Pest Megyei Hírlap, 1993. február (37. évfolyam, 26-49. szám)
1993-02-01 / 26. szám
PEST MEGYEI HÍRLAP SZUKEBB HAZANK 1993. FEBRUÁR HÉTFŐ Aranylakodalom Szigethalmon Törvényre váró közbiztonság Holtomiglan, holtodiglan (Folytatás az 1. oldalról.) És honnan annyi végtelen szeretet, mely két embert ötven évig összeköt? Mi táplálja a kitartást, a türelmet, a toleranciát? Egy olyan országban, melyben minden ötödik házasság csődbe jut, s válással végződik. Vajon ki hibás a családok széthullásáért? A kor, amiben élünk, vagy mi, emberek? Akik elszoktunk attól, hogy magunkon kívül mást is szeressünk? Ezen töprengek a házasságkötési ceremónia közben, melyet Clayderman felülmúlhatatlan zongorajátéka fest alá, s a Ballad for Adeline hangjait Ady örökszép sorai követik: Már vénülő kezemmel fogom a kezedet... Hogy mi a titka az életre- szóló összetartozásnak? Erre az ünnepeltek sem tudnak választ adni. — Szerettük egymást, amikor egybekeltünk, és szeretjük ma is — mondja az idős, hófehér hajú férj, amihez a feleség annyit tesz hozzá: és ez a szeretet elkísér bennünket a sírig. Papp Ferencék egy olyan korszakban alapítottak családot, amikor a fél világ lángokban állt. És egy olyan zavaros időszakban vállalták magukra három gyermek felnevelését, amikor a másnapi betevő falat is bizonytalan volt. Mindezt egy Tolna megyei falucskában, melyből 1961-ben indult el szerencsét próbálni a Papp család, s csak hosszas hányódás után találtak biztos otthonra Szigethalmon, ahol a fiúk végül is felnőttek és kirepültek a fészekből. Lopva figyelem Papp mamát, aki a fél életét üzemi és iskolai konyhákban töltötte, ezer és ezer tál ebédet porcióztak ki az általa főzött tengernyi ételből. És hányszor állhatott fáradtan az otthoni tűzhely mellé, hogy megfőzze a család ebédjét? Hány szelet kenyeret szelhetett ötven éven át, hányszor virrasztha- tott a fiai mellett, ha valamelyik beteg volt. A fiai mellett, akik közül élete teljében ragadott el egyet a halál, s a miatta viselt gyász éppoly örök és elmúlhatatlan, mint az élők iránt érzett végtelen szeretete s a férjéhez való ragaszkodása. Peregnek a szavak, szól a dal. És amikor egymás ujjára húzzák a megkopott aranygyűrűket, sokak szeméből kibuggyan a könny. A meghatottságtól, melybe csöpp irigység is vegyül: miért nem tudunk mi is ilyenek lenni, így élni s egymást becsülni, mint Pappék? Ilonka néni és Ferenc bácsi, akik most ötven éve, 1943. február 1-jén mondták ki egy kis tolnai templomban az ősi fogadalmat: holtomiglan, holtodiglan. (matula) TERMŐFÖLD-ÁRVERÉSI hirdetmény A Pest Megyei Kárrendezési Hivatal Bugyi és Délegyháza községben, a bugyi Tessedik Sámuel Mgtsz által kijelölt termőföldterületre árverést tűz ki Az árverés helye: Bugyi, Művelődési Ház. Az árverés ideje: március 1-jén 9 óra Település: Helyrajzi szám: Teriilet Mű veted ág: AK-érták: Bugyi 012-ből, 016/8-ból 9 ha 4000 m2 szántó 107,00 090-ből 7 ha 3000 m2 szántó 76,00 0172. 13 ha 1828 m2 erdő 87,01 0177/4-a 10 ha 1498 m2 szántó 63,94 0177/4-b 1 ha 1006 m2 erdő 4,18 01110-ből 14 ha 2000 m2 szántó 186,00 01110-ből 111 ha 6875 m2 szántó 765,06 01175-ből 51 ha 5300 m2 szántó 695,59 01228. 12 ha 0000 m2 szántó 124,80 01282/8. 10 ha 3011 m2 szántó 64,90 01435/6. 12 ha 0000 m2 szántó 95,40 Délegyháza 050. 