Pest Megyei Hírlap, 1993. február (37. évfolyam, 26-49. szám)

1993-02-04 / 29. szám

$ PEST MEGYEI HÍRLAP SZŰKEBB HAZÁNK 1993. FEBRUÁR 4.. CSÜTÖRTÖK 5 Torgyán József új összefogást hirdet! — mutatják már szinte belépésem pillanatában a legutóbbi országos ve­zetőségi ülés határozatáról kiadott közleményt a Kis­gazdapárt Pest megyei központjában, ahová azért kap­tam meghívást, hogy ők is elmondhassák (ellen(vélemé­nyüket a l.ados Lászlóval készített s lapunkban megje­lent interjúval kapcsolatban. — Azt hirdeti a pártelnö­künk — mutatnak rá az említett közlemény leglényege­sebb mondatára meghívóim —, hogy a pártelnök nem emel kifogást a pártból kizártak visszatérésére. A Kisgazdapárt véleménye más Pest megyében nem volt szakadás — A lényeg az — szögezi le a bíróság által is bejegyzett FKGP megyei vezetője, Sán­dorffy Ottó, miközben mun­katársaival, Herczeg Ferenc alelnökkel, Kiss György főtit­kárral és Izsó Mihály parla­menti képviselőkkel körül­ülik az asztalt —, hogy soro­zatos csúsztatásokat és ferdí­téseket tartalmaznak Lados Lászlónak a lapjukban megje­lent gondolatai. A legkirí­vóbb — mondjuk úgy, téve­dése —, hogy ő a párt terüle­ti egységéért száll síkra. Nos, tudni kell: a megyében nem volt szakadás, sőt mind ez idáig senkit sem zártak ki a Kisgazdapártból. Lados Lászlónak, a korábbi elnök­nek az eltávolítása sem politi­kai ok miatt történt. Olyan gazdasági jellegű visszaélése­ket, pénzügyi szabálytalansá­gokat követett el, melyek mi­att a fegyelmi bizottság kény­telen volt felfüggeszteni meg­bízásából. Mit mondjak: La­dos nélkül is jól mennek a pártügyek... H. F.:—Tulajdonképpen már az általa említett ócsai gyűléssel is bajok vannak. Jegyzőkönyvvel tudjuk bizo­nyítani, hogy azon a bizo­nyos október végi napon mindössze 50-60 ember je­lent meg az említett települé­sen, s csupán ennyien szavaz­tak Lados László pártelnök­ké választására is... Majd februárban lesz egy számve­vőszéki vizsgálat, mely pon­tot tesz Lados úr gazdasági szabálytalanságainak végére. Akkor válik hatályossá az említett felfüggesztés is. Min­denesetre az elnök személye — ő Sándorffy Ottó — két­ségtelen a megyei kisgazdák számára! Újraéledő szervezetek kellenek — Említette, hogy Lados úr nélkül is megy a párt. Ho­gyan? Hiszen az említett ve­zető több szempontból is bí­rálja önöket azért, mert vá­lasztásokkor tett ígéreteikből máig semmit sem valósítot­tak meg! S. O.: — Ami a legfonto­sabb, hogy keresztény szel­lemben mennek a Kisgazda- párt ügyei a megyében, sőt az egész országban. Ami a gyakorlati tetteinket illeti, azok közül a legfrissebbeket említem csak. Előrehaladott tárgyalásokat folytatunk a MEDOSZ-szal: már aláír­tunk egy, a későbbi szoros együttműködésünket előmoz­dító szándéknyilatkozatot. Ugyanezen az úton indul­tunk el a Kereskedői Kantorá­val is. Ezeket a munkáinkat egy sürgető belső feladat egé­szíti ki: mihamarabb meg kí­vánjuk erősíteni a párt polgá­ri tagozatát a megyében. Ezt azért tűztük ki célul, mert úgy érezzük, ennek az erő­nek a hangsúlyozása nélkül féloldalasak vagyunk, illetve velük kiegészülve léphetünk elő komoly helyi erővé. Szin­tén a gyakorlati munkánk ré­sze, hogy Isaszegen, illetve Abonyban már megszervez­tük a párt történelmében olyan jeles helyet elfoglaló gazdatanfolyamainkat. Ha­sonló terveink vannak Sziget- szentmiklóson és környékén. Ezekre az alapokra építve 1994 telén kívánjuk beindíta­ni az ezüstkalászos, majd 1995-ben az aranykalászos tanfolyamainkat. Természete­sen ezek a kurzusok nem­csak az elvi felkészülést ala­pozzák meg, hanem gyakor­lati ismereteket is biztosíta­nak ahhoz, hogy felkészült szakembereink részt vegye­nek a gazdakörök munkájá­ban. — Hány kisgazdát mozgó­síthat a párt a megyében? S. O.: — Nehéz pontos számokat mondani, mert bi­zony a korábbi elnök sok he­lyütt elhanyagolta a sejtek szervezését, s nem törődött kellőképpen valamennyi tag- szervezettel sem. így csak any- nyit