Pest Megyei Hírlap, 1993. február (37. évfolyam, 26-49. szám)
1993-02-20 / 43. szám
PEST MEGYEI HÍRLAP SZUKEBB HAZANK 1993. FEBRUAR 20:, SZOMBAT Tanterem épül Szigetújfaluban Csinosabb, tisztább Rókáért A munkanélküliek türelmét kérik A szociális törvény szerint jövedelempótló támogatást kap az, akinek megszűnt a munkanélküli járadék folyósítása, amenny iben a családban az egy főre jutó jövedelem nem halad a meg az öregségi nyugdíj nyolcvan százalékát. Ezt az összeget ezentúl az önkormányzatok fizetik. Szigetújfalu polgármesterétől, Varga Józseftől arról érdeklődtünk, jelentkeztek-e már a hivatalban a munkanélküliek, és hogyan sikerült a költségvetést az új feladatokhoz igazítani. — Az első igénylők már benyújtották a kérelmet a támogatás iránt. Most vizsgáljuk a beadott papírokat, de egyelőre ezeknek az embereknek a türelmét kérjük. Nem vagyunk könnyű helyzetben, mert a 190 munkanélküliből az idén közel 130-at érint a járadék megszűnése. Óriási gondot jelent, hogy a polgármesteri hivatal nem kaphatja meg a munkanélküliek névsorát, és még azt sem tudjuk, melyik hónaptól hány igénylő jelentkezése várható. Ha ezt egy évre előre tudnánk, akkor kiszámolhatnánk, mikor milyen összeget kell a munkanélkülieknek kifizetnünk. — Az önkormányzati híradóban olvashattuk, hogy terveik szerint a kérelmezők közhasznú munkát végeznének a támogatásért. — Korábban gondolkodtunk rajta, hogy nem adjuk csak úgy oda azt a bizonyos összeget, hanem cserébe, végzettségtől, szakértelemtől függően közhasznú munkát végeznének a segélyezettek. De a szociális törvény tanulmányozása után úgy tűnik, erre nincsen lehetőség, mert a jövedelempótló támogatás alanyi jogon jár. — Mennyiben jelent többletterhet a szigetújfalui ön- kormányzatnak a munkanélküliek kötelező támogatása? — Mi most attól tartunk, hogy a szociális támogatásként folyósított központi normatív támogatás elmegy erre a célra, és nem lesz pénzünk arra, hogy más embereket szociális helyzetük miatt támogassunk. Bár később a munkanélkülieknek kifizetett összeg ötven százaléka visszaigényelhető, jelenleg nehéz a helyzetünk, mert év elejére kifogytak az olajtartályok, az intézményeket pedig muszáj fűteni. Ráadásul most kellett kifizetnünk kétmillió forintot a szennyvíz- tisztító és a csatornázás terveinek elkészítéséért. — Ezek szerint az évre is beütemeztek fejlesztéseket? — Igen, szeretnénk megszüntetni a szükségtantermeket, tornatermet építünk és tervezzük a szennyvíztisztító berendezés megépítését, majd második lépcsőként csatornázni szeretnénk. Ezeknek a terveknek a megvalósításához minden erőforrást összpontosítani kell. így is be kellett ütemeznünk 25 millió forint hitel felvételét. Bár még kérdés, lesz-e olyan, aki egy ötven-hatvan milliós költségvetésű önkormányzatnak hitelt ad. Bízunk benne, hogy kormány- és tárcaszinten elfogadják céltámogatási igényünket. Ezzel együtt sajnos az intézményeknek nem tudjuk biztosítani azt az összeget, amennyibe az elmúlt évben kerültek: az iskola és az óvoda is kevesebbet kapott. — Országosan sok céltámogatási igény van, ráadásul elsőbbséget élveznek a már megkezdett beruházások. Mi az, ami Szigetfalu mellett szól? — A főváros ivóvizének döntő része a Csepel-sziget- ről származik. Ha négy-öt éven belül nem sikerül a csatornázást megoldani, elképzelhető, hogy a főváros nem tud megfelelő minőségű ivóvizet kapni. Ezért gondoltunk arra, hogy előnyt élvezünk