Pest Megyei Hírlap, 1993. február (37. évfolyam, 26-49. szám)

1993-02-05 / 30. szám

PEST MEGYEI HÍRLAP SZUKEBB HAZANK 1993. FEBRUAR 5., PENTEK Iparosbállal kezdődik a farsang Piliscsabai változások Hitel, világ, tartozások Ki nem fizet az OTP-nek? Adósok jelentős csoportja fizeti késedelmesen havi tör­lesztéseit a váci OTP-fióknak. Mint Endró'di Imre igazga­tó a legutóbbi beszélgetésünk alkalmával elmondta: — A lakásépítési, vásárlási hitelek nagy részét a nyolcvanas években vették fel az emberek. Csak így tudtak otthont teremteni maguknak. Most viszont megnőttek a csalá­dok anyagi terhei, nehezebb beosztani a jövedelmeket. A hátralékosok újabb csoport­ja jött létre az által, hogy a vállalkozók közel fele sem fi­zeti rendszeresen a felvett hi­telek részleteit. Miattuk ed­dig 60 millió forint kintlevő­séggel kell számolni. — A vállalkozók miért nem fizetnek? — Sokuknál egyévi műkö­dés után jelentkeznek ezek a gondok. Pedig milyen sok kri­tikát kapnak a bankok, hogy nem elég vállalkozás-bará­tok! Node kellenek a biztosí­tékok. Most viszont gyengék a hitelek fedezetei. Vannak ugyan már kezdeményezések arra. hogy legyen állami ke­zesség, valamilyen garancia- rendszer. Ám amíg ilyen nincs, addig a pénzintézet a saját kockázatára hitelez. Ál­talában kétszeres fedezetet ké­rünk. Ha ugyanis valaki ma fizetésképelen lesz, a kama­tok miatt 2-3 év alatt megdup­lázódik a tartozása. Csak­hogy a legtöbb embernek mije van? Például háza, amit lakottan nem lehet eladni. Muszájból fogadunk el föld- ingatlant, víkendházat, há­rom évnél nem régebbi, nyu­gati márkájú gépkocsit, érték­papírt, devizát. — Mit kezdenek a régi tar­tozásokkal? Árvereznek? Ki­lakoltatnak? — Előfordulhat, hogy vala­kinek eladtuk a házát, de ő benne maradt. Senkit sem le­het az otthonából kitenni, mert nincs hová. Tehát még- sincs itt az a vadkapitaliz­mus. Nyugaton azért lehet fe­dezetnek tekinteni a házat is, mert ott olyanok a körülmé­nyek. Huszonnégy órán belül kiköltöztetik a tulajdonost. — Mi okozhatja a vállalko­zók fizetési gondjait? A gaz­dasági körülmények, a kezde­ti tapasztalatlanság? A pálya­tévesztés? — Ez is az is, de például a hitelező szándékos félreveze­tése. Van aki úgy akar pénz­hez jutni, hogy vállalkozónak tünteti fel magát. Ha beszerzi az erkölcsi bizonyítványt, megkaphatja az igazolványt. A Munkaügyi Minisztérium tavaly ősszel területünkön végzett vizsgálata kiderítette: Van, aki már nem folytatja, van aki bele sem kezdett az állítólagos vállalkozásába. Velük visszamenőleg és ka­matostól kell megfizettet­nünk a tartozásaikat. K. T. I. Piliscsabán annyi minden történt két éY alatt, mint azelőtt egy negyed ember­öltő alatt. Ez is bizonyítja, hogy a megnövekedett ön- kormányzati önállóság mi­lyen tág teret biztosít a si­kereknek és a megvalósítá­soknak. — Természetesen az önkor­mányzati törvényen túl, a dolgokat mégiscsak az em­berek döntik el — mondja Kasza Péter polgármester, majd így folytatja: — Sokáig, hosszú évtize­dekig hiányzott a civil kez­deményezés, ez pedig sok­szor megbénította a jóaka­ratot is. Most hála az Isten­nek változtak a körülmé­nyek, és ezzel egy időben változott a szemléletmód is. Ki gondolta volna, hogy Piliscsabán viszonylag na­gyon rövid idő alatt meg­alakulnak olyan szerveze­tek, amelyekről csak a régi időkben volt ildomos be­szélni. Megtudtuk, hogy a va­lós igényeknek megfelelő­en megalakult a fiatalok egyesülete, tevékenykedik a céhegyesület, nagy kedv­vel fogtak a munkához a piliscsabai németek kultu­rális egyesületének tagjai is, de nem tétlenkednek