tudunk, hogy papíron 144 helyi csoportja van a Kisgazdapártnak a megyé­ben. Olyanról is tudunk, hogy egyes helyeken elhal­sajtónk, gyenge az informá­cióáramlás. Pedig lenne mi­ről beszámolni mostani és le­endő tagjainknak! S. O.: — A megyében öt képviselő, 17 polgármester és 144 testületi tag erősíti a Kisgazdapárt színeit. Leg­újabb örömünk éppen a kö­zelmúltban lezajlott sóskúti választásokhoz kapcsolódik, amikor szintén a párt színei­ben versengő jelölt aratott győzelmet. Rossz törvény rossz végrehajtás — Ez a viszonylagosan magas képviseleti arány meg­mutatkozik a megye hétközna­pi életében is? Azaz ott van- nak-e a kisgazdák, ahol leg­jobban keresik őket az embe­rek: a kárpótlási tanácsadás­nál, az újrakezdés beindításá­nál, a földvisszaszerzések kö­rüli bizonytalanságokkor? S. O.: — Amiről kérdez, az minket is nagyon aggaszt. Meg kell mondanom, hogy ez a kárpótlási törvény majd­nem kártevési törvény: egy­szerűen rossz jogszabály, olyan, amilyet még rosszab­bul tartanak be. S ebből a szempontból nagyon nehéz a mi helyzetünk: támogatnunk kell azt az eljárási folyama­tot, amellyel zömében nem értünk egyet. Egy jó törvényt szerezni. Utóbbit megpró­bálja felvállalni a megye. Eddigi kezdeményezésünk eredménye, hogy barter for­májában fogunk behozni a szovjet utódállamokból gé­peket, s hasonlóan szeret­nénk Németországból is szállíttatni felszerelést a le­endő gazdáknak. — Lesznek-e ilyen feltéte­lek között újrakezdő termelé­si vállalkozók a megyében? S. O.: — Azt tapasztalom, hogy a főváros közvetlen kö­zelében nem érdeklődnek az emberek a föld iránt. Ugyan­akkor ahogy távolodunk Bu­dapest vonzáskörzetétől, az emberekben annál nagyobb, keményebb a föld iránti vágy. Nekik ez a megélheté­si lehetőséget jelenti. Emel­lett nagyfokú szemléletváltás­ra is szükség van a parasztok körében, hiszen lesznek olya­nok, akik vállalkozóként, míg mások farmerként, vagy akár csak törpebirtokosként képzelik el maguk és család­juk boldogulását... — Ezt a felismerést is meg kellene, lehetne lovagolni! Tud-e például abban segíte­ni, közreműködni a Kisgazda- párt, hogy összehangolja a termelő és a fogyasztó igé­nyét? S. O.: — Ha létrejön a Ke­reskedői Kamarával terve­zett együttműködésünk, ak­kor már tudunk termeltetni. Éppen e héten várom azt a —Az elméleti teendők dan­dárját a parlamentben ülő, bár a kiválások miatt meg­csappant létszámú képvise­lők kell hogy felvállalják? I. M.: — Való igaz, ahol megáll a párt „tudománya”, ott belép a képviselő. Ugyan­akkor egyelőre mi is csak megállapításokat tudunk ten­ni egy-egy üggyel kapcsolat­ban. Hivatalomnál fogva pél­dául a megyében tapasztalta­kat terjesztem elő a parla­mentben, s társaimmal együtt aktívan részt veszek a szakmai jellegű törvények megalkotásánál, sőt hozzá­szólunk gazdaságpolitikai kérdésekhez is. Csonka frakció a parlamentben K. Gy.: — Mind a törvény- hozásnál, mind a napi gyakor­lati munkánál számba kell venni, hogy a negyvenévi szö­vetkezeti mozgalom — bár po­litikai tartalmát tekintve mér­hetetlen károkat okozott —, gazdasági mutatóit, termelési odalának eredményeit alapul véve a világ elsői közé tarto­zott, s ilymódon még ma is po­zitívnak értékelhető. Hasonló­képpen a kárpótlás kérdése is úgy vetődik fel, mint egy tár­sadalmi kényszer korrekciója. Olyan jogszabály született e témakörben, melybe beleszólt A Pest megyei kisgazdák vezérkara (balról): Herczeg Ferenc alelnök, Kiss György főtitkár, Izsó Mihály parlamenti képviselő' és Sándorffy Ottó elnök. Erdó'si Ágnes felvétele tak a nem elég erős szervező­dések, míg másutt... H. F.: — ...Pontosan 43 településen. S. O.: — ...Igen, egyálta­lán nincs is kisgazdaszerve­zet. H. F.: — Ez a létszámbeli aránytalanság arra ösztönöz bennünket, hogy elsőként a halódó, s nem túl aktívan dol­gozó sejteket élesszük újra, s majd csak ezek után fejlesz- szük tovább a Kisgazdapár­tot. Sajnos ez irányú munkán­kat nehezíti, hogy