Pest Megyei Hírlap, 1993. február (37. évfolyam, 26-49. szám)

1993-02-19 / 42. szám

PEST MEGYEI HÍRLAP SZUKEBB HAZANK 1993. FEBRUAR 19.. PENTEK t Megmenthető a Békás patak Öt év a Zsámbéki-medence védelmében Napjainkban a korábbinál nagyobb hangsúlyt kap a környezetvédelem. Igaz, még korántsem annyit, mint amekkora a jelentősége, de valamilyen kedve­ző változás e téren már megfigyelhető. Szervezetek alakultak ilyen céllal, mozgalmak igyekeznek első­sorban a fiatalokat megismertetni a természet szép­ségeivel, a tájvédelem fontosságával. Meghirdetett, tiltakozó akcióikra tömegek mozdultak meg — gon­doljunk például a tavaly ősszel, a nagymarosi gát­nál történtekre — a lényeg talán mégis az, hogy be­kerültek a közgondolkodásba olyan fogalmak, mint környezet — és természetvédelem, ökológia és így tovább. Mondhatnánk, ezek még nem nagy lépé­sek, de hát valahol el kell kezdeni. Együtt a kistermelőkkel Feléled a kertészet Az említett szervezetek egyike, a Zsámbéki-meden­ce Tájvédelmi Egyesülete immár öt esztendős múltra tekinthet vissza. Ez már olyan évszám, amikor érde­mes áttekinteni az eddigi eredményeket, megfogal­mazva a jövőre vonatkozó elképzeléseket is. Márcis Mártával, az egyesület alelnökével tet­tünk erre kísérletet, ponto­sabban, arról beszélgettünk, a tájrendező mérnökkel, mi­lyen céllal alakultak meg, terveikből mit sikerült meg­valósítaniuk. Sajátos szempontok — A táj, a természet védel­me, a szellemi, tárgyi örök­ségek megőrzése volt az in­díttatás — mondta az alel- nök — illetve, ez a szándék hozott össze néhány em­bert, amiből előbb egy klub, később az egyesület jött létre. Talán az ország­ban a miénk az egyetlen olyan szervezet, amely tuda­tosan egy ökológiai alapon körülhatárolt kis tájjal, egy­séggel, azaz a Békás patak vízgyűjtő medencéjével fog­lalkozik. Vagyis, nem társa­dalmi, hanem a természet al­kotta határokat vettük figye­lembe tevékenységeink so­rán. E térséghez ezen az ala­pon tizenkét település tarto­zik, így Bia, Budajenő, Etyek. Herceghalom, Mány, Páty, Perbál. Telki. Tinnye, Torbágy, Tök és Zsámhék. Munkánk ezt a területet érinti. Önálló csoportjaink működnek az egyes közsé­gekben. de voltak szerveze­tek is, amelyek együttesen léptek be egyesületünkbe. — Milyen jellegűek tevé­kenységeik? — Három irányúak, az egyik egyszerű környezetvé­delmi, ami elsősorban akci­ók szervezését jelenti, ily módon is részt vállalunk a régiót érintő konfliktusok megoldásában. Vagyis, fi­gyelmeztetünk, tiltakozunk, például a pátyi reptér meg­építése ellen, vagy egy száz hektáros hulladék depónia környezetvédelmi terület közelében való elhelyezése ellen — az eredmények, az, hogy mindegyik elképzelés meghiúsult, igazolták fellé­pésünket. Munkánk másik részét a tudományos kutatások képe­zik, amit pályázat útján nyert pénzből, szakértőkkel együtt végzünk. Társadal­mi, és természettudományi, valamint történelmi szem­pontból is rosszul dokumen­tált e térség, a hiányosságo­kat szeretnénk pótolni. A je­lentősebb értékeket, műem­lékeket, amelyek a tájhoz, helytörténethez