majd az elbírálásnál az ezzel kapcsolatos terveket illetően. A szennyvíztisztítóhoz csatlakozási lehetőséget biztosítanánk Szigetcsépnek és Szigetszentmártonnak, ilyen esetben pedig a támogatás mértéke is nagyobb. Emellett próbáljuk a főváros anyagi támogatását is megszerezni. H. Cs. Sínen van a nagytarcsai szennyvíztisztító terve Valami mindig akadályozza az előrelépést Rendkívüli gyűlést tartott a héten a nagytarcsai képviselő testület. A napirenden szereplő témák indokolták, hogy a Szilas Mgtsz, és a Kárpótlási Hivatal illetékese is részt vett az ülésen. A polgármester ismertette a meghívottakkal, milyen kilátástalan helyzetbe került a hivatal a helyi Áfésszel. Az előzményekhez tartozik, hogy az említett kereskedelmi egységet a honvédség működteti, amely a közelmúltban jelezte, hogy felmondja a fenti boltot. Az Áfész, amelynek a művelődési ház is a tulajdonában van, úgy reagált a bejelentésre, hogy közölte: nem adja át — még fizetség ellenére sem — az épületek tulajdonjogát az önkormányzatnak, hanem — a honvédség kilépése után — az üzlet udvarán egy diszkont jellegű boltot kíván nyitni. — Ez a döntés hihetetlenül nehéz helyzetbe hozza a nagytarcsai polgármesteri hivatalt — jelentette ki Győri Péter. — Régi vágyunk ugyanis, hogy magunk működtethessük a művelődési házat. Sőt arról is gondolkodunk már, hogy a régi községháza helyett, s ott, az említett kulturális létesítmény körül alakítanánk ki Nagytarcsa új községi központját. Ugyanez jellemzi a minapi rendkívüli ülés másik napirendi pontján szereplő szennyvíz- tisztító és hulladéktisztító telep kérdését is. Az üzem egyrészről öntözésre alkalmas „féltiszta' vizet szűrne, másrészről a Tigáz által is elfogadható minőségű gázt állítana elő. A telep körüli gondot itt is, mint megannyi Pesthez közeli településen a földkérdés rendezetlensége okozza. Ahhoz, hogy a polgármesteri hivatal megtervezhessen egy ilyen tisztító telepet, ki kell jelölnie, s birtokba kell vennie az érintett területet. A Szilas Mgtsz-szel mind a mai napig rendezetlenül álló földkijelölés azonban akadályozza a kárpótlást. Bizonytalan a megcélzott földterület aranykorona-értéke is — vetette fel az érdekegyeztető fórum elnöke, aki — saját bevallása szerint — nem tudott az ügyben helybéli támogatókat szerezni. Fábián István csömöri gazda tett arra ígérete, hogy baráti-rokoni kapcsolatait ki- (fel) használva megpróbálja meggyőzni az érintett nagy- tarcsaiakat arról: mondjanak le az esetleges kárpótlási igényeikről, ha azokat ezidáig a falu érdekében létesülő szennyvíztisztító telep kijelölt területére szándékoztak volna benyújtani. Úgy tetszik sínre került a nagytarcsai tisztítómű sorsa. Bár az ügy túl sokáig húzí- dott, sőt húzódik, még ma is, s több olyan felesleges bürokratikus, emberi, szakmai feladat is hárul a testületre, mely elveszi a jó terv iránti lelkesedésüket. — Ilyen például annak az állítólagos erdőnek a kérdése — egészíti ki az elhangzottakat Győri Péter — amely valójában egy el- bokrosodott patakmeder. Ugyanakkor az Erdőfelügyelet ragaszkodik a területhez, így azt nem vehette birtokba az önkormányzat az említett célra. Az idő telik, s ez nemcsak a falu szennyvízgondjainak enyhítését késlelteti, de rövidül a hivatal kiszabott ideje is. Egy ilyen nagyformátumú beruházásnál pedig — zárta szavait a polgármester — minden perc kemény forintokat ér. (mallár) Szerveződnek a faluszépítók Kókán