nincs saját könnyen meg lehet magya­rázni az embereknek, s az alapján egyszerűbben lehet segíteni is. A Kisgazdapárt a választásokkor a reprivatizá­ciót hirdette meg, most pedig itt állunk tanácstalanul a hoz­zánk tanácsért, válaszért ér­kezők előtt, s nem tudjuk, mit mondjunk arra a kérdé­sükre, miért nem kapták még mindig vissza apáik földjét. Ahhoz, hogy vállalkozói gazdák lehessenek, létre kel­lene hozni az agrárbankot, gépeket kellene részükre számítógépet, amely az előál­lító és a közvetítő között fog élő kapcsolatot biztosítani, oly módon, hogy bármikor előhívhassuk a technika segít­ségével a kereskedő vagy a piac igényeit, s azt azonmód továbbíthassuk a termelőhöz. Mindemellett szabadjon azt is megjegyezni: egy pártnak nem ezek a feladatai. Ne­künk ideológiai téren kell(ene) elsősorban tényked­nünk, bár tudjuk, hogy a kö­rülmények diktálják ezeket a tennivalókat. a nem látható hatalom is. Ez utóbbi volt az, amely — a kár­pótlási törvény révén — az egyént alárendelte a régi kö­zösnek. A gyakorlatban ez úgy fest, hogy az egyénnek keíl odamennie az egykori szövetkezethez és visszakér­nie az elvett földjét. Pedig ép­pen a fordítottja lenne helyes! Mindenestre magam is azt val­lom. amit a párt megyei elnö­ke mondott: ezek olyan kérdé­sek, melyeket nem lehet szoro­san a működésünkhöz kap­csolni, hanem az államigazga­tással, a pénzügyi rendszerrel hozhatók összefüggésbe. — Mindezeket a gondokat tovább növeli, hogy a párt — ha a megyében nem is — de országosan nagyon is megosz­tott, s az önök bíróságilag is bejegyzett pártját csonka frak­ció képviseli csupán a parla­mentben. I. M.: — Bizony a min­dennapi munkánkat nehezíti, hogy csak heten vagyunk a Torgyán József vezette párt parlamenti csoportjában. így valahányszor szót kérünk, megszavaztatják emiatt a par­lamentet. Ugyancsak egyéni gondunk, hogy ha egy-egy gazda felkeres bennünket he­lyi panaszával, a törvényte­lenségek miatt kialakult prob­lémájával, a vele megesett igazságtalansággal, kérdései­ket, kéréseiket nem tudjuk mértéküknek, minőségüknek megfelelően kezelni. Gyak­ran azt tapasztaljuk, hogy az említett jogtalanságokat nem is lehet a törvény eszközé­vel, szigorával nyomon kö­vetni, s „lefülelni”. Megany- nyi kiskapu maradt a jogalko­tásban, melyeken át komoly vagyonok mennek át illeték­telen kezekbe. K. Gy.: — Be kell valla­ni, hogy mi is követtünk el mulasztásokat a kárpótlási, il­letve az azzal kapcsolatos tör­vénykezés közismertté tételé­ben. Ugyanakkor azt is ta­pasztaltuk: alig-alig jöttek el az emberek a díjtalan tanács­adásainkra. Azonban még nem zárult be minden kapu a kárpótlás ügyében: van még mód — s ebben nekünk is na­gyobb, összehangoltabb sze­repet kell vállalnunk — a fél­rebillent szabályozások rend­betételére, s aktívan bele kell szólnunk a piaci rendtartás kidolgozásába. A legna­gyobb fájdalmunk, hogy egyelőre olyan hatalom hoz­za ezeket a lényeges törvé­nyeket, amely csak részben vagy egyáltalán nincs érde­kelve a folyamat végbemene­telében, amelyik lényegében közömbös a jogszabályok gyakorlati érvényesülésében. Terméktanácsok a gazdákért S. O.: — Az utolsó szavakba kapaszkodom bele: érdekelt­ség. Csak a termelésben köz­vetlenül részt vevők tehetők érdekeltté egy-egy ilyen tör­vénykezési folyamatnak és gyakorlatának lefolytatásá­ban. Ezért hiszek a kisterme­lők jövőjében, s vallom: csak a terméktanácsok tudják haté­konyan felvenni a kapcsola­tot a kereskedelmi szerveze­tekkel. A Kisgazdapárt — amellett, hogy tudjuk, nem ez a mi feladatunk — felvállalja a folyamatos tájékoztatást, az informálást. Azért veszünk részt, vállalunk szerepet a leg­gyakorlatibb feladatokban is, mert csakis e kapcsolat révén juthatunk hozzá a pártépítés­hez nélkülözhetetlen további ismeretekhez, illetve vissza­jelzésekhez. Ez pedig elen­gedhetetlenül fontos a követ­kező választási csata eredmé­nyes megvívásához. Mailár Éva

Next

/
Oldalképek
Tartalom