Pest Megyei Hírlap, 1993. február (37. évfolyam, 26-49. szám)
1993-02-19 / 42. szám
Jfi PEST MEGYEI HÍRLAP ŐSZUTÓ 1993. FEBRUÁR 19., PÉNTEK J Tököli idősek napközi otthonában Szállást is kaphatnak Korábban a bürokrácia útját kellett végigjárnia annak, aki be akart kerülni a tököli öregek napközi otthonába. Mára emberközpontúvá vált az intézmény, mindenkit befogad, aki kopogtat az ajtón. Jelenleg is vannak olyanok, akiknek nincs hol aludniuk. Az 1977 óta tevékenykedő gondozási központ szűknek bizonyult, nem tudta kielégíteni az igényeket, ezért új szárnyat építettek hozzá 1982-ben. Mára azonban ezt is kinőtték, ezért ha felépül a volt szovjet lakótelepen a hatvanszemélyes szociális otthon, oda költözik át az intézmény, s a jelenlegi épületet visszaadjuk az egyháznak. Gondozónők vigyázzák egészségüket Erdőisi Agnes felvétele Pszichiáter a nemzedéki ellentétekről Orvosság az alkalmazkodás A család színtere életünknek a bölcsőitől a koporsóig, meghatározó emberi kapcsolatrendszerünk, normát szabó, mintát nyújtó, identitást adó közeg, egzisztenciális és érzelmi támasz. Ha a családi ártalmakról beszélünk, mindenki a részeges apára és hasonlókra gondol. Pedig ezeknél sokkal egyszerűbb, mindennaposabb és észrevétlenebb ártalmak is élnek — a legjobb családban is. Tegyük gyorsan hozzá, hogy nemcsak kapunk, hanem osztunk is sebeket jócskán! Nézzük tehát a leggyakoribb társas-lélektani mozgatóerőket, melyek komoly bajokat is okozhatnak. Kitörő vagy elfojtott sérelmek Minden embernek természetes .igénye van a dominanciára, vagyis az uralkodásra, arra, hogy ő határozhassa meg a dolgok menetét és az emberi kapcsolatait. Van, akiben ez a késztetés erősebb, van, akiben gyengébb, de senki sem mentes ettől — legfeljebb nem vallja be, illetve szelídebb formában, rejtetten próbálja befolyásolni a másikat. A dominancia-törekvés következtében hamar kialakul az ellentét férj és feleség, meny és anyós, vagy a testvérek között, mely azután sok vita (vagy csak elfojtott sérelmek) forrása lesz. Összefügg az előbbivel a rivalizálás, mely szintén töb- bé-kevésbé mindenkivel előfordul. Mindenki szeretne kitűnni valamiben, vagyis szeretne szebbnek, jobbnak, okosabbnak látszani a testvérénél, a házastársánál, néha még a szüleinél is. A testvérek versengését mindenki ismeri; gyakran a házastársak is titokban összemérik magukat, melyikük sikeresebb anyagi téren, szakmájában vagy a társaságban. Az a családtag, aki a versengésben alul marad, okkal vagy ok nélkül csökkentebb értékűnek érzi magát. A negatív önértékelés igen kellemetlen érzés, feszültségérzéssel, szorongással, lehangoltság- gal jár. A belső feszültség akaratlanul is arra ösztökéli azt, aki lemaradottnak érzi magát, hogy egyenlítsen. Ebből néha igazi teljesítmények születnek, de legtöbbször sajnos egyszerűbb, ha nagy hanggal, ivással, verekedéssel próbál „nagyobbnak” látszani a „kicsi”. Ez a lelki mechanizmus a túlkompenzálás. A tüske mindig kétfelé szúr Ahol legalább két korosztály, de gyakran több is él együtt, törvényszerűen megjelenik a nemzedéki ellentét. A szokások, vélemények, ízlések, értékek és érdekek különbözőségéből adódik. Ez a különbözőség azért törvényszerű, mert ez szerepéből következően ellentétes az apának és fiúnak, apósnak és vőnek, nagyszülőnek és unokának stb. Agresszió is él, jobban mondva feltámad minden emberben. Főleg ha hántások, kudarcok érnek valakit — ez pedig gyakori. Vannak, akik nyíltan szabad folyást engednek indulataiknak, és nem törődnek azzal, ki mennyire sebződik általuk. Mások visz- szafogják, elfojtják agressziójukat. Az agresszió mindenképpen olyan mint a tüske: kifelé szúr, vagy saját húsba vág. Ha egyidejűleg él bennünk valaki felé a vonzódás és a haragos indulat, ez az ambivalencia, mely gyakran olyan erős bűntudatot okoz, hogy szinte belebetegszik a hordozója. Befolyásoló tulajdonságok Nemcsak a gyűlölet, hanem a szeretet is árthat. A gyermeki lélek elsorvad szeretet híján, mint napfény nélkül a virág. Ám ha túl sok van belőle, szinte megégeti. Ha az anya birtokolni akarja gyermekét, ha nem enged neki szinte lélegzetvételnyi önállóságot sem, ha túlságos féltését állandóan érezteti, ha féltékenyen meghiúsítja más kapcsolatait, akkor rengeteget árt. Ez felnőtteknél is