46 ha 2130 m2 szántó 584,32 Korlátozó Intézkedés nincs. s Vitaest Erden — vita nélkül Kissé féloldalasra sikerült az érdi Liberális klub rendezvénye pénteken, ugyanis a vitapartnerek közül csak az egyik jelent meg: Kőszeg Ferenc SZDSZ-es országgyűlési képviselő. Érd rendőrkapitánya, dr. Mihály István kimentette magát, és nem vett részt — képviselője sem — a Törvényre váró közbiztonság című vitaesten. így aztán vitáról szó sem lehetett. Az országgyűlési képviselő elmondta a rendőrségi törvénytervezettel kapcsolatos aggályait. Elsőképp azt említette, hogy a tervezet szerint még mindig igen centralizált, hierarchikus, katonai szervezethez hasonlatos intézmény a rendőrség. Mint mondta, még mindig a hatalmi jelleg dominál, holott — véleménye szerint — erre legfeljebb néhány helyen lenne szükség, például a rendőri ezrednél és a terrorelhárításnál. A nyomozók főnöke nem adhatna parancsot! — mondta az országgyűlési képviselő. Kőszeg Ferenc véleménye szerint a tervezet nem biztosít az önkormányzatoknak megfelelő beleszólási jogot a vezető kiválasztásába. Úgy látja, hogy az önkormányzatoknak csak kötelezettségei vannak a megfelelő jogosítványok nélkül. Az országgyűlési képviselő helytelennek tartja azt is, hogy a tervezet nem szabályozza az intézkedések körét, a bűnmegelőzéssel és -felderítés kezdeti szakaszával kapcsolatos eljárásokat. Általános felhatalmazást ad a rendőrnek, s ezek mentesítik az alól, hogy intézkedéseit a későbbiekben meg kelljen indokolnia. Példaként az igazolta- tási jogot hozta fel. Kőszeg Ferenc kifogásolta Szentendrei beszélgetés Nemzeti, keresztény eszmék szolgálatában A Szentendrei Petőfi Kulturális és Hagyományőrző Egyesület meghívása péntek estére szólt. A vendég Horváth Béla oszággyűlési képviselő volt, Dragon Pál Pest megyei országgyűlési képviselő pedig a házigazda. A Petőfi Egyesület vendégkönyve tartalmas, önmagáért beszél. Csoóri Sándor, Csurka István és Domokos Pál Péter bejegyzései mellett már 1987 decemberében ott találjuk Le zsák Sándorét. Dragon Pál bevezetőjében elmondta, hogy a társaság évek óta a nemzeti, keresztény eszmék szolgálatában, szellemiségében él és munkálkodik. Tőlük került ki a legtöbb aláírás a bős—nagymarosi gát építése elleni aláírásgyűjtés alkalmából, de a szervezők között találjuk a társaságot a nagy nemzeti demonstráción is, amikor a romániai falurombolás ellen tüntetést szerveztek a Hősök terén. A választások után úgy érezték, híven békés hagyo- mányőrző-közösségépítő elveikhez, szélesre kell tárniuk az egyesület kapuját az új eszmék előtt. Nem tudom, Horváth Béla milyen előadással készült, ám szerencsésnek tartom a személyes hangú beszámolót, mely mintegy magánbeszélgetéssé alakult az amúgy 50-60 fős teremben. A képviselő elmondta, hogy nagyszülei, szülei értelmiségiek voltak, ami nem volt kifejezetten előnyös az akkori rendszer megítélésében. Meghatározó volt számára a családi beszélgetések állandó témája: ismételt felszólítások, hogy az apa lépjen be a pártba; nem tette meg, bár a csábítások nagyok voltak. Édesanyja nem érhette meg fia diplomához jutását, egy hónappal előbb meghalt, az édesapa pedig a választási kampány közepén hunyt el. Az MDF-fel való találkozás idejét Horváth Béla 1979-re teszi, amikor Lakitelken részt vett egy Lezsák Sándor által szervezett találkozón mint a Műszaki Egyetem hallgatója. Amikor a Magyar Nemzetben megjelent a felhívás a lakitelki postacímmel — számára ez volt a garancia azonnal levelet írt, és belépett az MDF- be. A Magyar Út Alapítványról szólva elmondta, hogy szerinte már az 50-60-as évektől a magyar ember a magyar úton jár. Van, aki a közepét választotta, van, aki a szélére sodródott, mások az árokba kerültek és besározódtak. A képviselő megjegyezte, hogy Csurka István felhívása teljesen ártatlan szöveg, és megdöbbentő, milyen heves reagálást váltott ki a másként gondolkodókban. Személyesen Horváth Béla a frakción belül is képviselőtársai célpontjává vált, a Magyar Út kuratóriumi tagsága miatt. Végül