Pest Megyei Hírlap, 1993. február (37. évfolyam, 26-49. szám)
1993-02-01 / 26. szám
i PEST MEGYEI HÍRLAP SZŰKEBB HAZÁNK 1993. FEBRUÁR 1.. HÉTFŐ 5 Ez már szabadverseny? A gabonakor csak , köröz tovább Egymásnak ellentmondó hírek és álhírek keringenek, köröznek már megint gabonaügyben. Egyesek rendkívüli helyzettel, fronttal, hiánnyal riogatnak, míg mások rendületlenül cáfolják az állításokat. Annyi bizonyos, hogy a gabona ára jelenleg felfelé nyomul. Február 1-jé- től Pest Megye Malomipari Vállalata is drágábban adja a termékeit, ami nem maradt hatás nélkül a sütőiparnál sem. Megpróbáltunk legalább közelébe kerülni a problémának, tényleg kevés-e a búzánk. Importálni kell, amit óhatatlanul mi, a fogyasztók fizetünk meg? A Budapesti, Pest megyei Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalat mától 10 százalékkal viszi följebb árait. Mi ennek a magyarázata, s miért éppen most lépnek így? — tettük fel a kérdést Csonka Tibor igazgatónak. Kevés a jóból — Az étkezési búza piaci árának emelkedése kénysze- rített minket is a lépés megtételére. Jó minőségű malmi búza egyszerűen nem kapható belföldön az utóbbi hetekben. A jó minőséget kétszer aláhúznám. Külföldi üzletkötők ezért kötöttek le számunkra Ausztriában nagyobb mennyiségű gabonát, a mi megbízásunk alapján. Meglévő készleteink ugyanis május végéig elfogynak. Legalább 20 ezer tonnát kell behoznunk, hogy az új termésig megoldjuk az ellátást, s ne maradjunk eddig sem bizonytalanságban. Van hazai kínálat, de gyenge minőségű: nyilván nem ebből szállítottak a kereskedők tavaly exportra. Vállalatunk 13 ezer forintért hoz be egy tonna jó búzát, míg itthon a minőségi garancia nélkül kémek el ennyit. Igaz, vám és illeték terheli meg az importot, de nem látunk jobb megoldást. Áremelésünknek tehát ez a magyarázata, hozzátéve: mások nagyobb arányban és már január elejétől megtették ugyanezt a lépést. Mi tartottuk eddig magunkat. Hogy van-e elegendő búza az országban? Ha valaki meg tudja mondani, én az előtt megemelem a kalapom. A mostani helyzetre már tavaly ősszel figyelmeztettünk. Figyelembe vettük, hogy két év óta a vetésterület egyfolytában csökkent. Az ágazati vezetés jogos ösztönzésére 1991-ben Pest megyében például 70 ezer hektár helyett 54 ezer hektár búzát vetettek. Ez a reális területnagyság, amelyben minőségi termelést kell megvalósítani. Rajtunk semmi nem múlott, mert mi az említett területből 6 ezer hektárhoz adtunk jó vetőmagot, műtrágyát, előleget. Tény, hogy senki nem számíthatott ekkora aszályra, ami a gondok legfőbb okozója — mondta Csonka Tibor. Nyári József, az FM Pest megyei Földművelésügyi Hivatalának növénytermesztési főfelügyelője szerint az idei vetésterület mindenképpen elegendő megfelelő mennyiségű kenyérgabona termesztésére. Az más kérdés, vajon mennyire viselte meg a vetéseket a kéthetes hó nélküli fagy — mert ez még nem látszik. Továbbá a termelőknek lesz-e pénzük visszapótolni a talajerőt. Előfordulhat-e hiány ténylegesen mostanság búzából? — Nem, ez nem létezik! Sokan még mindig rajta ülnek a termésen: Csak az a kérdés, hogy mikor nyitják ki a raktárakat. Igaz, többen igyekeztek minél előbb túladni a termésen, nehogy a nyakukon maradjon. Érthető, nekik mindenáron kellett pénz. Tárolni nem tudnak. Aki raktározhat, az diktál. Szerintem tisztában van ezzel a GMV is. Az a 20 ezer tonna