előfordulhat, és káros is, kellemetlen is. Feszültségforrás az is, ha ellentétes tulajdonságokkal bírnak az egymás mellett élők. Ilyenkor ez már nem vonzást fejt ki, hanem taszítássá fajul. Nemcsak indulatokat kelt, hanem folytonosan arra ösztönzi mindkét embert, hogy ellensúlyozza a másikat (például gondos feleség és könnyelmű férje), így egyre mélyül az ellenkező tulajdonság, és egyre erősödik az ellentét. A felsorolt mindennapos esetekben az önismeret, a társak felé forduló figyelem, a kompromisszumkészség és alkalmazkodóképesség segíthet nagyobb baj nélkül élni a családi életet. Dr. Ignácz Piroska Történelmi emlékidézo Két súlyos esztendő A legújabb kori történelmünk két legsúlyosabb esztendejének eseményeit, személyes számadásként, Magyarország 1942—44 közötti miniszterelnöke Kállay Miklós tollából két vaskos kötetben — csaknem 40 évvel a megjelenése után — vehette kézbe a magyar olvasó. Az Európa Kiadó História emlékirat-sorozatában megjelent könyvből közlünk részletet. A KATÓNAK kiküldése tehát egyelőre elmaradt. Részint attól féltem, hogy ha túl korán küldjük ki őket, valami indiszkréció folytán teljesen meghiúsulhat a katonai kooperáció terveinek az előkészítése; részint meg kénytelen voltam meghajolni a vezérkar főnökének álláspontja előtt, aki megmondta, hogy angolok által kijelölt partnernél ők nem hajlandók tárgyalni. Mint katona, el nem tudja képzelni, hogy miről tárgyalnának vezérkari tisztek egy dezertált, otthon alig ismert személlyel. Stratégiáról? Taktikáról? Kooperációról? Felvonulásról? Egyáltalán miféle katonai kérdésekről? Nekünk Isztambulban Uj- váry Dezső főkonzul volt a hivatalos meghatalmazottunk. Ő és természetesen Veress László, akinek e misszióra külön meghatalmazása volt, 1943. augusztus 17-én közölték a szövetségesek megbízottjával, Sterdale Bennet brit követtel Magyarországnak azt a készségét, hogy az 1943 márciusában közölt és ismertetett formula alapján megadja magát a szövetségeseknek, ami lényegében megfelelt a feltétlen megadás követelményeinek. EZ AKKOR következhetik be, amikor az angol—amerikai csapatok elértek az ország határára. Megbízottaink felkérték a szövetségesek képviselőjét, hogy közlésünket továbbítsa az angol és az amerikai kormányokhoz, azzal az óhajunkkal, hogy 1. fogadják el mint Magyarország kapitulációjának előzetes bejelentkezését, és 2. közöljék előzetes feltételeiket. A magyar bejelentést a brit kormány az éppen akkor ülésező québeci konferencián terjesztette elő. Roosevelt elnök és Churchill miniszterelnök elfogadták a bejelentést, mint előzetes magyar kapitulációt. Továbbították Moszkvába, és tudomásulvétel végett közölték az Egyesült Nemzetek többi kormányával is. MINDEZ 1943. augusztus 17. és szeptember 9. között folyt le. Az Egyesült Nemzetek nevében Sir Hughe knatch- bull-Hugessen ankarai brit nagykövet 1943. szeptember 9-én a Márvány-tengeren, egy brit hajó fedélzetén közölte Veress Lászlóval, hogy Őfelsége kormánya, a magyar bejelentést tudomásul véve, az alábbi előzetes feltételeket tartja szükségesnek a magyar kormány tudomására hozni: 1. A magyar kormány megerősíti augusztus 17-i kijelentését Magyarország kapitulációjára és a szövetségesek feltételeinek elfogadására vonatkozóan. 2. Magyarország kapitulációját titokban tartják. A szövetségesek és a magyar kormány egyidejűleg fogják közzétenni a mindkét fél által elfogadott és alkalmasnak ítélt időpontban. A magyar tárgyaló fél kifejezett kívánságára megállapodtak, hogy semmi esetre sem teszik nyilvánossá, míg a szövetségesek el nem érnek Magyarország határához. 3. Magyarország fokozatosan csökkenti katonai együttműködését Németországgal, különösen pedig visszavonja erőit Oroszországból, és elősegíti a szövetséges légierő átre- pülését Magyarország területe fölött a németországi hadi célpontok támadására. 4. Magyarország fokozatosan leépíti gazdasági együttműködését Németországgal, és megtagadja a részvételt a német haditermelésben. 