Pest Megyei Hírlap, 1993. február (37. évfolyam, 26-49. szám)
1993-02-20 / 43. szám
_É PEST MEGYE1 HÍRLAP EMLÉKEZÉS 1993. FEBRUÁR 20., SZOMBAT 7 „S nyögte Mátyás bús hadát Bécsnek büszke vára” Ötszázötven évvel ezelőtt született Mátyás király H unyadi Mátyás szellemiségéhez, a magyar, a román, a közép-európai történelemben játszott szerepéhez, nagyformátumú uralkodói egyéniségéhez méltatlan az a származására hivatkozó kisajátítási törekvés, amely ma többek között Kolozsvár román polgármestere jóvoltából beárnyékolja születésének 550. évfoordulóját, megrontja az emlékezés békéjét és tisztaságát. Mátyás a magyar történelem kimagasló alakja, legnagyobb királyaink egyike volt. Amikor 1458. január 24-én a királyválasztásra összegyűlt nemesség — létszámukat a vezeti, s kisebb-nagyobb birtokokkal rendelkezett). Serb testvérének, Radulnak Vojk nevű fia volt Hunyadi János apja. Vojk 1409-ben kapta Zsigmond királytól Hunyad várát, a későbbi Vajdahunyadot, amely a család legfőbb szálláshelye lett. Mátyás trónra kerülésének, uralkodói képességének, magatartásának jobb megértéséhez érdemes felidézni apjának pályáját, azt a példát, amit fia minden jel szerint követésre méltónak talált. A tehetséges, hadviselésben és hadvezetésben jártas Hunyadi János, aki már a csehországi husziták ellen is harcolt, 1434-ben a Szendrőt ostromló Pesti gyerekek utcai éneke (Mátyásnak királlyá választásakor, 1458) Mátyást mostan választotta Mind ez ország királyságra, Mert ezt adta Isten nekünk Mennyországból ótalmunkra. Azért mi is választottuk Mint Istennek ajándékát, Kibó'l Isten dícsírtessék, És örökké mondjuk: Amen. lencei követ 15 ezerre becsülte — a Duna jegére vonult, cseppet sem törődött a Hunyadiak származásával, és Hunyadi János másodszülött fiát az ország királyának választotta. E döntésben a pillanatnyi erőviszonyok alakulásán túl a tizenöt esztendős Mátyás apja iránti rokonszenv is tükröződött. Senkit nem zavart, hogy a Hunyadi család első ismert törökök elűzésével olyan érdemeket szerzett, amelyekre tekintettel 1. Ulászló király Szörényi bánná nevezte ki. Később a király jóvoltából Nándorfehérvár kapitánya, majd erdélyi vajda lett, s ezzel gyakorlatilag ráhárult a török által fenyegetett déli országrészek védelmének feladata is. A szerencsétlen kimenetelű várnai csata után, amelyben a fiatal A király üvegserlege őse (Serb) csak az előző évszázadban tűnt fel, és a románok Kenéze volt. (Kenézeknek nevezték Magyarországon a XIII. századtól Erdélybe, a Bánságba, illetve Kelet-Ma- gyarországra betelepülő románság vezetőit, akiknek egy része magyar nemességet szer(Magyar Nemzeti Múzeum) király is életét vesztette, a Havasalföldre menekülő Hunyadit Drakul vajda rövid időre foglyul ejtette. Egy évvel később fordult a kocka, a sereggel visszatérő Hunyadi elűzte Drakult. 1446. június 5-én a rendek megválasztották Magyarország kormányzójává. Mátyás király szülőháza Kolozsvárott Nem sokkal ezután ismét meggyűlt a baja Drakullal, aki török segítséggel visszatért. Hunyadi legyőzte a vajdát, s fiaival együtt kivégeztette. Hadat indított III. Frigyes német császár ellen is. Csaknem Bécsig nyomult előre, s az elhunyt Ulászló fiát fogva tartó császárt békekötésre kényszerítette. 1448-ban Miklós pápa hercegi címmel és aranylánccal tüntette ki. Még ebben az évben Rigómezőnél megütközött Murad szultán hadaival, azonban az általa fejedelmi székbe segített havasalföldi Dán árulásának is köszönhetően vereséget szenvedett. A korábban hűségesnek mutatkozó szerb Brankovics György fogságából csak a magyarországi rendek közbenjárására tudott kiszabadulni. Eredményesen szállt szembe a Felvidéket dúl Giskrával, majd Brankovicsot szorongatta meg. Amikor 1453-ban Frigyes császár szabadon engedte az addig fogva tartott V. Lászlót, Hunyadi a besztercei grófságért és az ország főkapitányi címéért cserébe lemondott kormányzói tisztéről. A féltékeny oligarcha családok, a Chillei- ek, a Garaiak, az Újlakiak rossz szemmel nézték növekvő befolyását és fegyverrel is szembeszálltak vele. E viszályoktól is terhelve, magára maradva készült a Balkánt elözönlő, Magyarországot fenyegető II. Mohamed szultán ellen. 