bejelentett import nem jelentős mennyiség, azzal nem kell riogatni. Tény azonban, hogy a megyei malomipari vállalat sem mer kockáztatni, várni a hazai árak kedvezőbb alakulásáig. Lépett, megteheti hisz ez már olyan, mint a szabad verseny, ahol a piac minden szereplője kalkulál, lavíro- zik. Ami vagy bejön, vagy nem. Mesterséges az árrobbanás Kenyó László fóti magánvállalkozó szerint — aki Tápió- györgyén saját malmában őrli fóti pékségének és más partnereknek a lisztet — a mostani árrobbanást mesterségesen idézték elő azok a nagyvállalatok, amelyek január elején 20—30 százalékot tettek rá addigi áraikra. — Ők többet adtak a búzáért: megtehették, mert a lisztet is drágábban mérték. Az érintett kör, a gabonakor jól jár, csakhogy a fogyasztó lakosság issza meg a levét, s az olyan vállalkozók, mint én, aki kimarad a körből. Tőlem ugyanis egy hét alatt mindent kipakoltak a vásárlóim, miután híre ment az említett áremeléseknek. Szerencsémre december közepén Szalkszentmártonban 150 vagon búzát vásároltam fel tonnánként 10 ezer forintért: az év végén már nem kaptam volna 13 ezer alatt. Persze így önmagában ez a magyarázat sem elég. Tény, Békésben, Szolnokon termett a legkedvesebb és leggyengébb búza az elmúlt évben. Az ottani vállalatoknak viszont arra sem maradt pénzük, hogy azt a keveset felvásárolják. A kereskedők ezért kiszállították a FÁK- ba és a horvátoknak. Akik 70—90 dollárért kiengedték ezt a búzát az országból, végiggondolták-e a következményeket? Mert most 130 dollárért importálunk! Ha rossz is a saját búzánk, azért találták ki a lisztjavító szereket, hogy azokkal javítsunk a minőségen. Én megtenném, de nincs elég tárolóhelyem a sokfajta alapanyag raktározásához. Elegendő, de hiányozhat Végül is van elegendő búza Magyaroszágon vagy nincs? — kérdeztük meg Jelen Sán- dornét, a Földművelésügyyi Minisztérium osztályvezetőjét. — Tavaly 3,4 milliót tonna búza termett az országban, ebből 60—62 százalék, azaz 2,1 millió tonna étkezésre is alkalmas. Teljes malomiparunk évente rendszerint 1,5—1,7 millió tonnát őröl meg lisztté. Négyszáz- ezer tonna exportálásához járultunk hozzá, vagyis látható, hogy így lett nullszaldós a felhasználható kenyérgabonánk. Azt mondjuk, hogy országosan nincs hiány gabonából! Ami nem zárja ki, hogy egy-egy régióban átmenetileg ne forduljon ez elő. A múltban a Gabona Tröszt az ilyen helyzeteket egyszerűen megoldotta: más vidékről szállíttatott oda hiánypótló mennyiséget. A piacgazdaságban ilyen jellegű hatósági beavatkozás már nem képzelhető el. A volt tröszt vállalatai ma már egymásnak is versenytársai, akik keményen küzdenek a piacok megszerzéséért, megtartásáért. Az import engedélyezését adminisztratív eszközökkel nem kívánjuk akadályozni az év első felében. A „versenypályán” mindenki taktikázik, igyekszik haszonra szert tenni, annak összes kockázatával együtt. Az más kérdés — bizony a legfontosabb, de azzal mi már végképp nem foglalkozhatunk —, hogy miként lesz a tízforintos lisztből, búzából mondjuk ötvenforintos kenyér? A sütőipar mostani áremelése arányos-e a malomipari drágulással? A gabona körüli oknyomozásunkkal ezúttal eddig jutottunk. Meglehet: több maradt a nyitott kérdés, mint a megnyugtató válasz. A gabonakor tehát köröz, köröz tovább... Tóth Ferenc Közhírré tétetik... Hírcsokrot nyújtunk át olvasóinknak időről időre a