a Kasza Péter polgármester ték a kórházat, a szülőotthont. Ezt a sérülését a mai napig sem heverte ki a város. Érthető te­hát, hogy az önkormányzat ve­zetése az egyik legfontosabb feladatának a kórházi rekonst­rukció mihamarabbi megvalósí­tását tekinti. Dr. Kruppa Ildikó az önkor­mányzat szociális és egészség- ügyi bizottságának elnöke a fentiekhez hozzáfűzi: — az egészségügyi integráció óriási kárt okozott a városnak azzal is, hogy a kórház megszűntével jelentős szellemi tőke vándo­rolt el a városból. A nagytudá­sú főorvosok máshol teleped­tek le. A helyi egészségügy kár­pótlása tehát akkor történhet meg, ha a most elkezdődött kór­házrekonstrukcióval új, erős, szakmailag képzett főorvosi gárda alakul ki. Ettől eltekintve úgy véli, Nagykőrösnek a csak­nem 30 ezres lélekszámhoz és hasonló településekhez viszo­nyítva az orvosi ellátottsága ösz- szességében jónak mondható. Dr. Elek Attila a kórház-ren­delőintézet igazgató főorvosa osztja kollégája véleményét. Hozzáfűzi azonban: a diagnosz­tika területén még nem beszél­hetünk kifogástalan személyi feltételekről. Egy röntgenorvo­si állás vár betöltésre már évek óta, de talán márciusban ez a gond is megoldódik. Ugyan­csak szeretnének egy másik kol­légát is felvenni a laboratórium­ba, ahol szintén csak egy szak­orvos dolgozik. Egyébként a szakrendelőkben a létszám ele­gendő, az orvosi állások betöl­tötték. A belgyógyászati osztá­Erdősi Ágnes felvétele lyon hasonló a helyzet, ott egyébként a hét kolléga közül három szakorvos. Meg kell em­líteni még az üzemorvosi ren­delést. Jelenleg egy főállású és egy nyugdíjas üzemorvosuk van. Azért csak ennyi, mert mint ismeretes, a nagyobb mun­kahelyeken jelentős létszám- csökkenés történt. A háziorvosi szolgálat létszá­ma teljes. Lehetőség nyílt arra, hogy néhányan területi kötele­zettséget vállaló vállalkozó ma­gánorvosként dolgozhassanak. Később további négy orvosuk is vállalkozó háziorvosként dol­gozik majd, mihelyt az idevágó rendeletet módosítják. A gyer­mekorvosi ellátás személyi fel­tételeit illetően is kedvező a helyzet, az itteni öt állás ugyan­csak betöltött. Az utóbbi időben technikai vonatkozásban is történt fejlő­dés. A korszerű EKG-rend- szert, az ultrahangkészüléket említik. A háziorvosi-szolgálat részére is beszereztek modem EKG-készülékeket és számító­gépeket, részben városi, rész­ben állami segítséggel. A jövő­ben mindenképpen a labor-diag­nosztikai rendszert kell bővíte­ni elsősorban, tekintettel a házi­orvosi szolgálatnál e vonatko­zásban mutatkozó nagy igé­nyekre. Ezenkívül pedig a rönt­gen és a nőgyógyászat techni­kai adottságain kívánnak javíta­ni. Nyársapáton egy-egy körze­ti orvos, védőnő és házi ápoló szolgálja a falu betegeit. Fogor­vos hetente kétszer Kocsérról jár át. A lényeg azonban az, idegen, ha azokat a saját szemével látja. Ehhez vi­szont elég, ha végigmegy az ember a község utcáin, mert lépten-nyomon új üzle­tekbe botlik. Kasza Péter örvend a vál­tozásoknak, azt tartja, hogy mindenképpen szükség van a vállalkozókra, de tudja és elismeri a buktatók nehézsé­geit is. — Magyarországon jelen­leg az válthat ki engedélyt, aki éppen akar. Ez nem baj, ha a vállalkozó valódi szak­ember. Az élet viszont bebi­zonyította, hogy ez az állí­tás nem minden esetben igaz. Sokan csak a gyors meggazdagodás reményé­ben váltják ki a vállalkozói engedélyt. Virágzik a primi­tív kapitalizmus, ez pedig azzal jár, hogy sokan, na­gyon sokan, nem tartják he az elemi szabályokat sem. Az önkormányzat azt sze­retné, ha sikeresek lenné­nek a piliscsabai vállalko­zók, mert