de sajnos túl kevés vállalkozó foglalkoztat mozgáskorlátozottat. A jövőben az egyesület megpróbál olyan vállalkozókat keresni, akik munkalehetőséget biztosítva, javíthatnának az érintettek anyagi helyzetén. Sz. L. — Álmatlanok az éjszakáim, gondterheltek a napjaim — mondja sóhajtva Pusztavacs első embere, s ha nem csalódom, most gondolatban visszasírja az agronómuséveket. Az 1560 lelkes község 38 millió forintból kell gazdálkodjon 1993-ban, ami a jelen gondok ismeretében a polgármester szerint lehetetlen. A gondot a tavaly beindított ivóvíz-program jelenti, illetve az ezzel járó anyagi problémák. Pusztavacs vize különösen rossz, sőt hírhedten rossz a környéken, egy tavaly márciusban végzett analízis szerint a baktérium-, a nitrát-, a vas- és a mangántartalom jóvalta több a megengedettnél. A község vénei szerint — egykori Coburg-cselédek — ez a víz ötven évvel ezelőtt még kiváló minőségű volt. Hogy miért ilyen szennyezett manapság? Laczkó János a huszadik század „áldásainak” tekinti: a víz- öblítéses WC-t, a mosó- és növényvédő szereket, az állati vizelet és ürülék derítőben tárolását, nem zártrendszerű derítőben oldják meg, következésképp a mérgező anyagok beszivárognak a talajba. Olyannyira. hogy még a 20 méternél mélyebb kutak vize is fertőzött. Hitelre nincs fedezet A tavalyi méréseredmény adta meg a végső lökést a vízközmű megépítéséhez, melyhez céltámogatást kaptak az államtól. Megkapták, de az az összeg csupán a 30 százalékát fedezte a beruházási költségnek. További támogatásért, kilencmillió forintért a Vízügyi Alaphoz fordultak, de kérésük nem talált meghallgatásra. — Az összberuházás több mint 50 millió forint. Céltámogatásként kaptunk 16,6 milliót, hatmilliót átvállalt az önkormányzat, 20 milliót a lakosság. Amikor megtudtuk, hogy a Vízügyi Alaptól nem kapjuk meg a pénzt, a kért összeg felét — 4,5 milliót — kiizzadtuk mi. különben a céltámogatás is odavész. Számításaink szerint a személyi jövedelemadóból és a helyi adókból befolyó pénzekből az idei 4,5 millió is összejött volna. Aztán mint derült égből a villámcsapás, úgy ért bennünket a szja. húsz százalékos megnyirbálása. Ez mintegy hárommillió forint bevételkiesést jelent,plusz a Nagykunsági Erdő és Fafeldolgozó Gazdaság vacsi részlege is tartozik a tavalyi adóval. A mai világban négy-ötmillió forint ba- gatell. De nekünk pont ez hiányzik a vízmű befejezéséhez, eny- nyivel nem vagyunk lefedve. Gondjainkról levelet írtam a Pest megyei közgyűlés elnökének, személyesen vittem el In- czédy János úrnak. Sajnos jóindulatú meghallgatáson túl semmit nem kaptam, azzal pedig nem tudom a kivitelezőt fizetni. — Miért nem vesznek fel hitelt? — Ha én kölcsönt kérek a szomszédtól, mindenek előtt azt mérem fel, miből adom majd vissza. A mi ciklusunkban erre kevés a kilátás, nincs a hitelre fedezet. Az pedig felelőtlenség lenne, hogy adósságokat hagyjunk hátra az utánunk jövőknek. Példátlan méretű erdökitermelés Az erdőgazdaság kapcsán eszembe jut egy régebbi beszélgetés, akkor Laczkó János olyan álmokat dédelgetett, hogy a tulajdonjogi viszonyok rendezésével a pusztavacsi erdő tulajdonjoga visszaszáll majd a községre, s ezzel merőben megváltozik az anyagi helyzetük. — Jól mondja, csak álom volt. A jelenlegi ismereteim alapján az erdők állami tulajdonban maradnak. De legalább észszel csinálnák az erdőművelést! Mert ami itt folyik nálunk, arról nyugodtan mondhatom, esztelen rablógazdálkodás! A Nagykunsági