Pest Megyei Hírlap, 1993. február (37. évfolyam, 26-49. szám)

1993-02-20 / 43. szám

_É PEST MEGYE1 HÍRLAP EMLÉKEZÉS 1993. FEBRUÁR 20., SZOMBAT 7 „S nyögte Mátyás bús hadát Bécsnek büszke vára” Ötszázötven évvel ezelőtt született Mátyás király H unyadi Mátyás szellemi­ségéhez, a magyar, a román, a közép-euró­pai történelemben játszott sze­repéhez, nagyformátumú ural­kodói egyéniségéhez méltatlan az a származására hivatkozó kisajátítási törekvés, amely ma többek között Kolozsvár román polgármestere jóvoltá­ból beárnyékolja születésének 550. évfoordulóját, megrontja az emlékezés békéjét és tiszta­ságát. Mátyás a magyar történe­lem kimagasló alakja, legna­gyobb királyaink egyike volt. Amikor 1458. január 24-én a királyválasztásra összegyűlt nemesség — létszámukat a ve­zeti, s kisebb-nagyobb birto­kokkal rendelkezett). Serb testvérének, Radulnak Vojk nevű fia volt Hunyadi Já­nos apja. Vojk 1409-ben kapta Zsigmond királytól Hunyad vá­rát, a későbbi Vajdahunyadot, amely a család legfőbb szállás­helye lett. Mátyás trónra kerü­lésének, uralkodói képességé­nek, magatartásának jobb meg­értéséhez érdemes felidézni ap­jának pályáját, azt a példát, amit fia minden jel szerint kö­vetésre méltónak talált. A tehetséges, hadviselésben és hadvezetésben jártas Hunya­di János, aki már a csehorszá­gi husziták ellen is harcolt, 1434-ben a Szendrőt ostromló Pesti gyerekek utcai éneke (Mátyásnak királlyá választásakor, 1458) Mátyást mostan választotta Mind ez ország királyságra, Mert ezt adta Isten nekünk Mennyországból ótalmunkra. Azért mi is választottuk Mint Istennek ajándékát, Kibó'l Isten dícsírtessék, És örökké mondjuk: Amen. lencei követ 15 ezerre becsül­te — a Duna jegére vonult, cseppet sem törődött a Hunya­diak származásával, és Hunya­di János másodszülött fiát az ország királyának választotta. E döntésben a pillanatnyi erő­viszonyok alakulásán túl a ti­zenöt esztendős Mátyás apja iránti rokonszenv is tükröző­dött. Senkit nem zavart, hogy a Hunyadi család első ismert törökök elűzésével olyan érde­meket szerzett, amelyekre te­kintettel 1. Ulászló király Szö­rényi bánná nevezte ki. Ké­sőbb a király jóvoltából Nán­dorfehérvár kapitánya, majd erdélyi vajda lett, s ezzel gya­korlatilag ráhárult a török által fenyegetett déli országrészek védelmének feladata is. A sze­rencsétlen kimenetelű várnai csata után, amelyben a fiatal A király üvegserlege őse (Serb) csak az előző évszá­zadban tűnt fel, és a románok Kenéze volt. (Kenézeknek ne­vezték Magyarországon a XIII. századtól Erdélybe, a Bánságba, illetve Kelet-Ma- gyarországra betelepülő ro­mánság vezetőit, akiknek egy része magyar nemességet szer­(Magyar Nemzeti Múzeum) király is életét vesztette, a Ha­vasalföldre menekülő Hunya­dit Drakul vajda rövid időre foglyul ejtette. Egy évvel ké­sőbb fordult a kocka, a sereg­gel visszatérő Hunyadi elűzte Drakult. 1446. június 5-én a rendek megválasztották Ma­gyarország kormányzójává. Mátyás király szülőháza Kolozsvárott Nem sokkal ezután ismét meg­gyűlt a baja Drakullal, aki tö­rök segítséggel visszatért. Hu­nyadi legyőzte a vajdát, s fiai­val együtt kivégeztette. Hadat indított III. Frigyes német császár ellen is. Csak­nem Bécsig nyomult előre, s az elhunyt Ulászló fiát fogva tartó császárt békekötésre kényszerítette. 1448-ban Mik­lós pápa hercegi címmel és aranylánccal tüntette ki. Még ebben az évben Rigómezőnél megütközött Murad szultán ha­daival, azonban az általa feje­delmi székbe segített havasal­földi Dán árulásának is kö­szönhetően vereséget szenve­dett. A korábban hűségesnek mutatkozó szerb Brankovics György fogságából csak a ma­gyarországi rendek közbenjárá­sára tudott kiszabadulni. Eredményesen szállt szem­be a Felvidéket dúl Giskrával, majd Brankovicsot szorongat­ta meg. Amikor 1453-ban Fri­gyes császár szabadon engedte az addig fogva tartott V. Lász­lót, Hunyadi a besztercei gróf­ságért és az ország főkapitányi címéért cserébe lemondott kor­mányzói tisztéről. A féltékeny oligarcha családok, a Chillei- ek, a Garaiak, az Újlakiak rossz szemmel nézték növek­vő befolyását és fegyverrel is szembeszálltak vele. E viszá­lyoktól is terhelve, magára ma­radva készült a Balkánt elözön­lő, Magyarországot fenyegető II. Mohamed szultán ellen. 