1456. július 21—22-én Ka- pisztrán János keresztes hadától is támogatva Nándorfehérvárnál az európai történelem szempontjából is döntő csatát nyert a törökök ellen. Három héttel később a táborban kitört járvány áldozata lett. Hunyadi, akit hivatásos itáliai zsoldos vezérek tanítottak a korszerű hadviselésre, a husziták és az egyszerű felkelő seregek harci módszereit is alkalmazni tudta hadjáratai során. Saját erejéből emelkedett az ország legjelentősebb vezetői közé, és lett minden idők legnagyobb magyar földesurává, akinek birtokai négymillió holdat tettek ki. Igazi tekintélyt és elismerést azzal vívott (Kós Károly metszete) ki magának, hogy hatalmas jövedelmével arányos felelősséggel és áldozatkészséggel szállt szembe az országot fenyegető veszéllyel. Mátyás tehát sokat köszönhetett ennek a dicsfénynek, amikor alig két évvel később a trónra lépett, és megkezdte a magyar történelem legszebb fejezetei közé tartozó harminckét éves uralkodását. Eleinte neki is meggyűlt a baja az ellene acsarkodó Újlakiakkal és Garaiakkal, és csak 1462-ben szilárdult meg a helyzete, amikor békét kötött Frigyes császárral, aki ,diává” fogadta őt, és 60 ezer arany fejében a Szent Koronát is kiadta neki. 1465-ben Mátyás a pápa felhívására megtámadta a cseh királyságot. Egészen Olmützig hatolt, amit a huszitákat pártoló Podjebrád király nem vett jónéven tőle, és az 1467-es erdélyi felkelés idején Mátyás ellenfeleit támogatta. A magyar király rendet teremtett Erdélyben, és bár moldvai hadjárata sikertelen volt, mintegy kárpótlásul cseh királlyá koronáztatta magát 1469-ben. Csehországi hadakozásai közben Vitéz János esztergomi érsek és Janus Pannonius összeesküdtek ellene, és Kázmér lengyel király hasonnevű fiának ajánlották fel a magyar trónt. Kázmér lengyel seregek élén nyomban Magyarországra látogatott, de Mátyás megelőzte őt és az ösz- szeesküvőket elfogatta. Kázmér távozott, de a háborúskodás csak 1474-ben ért véget, amikor Ulászló az új cseh király és Kázmér — egyébként Ulászló papája — a Mátyás által megszállt cseh területek átengedésével fegyverszünetre kényszerültek. A következő évben a változatosság kedvéért a törökök támadták meg az országot, és egészen Nagyváradig jutottak. Mátyás Szerbiában keményen megszorongatta őket, és elfoglalta Szabácsot. 1476-ban Nápolyban elvette Beatrixot, a nápolyi király lányát. A cseh és lengyel háborúskodás során nagy számú zsoldos állt szolgálatába, akik híres fekete seregének meghatározó részévé váltak. Őket sziléziai hadjáratai során németekkel egészítette ki. Könnyű magyar lovasság és dunai flotilla tette teljessé azt a haderőt, amely számos hadjáratban bizonyította képességeit. Tekintettel a török birodalom hatalmas katonai erejére, Mátyás velük szemben csak a védekezésre szorítkozott. Hódítással elsősorban Nyugat felé próbálkozott, de ebben szerepe volt a kiszámíthatatlan Frigyes császárnak is, aki hol a szövetséges, hol a fenyegető szomszéd álarcában bolygatta a kedélyeket. Mátyás 1477-ben megszállta Alsó-Ausztria egy részét, mire a császár jobbnak látta, ha Bécsből Linzbe távozik, és a pápai követet kérte fel a közvetítésre. A megkötött békeszerződést azonban megsértette, ami a magyarok harcias királyával szemben hosszabb távon nem bizonyult jó ötletnek. király bevonult, és számos titulusa mellé felvette az Ausztria Hercege címet is. Császárrá akarta választatni magát, azonban 1486-ban Frankfurtban nem őt, hanem Frigyes fiát, Habsburg Miksát választották római királynak, ami a császárság elnyerésének egyik előfeltétele volt. Mátyást ez olyannyira felbosszantotta, hogy még nagyobb területeket foglalt el Ausztriától. 1489-ben béketárgyalásokba bocsátkozott Miksával, de mielőtt végső megállapodásra jutottak volna, 1490. április 6-án váratlanul elhunyt. Uralkodásának időszakát a középkori Magyarország fénykorának tekinthetjük. Erőskezű, széles látókörű, államszervezésben és külpolitikában is sikeres, művelt uralkodó volt. Budai és visegrádi palotájában hazai és külföldi tudósokkal és művészekkel vétette körül magát. Pozsonyban főiskolát alapított. Híres volt könyvtára, és az Részlet a bautzeni Mátyás-szobor budai másolatából Vimola Károly felvétele Kinizsi Pál és Báthory István erdélyi vajda közben derekasan kitettek magukért a törökkel vívott csatákban, és 1479-ben jelentős győzelmet arattak Kenyérmezőnél. Az 1483-as békekötésig is több sikeres hadműveletet hajtottak végre. Mátyás 1484-ben megtámadta és körülzárta Bécset. A város 1485-ben megadta magát, a ő uralkodása alatt kezdte meg működését Budán az első magyar könyvnyomda. Születésének 550. évfordulóján nem árt emlékeztetni arra, hogy számos nehézség, kül- és belviszály ellenére is az ő idejében hazánk talán közelebb került Nyugat-Európához, mint későbbi történelme során bármikor. Bánó Attila A halálos ágynál tanácskozó urak