ezzel nyernének a vállalkozók, de nyerne az önkormányzat is, hiszen a jó szakemberek felvállal­nák a közterhek egy részét is. Szóval, Piliscsabán zajlik az élet, és naponta érzékel­ni lehet az új idők új szelét. Papp János hogy ilymódon az egészség- ügyi alapellátása biztosított a nyársapátiaknak. Noha, az orvo­si rendelő kicsit szűkős, műsze­rezettségben legalább sikerült az utóbbi időben előbbrelépni. Számítógépet vettek, a fogor­vos is korszerű műszerekkel, eszközökkel dolgozhat. Most a fűtés korszerűsítése van soron, valamint a gyógyszertár meg­nyitása, amely várhatóan a ta­vasz folyamán lesz esedékes. A kocséri egészségügy sze­mélyi feltételei is kielégítőek. Ott az imént említett fogorvo­son kívül egy szakorvos rendel még, valamint egy védőnői kör­zet alakult ki. A község vezeté­se sokat fáradozott azon, hogy legalább az alapvető kezelések helyben megoldódjanak. Azóta van fogászati röntgen, a jól fel­szerelt rendelő ma már EKG- val is rendelkezik, és a vércu- korvizsgálatra sem kell a jövő­ben Kőrösre utazni. A kiterjedt tanyavilággal ren­delkező településen nagy jelen­tőségűnek tartják az egészség- ügyi gépkocsi beállítását. A jár­műhöz alapítványi pályázaton nyert pénzzel, és jelentős önkor­mányzati támogatással jutottak. Ami pedig a talán nem olyan tá­voli jövőbe vetett kocséri remé­nyeket illeti, az körülbelül ha­sonló ahhoz, amit dr. Elek Atti­la és dr. Kruppa Ildikó kifejtet­te: a megyének e déli csücské­ben élők akkor érezhetik majd biztonságosnak az egészség- ügyi ellátást, ha a körzet vissza­kapja azt, amit elvettek tőle. Kórházát, amelyben a szolgálta­tás minősége a teljesítmény lesz a legfőbb mérték, és ame­lyet már a századvég igényével álmodtak meg a tervezők. Összeállításunkat Balázs Gusztáv, Fehér Ferenc és Miklay Jenó' készítette nyugdíjasok sem, akik egyesületi formában vesz­nek részt a község életében. Példamutatónak tartják a piliscsabai iparosok kezde­ményezését, akik úgy dön­töttek, hogy rangot adnak saját egyesületüknek a régi hagyományok szerint. A községi önkormányzat nem zárkózott el kezdeményezé­süktől, és már tavaly meg­kezdték a saját klubhelyi­ségnek a kialakítását közvet­lenül a polgármesteri hiva­tal melletti épületben. Kö­zös összefogással elvégez­ték a legszükségesebb felújí­tási munkákat, de még sok a teendő. Éppen ezért most úgy döntöttek, hogy a far­sang első bálját az iparosok szervezik meg, és abban re­ménykednek, hogy az így befolyt összegeket is fel tud­ják majd használni a köz ja­vára. A statisztikai adatok sze­rint a községben 311 ma­gánvállalkozó keresi a bol­dogulás útját, de talán Buda­pest közelségének köszön­hetően 80 gazdasági társa­ság is itt telepedett le. A változásokról csak ak­kor kaphat hiteles képet az (Folytatás az I. oldalról) Sajnálatos, hogy a Galga- mentén szombaton és vasárnap egyetlen ügyeletes orvos lát el több tízezer embert Váckisújfa- lutól Galgahévízig. Dr. Basa Antal és dr. Jancsy György ezen is változtatni kíván! Bizto­sítani fogják a pénzt ahhoz, hogy a két község négy orvosa együtt lássa el az ügyeletet, te­hát a hévízieknek se kelljen Aszódra utazniuk — ígérik. Dr. Jancsy György elmondja, hogy a hévízgyörki kollégával is beszéltek tervükről. Ha a két község által meghirdetett gyer­mekorvosi állásra jelentkező doktor is egyetért majd elképze­lésükkel, akkor hatan tudnák egymást váltani. Nemcsak hét­végén, hanem minden nap éj­jel-nappal lenne ügyeletes orvo­sa Hévízgyörknek, Galgahévíz- nek és Túrának. A központi ügyelet állandó helyen működ­ne, természetesen az orvos mel­lett, asszisztenssel. így