Pest Megyei Hírlap, 1993. február (37. évfolyam, 26-49. szám)

1993-02-27 / 49. szám

1 PEST MEGYE1 HÍRLAP MAGYARORSZÁG 1993. FEBRUÁR 27., SZOMBAT 3 Államtitkárok székfoglalója Csökkenteni a bárból élők adóterheit Jutalom a köztisztviselőknek Belügyminisztériumi költségvetés Öt újonnan kinevezett kor­mányzati tisztségviselő: Be­cker Pál pénzügyminisztériu­mi államtitkár, Medgyasszay László földművelési államtit­kár, Morvay István címzetes államtitkár, a leendő Mene­kültügyi és Migrációs Hiva­tal vezetője, valamint Szend- rei László honvédelmi mi­nisztériumi és Tóth Tihamér munkaügyi államtitkár mutat­kozott be az újságíróknak a tegnapi kormányszóvivői tájé­koztatón. Az új pénzügyminisztériu­mi államtitkár, Becker Pál legfőbb céljaként a hazai adó­zási fegyelem megszilárdítá­sát jelölte meg. Hosszú távon reméli, hogy csökkenteni le­het a bérből-fizetésből élők adóterheit. A költségvetés te­rén pedig, mint mondta, foly­tatni kívánja a Kupa-progra­mot. Medgyasszay László az ér­tékesítés és a jövedelmezőség biztonságának megteremtését tekinti a legfőbb feladatának a mezőgazdaságban. Ennek érdekében szeretne együttmű­Két nagy jelentőségű jogsza­bály, a statisztikáról, továbbá az állampolgárságról szóló törvényjavaslat tárgyalását kezdi meg jövő héten az Or­szággyűlés. Szabad György, a Ház elnöke szokásos pénte­ki sajtótájékoztatóján elmond­ta: a jövő heti kétnapos plená­ris ülésen számos előterjesz­tés tárgyalása a végső fázisba kerül, és határozathozatallal befejeződik. Hétfőn az érdemi munka megkezdése előtt Latorcai Já­nos Miklós, az új ipari és ke­reskedelmi miniszter leteszi a hivatali esküt. A félnapos plenáris ülés témája a statisz­tikáról szóló törvényjavaslat, a rasszizmus, az idegengyűlö­let és az antiszemitizmus elle­ni előterjesztés, az ország energiapolitikája. Bős— Nagymaros, a Szigetköz, to­vábbá a földadó módosítása, A mezőgazdasági magánter­melők, társas és szövetkezeti gazdálkodók új típusú fóruma­ként parasztparlamentet rende­zett tegnap Keszthelyen a Ma­gyar Parasztszövetség megyei szervezete, a Zalai Szőlős- és Borosgazdák Egyesületével karöltve. Több mint száz részt­vevő hallgatta és vitatta meg az ágazat időszerű kérdéseiről, így többek között az agrárpia­ci rendtartásról, a finanszíro­zásról, az adózásról és a szak- tanácsadási rendszer indításá­ról szóló előadásokat. Botos Károly, az FM főosz­tályvezetője kérdésekre vála­szolva elmondta: a március 1-jén életbe lépő agrárrendtar­ködni a dolgozók érdekében a kormánypártokkal, az ellen­zékkel és az érdekvédelmi szervezetekkel egyaránt. A húsiparral kapcsolatosan szükségesnek látta a belső el­látásban a kisvállalkozók tá­mogatásának erősítését. Ugyanakkor ügyelni kíván arra is, hogy fennmaradjanak az exportra dolgozó, minősé­gi munkát végző vágóhidak. Összességében valamennyi ágazatban törekszik az ano­máliák kiküszöbölésére. Morvay István lényegében az eddigi gyakorlatot kívánja folytatni a menekültügy te­rén, amiben mára sikerült nemzetközi elismertséget sze­reznünk. Kérdésekre válaszol­va elmondta, hogy a menekül­tügyi hivatal a költségvetés Letelepedési Alapjának 1 mil­liárd forintjából, valamint az ENSZ Menekültügyi Főbiz­tosságának