Pest Megyei Hírlap, 1993. február (37. évfolyam, 26-49. szám)
1993-02-27 / 49. szám
PEST MEGYEI HÍRLAP SZUKEBB HAZANK 1993. FEBRUÁR 27.. SZOMBAT A polgári védelem napja Szigetszentmiklós négyezer éve Katasztrófa-elhárítás békében A mentés különböző helyzeteit gyakorlaton ismerik meg a polgári védelmisek Erdó'si Ágnes felvételei (Folytatás az 1. oldalról) Múlt évben minden alkalommal jól vizsgáztak a polgári védelem hivatásos szakemberei, és az önkéntesek is. Vér Imre néhány esetet említett, amikor közreműködésükkel sikerült a katasztrófahelyzetet elhárítani. Ilyen adódott júniusban két alkalommal is. Százhalombattán ammóniagázt szállító tartályok sérültek meg egy felüljárónak ütközve, és nagy mennyiségű gáz került a levegőbe. Ekkor a tűzoltókkal és a rendőrökkel együtt dolgoztak a polgári védelmi szakemberek, és nagyon jó hasznát vették, egyebek között, a meteorológiai műszereknek, melyekkel folyamatosan regisztrálni tudták a helyzetet. Felkészültek arra is, hogy szükség esetén a környékben lakókat máshová költöztetik, de erre szerencsére nem került sor. A megfeszített munkának köszönhetően a nagyobb bajt sikerült elhárítani. Tíz nappal a százhalombattai baleset után, jött a péceli árvíz. Ekkor ugyancsak a tűzoltókkal és a rendőrökkel együtt mentették az embereket és az értékeket, és elhelyezték azokat, akiknek otthonát elöntötte a víz. Emlékezetes még tavalyról az augusztus 24-ei hatalmas fóti erdőtűz, amikor a polgári védelemhez beosztott sorkatonák segítettek a tűzoltóknak. Szerencsére az ilyen igazi katasztrófahelyzetek ritkák, de olyan eset sűrűbben előfordul, amikor veszélyesnek ítélt vegyi anyagok égésével kapcsolatban kémek méréseket. Ugyancsak múlt évben, Vácott a csikópusztai réten égtek olyan anyagok, melyekről feltételezték, hogy egészségre káros melléktermékeik lehetnek. A mérések azonban ezt nem igazolták. Hasonló volt a helyzet Szentendrén is, a volt szovjet laktanya mögött ‘ talált fémhordókkal, de ezek tartalma nem volt sugárszennyezett. A mérések természetesen ilyen esetekben sem fölöslegesek. hiszen a biztonságot, a környéken élők nyugalmát szolgálják. A hivatásos gyorskészenléti csoport mellett önkéntes közreműködőik is vannak. Elsősorban olyan szakemberekre számítanak, akik munkájuk során a polgári védelemhez közel álló feladatokat végeznek. így például a darukezelőknek adott esetben jó hasznát vehetik egy súlyos baleset műszaki mentésénél. Jelenleg a polgári védelmi szervezeteket újra kell szervezni azokon a területeken, ahol például nagyvállalatok felszámolása, átalakulása miatt megszűntek. Településenként vátozó, hogy milyen létszámra van szükség, leginkább veszélyeztetett az ipari üzemek környéke, valamint azok a helyek, ahol árvízveszélyre, rendszeres tartálykocsi-szállításra nagy átmenő forgalomra kell számítani. S nyilvánvaló, hogy végszükség esetén a honvédelem részeként a polgári védelemnek háborús időben is helyt kell állnia. Ga. J. Riasztó balesetek Nagykátai összefogás a megelőzésre Régészeti ásatások az autópályán A közelmúltban jelent meg egy tudományos kiadvány, Régészeti ásatások az MO autópálya nyomvonalán címmel, amelyet a napokban sajtótájékoztatón mutattak be a Budapesti Történeti Múzeum archeológusai, Vékonyné Vadász Éva, és Irásné Metis Katalin — a két kötet egy- egy szerzője — valamint Rajkai Zsolt, a Közlekedési. Hírközlési és Vízügyi Minisztérium politikai államtitkára. A könyv megjelenését ugyanis az ÚTI BÉR, a Közúti Beruházó Kft. és a Magyar Aszfalt Kft. támogatta. Az államtitkár tájékoztatójában utalt arra, hogy az útépítők és a régészek ilyen jellegű együttműködése egy új korszak kezdete. Annak felismeréséé, valamennyiünk érdeke az, hogy az emlékek megőrizhetőek legyenek az utókor számára, ne kerüljön beton azokra a