a házior­vosok készenléti ügyeletből fa­kadó terhelése csökkenne, a be­tegek pedig nagyobb biztonság­ban éreznék magukat. Cegléd egészségügyi helyze­te hasonló képet mutat, mint az országos, s a megyei átlag. Ezt a következtetést vontuk le dr. Csikós Rózsa, a Toldy-kórház rendelőintézete főorvosának szavaiból, aki jónak ítéli a vá­ros és a környező községek egészségügyi ellátását. A múlt esztendőben a rendelőintézet­ben mintegy háromszázötvene­zer beteg fordult meg. Ceglé­den — jól szervezett hálózat­ban — tizenhárom család, hét gyermek és kilenc fogorvos végzi el a teendőket.- Nincs tartós orvoshiány, vi­szont kétségtelen, hogy egyes szakrendeléseken nagy a zsú­foltság. Ez feltehetően apadni Megyei körkép az egészségügyi ellátásról Minilaboratórium a rendelődben fog, ha a családorvosok mind több feladatot átvállalnak a be­tegek ellátásából, és az eddigi­nél nagyobb hangsúlyt fektet­nek az egészségügyi felvilágosí­tásra. Dr. Csikós Rózsa elmond­ta, valamennyi családorvosi ren­delőben van EKG-készülék, sőt újabban már számítógép. A le­galapvetőbb vizsgálatok elvég­zéséhez megteremtették a felté­teleket. Jó lenne, ha a jövőben egy-egy betegnek kevesebb időt kellene eltölteni a várako­zással. Ezen jobb szervezéssel — a számítógép alkalmazása megkönnyítheti — alighanem lehet majd javítani. A ceglédberceli önkormány­zat két háziorvost foglalkoztat, tudtuk meg Lór László polgár- mestertől. Az egyikhez kétezer­kétszáz, míg a másikhoz két- ezer-kétszáznegyvenhét lakos tartozik. Rajtuk kívül egy nyug­díjas gyermekorvos — aki he­tente háromszor rendel —, vala­mint egy fogorvos tevékenyke­dik a faluban. Az anya, gyer­mek- és csecsemővédelmet két védőnő látja el. A gép és mű­szerellátottság EKG-, szem-, vércukor- és kislaboratórium- vizsgálatok elvégzését teszik le­hetővé. Emellett persze a ki­sebb sebészeti beavatkozástól a fizikoterápiás kezelésig jó né­hány bajt tudnak orvosolni. Molnár János, Csemő polgár- mestere elmondta, hogy a tele­pülésen két háziorvos tevékeny­kedik. Egyikhez és másikhoz is ezerötszázan fordulhatnak. Po­kolian nehéz a dolguk, ugyanis kétezerhatszázan a tanyavilág­ban élnek, esős időjáráskor a hatalmas sár, nyáron pedig a homok miatt alig lehet eljutni hozzájuk. A faluban egy ma­gán- és egy fogorvos, valamint egy védőnő is munkálkodik. Fazekas Györgyné jegyzőtől megtudtuk, hogy Alhertirsán egy-egy orvosra — öten látják el a teendőket — több mint ezerhatszáz személy jut. Ezen kívül két gyermekorvos foglal­kozik a legifjabbakkal. A köz­ségben tervezik az orr-fül- és gégészeti, valamint a szemésze­ti szakrendelés bevezetését. Ugyanakkor ebben az esztendő­ben szeretnék megteremteni a lágylézeres sebészeti gyógyítás lehetőségét, a központi orvosi rendelőben. Heimann Gyula, Jászkaraje- nő polgármestere arról tájékoz­tatta lapunkat, hogy a települé­sen két — az önkormányzat al­kalmazásában lévő — házior­vosra hárul nemcsak a község, hanem Kó'röstetétlen egészség- ügyi ellátása is. Fogorvos szin­tén tevékenykedik a faluban, vi­szont helybéli gyermekorvos hí­ján Ceglédről jár ki egy kollé­ga. Az önkormányzat komoly gondot fordít arra, Hogy az egészségügyi ellátás feltételei minél jobbak legyenek, ám nem kis fejfájást okoz az, hogy csaknem hárommillió forinttal kell pótolni az egészségügy mű­ködtetéséhez szükséges össze­get. Ugyanis a társadalombizto­sítás ennyivel lesz az idén szűk­markúbb. Nagykőrösön az egészség- ügyi ellátás vonatkozásában ej­tették a legnagyobb sebet tíz év­vel ezelőtt, amikor kitelepítet-

Next

/
Oldalképek
Tartalom