február végén — a tervek szerint 27-én, szombaton délután három órakor a művelődési házban — Faluszépítő Egyletet alakítanak. Az eseményről egy másik helyi szervezet összejövetelén szereztünk tudomást. Ebből is látható, hogy fal- vainkban, községeinkben egy- re-másra jönnek létre, születnek meg a különböző egyletek, körök — noha még közel sincs belőlük elegendő. A civil szerveződések szokszí- nű, változatos palettája ugyanis az állampolgárok közéletbe való bekacspolásának a lehetőségeit bővíti, ugyanis az állampolgárok közéletbe való bekapcsolásának a lehetőségeit bővíti, szélesíti. Papp János polgármester maga is az ügy egyik gerjesztője, szervezője, mondván, hogy helybéli állampolgárként szívügyének tekinti a falu szépítését, csinosítását. Bevallása szerint felfogásától az sem állna távol, hogy valamiféle köztisztasági adóval ösztönözzék a település lakóit közvetlen környezetük rendbentartására. Csakhogy ennek ezerféle akadálya van, sok vitára adna okot, a hivatal nehezen lenne képes ilyen feladatot következetesen végrehajtani. A szépítésre marad tehát az önkéntes tevékenység és rábeszélés — s természetesen az önkormányzat idevonatkozó rendeletéi. A családok mai életkörülményei miatt egyébként sem lenne szerencsés azok további terhelése. Ugyanakkor a leendő faluszépítő egylet tagjai az észrevételeken, ötleteken túl részt vehetnének a rendszeres faluszemléken. Ilyenkor végigjárják majd a település minden utcáját, zeg- zugát s ahol szükséges, ott intézkednek, eljárnak a közterületek rongálói, vagy nem megfelelő kezelői ellen. Más esetekben jutalmazhatnak, például a szemétdíj elengedésével. Ez most Kókán 480 forint egy évre, de bizonyára emelni fogja a képviselő-testület: azaz nem elhanyagolható tétel ennyi pénz a házi költségvetésben. Arra is kivitelezhető ötleteket várnak, hogy miként alakítsanak ki egy, a néhai „tiszta udvar — rendes ház’-hoz hasonlatos, de annál ösztönzőbb, korszerűbb akciót, amit ugyancsak a faluszépítók szervezhetnének. Persze ezek csak elképzelések, továbbgondolásra várnak. Az mindenesetre biztató, hogy máris közel száz kó- kai polgár jelezte a leendő egyletben való részvételi szándékát. (tóth) Nincs béke a gyáli temetőben Krizantém kontra Kegyelet Tavaly alaposan leszedtem a szenteltvizet a gyáli temetőről, kivált a halottasház körüli állapotokat bíráltam. A gondnok sajtóperrel fenyegetett, majd mást gondolt, elálllt a pörösködéstől. Úgylátszik állításaim és megállapításaim nem voltak alaptalanok, a gondnoktól sürgősen megváltak, majd az egész temető-gondtól úgy szabadult meg az ön- kormányzat, hogy kiadta vállalkozásba. Akkor magam is azt hittem, hogy ez a legjobb megoldás. Tévedtem, mint ahogy az önkormányzat sem volt elég körültekintő. Egyikünk sem gondolt arra, hogy az üzleti vetélkedés, a vállalkozói kapzsiság a temetőket sem kíméli, s kegyelet helyett profán üzleti számítás lengi körül az elhunytak koporsóját. * A vállalkozói versenytárgyalást a Krizantém Kft. nyerte el, mely nem más, mint egy családi kisvállalkozás. Nem vitás, a család minden pénze ráment az indulásra. A temető, a halottasház, a ravatalozó és a hűtőkamrák rendbetételére, amit az elődök jócskán elhanyagoltak. Vagyis eleget tettek a szerződésben vállalt kötelezettségeiknek. Ami kérdéses és nem egyértelmű a szerződésben: vajon mint bérlők, koncessziós jogokkal bírnak, van-e joguk más vállalkozókat akadályozni a temetés