tárgyakra, használati eszközökre, amelyek történelmünk egyes korszakait idézik, elődeink életéről, szokásairól mutatnak be lényeges mozzanatokat. A régészeti feltárások és az autópálya-építés a mai kor szellemének megfelelően haladt együtt, kölcsönösen segítve egymás munkáját, aminek kézzelfogható eredménye a kétkötetes kiadvány megjelenése. Ahogy Buzinkay Géza, a Budapesti Történeti Múzeum főigazgatója megfogalmazta, ötesztendős munka — az ásatások 1987-ben kezdődtek — első három évének összefoglalása a könyv, a többi időszak leletanyagának feldolgozása még tart. A szigetszentmiklósi üdülősoron és vízműtelepen végzett ásatások huszonnégy lelőhelye négyezer éves időszakot fog át, az újkőkortól a magyar középkorig. A leletek alapján kirajzolódott egy kisebb régió története, az, mennyire eltérő kultúrájú népek telepedtek le a Duna mentén hosszabb-rövidebb időre. A leletanyag nagy része kerámia és edénytöredékekből állott, de feltártak a régészek település, ház és sírhelymaradványokat is. Az első kötet az újkőkor, a középső és késő rézkorból valamint a bronzkorból származó lelőhelyeket, leleteket ismerteti, Endrődi Anna, M. Virág Zsuzsa, és H. Hanny Erzsébet feldolgozása alapján. A második kötet az Ar- pád-kor falu és fazekas telep feltárását összegzi, amiben Pető Mária, Nyékhelyi Dorottya írásai találhatóak. A feltárások legfontosabb eredménye az, hogy átfogó kép rajzolható fel a leletek alapján a gazdasági, a hétköznapi életről, szokásokról. Az ásatások pedig folytatódnak, hiszen az autópálya építése is halad tovább.- jisz Rablósztori és rendórhaszon Egy ajándékozás története Ez is balesetveszélyes! A nagykátai vasútállomáson minden javítás után újra és újra kibontják azt a kerítésrést, amelyen naponta több százan préseló'dnek át, hogy megspóroljanak néhány métert, s elérjék a vonatot. Még nem történt baleset... Balesetmegelőzési bizottság alakult szerdán délután Nagy- kátán. A városi-területi szervezetet a Nagykátai Rendőrkapitányság irányítja, s része a megyei és országos hálózatnak. A bizottságok létrehozását az a kormányhatározat indította el, amely a közlekedésbiztonság javítása érdekében végzett megelőzési tevékenységet állami feladattá nyilvánította. Ennek figyelembevételével alakult meg 1992 novemberében az Országos Balesetmegelőzési Bizottság: legfontosabb feladata a közlekedésbiztonsági helyzet állandó figyelemmel kísérése, a felvilágosító, nevelő, propagandamunka főbb irányainak kidolgozása. Az érdemi tevékenység azonban nyilvánvalóan elsősorban a helyi szerveknél folyik, ezért létrehozták a megyei területi szerveket, közöttük idén január 29-én a Pest Megyei Balesetmegelőzési Bizottságot is. A nagykátai alakuló ülésen ott voltak a környék 13 településének polgármesterei, iskola- igazgatók, a társszervek — honvédség, mentősök, tűzoltók — s egyéb társadalmi szervezetek képviselői. A térség baleseti helyzetéről Jandó István rendőr őrnagy, a városi kapitányság közbiztonsági osztályának vezetője adott tájékoztatót. Ebből kiderült: közlekedési szempontból ez a vidék a nyugodtabbak közé tartozik, ám a balesetek országos emelkedési tendenciája alól egyáltalán nem kivétel. Míg ugyanis 1987-ben Pest megyében 1725, Nagykátán 76 közlekedési baleset történt, addig 1992-ben ugyanez a két mutató 2200-ra és 121-re módosult. Feltűnő, hogy az okok egyike a települések belső úthálózatának utóbbi három évben történt jelentős fejlődése. A szilárd burkolatú utakon felgyorsult a forgalom, miközben az utcaszélesség nem növekedett, a gépjárművek vezetői viszont nem megfelelően választják meg a sebességet. Tóalmás és Tápiószentmárton irányában főleg hétvégeken erősödik a forgalom a kiterjedt üdülőterületek miatt. A statisztikai adatok bizony riasztóak: a térségben az elmúlt hat esztendő során 63 ember