közvetítésével ér­kező nemzetközi támogatá­sokból gazdálkodik. Ez utób­bi összeg mértéke nyilvánva­lóan esetleges, miután nagy­mértékben függ a világ mene­az egyházak támogatása és az Országos Betétbiztosítási Alap létrehozása lesz. Kedden kezdődik a ma­gyar állampolgárságról szóló törvényjavaslat általános vitá­ja, és várhatóan a lezárásig si­kerül eljutni a biztonságpoliti­kai alapelvek tárgyalásában. Szó lesz még a frekvenciagaz­dálkodási törvényjavaslatról is. Eszerint megszületik a Ma­gyar Köztársaság biztonság- politikájának alapelveiről szó­ló országgyűlési határozati ja­vaslat, módosítják a büntető­jogszabályokat, felosztják az egyházak közvetlen állami tá­mogatására jóváhagyott idei költségvetési keretet, létre­hozzák a bős—nagymarosi vízlépcsőrendszer kérdései­vel foglalkozó ideiglenes bi­zottságot, törvényt fogadnak el az Országos Betétbiztosítá­si Alapról. tásnak megfelelően a hónap közepén meghirdetik az étke­zési búza. a kukorica és más szemes termények árait. Még jóval a szüreti időszak előtt megszületik a szőlősgazdák ál­tal sürgetett bor-, illetve hegy­községi törvény. Ez utóbbi ter­vezetéről még jogi jellegű vi­ták folynak az igazságügyi tár­cával, mivel nehezen illeszthe­tő a jelenlegi jogkömyezetbe a hegyközségek ügye. A parasztparlámenten bejelen­tették: hamarosan megjelenik a szaktanácsadói szolgálatról szó­ló rendelet. Ez komoly segítsé­get jelent majd az átalakuló ag­rárszektor magán- és társas ter­melői, szervezetei számára. kültügyi helyzetétől. Tavaly 9 millió dollár nemzetközi se­gélyt kaptunk. Tervei között szerepel, hogy az új hivatal­ban hozzanak létre egy koor­dináló testületet a hazai kari­tatív szervezetek munkájának összehangolására. Szendrei László legfőbb céljának a honvédelem hiva­tásos és polgári állománya er­kölcsi és anyagi megbecsült­ségének megteremtését tekin­tette. Várhatóan ezirányba mutatnak majd a készülő hon­védelmi alapelvek is, mely­nek megfelelően át kell alakí­tani a honvédséget. Tóth Tihamér munkaügyi államtitkár a kormány e téren kidolgozott programját kíván­ja megvalósítani. A kabinet­nek egyébként a foglalkozta­táspolitikájáról hamarosan be kell számolnia a Parla­mentnek. Az eredeti határidő február 28-a lett volna, ám a kormány a további pontosítá­sok érdekében egy hónapos haladékot kért és kapott az Országgyűlés Házbizottságá­tól. A vizsgálat még tart Sorozatos visszaéléseket ta­pasztalt az Állami Vagyon­ügynökség Ellenőrzési Igaz­gatósága az Agrotek Vállalat- nál lefolytatott vizsgálat so­rán. Az ellenőrzési igazgatóság feltárta a cég gazdasági hely­zetét, kapcsolatait más társa­ságokkal. Megállapította, hogy az Agrotek volt igazga­tója és gazdasági vezetője több szabálytalanságot is el­követett. Az Agrotek jelentős részvételét egy gazdasági tár­saságban nem hagyatták jóvá az igazgatótanáccsal, sőt ar­ról a testületet nem is tájékoz­tatták. Az Agrotek tulajdonában több mint 100 millió forint ér­tékű különböző banki rész­vény volt. Az Agrotek korábban 40 milliárd forint forgalmat ért el, nyereséges kereskedelmi vállalatként működött. Az utóbbi 5-6 évben nem történt meg a változó körülmények­nek megfelelő átszervezés, a cég eladósodott, jelenleg 6 