5. Magyarország kötelezi magát, hogy szembeszáll minden lehetséges német kísérlettel országának elfoglalására. E célból a magyar hadvezetőséget újjá kell szervezni, hogy a magyar hadsereg képes legyen elszakadni a németektől és megtámadni őket. (Folytatjuk.) Mozart-kutatások Ki gondolta volna? Zenei nyelvének titkairól könyvtárnyi tanulmányt írtak, de a sor folytatódik. Elemzik dallamainak gazdagságát, hangzásának szépségét, és magával ragadó kifejezőerejét. Mozart, a zeneszerző azonban más is volt, ha a kotta helyett a sima papírra írt, például levelet. Ez a nyelv írójának obszcén szavairól, trágár kifejezéseiről is vallott, nem kevés titkot rejtve az utókor számára. A nagymarosi körgát felett hétvégi házikók teszik elviselhetőbbé a megnyomorított környezetet. Épültek itt már díszes, szinte kacsalábon forgó palotácskák, de a domboldalon legtöbb házikó a paraszti építészet logikája szerint készült el. Molnár Péter és felesége Klotild asszony két éve költözött ki a zajos fővárosból, mert elegük lett a füstből, elunták az autóbuszmegállókban a toporgást. Amikor úgy érezték, hogy a Lehel piac kofái sem olyan kedvesen köszönnek vissza, mint hajdan, akkor belvárosi lakásukat átadták kisebbik lányuknak, ők pedig meg sem álltak Nagymarosig. — Nem bántuk meg, hogy kiköltöztünk ide. Ez a kis telek szinte semmibe sem került, amikor megvásároltuk. Négy évig építgettük a két kis helyiséget — mondja Molnár Péter. A beszélgetésből megismerem az itt épült házikók tanulságos történetét. Sokan tagadják és nem is szíNagymarosi csönd vesen emlékeznek vissza a közelmúlt nagy össznépi sí- bolására. Akkoriban őrült emberek azt tervezték, hogy megváltoztatják a Duna medrét, ígértek fűt- fát a népnek, csakhogy ne hőbörögjenek, és amikor már annyi nehézgépkocsi rohangált Nagymaros utcáin, mint üstökösök az égen, akkor egy-két liter pálinkáért már lehetett hat-hét zsák cementet „vásárolni” a mindig szomjas sofőröktől. — Szóval, uram, így épültek-épülgettek akkoriban itt a házak. Természetesen ez nem érvényes mindenkire — állítja Klotild asz- szony. — Itt a hegyoldalban főleg kisnyugdíjasok épetkez- tünk — tette hozzá a picinyke ház tulajdonosa. A parányi kályhában duruzsol a tűz, vendéglátóim hagymát és szalonnát tesznek az asztalra. — Milyen az életük, Péter bácsi? — Lehetne jobb is, de nem panaszkodunk. Ketten kapunk közel húszezer forint nyugdíjat, nem sok, ezzel a pénzzel még nem lehet vacsorázni menni a Gun- delbe, de meg lehet élni tisztességesen. Máskülönben mi nem vagyunk válogatósak. Szeretjük a burgonyát, a zöldbabot, megtermesztjük a kiskertben, néha még a szomszédoknak is adunk. Az idős házaspár elmondta, hogy nagyon szeretik a Dunát és az egész Dunakanyart. Jó itt élni a folyam közelségében. Van egy-két hajó, amelyet már felismernek a kürtjéről. Sokszor órákon keresztül nézik a haragos hullámokat, amint sodorják a sok-sok hordalékot. Azt mondják, jó lenne, ha vezényszóra el lehetne rendelni, hogy a Duna vigye el félévente a sok emberi szomorúságot is, mert akkor könnyebb lenne az élet. Papp János Egy amerikai kutatóorvos, Benjamin Simkin, mint a tekintélyes orvosi szaklapban, a British Medical Journalban írja, magyarázatot talált e különös stílusra. Szerinte az osztrák zeneszerző Tourette szindrómában szenvedett, olyan genetikai eredetű betegségben, amely rángatózó mozgást, tikkelést okozott. A Mozart-levelek elemzése révén az amerikai kutató arra a következtetésre jutott, hogy a vulgáris kifejezések három, jól elkülöníthető időszakra utalnak, amikor is különösen megterhelő stresszhatás érte a zeneszerzőt. Az első az olaszországi utazással kezdődött 1770-ben, a másodikat a salzburgi érsekkel való vitája váltotta ki (1771—1781), a harmadik életének utolsó szakaszában következett be, a Varázsfuvola és a Requiem írásakor. Apjához, a feleségéhez, a nővéréhez és unokahúgához írott levelei — Simkin profeszor szerint — ugyanazokat a kifejezéseket tartalmazzák, mint amelyeket gyakran használnak az említett, genetikailag öröklött betegségben szenvedők. Az amerikai kutató azt is közölte, hogy az idézett szindróma betegeit hiperakti- vitás, figyelemzavar és rögeszmés viselkedés egyaránt jellemzi — és ezek is jelen voltak Mozart életében. Mi több, a génjeiben öröklött betegség, idegi alapon kapcsolatba hozható zsenijével is. A kutatóorvos szerint ugyanis adott esetben rendkívüli emlékezőtehetség is jellemzi e tünet érintettjét. Márpedig Mozart, mint ahogy a legújabb zenei kutatások állítják, műveit teljes egészében fejben dolgozta ki, és csak utána vetette papírra.