veszítette életét közlekedési baleset következtében, 331 súlyosan megsérült vagy nyomorék maradt. Nyugtalanító, hogy ezek 20-25 százalékát ittas állapotban okozták. Egyre többször látni agresszív, közösségellenes magatartást az utakon. Heimann Győző iskola- igazgató szerint nem csupán a gyerekek értelmét, hanem akarati tulajdonságaikat, érzelmeiket is fejleszteni kell, hogy viselkedésükben természetes legyen például az udvariasság: otthon, iskolában és a közutakon egyaránt. A honvédség képviselője hozzászólásában egy traffipax megvásárlására tett javaslatot, aminek árát a községek adnák össze. Dobozi József rendőr őrnagy, nagykátai rendőrkapitány egy nyári, kéthetes KRESZ-tábor megszervezését jelentette be, ahol a térség iskoláinak 30 gyereke vehet részt — előreláthatóan ingyenesen. A helyi KRESZ- versenyek legjobbjait jutalmazzák ugyanis ilyen módon. A Mátrafüredre tervezett táborozást a főváros V. kerületének rendőrkapitányságával együttműködve készítik elő. A kapitány bejelentette továbbá, hogy a nagykátai rendőri állományt ebben az évben kiképezik elsősegélynyújtásra, mert ilyen jellegű ismereteket eddig számukra nem oktattak. Beharangozta azt is, hogy mivel 1993 a közlekedésbiztonság éve mellett a drog éve, márciusban kábítószer-ellenes konferenciát rendeznek a területen, a honvédség tápiószecsői művelődési házában. A balesetmegelőzési bizottság alakuló ülésén megválasztották annak vezetőit. Elnök Jandó István, titkár Simon Mária törzszászlós, a közlekedési alosztály vezetője lett. Végezetül a balesetmegelőzési munka- programot fogadták el az ülés résztvevői. (tóth) A jó üzlet reményében indult útnak Pécsről a közelmúltban Kovács László vállalkozó. Nem is csalódott, amikor Pest megyei közintézményeket, polgármesteri hivatalokat keresett fel. Többek között Őrbottyánban is vevőkre talált annak a hordozható, mindössze négy kilós erősítőnek a felkínálásával, melynek működéséhez nem kell hálózat. Gátonyi Zoltán pécsi technikus szabadalma ez a készülék, melyből a váci rendőrök ajándékba kaptak egy példányt Kovács Lászlótól. Az ajándékozásnak különös története van. Üzleti ügyeinek befejeztével a pécsi vállalkozó úgy tervezte, hogy nem vág neki a távoli otthonába vezető éjszakai útnak. Vácott lakik egy ismerőse, annál megszállhat — gondolta, s az éjszakát valóban ott töltötte. Kocsija, egy 1200-as Lada, 600 ezer forint értékű rakományával kint állt a ház előtt. Aki ilyen értéket hagy a nyílt utcán, az éjszaka legalább kinéz az ablakon, hogy minden rendben van-e? Történetünk szereplője is ezt tette hajnaltájt, s a villanyfényes utcán sértetlenül várakozó autóját láthatta. Miután még szendergett egy keveset. Reggel fél hatkor nézett ki újra az ablakon, mikor is nagyot dobbant a szíve, de egyáltalán nem az örömtől. Mert amit már akkor látott, az csak az autója hűlt helye volt. A többit Ikládi Tamás rendőrszázados mondta el a Váci Rendőrkapitányságon, ahová a kárvallott fordult kétségbeesésében. — Sajnos, nagyon gyakori az ilyen bűncselekmény — jegyezte meg a százados úr. — Azonnal elindultak a járőrök, a Vácról kivezető utak ellenőrzése közben a 2-es főúton Szendehely felé haladtak. A Nógrád megyei falu közelében rá is találtak az el- orzott járműre. Csodák csodájára sértetlenül, benne a telepes hangosítókkal, melyek hiánytalanul megvoltak. — Miféle rablók lehettek azok, akik kocsit, hangosítót otthagytak? — Ez az, amit nehéz megfejteni — tűnődött a rendőrtiszt, aki szerint előfordul, hogy havonta 15 autót is eltulajdonítanak errefelé. A kapitányságon egyelőre a február 9-i sikernek örülnek, és a GZ. 749 típusú erősítőnek, amely darabonként közel 25 ezer forintot ér, s egy a váci kapitányság birtokába került. Kovács László nekik ajándékozta, mert megtalálták a kocsiját. K. T. I.
