Pest Megyei Hírlap, 1993. február (37. évfolyam, 26-49. szám)
1993-02-04 / 29. szám
PEST MEGYEI HÍRLAP SZUKEBB HAZANK 1993. FEBRUAR 4.. CSÜTÖRTÖK Segélykérő' telefont kap Némedi-Szóló' Vállalkozóknak, cégeknek Isten malmai lassan őrölnek Keserű hangú levelet kaptunk Gyál jegyzőjétől, csatolva hozzá egy megoldhatatlannak tűnő ügy dokumentumait, Dr. Lovász László arról tudósít, maximális erőfeszítéssel sem tudta elérni, hogy a községhez tartozó Némedi-Szőlő település nyilvános telefonállomást, pontosabban segélykérő-telefont kapjon. Mielőtt rátérnénk a lényegre, elöljáróban most elmondanám, az ügy tipikus esete annak. amikor egy probléma fennakad a bürokrácia zátonyán. A telefonkéreiem rég megoldódott volna levelezgetés nélkül is, elég lett volna egy személyes beszélgetés az ügyben érdekelt felek közt. Némedi-Szőlőben csaknem 300 ember él, közel és mégis távol a világtól. Tömegközlekedési eszközük nincs, akinek dolga van Pesten vagy Daba- son — és nincs kocsija —, az kénytelen elkerékpározni vagy begyalogolni a négy kilométerre lévő anyaközségbe. Az esettel kapcsolatban azt is tudni kell, hogy a telepnek volt telefonja, sőt ma is van. Csak elérhetetlen. Ugyanis az egykori tanyasi iskolában van felszerelve, amit az önkormányzat eladott egy kft.-nek raktározási célra. Az új tulajdonos lezárta az épületet, amit nem lehet rossz néven venni, egy őrizetlen raktár nem átjáróház. Ám ezzel megfosztották a lakosságot az egyetlen telefontól. Az önkormányzat tavaly május 6-án írta ez ügyben az első levelet a Dél-Pest Megyei Távközlési Üzemnek, melyben megoldást kértek a 207. számú nyilvános telefon kihelyezésére egy elérhető ponton. Ä levélhez csatolták azt a petíciót is, melyet a polgármesterhez intézett a lakosság, konkrét eseteket sorolva fel, amikor a telefon hiánya miatt vészhelyzet alakult ki a térségben. A második levél július 2-án ment el, de erre is csak július 21-én jött egy négysoros válasz. A DPMTÜ üzemvezetője a harmadik negyedévre ígért megoldást, illetve telefonfülkét. Október 22-én dr. Lovász újabb levelet ír. Jogosan türelmetlen, s bár most még udvarias, a következőkben már támad. Sok foganata ennek sincs. December 21-én arról tájékoztatják, hogy telefonfülke hiányában legfeljebb 1993 első negyedévében tehetnek eleget a kérésnek. Dr. Lovász azonnal reagál, felajánlja, hogy az ön- kormányzat hajlandó saját költségén elkészíttetni a fülkét. A levéláradat 1993. január 11 -én tetőzik, amikor a jegyző végső elkeseredettségében a KHVM helyettes-államtitkárához, Bölcskei Imréhez fordul panasszal, majd nekünk is megküldi az ügy aktáit. Előbb a helyszínre megyünk ki dr. Lovász kíséretében. Elbeszélgetünk néhány lakossal, s a panaszok mellett azt is megtudjuk, él a településen egy rádióamatőr, bizonyos Szeratics András. Végszükségben hozzá mennek el, ő teremt kapcsolatot rádión keresztül a gyáli polgármesteri hivatal rádióközpontjával. Csakhogy Szerati- csék a felvégen laknak, ami másfél-két kilométer az alvégtől. Arról már nem is beszélve, mekkora öröm lehet a családnak, hogy éjszaka közepén rendszeresen bezörög valaki. A helyszínen szerzett tapasztalatok alapján (például volna, aki helyet adna a telefonnak a saját portáján) találkozót kértem a DPMTÜ üzemvezetőjétől, Pásztor Ernőtől. Nem vitatta a gyáliak igazát, nem keresett mentséget, az érvei viszont megszívlelendőek. — A DPMTÜ-nek a megye 95 települését kell kiszolgálnia, melyekben több mint félmillió ember él. Évente tízezres nagyságrendben érkeznek a levelek, panaszok, kérelmek, csupán előfizetés tárgyában nyolcezer válaszlevelet küldtünk ki 1992-ben. Az tehát, hogy két hónapos késéssel válaszolunk egy levélre, nem hanyagság. Az