bonyolításában? Ezt mindenek előtt a Kegyelet Temetkezési Vállalat dabasi kirendeltsége firtatja, aki gyakorlatilag kívül rekedt a gyáli temetőn. A Krizantém feltűnése előtt a Kegyelet látta el a temetkezéssel járó valamennyi szolgáltatást, tehát favorit helyzetet élvezett. A konkurencia hiánya — a lakossági bejelentésekből következtetve — nem hatott ösztönzően a szolgáltatások színvonalára, s esetenként kétségek merültek fel a számlákkal kapcsolatban is. Ma ugyanezt a Krizantémról állítják, jelenleg is több panasz vár kivizsgálásra a jegyzőnél. Hitelességüket megkérdőjelezi az a gyanú, hogy a Krizantémra panasz- kodókat a piacról kiszorított Kegyelet tüzeli. Ezt látszik igazolni az a tény is, hogy a Kegyelet — bár nem felügyeleti szerv —- gyűjti és ellenőrzi a konkurencia számláit, fotósokat küld ki a temetésekre, hogy tárgyi bizonyítékokat prezentáljon. Az etikátlan, sőt ízléstelen egymás lejáratásáról valaki lakoni- kus egyszerűséggel azt mondta: ezek marakodnak a hullákon. Hogy mennyire így van, íme egy példa. A Jámbor család tragédiája, a tűzben elpusztult két kislány halála mindenkit megrázott Gyá- lon, a temetést megelőző események viszont azokat döbbentették meg, akik tudomást szereztek róla. Az eset során intézkedő rendőr a Kegyelet gyáli képviselőjét értesítette vasárnap éjszaka, s azok nyomban el is szállították a két tetemet az ócsai halottasházba. A nagy tüstént- kedésben a szülőket elfelejtették tájékoztatni, így hétfőn reggel mindenki csak a vállát vonogatta, akiknél a földig sújtott apa a kis halottak után érdeklődött. Csak hosszas nyomozás után derült ki, hogy azok Ocsán vannak, onnan szállították őket vissza a gyáli halottasházba. Az esettel kapcsolatos részletkérdésekre a jó ízlés és kegyelet jogán nem térek ki, megkímélem az olvasót. Tény: sem a Kegyelet, sem a Krizantém nem állt a helyzet magaslatán. Megelégelve a panaszokat, Lovász László jegyző egyeztetésre invitálta az érdekelteket, melyre minket is meghívtak. A Kegyelet magas szinten képviseltette magát, a Krizantémtól nem jött senki. A vezető beteget jelentett, aznap reggel. Már maga ez rossz fényt vet a vállalkozói morálra, s a mások iránti tisztelet mértékére. Osztozom a jegyző és az üggyel megbízott képviselő véleményében: betegség vagy egyéb elfoglaltság esetén illik jogi képviselőt küldeni egy jó előre meghirdetett tárgyalásra. Az egyoldalú polemizálás újfent a vádaskodások jegyében zajlott, amikre azért nem érdemes szót ejteni, mert nem volt ki megválaszolja. Azt a Kegyelet is elismeri, a versenytárgyalások során azért nem ők nyertek, mert a konkurencia több anyagi áldozatot vállalt magára. Ha viszont ez így van, akkor illene levonulniuk Gyálról, tudomásul venni, hogy több évtizedes egyeduralmuknak bealkonyult, győzött a bátrabb. Bátrabbat írtam és nem jobbat, mert az az igazság, pillanatnyilag egyik sem jobb a másiknál. Volna egy másik javaslatom is — az önkormányzat számára. Vizsgálják felül a temető bérbeadásával kapcsolatos tavalyi döntést, mondják fel a bérletet vagy szabályozzák a bérlő jogait. A Krizantém nyilván perre megy, de még mindig jobb ezt vállalni, mint a lakosság panaszainak ütközője lenni. Az azonos esélyek arra késztetnék a két vállalkozót, hogy ne alantas, módon hanem a minőség és ár eszközeivel mérkőzzenek meg egymással. Különben — amíg csak a Krizantém diktál — aligha lesz béke és nyugalom a gyáli temetőben. Matula Gy. Oszkár