is — fogalmazott — a felhívásban kimondott tétel azt jelenti, hogy helyzetbe kell hozni a nemzetikeresztény középosztályt. A korábbi rendszer haszon- élvezői — akár tagkönyvvel, akár baloldali gondolkodással — rájöttek, síkos terepre léptek. Azokról a vezetőkről, akik baloldaliak voltak, és ma liberális gondolkodóknak vallják magukat, azt kell mondanunk, hogy igenis helyzetbe keli hoznunk önmagunkat. Kiindulópont egy újfajta képzés megindítása, az ifjúság nevelése. „Bár büszke vagyok arra, hogy kormány- párti képviselő vagyok — mondotta Horváth Béla —, a kritika jogát fenntartom. A kormányzat keveset tett azt is, hogy a tervezet különleges jogokkal rendelkező állampolgárként kezeli a rendőröket, ha munkáról van szó, személyi jogait azonban erősen korlátozza. Igaz — mondta —, hogy párttag lehet — csak funkciót nem vállalhat —, de akkor már engedélyt kell kérni a felettesétől, ha egy egyesület munkájában kíván részt venni. A tervezet köztisztviselőnek tekinti a rendőrt — mondta befejezésül az országgyűlési képviselő —, ami nem helyes. Ezután a hallgatóság — a város három polgárvédelmi csoportjának képviselői — tett fel néhány kérdést az előadónak. Leginkább az érdekelte őket, hogy az övékéhez hasonló önszerveződésű csoportok nagyobb legitimitást kapnak-e majd a jövőben. Erre az országgyűlési képviselő azt mondta: ezek a szervezetek most is legitimek, hiszen joguk van megvédeni magukat és a város lakóit. Igaz, hogy kevés eszköz áll rendelkezésükre, de munkájuk lényege az, hogy jelenlétükkel elriasszák a bűnözőket. Ha komoly baj van, a rendőrséget kell értesíteniük. A rendezvény végén megkérdeztem Kőszeg Ferencet: mit gondol, miért nem jött el a beszélgetésre a rendőrkapitány? Meggyőződésem — mondta —, hogy utasítást kapott a távolmaradásra. Az ugyanis a szabály, hogy rendőr nem vehet részt pártrendezvényeken. Megpróbáltuk elérni dr. Mihály István érdi rendőrkapitány urat is, sajnos nem sikerült. így távolmaradásának okát egyelőre nem tudhatjuk. Árpási Mária az ifjúságért. A másságot elfogadva üdvözölni lehet Soros György szándékát, hogy egyetemet hozzon létre Budapesten. Menjenek oda azok a fiatalok, akik a szabadelvű gondolkodás hívei. De akkor megkövetelem azt, hogy legyen nemzeti szellemű ifjúsági képzés is, hiszen ennek hagyományai is vannak Magyarországon.” A képviselő bejelentette, hogy a Magyar Út Alapítványon belül létre kívánja hozni az Ifjú Magyarországért Mozgalmat, mely a fiatalokhoz szólna. A rendezvényeken részt vett Sándorjfy Ottó, az FKGP megyei elnöke, Herc- zeg Ferenc, a megyei ügyvezető alelnök, valamint a helyi FKGP számos tagja. Kemény kérdéseket kapott a képviselő. A beszélgetés során érezhetően feloldódott a hallgatóság hangulata, sokan vitatkoztak, kis előadást tartottak. Mint Horváth Béla elmondta, szívesen jön ki a Parlamentből, Budapestről, számára felüdülést jelentő kis közösségekbe beszélgetni, feltöltődni, vitatkozni. Sok jó ötletet, gondolatot talál ilyen alkalmakkor, s ezeket a munkájában is fel tudja használni. Bartos Csilla A Dunaharaszti Önkormányzat jegyzője- az 1993. évi II. törvény 3. § (1. bek.) alapján 1993. február 6-án 9 órára összehívja Dunaharaszti és Soroksár részarányföld-tulaj donosainak közgyűlését Helyszín: Dunaharaszti Művelődési Ház, Táncsics u. 2. Kérjük, hogy aki ezeken a területeken részarányföld-tulajdonoskéntérdekelt, jelentkezzék, személyesen, illetve írásos meghatalmazással rendelkező képviselője útján vegyen részt a közgyűlésen, annak érdekében, hogy a részarányföld-tulajdonosok természetben megkaphassák az őket megillető földterületeket DUNAHARASZTI POLGÁRMESTERI HIVATALA