emberek türelmetlenek, mindenki azonnal szeretné a megoldást. Részben igazuk van, csakhogy megfeledkeznek arról, hogy a telefonkérdés rendezése több évtizedes adósság, melyet nem lehet két év alatt pótolni. Pedig mindent elkövetünk. Tavaly 6000 új állomást telepítettünk, ez évre 16 ezer van előirányozva. Ehhez nem árt tudni azt sem, hogy a rendszerváltás pillanatában 25 ezer állomás üzemelt összesen az egész megyében. Ami a gyáliak panaszát illeti — folytatja Pásztor Ernő — lehet, nem jártunk el kellő körültekintéssel. Beértük azzal, hogy nincs fülke. De: mint ahogy ön most eljött és tájékoztatott néhány dologról, ugyanezt megtehette volna a polgár- mester vagy a jegyző. Már júliusban jelezhették volna, hogy felvállalják a fülke megépítését. Novemberben részt vettem a gyáli közmeghallgatáson. Sem az önkormányzat, sem a lakosság nem emelt szót e kérdésben, jóllehet másban annál inkább. Nekem kell tudnom, hogy sorrendben mi a fontosabb? Mindezen túl. az a véleményem, hogy egy személyes beszélgetés hamarább megold egy problémát, mint tíz levél. S mi mindig nyitottak vagyunk a személyes meghallgatásra. Epilógus: Nem állítjuk, hogy közbenjárásunk eredménye, mindazonáltal közöljük az érdekeltekkel, Pásztor Émő ígéretet tett arra, hogy harminc napon belül Némedi-Szőlő nyilvános telefonhoz jut. Matuia Gy. Oszkár Cegléden és környékén vállalkoznak Újdonság: a fegyveres pénzszállítás A ceglédi polgánnesteri hivatal mezőgazdasági és vállalkozási csoportjának munkatársaitól megtudtuk, hogy a városban a múlt évben kettőszázhetven gazdálkodó szervezetet tartottak nyilván.'A cégek átalakulása után számos kft. jött létre az iparban, kereskedelemben és szolgáltatásban. Ugyanakkor a betéti társasági forma is igen kedvelt. Egy-egy betéti társaság a megszűnt irodák szellemi tevékenységét — könyvelést, tervezést — végzi. Tavaly körülbelül hatszázan kértek — ipari, kereskedelmi és szolgáltatói tevékenységre — vállalkozói igazolványt. 1993 első hónapjában eddig mintegy ötvenen feladták, százan pedig változtattak eredeti elképzelésükön vagy bővítették a teendőket. Viszont figyelemre méltó, hogy januárban máris hatvanan döntöttek úgy, hogy szerencsét próbálnak. Közülük huszonegy polgár külhoni kozmetikumok és tisztítószerek forgalmazásától reméli a boldogulást. A vállalkozói palettán az élelmiszer-kereskedelem, a műszakicikk- és a palackozott- ital-forgalmazás a legnépszerűbb. Szép számmal nyitottak vendéglátóipari üzletet, szatócsboltot. Igen kedvelt foglalkozás a természetgyógyászat, a testkultúraszalon. Újdonságnak számít a fegyveres pénz- szállítás. Sokan a mezőgazdaságból kívánnak — a földárveréseket követően — a jövőben megélni. Azok, akik tavaly szerencsejáték-termet akartak nyitni, hiába reménykedtek. Egyre inkább szükség lenne egy vállalkozásfejlesztési alapítványra. Ez némi anyagi hátteret garantálhatna, jogi és köz- gazdasági ügyekben nyújthatna segítséget. A ceglédi önkormányzat előzetes jelzések alapján Dél-Pest megyei iroda létrehozását szívesen támogatná. Egy helyiséget adnának erre a célra, amelyet a megyei önkormányzat is örömmel karolna fel. Ceglédbercelen jelenleg kilencvennyolc vállalkozót jegyeznek. Akiknek körülbelül a fele kereskedelmi ügynökként tevékenykedik. A huszonhat üzlet jelentős része élelmiszer- bolt. De akad néhány tápot, valamint palackozott italt forgalmazó kereskedelmi egység is. Csemó'n nyolcvan vállalkozói igazolványt adtak ki. Ahogy a többi településeken, itt is elsősorban az élelmiszer-kereskedelem, vegyes- illetve palacko- zottital-bolt látszik ígéretes befektetésnek. Albertirsán működik betéti társaság, de a nagyobb vállalkozások listáját főleg a káefték