1456. július 21—22-én Ka- pisztrán János keresztes hadá­tól is támogatva Nándorfehér­várnál az európai történelem szempontjából is döntő csatát nyert a törökök ellen. Három héttel később a táborban kitört járvány áldozata lett. Hunyadi, akit hivatásos itá­liai zsoldos vezérek tanítottak a korszerű hadviselésre, a hu­sziták és az egyszerű felkelő seregek harci módszereit is al­kalmazni tudta hadjáratai so­rán. Saját erejéből emelkedett az ország legjelentősebb veze­tői közé, és lett minden idők legnagyobb magyar földesurá­vá, akinek birtokai négymillió holdat tettek ki. Igazi tekin­télyt és elismerést azzal vívott (Kós Károly metszete) ki magának, hogy hatalmas jö­vedelmével arányos felelősség­gel és áldozatkészséggel szállt szembe az országot fenyegető veszéllyel. Mátyás tehát sokat köszön­hetett ennek a dicsfénynek, amikor alig két évvel később a trónra lépett, és megkezdte a magyar történelem legszebb fe­jezetei közé tartozó harminc­két éves uralkodását. Eleinte neki is meggyűlt a baja az ellene acsarkodó Újlakiakkal és Garaiakkal, és csak 1462-ben szilárdult meg a helyzete, amikor békét kötött Frigyes császárral, aki ,diává” fogadta őt, és 60 ezer arany fejében a Szent Koronát is kiadta neki. 1465-ben Mátyás a pápa fel­hívására megtámadta a cseh ki­rályságot. Egészen Olmützig hatolt, amit a huszitákat párto­ló Podjebrád király nem vett jónéven tőle, és az 1467-es er­délyi felkelés idején Mátyás el­lenfeleit támogatta. A magyar király rendet teremtett Erdély­ben, és bár moldvai hadjárata sikertelen volt, mintegy kárpót­lásul cseh királlyá koronáztat­ta magát 1469-ben. Csehorszá­gi hadakozásai közben Vitéz János esztergomi érsek és Ja­nus Pannonius összeesküdtek ellene, és Kázmér lengyel ki­rály hasonnevű fiának ajánlot­ták fel a magyar trónt. Kázmér lengyel seregek élén nyomban Magyarországra látogatott, de Mátyás megelőzte őt és az ösz- szeesküvőket elfogatta. Káz­mér távozott, de a háborúsko­dás csak 1474-ben ért véget, amikor Ulászló az új cseh ki­rály és Kázmér — egyébként Ulászló papája — a Mátyás ál­tal megszállt cseh területek át­engedésével fegyverszünetre kényszerültek. A következő évben a válto­zatosság kedvéért a törökök tá­madták meg az országot, és egészen Nagyváradig jutottak. Mátyás Szerbiában keményen megszorongatta őket, és elfog­lalta Szabácsot. 1476-ban Ná­polyban elvette Beatrixot, a ná­polyi király lányát. A cseh és lengyel háborús­kodás során nagy számú zsol­dos állt szolgálatába, akik hí­res fekete seregének meghatá­rozó részévé váltak. Őket szilé­ziai hadjáratai során németek­kel egészítette ki. Könnyű ma­gyar lovasság és dunai flotilla tette teljessé azt a haderőt, amely számos hadjáratban bi­zonyította képességeit. Tekin­tettel a török birodalom hatal­mas katonai erejére, Mátyás velük szemben csak a védeke­zésre szorítkozott. Hódítással elsősorban Nyugat felé próbál­kozott, de ebben szerepe volt a kiszámíthatatlan Frigyes csá­szárnak is, aki hol a szövetsé­ges, hol a fenyegető szomszéd álarcában bolygatta a kedélye­ket. Mátyás 1477-ben meg­szállta Alsó-Ausztria egy ré­szét, mire a császár jobbnak látta, ha Bécsből Linzbe távo­zik, és a pápai követet kérte fel a közvetítésre. A megkö­tött békeszerződést azonban megsértette, ami a magyarok harcias királyával szemben hosszabb távon nem bizonyult jó ötletnek. király bevonult, és számos titu­lusa mellé felvette az Ausztria Hercege címet is. Császárrá akarta választatni magát, azon­ban 1486-ban Frankfurtban nem őt, hanem Frigyes fiát, Habsburg Miksát választották római királynak, ami a császár­ság elnyerésének egyik előfelté­tele volt. Mátyást ez olyannyi­ra felbosszantotta, hogy még nagyobb területeket foglalt el Ausztriától. 1489-ben béketár­gyalásokba bocsátkozott Miksá­val, de mielőtt végső megálla­podásra jutottak volna, 1490. április 6-án váratlanul elhunyt. Uralkodásának időszakát a középkori Magyarország fény­korának tekinthetjük. Erőske­zű, széles látókörű, államszer­vezésben és külpolitikában is si­keres, művelt uralkodó volt. Budai és visegrádi palotájában hazai és külföldi tudósokkal és művészekkel vétette körül ma­gát. Pozsonyban főiskolát alapí­tott. Híres volt könyvtára, és az Részlet a bautzeni Mátyás-szobor budai másolatából Vimola Károly felvétele Kinizsi Pál és Báthory Ist­ván erdélyi vajda közben dere­kasan kitettek magukért a török­kel vívott csatákban, és 1479-ben jelentős győzelmet arattak Kenyérmezőnél. Az 1483-as békekötésig is több si­keres hadműveletet hajtottak végre. Mátyás 1484-ben megtámad­ta és körülzárta Bécset. A vá­ros 1485-ben megadta magát, a ő uralkodása alatt kezdte meg működését Budán az első ma­gyar könyvnyomda. Születésének 550. évforduló­ján nem árt emlékeztetni arra, hogy számos nehézség, kül- és belviszály ellenére is az ő idejé­ben hazánk talán közelebb ke­rült Nyugat-Európához, mint későbbi történelme során bár­mikor. Bánó Attila A halálos ágynál tanácskozó urak

Next

/
Oldalképek
Tartalom