milliárd a tartozása. „Ne mi adjunk tanácsot a ha­táron túl élő magyaroknak, hanem tőlük kérdezzük, hogy milyen támogatást, segítséget várnak” — mondta Göncz Ár­pád az RMDSZ vezetőivel folytatott pénteki találkozón. A Tőkés László tiszteletbeli elnökkel, Markó Béla szövet­ségi elnökkel és Takács Csa­ba ügyvezető elnökkel folyta­tott kötetlen beszélgetésen Göncz Árpád szólt arról, hogy Magyarország azzal se­gíthet a legtöbbet a határo­A Belügyi Érdekegyeztető Tanács (BÉT) munkáltatói tárgyalócsoportjának vezetői tisztét a jövőben dr. Verebé- lyi Imre, a Belügyminisztéri­um közigazgatási államtitká­ra tölti be. A Belügyminisztérium a költségvetési fejezeten belül foglalkoztatott közalkalmazot­takat 1993. február 28-áig 13 000 forint egységes ruháza­ti költségtérítésben részesíti. Ez bizonyos jogszabályi korlá­tozások figyelembevételével valamennyiüket megilleti. Az 1994-ben ruházati költségtérí­tésre jogosultak körét a megkö­tendő kollektív szerződésekben kell megállapítani. A Munka Törvénykönyve, Kétnapos tanácskozás Kecskeméten Az európai települések ösz- szefogása az egykori Jugo­szlávia békéjéért és demok­ráciájáért címmel kétnapos szeminárium kezdődött teg­nap Kecskeméten a Techni­ka Házában. Európa telepü­léseinek és jelentős önkor­mányzati szervezeteinek több mint 30 képviselője az­Kétnapos hivatalos látoga­tásra tegnap Magyarország­ra érkezett Leonyid Krav- csuk. Az Ukrán Köztársaság elnöke Göncz Árpád állam­fő és Antall József kormány­fő közös meghívásának tett eleget. Leonyid Kravcsuk első­ként Göncz Árpád köztársasá­gi elnökkel folytatott megbe­szélést a Parlamentben, majd az ukrán államfő és a magyar kon túli —- így a romániai—, magyarságnak, ha olyan or­szágot épít, amely kiegyensú­lyozott kül-, illetve belpoliti­kát folytat, s ezáltal kellő súly- lyal támogathatja a kisebbsé­geket a nemzetközi színtéren. Példásnak tartotta a romániai magyarság és az anyaország kulturális kapcsolatait, és en­nek példáján szükségszerű­nek a sokrétű és gyümölcsö­ző gazdasági kapcsolatokat. A köztársasági elnök kitért ar­ra, hogy a jövőben fontos len­a köztisztviselők, illetve a közalkalmazottak jogállásá­ról szóló törvények a szemé­lyi hatályuk alá tartozó mun­kavállalók részére a szabad­ság mértékére vonatkozóan kedvezőbb szabályozást tartal­maznak. Szabadságkompen­záció címén az országos pa­rancsnokok a hivatásos állo­mány minden tagja részére 1993. évre 5 nap rendkívüli szabadság kiadására intézked­nek. Ugyanakkor a hivatásos állomány tagjait megillető ju­bileumi jutalmat — a minisz­teri jutalomkeret terhére — központilag kiegészítik: 25 év után félhavi, 35 év után másfélhavi, 45 év után há­rom és fél havi illetménnyel. — a békéért zal a céllal vesz részt a ta­nácskozáson, hogy megbe­széljék, milyen segítséget nyújthatnak a volt Jugoszlá­via lakosságának. A találko­zón különös hangsúlyt fek­tetnek a Szarajevó és Bosz­nia-Hercegovina városai számára kidolgozott támo­gatási programokra. kormányfő vezetésével plená­ris tárgyalások kezdődtek a tágabb kíséret részvételével. A délutáni órákban ma­gyar—ukrán egyezményeket írtak alá az Országházban. Ezután Szabad György házel­nök találkozott Leonyid Krav- csukkal. Este