gyarapítják. A tevékenységük a bőr- és textilfeldolgozástól az építőiparig igen széles skálán mozog. Jászkara- jenőn napjainkban nyolcvankét polgár bizakodik abban, hogy nem kell csalódnia a vállalkozásban. Igaz, tavaly kilencen jobbnak látták, ha nem kockáztatnak tovább. Legtöbben a kereskedelmi tevékenységtől várják a megélhetést. A hagyománynak számító tésztakészítéssel is többen foglalkoznak. F. F. Segít a megyei iparkamara A magyar gazdaság modernizálásában, a kor követelményeinek megfelelő ipar- és infrastruktúra megteremtésében a 19. század második felétől — létrejöttüktől — fontos szerepet játszottak a kereskedelmi és iparkamarák. Szerepük a rendszerváltozás óta, a vállalkozás szabadságának megteremtésével ismét jelentős mértékben megnövekedett. Ennek bizonyítéka az is, hogy a Pest Megyei Kereskedelmi és Iparkamara nagyobb nyilvánosságot kíván adni tevékenységének. Megyénk szervezete egyike annak a 14 regionális kamarának és 42 szakmai egyesülésnek, amelyek a kamarák szövetségéhez, vagyis a Magyar Kereskedelmi Kamarához tartozva autonóm módon működnek. Átfogó hálózatot alkotva a különböző szervezetek összesen több mint hétezer taggal rendelkeznek az országban, akik a magyar vállalkozások mintegy 80 százalékát képviselik. Az 1990 végén alapított megyei iparkamarát 47 cég hozta létre, ám napjainkra ez a szám megduplázódott. Önkéntes alapon A nyugat-európai gyakorlattól eltérően ide önkéntes alapon léphet be az, aki elfogadja az alapszabályt, valamint jogi személynek minősül. A cégek nettó árbevételük után fizetnek tagdíjat. A belépettek nagyobb része korlátolt felelősségű társaság és részvénytársaság, de vannak benne állapii vállalatok és szövetkezetek is. Örvendetesen növekszik a magán- vállalkozások száma. Peterdy Vince elnök azonban — aki egyébként a váci Forte Fotokémiai Ipar vezérigazgatója és a megyei MTESZ elnöke — elégedetlen, mert szerinte már többen lehetnének. Nem érdektelenségről van szó: Pest megye területén — elhelyezkedéséből adódóan — sok az olyan üzem, gyáregység, amelynek a fővárosban található a központja. Közülük egynéhányat bezártak, mint például a Ganz Hajógyár váci gyáregységét vagy néhány textilipari telephelyet. Az újonnan alakuló vállalatok viszont kezdetben saját bajaikkal foglalkoznak inkább, vagy nem jutott el hozzájuk a kamara híre, a tagsággal járó előnyök. Üzleti kapcsolatok Holott éppen az indulásnál nyújthat pótolhatatlan segítséget a szervezet. Fő feladatának ugyanis a sikeres üzleti kapcsolatok kialakításában való közreműködést tekinti. Végeznek jogi tanácsadást, figyelik a gazdasági folyamatokat, ott vannak a különféle rendezvényeken, kiállításokon, árubemutatókon. Hogy minél teljesebb képet kaphassanak, s ezáltal adhassanak is tagjaiknak az iparról és kereskedelemről. Az elmúlt év decemberében például az Udinei Kereskedelmi és Iparkamara meghívására az olaszországi Friuli tartományban jártak a Pest megyeiek, s kiderült: a friuli gazdálkodók érdeklődnek a magyarországi fa félkészáruk iránt. Együttműködést keresnek a kereskedelem és a gyártás területén. A magyar partnertől elsősorban a munkaerő és az alapanyag biztosítását várják. A vegyes vállalatok alapításának elősegítésére pénzügyi alapot hoztak létre. Az udinei kamara és az üzletemberek részéről felmerült az igény a budapesti világkiállítás előkészületeiben való részvételre. Ezért javasolták, hogy hozzanak létre egy olasz—magyar bizottságot, amely felveszi a kapcsolatot a programirodával. Áz udinei kapcsolat mellett Peterdy Vince a szomszédokkal való együttműködést emelte ki. Tavaly kötöttek megállapodást a szlovén, pozsonyi, kolozsvári, besztercei kamarákkal. Feltűnő a román cégek