megyénk településein megjelenő helyi lapokból. Önkormányzatok, pártok, művelődési házak, egyházi és más helyi közösségek adják ki ezeket a népszerű újságokat. Lapozgatva bennük, újra és újra bebizonyosodik: rendkívül gazdag, színes Pest megye településeinek élete. A HAJÓS-KASTÉLY hasznosítására kiírt pályamunkákkal foglalkozott a többi között a legutóbbi ülésén a képviselő-testület, és Szilágyi András, valamint Kovács Júlia iparművész terveit tartotta továbbgondolásra alkalmasnak. Az elképzelések szerint a padlástérben panziót lehetne kialakítani, amely telente az alkotóház szerepét is betölthetné. A földszinten nosztalgiateázót és -kávézót, vendéglátóegységet képzelnek el a tervezők, amelyek egyben bemutató múzeumként is működhetnének. A pincében kapna helyet Dömsöd helytörténeti múzeuma, s az angolparkszerű kert ugyancsak az igényes szórakozást, a művelődést szolgálná. A képviselő-testület a pályázatot elfogadta, és döntött a kivitelezés tanulmánytervének a megrendeléséről. DÖMSÖD nagyközség 60 ezer forinttal járul hozzá a Gyógyító Technika nevű alapítványhoz, amelyet a ráckevei városi szakorvosi rendelőintézet hozott létre, a megelőző-gyógyító tevékenység színvonalának emelésére. A rendelőintézet Dömsöd lakosságát is ellátja, ezért karolta fel az alapítványt a képviselő- testület. ÉVTIZEDEK ÓTA tanít Döntősön Laczy Pál, kevesen tudják, hogy pedagógusi munkája mellett fest, alkot is. Képein a mindennapi élet tárgyai csendéletként jelennek meg, tájképeiben pedig a falu egy-egy részletére, ismerős házakra lehet bukkanni. A Dömsödi Hírnök egy teljes oldalát ajánlotta fel a művésztanárnak bemutatkozásra. LEGÚJABB helytörténeti kutatásaiból ad közre dokumentumot a helyi lap. Táblázatszerűén felsorolja azokat az 1881—1894. évben született baptista újszülötteket, akiket a református egyház anyakönyvében jegyeztek be, s kiknek hozzátartozói közül sokan most is Dömsödön élnek. ÁLL A BÁL hamarosan a Halásztelki Művelődési Központban; február 6-án este rendezi meg az „Alapítvány a halásztelki gyerekekért” kuratóriuma Stoffán Antal polgármester fővédnökségével az alapítványi bált. A HALÁSZTELEK HÍREI című lapot értékelte múlt évi utolsó ülésén a képviselő-testület, s tagjai egyetértettek abban, hogy a lapnak a testület, s tagjai egyetértettek abban, hogy a lapnak a testület, a hivatal és a nagyközség lakossága közötti kapcsolat elmélyítésében nagy szerepe volt és van. Mindezek figyelembevételével a testület elismeréssel szólt Cs. Csala Károly felelős szerkesztő tevékenységéről. KUNCZE GÁBOR országgyűlési képviselő február 12-én délután 4 és 5 óra között a halásztelki polgár- mesteri hivatalban fogadóórát tart. A HATÉKONYABB fogyasztói kiszolgálás érdekében a szigetszentmiklósi, a szigethalmi, a tököli és a halásztelki lakossági és más fogyasztók ügyeit a halásztelki kirendeltségen intézi a Budapesti Elektromos Művek. MjÖDÖKbÁUNTl llf KÖZSÉGI ÚJSÁG LEJÁRTAK az 1976. november 1. előtt váltott sírhelyek Törökbálinton, az önkormányzati temetőben. Megváltásukra és az adat- egyeztetésre február 28-ig van a hozzátartozóknak lehetőségük a temetőirodában, a gondnoknál. KIJELÖLTÉK a telefon- központ és az alközpont helyét a községi telefonhálózat tervezői. Az előbbi a PVCSV Kazinczy utcai telepének helyén, utóbbi a Széchenyi téren lesz. TORONYHÁZAK nem épülnek Törökbálinton. A német