Erdő és Fafeldolgozó Vállalat tönkre ment, most folyik ellenük a csődeljárás. Az adósságaik egy részét a különböző gyáregységek kiárusításából fedezik, a vacsi fafeldolgozót is elkótyavetyélték, húszmillióért vette meg egy olasz—magyar kft. Ezzel egyidőben olyan méretű kitermelésbe kezdtek, amire még nem volt precedens. A mintegy 35 ezer hektáros erdőségekből 150 ezer köbméter fát akarnak kivágni 1993-ban (ebből Pusztavacs 7,8 ezer hektárral szerepel). — Mennyit pótolnak helyette? — Az 1991-es adatokat ismerem, amiből lehet következtetni. Összbevételként 668 millió forintot könyveltek el. Ebből 27,7 milliót költöttek erdősítésre, de magára magra és csemetékre csak 5,7 millió forintot. Nem értem, hogy nem tűnik ez fel azoknak, akiknek kötelességük az erdőkre vigyázni. Gondol-e valaki arra. hogy mi marad utánunk, a helyünkbe lépőknek? A fa nem bab és nem burgonya, amit tavasszal elvetünk és ősszel begyűjtünk. Egy nyárfának 20. az akácnak 30, a tölgynek 80 év kell, amíg „beérik”. A megye déli része mostohagyerek —Ha visszakapná az erdőt, ön mit tenne? — Azonnal leállíttatnám az esztelen kivágásokat! Most még nem késő. Csak annyit vágnánk ki. amennyit a józan ész diktál. A jelenlegi irtás tíz százalékát. Laczkó János — mint mondja — nemcsak az erdőgazdálkodással, de a Pest Megyei Önkormányzattal sincs kibékülve. — Nem vagyok! Mert meggyőződéssel állítom — sőt a térség jónéhány önkormányzata van hasonló véleményen —, hogy a megye északi része előnyös helyzetet élvez a délivel szemben. Azok jóvalta több odafigyelést és támogatást kapnak. Nem csinálok belőle titkot, erősen fontolgatjuk, hogy átkérjük magunkat a szomszédos Bács—Kiskun megyéhez. Ezt bizony nem kéne megvárni, mint ahogy azt sem, hogy a vacsi erdőt újra pusztaság váltsa fel, mint anno dacumal, az első Coburgok idején. Matula Gy. Oszkár A szentendrei szalon csatlakozott Teátrumban a magyar Suzuki Erőteljes községfejlesztés Foton, akár hitelből is Még egy hét sem telt el azóta, amikor hírt adhattunk kezdeményezésünk kedvező fogadtatásáról — amelyben a magyar ipar támogatására, hazai termékek vásárlására biztatjuk olvasóinkat —, máris támogatóink körének bővüléséről számolhatunk be. Paulina László vállalkozó, szentendrei Suzuki márkakereskedő csatlakozott — reméljük hamarosan mozgalommá bővülő — akciónkhoz. A Pest Megyei Hírlap szerkesztősége és a szentendrei kereskedő egy éves együttműködési megállapodást kötött. Paulina Lászlót Szentendrén üzletemberként ismerték meg nagyon sokan, s ezek alapján, a város polgárainak bizalmából a közéletben is számos megbízatása van. Tagja Szentendre önkormányzati képviselőtestületének, s a Kisgazdapárt városi elnöke. — Vállalkozó vagyok, amióta élek — mondja magáról Paulina László. Az üveges kisiparos számára a nyolcvanas évek elején nyílt először lehetőség a növekedésre. Üveghutát épített, amelyben számtalan színű és formájú öblös üvegek készültek, gyakran' kisszériás, művészi igényességit darabok. A megrendelők között volt az Idea Iparművészeti Vállalat is, amely sok szép lámpabúrát vásárolt innen. Az évtized végére harminc fős üzemmé fejlődött a vállalkozás, amikor eladta a tulajdonosa. Ezután a Teátrum éttermet bérelte ki Paulina László, ahol először bevásárló központot nyitott, tavaly pedig átalakította, s azóta ide tér be a környékről, aki Suzuki gépkocsit szeretne vásárolni. A Magyar Suzuki 67.