érdeklődése, de mostanában jelentkeznek az ukránok is. A Német Környezetvédelmi Akadémia kömyzetvédelmi projekteket dolgoz ki ugyanebben a keretben,^sőt a megvalósítást is ingyen vagy kedvezményesen elvégzi. Megyénk iparkamarája az ilyen kérdésekben az ön- kormányzatokkal is keresi a közös teendőket, lehetőségeket. Havi hírlevél A Pest megyei szervezet ez év januárjától „Hírlevél” címen információs havilapot jelentet meg, s küld tagjainak. Az első évfolyam első számában közzétették a kamara szolgáltatásait, az 1993-as év kiállítási programjait és vásárait. A nyitottságot bizonyítja, hogy belépési nyilatkozat is található benne. Február végén a nem tag vállalatok részére nyitott napokat szerveznek. Gazdag hagyományokra, tapasztalatokra, s nem utolsósorban működő országos hálózatra támaszkodva a piacgazdaság kiépítésén dolgozik a Pest Megyei 'Kereskedelmi és Iparkamara. További információkat erről a Budapest, Városmajor utca 12—14. szám alatt, s telefonon (155-3722/191) lehet kérni. (tóth) Kábeltelevízió Piliscsabán Művelodésbarát önkormányzat Piliscsabán a helyi képviselők úgy döntöttek, hogy ajánlatos lenne kialakítani egy kommunikációs központot, amelynek eredményeként meggyorsulhatna az információk áramlása, és ezzel egy időben a helyi televíziózás lehetőségét is megteremtenék. Tulajdonképpen egy társadalmi igény kielégítéséről volt szó, mert a település lakói már régen óhajtják a nyilvánosságot. Amennyiben megvalósulnak az elképzelések, akkor egy olyan oktatási-művelődési központot hoznak létre, ahol egy kézben lesz a helyi újság, a kábeltelevízió, a könyvtár és a faluház. A múlt esztendőben négymillió forintot szavazott meg a képviselő-testület a legszükségesebb tv-berendezé- sek vásárlására, jelenleg több szakember is szorgoskodik a jövendő stúdió berendezéseinek próbaüzemeltetésén, és már elkészültek a forgatási elképzelések is. Ezek szerint dokumentum- film-sorozatot készítenek Piliscsabai utas címmel, amelynek keretében szeretnék bemutatni azokat a neves piliscsabai polgárokat, akik távol a szülőfalutól vagy éppenséggel, mint a község jelenlegi Próbaüzemelés a stúdióban Fényképezte: Erdósi Ágnes polgárai sikeres életpályát tudhatnak maguk mögött. A helyi stáb filmet forgat a legidősebb piliscsabai házaspárról is, de a többi témát nem áruljuk el, hadd legyen majd meglepetés a település lakóinak. A helyi kábeltelevíziónak máskülönben már vannak hagyományai, hiszen kiépült a hálózat, jók a vételi lehetőségek, és a képviselő-testületi ülésekről eddig is élőben tudósítottak. Sőt, a helyi labdarúgócsapat mérkőzéseiről is valódi sportközvetítést láthattak az arra kíváncsiak. Kasza Péter polgármester elmondta, hogy nagy gondot jelent a filmszínház jövendő sorsa. Az épület önkormányzati tulajdonba került, van egy szépen kárpitozott háromszázhúsz férőhelyes filmszínház, de használhatatlan, mert az átvevést követő napon azonnal ellopták valakik az optikai sort, enélkül pedig mit sem ér az egész berendezés. Ezt ugyan még megoldanák saját erőből is, de szükség lenne további öt-hatmil- lió forintra az épület teljes felújításához. Amennyiben lesz vállalkozó, akkor jó, amennyiben nem lesz, akkor már fokozódnak a nehézségek, de a polgármester szerint, a filmszínháznak akkor is működnie kell. Néhány szót szólnunk kell az önkormányzat művelődéspolitikájáról, mert enélkül nem teljes a kép. Érdekes módon, és ezt abszolút pozitív értelemben mondjuk, a helyi önkormányzat nem siránkozik a kiadandó összegek miatt, hanem azt vallja, hog$ a kultúra nem nyereséges tevékenység, de áldásai nélkül szegényebbek lennének. A kultúráért áldozni kell, és tudomásul kell venni, hogy az emberek igénylik. Papp János