a két magyar vendéglátó, Göncz Árpád és Antall József díszvacsorát adott az ukrán államfő tiszte­letére a Parlamentben. ne a rendszere konzultáció a határokon túli — így a romá­niai — magyarság képviselői­vel és szervezeteivel. Az RMDSZ vezetői el­mondták: eddigi kapcsolataik esetlegesek voltak, és érdekel­tek a folyamatos, érdemi pár­beszédben az anyaországgal. Ugyanakkor nem szabad meg­engedni — hangsúlyozták, hogy a határokon túli magyar­ság és az anyaország kapcsola­taiba beszivárogjanak a ma­gyarországi belső problémák. Együttműködés a kisebbségekért A Határon Túli Magyarok Hi­vatalának elnöke, Entz Géza, tegnap hivatalában fogadta Ivó Sanader horvát külügymi­niszter-helyettest, aki Kele­men András külügyi államtit­kár meghívására tesz hivata­los látogatást hazánkban. A megbeszélésen szó volt a baranyai háromszögben és Kelet-Szlavóniában rekedt magyarok helyzetéről, illetve a hazánkban tartózkodó hor­vát menekültek útlevél- és személy iokmány-gondj ai ról. A tárgyaláson érintették a nemzetiségek által lakott terü­letek kedvezőbb közigazgatá­si határ-kialakításának lehető­ségét is. A hivataltól kapott tájékoztatás szerint: május vé­gén kerül sor a horvát—ma­gyar kisebbségi vegyesbizott­ság következő ülésére. Ezek a megbeszélések egy hor­vát—magyar kisebbségvédel­mi megegyezés megkötését célozzák. A tárgyaló felek kí­vánatosnak tartják, hogy erő­södjék a nemzetközi együtt­működés a kisebbségeket érintő problémák megoldásá­ban, hisz a gyakorlati kérdé­sek rendezésére mindkét kor­mány kész. Tangó nélküli út Este 11 órakor idősebb férfi hang recsegett a te­lefonomba. Azt mond­ta: miért bálozok én a böjtben. Én, aki keresz­tény újságírónak val­lom magamat. Sajnos az illető, aki ellentmon­dást nem tűrő volt, s csak ő beszélhetett, nem hallgatott meg engem, így aztán nem kérdez­hettem meg: Vgjon mi­kor és hol látott engem csacsacsázni?... Én ugyanis nem emlék­szem rá, hogy mikor volt olyan böjti időszak, avagy vidám farsang, mikor én táncra perdül­tem. Fájdalom, évtizede tán, hogy lakodalmon sem voltam, hol illő táncra kelni. Bár kitű­nő táncosnak vallom magamat, sajnos nem gyakorlom ezt a műfajt, valószínűleg hölgyek tö­megének bánatára. Ké­rem hát a kedves olva­sónkat, ki esti telefonok­tól sem riad vissza: hív­jon föl megint, pláne, ha olyat lát, hogy tapa­dó tangót táncolok vala­milyen önfeledt társa­ságban, bálban. Persze tudom, a kedves úr meg­előlegezte nekem a bált. Méghozzá a Magyar Fó­rum közlése alapján, mely megírta: Magyar Ut-bálra megyek. De en­gedje meg, hogy meg­kérdezzem: látott ott en­gem, avagy oly megátal­kodott, hogy arra, ami jövő, már mint múltra tekint? Ha igen, úgy tel­jesen más! (Vödrös) Az Országgyűlés még tárgyalja Előterjesztés az idegengyűlöletről Parasztparlament Keszthelyen RMDSZ-vezetók a köztársasági elnöknél Rendszeres kapcsolattartás László Balázs fukonzul lett A külügyminiszter előterjesztésére László-Balázst főkon­zullá nevezte ki Göncz Árpád köztársasági elnök, és egyút­tal megbízta a Magyar Köztársaság New York-i főkonzulá- tusa vezetésével. László Balázs korábban a kormány szóvivője volt. Magyar—ukrán egyezmények Leonyid Kravcsuk Budapesten

Next

/
Oldalképek
Tartalom