-vel kötött szerződés jóvoltából egy szervizzel is bővült Szentendre, hiszen az esztergomi cég azzal a feltétellel köt dealeri szerződést, ha a vállalkozó javítóműhelyt létesít. A szentendrei Suzuki szalon a gyári sztenderdnél is komfortosabb, mert büfé áll a betérők rendelkezésére, ahol még egyszer megfontolhatják, hogy milyen színű is legyen az az autó, vagy megvárhatják a javításra leadott gépkocsit. A jellegzetes vonalú piros „S” betűs embléma alatt kilencen találtak megélhetést. A tulajdonos mintegy tízmillió forintot fektetett be a Suzuki Márkaképviselet létrehozásába. Bízik abban, hogy a gyárból elegendő magyar Suzuki érkezik majd Szentendrére, s a vevőknek mind kevesebbet kell majd várni az autóikra, mert jelenleg — mint az országban mindenütt — Szentendrén is előjegyzésre lehet kapni a Swiftet, a Sedant, a Vi- tarát és a Marutit. (zelei) Fót nagyközség olyan közel fekszik a fővároshoz, hogy lakói számíthatnak rá: bizonyos közép- és felsőfokú ellátási feladatoktól Budapest mindig tehermentesíti majd a települést. Azt persze jól végig kell gondolni, hogy milyen-fejlesztési programokat lehet elmulasztani egy akkora faluban, ahol 13 ezer 500 az állandó lakó, 2 ezer 100 az ideiglenes. Ezek a számok sejtetni engedik, hogy a lakásviszonyok igen ellentmondásosan alakullak az elmúlt évtizedek alatt. Tóth Sándor polgármester előadásából amelyet nemrég egy közmeghallgatás keretében tartott, megismerhettük a település mai társadalmi-gazdasági viszonyait, akárcsak azt a jó módszert, ami által kibővültek a nyilvánosság és a demokrácia keretei. A polgárok áttekintést kaphattak településük helyzetéről, a megoldásra váró közös dolgokról. A jó önkormányzati politikának valóban követelménye ma, hogy ilyen megöldásokkal ébressze fel a közös cselekvés igényét, hogy aztán könnyebb legyen erősíteni a legszűkebb haza megtartó képességét. Gyarapodott Fót további betelepülőkkel is, mert a Pest-közelség örök vonzóerő. Ez a gyarapodás is indokolja a különböző szolgáltatásaik egyenetlenségének jövőbe-« ni feloldását. A lakásgondokon többek között kedvezményes telkek kiutalásával is próbálnak segíteni a fiatal otthonteremtőknek. Azt a tényt, hogy a helység 69,6 kilométer hosszú útjainak a 41 százalékát szilárd burkolat fedi, hogy a terület negyven százalékán épült ki a szennyvíz elvezetés, a polgármester városi színvonalnak minősíti. Csakhogy még javítani kell a közlekedést és a hírszolgáltatást — tette hozzá, s folytatta azzal, hogy az önkormányzat az orvosi rendelők technikai ellátottságán is szeretne kedvezően változtatni. Tovább kell fejleszteni a közmű hálózatot, műveltebbé kell tenni az ifjú nemzedéket, s mindenekelőtt mind több fiatalnak kell az idegen nyelvtudás megszerzéséhez segítséget adni. Csak ez segíthet azon a bajon, hogy sokuk céltalanul, élete aktív korszaka kezdetén elfoglaltság nélkül jár-kel. Hiányzik, s ezért mielőbb létesíteni kell Foton egy szakmunkás- képző iskolát. A költségvetés készítésekor a nagyközség kedvezőtlen helyzetben van. Nincs megtakarított pénz, kevés a 235 millió forint központi támogatás, de azért erőteljes községfejlesztést kell folytatni. Ezt indokolja a közeledő Expo éve is. Erre úgy kell készülni, hogy az alkalomra épülő létesítmények később is szolgálhassák a lakosságot. A megoldás kulcsa: hitelt kell felvenni. Ezekben az években érdemes beruházni, mert most még nagy a vállalkozók kínálata, olcsóbb a munkaerő. A hallgatóságnak tetszettek az optimista elképzelések. Kovács T. István