érdekeltségű Piramis Kft. kéréssel fordult az ön- kormányzathoz, hogy adjon neki engedélyt lakótelep építésére a Köles dűlőben, az új temető mellett, a depó felé eső részen. A lakótelep 30-50 méter magas, piramis formájú épületekből állna, és körülbelül három-ötezer embernek adna otthont. A képvi- seiő-testület egyhangúan úgy döntött, hogy „na még csak ez s egy ilyen lakóteleppel járó minden hátrányos következmény hiányozna Törökbálintnak!” TÉRÍTÉS NÉLKÜL a református gyülekezet tulajdonába adta a képviselő-testület azt a telket, amelyet a Szé- rűskert részletes rendezési terve a református templom helyeként jelölt meg. A KÖZSÉGI ÚJSÁG decemberi számában hírként jelent meg, hogy Gyarmati Mihály képviselő októberben interpellációt adott be a csatornaépítési program beindítása és a kivitelező kiválasztása tárgyában, s hogy az interpellációra adott választ se ő, se a képviselő-testület többsége nem fogadta el. Miről is van szó tulajdonképpen? — ezt ismerteti részletesen a lap idei első száma. FŐSZEZONBAN naponta 25 ezer liter jégkrémet gyártottak Törökbálinton, a Schöller-Budatej Vállalat gyárában. Több mint száz szállítójárműből álló gépkocsipark és több mint tíz depó igénybevételével jutott el ez az óriási mennyiségű jégkrém a vevőkhöz. A TECHNIKA OKTATÁSÁHOZ illeszkedő tanfolyamot és szakkön indított a Zi- mándy Ignác Általános Iskolában a CANGA Szerviz, ahol a gyermekek megismerték a bicikli szerkezetét, javítását. „Tananyag” volt még az elsősegélynyújtás és nem utolsósorban a közlekedési szabályok megismerése. Az első tanfolyamok befejeződtek, s a munkának kézzelfogható eredménye is született. A tavaszi lomtalanításnál valahol előkerült egy régi postabicikli roncsa, amit újjávarázsoltak a szorgos gyerekek. Visegrádi 1^1 Hírek PÁLYÁZATOT írt ki a képviselő-testület a Lepencei Strand hosszú távú hasznosítására, és négy pályamű érkezett be. A legkedvezőbbnek a CASTROM Kft. pályázatát ítélték, a vállalkozóktól a nyitvatartási szezon meghosszabbítását, a strand színvonalasabb üzemeltetését és a szolgáltatások bővítését várják. MEGVÁSÁROLTA a visegrádi önkormányzat a Szentendrei Áfész-tól a Sziget utcai ABC épületét és hosszú távú hasznosítására pályázatot írt ki. MEGKEZDŐDÖTT a Du- na-part rendezése. A KÖVI- ZIG és a helyi önkormányzat finanszírozásával a révállomás és a hajóállomás közötti partszakasz tisztítására kerül sor. A munkák előreláthatólag március végéig befejeződnek. FELFEDEZI olvasóinak a Visegrádi Hírek a hangulatos Beatrix Teázót. Üdvös lenne — olvasható —, ha a már meglévő lehetőségeket kiaknáznák, különféle klubok, sakk- és kártyakor működhetne itt sikeresen. Egy jó kezdeményezés már van: Teamuzsika címmel kéthetente találkoznak érdeklődők közös hanglemezhallgatásra, oldott beszélgetésre. A KÖLTSÉGVETÉS tervezetét tekintette át a gyomrai képviselőtestület, s eszerint a még mindig csak épül- gető falusi tornateremre 10 milliót, út és gyalogátkelő építésére 8 milliót, iskolákba, óvodákba a gázfűtés beszerelésére 5 milliót szánnának. A közvilágítás fejlesztésére az idén várhatóan 3 millió forintot költ Gyömrő. Kérjük kedves kollégáinkat, a helyi lapok szerkesztőit, hogy újságjuk legfrissebb számaiból juttassanak el egy-egy példányt rovatunkhoz. Készséggel adunk hírt létezésükről, szemlézünk írásaikból a jövőben is. Összeállította: Deregán Gábor