kötődnek, már feltérképkeztük. Neki­fogtunk egy ökológiai fel­mérésnek is, amiből kide­rült, hogy a korábbi, rossz vízrendezés következtében az elsivatagosodás fenyege­ti ezt a területet. Ennek elke­rülésében nagy szerepet játszhat az a tervünk, amely- lyel a Békás patak ismét élő, kis folyóvá tehető. Ha ezt sikerül megoldani, javul­hat a Zsámbéki-medence környezeti háztartása. A Környezetvédelmi Miniszté­rium levegő — víz és talaj- védelmi főosztályával szö­vetkeztünk erre, a felső sza­kasz tervei már elkészültek. Reméljük, tavasszal, Tiny- nyén már megkezdődhet­nek a munkálatok. Lesznek ugyan akadályok — be kell majd szereznünk a vízjogi engedélyt, amit a minisztéri­um nem adhat — de meglát­juk, ennek érdekében mit te­hetünk. Közös gondok Emellett környezeti neve­léssel, ismeretterjesztés­sel is foglalkozunk, ami­hez konkrét lehetőséget kínál a kéthavonta megje­lenő Nyakas című újság, aminek magam vagyok a főszerkesztője. Ilyen nevű hegy van Zsámbé- kon, tető Tökön, és kő Bi- án, és mi, akik írjuk, elég nyakas emberek vagyunk. — Tájszövetségük ho­gyan kapcsolódik az egye­sülethez? — A szövetséggel azt igyekszünk elősegíteni, hogy megindulhasson a tájban-gondolkodás. Eza­latt azt értem, hogy vala­mennyi település ennek a tájnak a része, tehát közö­sek a gondok, hasonlóak a hagyományok, szoká­sok. A szövetségbe önkor­mányzatok, a térségben lévő gazdálkodó, polgári szervezetek képviselői gyűlnek össze, és laza, kötetlen beszélgetések so­rán vitatjuk meg közös dolgainkat. Néhány kér­désben, így a falusi turiz­mus fellendítésének szük­ségességében egyet értet­tünk. A túlzott iparoso­dás ellen ez mindenkép­pen megoldást jelenthet­ne. — További terveik? — A Zsámbéki-meden- céről szóló tankönyvet szeretnénk készíteni, ab­ból kiindulva, hogy a gye­rekek tanulják meg sző­kébb otthonuk történel­mét, ökológiáját, azét a faluét, kis tájét, ahol él­nek. Aki valamit ismer, az otthonosabb is lesz benne. Másképpen fordul feléje, jobban vigyáz rá. A könyv a kutatásaink alapján jórészt már össze­állt, pénzünk viszont nincs a kiadatásához. Azért nem adjuk fel, be­nyújtunk majd pályázato­kat, valahol csak felfi­gyelnek rá. Jó kapcsolatok — Kik a szervezetük tagjai? — Szerencsére nem let­tünk az értelmiségiek szűk csoportja. Aki úgy érzi, van mit tennie a környeze­te érdekében, csatlakozott hozzánk. Némi belső válsá­got átéltünk, szerencsére túl vagyunk rajta. Jó a kap­csolatunk a Zsámbéki Taní­tóképző Főiskolával, úgy tűnik, partnerek bizonyos elképzeléseink valóraváltá- sában. Volt már kiálltíá- sunk is az intézményben, létrejött egy pedagógus fó­rum, amelyen a fő téma a környezetvédelem szerepe, és elhelyezési lehetősége a tananyagban. J. Szabó Irén Nagykőrösön a Toldi Szö­vetkezet területén lévő mint­egy 15 ezer négyzetméte­res, fóliás kertészet sok év óta csak vegetált. Sosem érte el azt a termelési szín­vonalat, ami egy ekkora haj- tatásos potenciáltól elvárha­tó lett volna. — Ennek az is oka volt — veszi át a szót Kása Ist­ván a kertészet szaktanács- adója —, hogy valójában so­sem fejezték be a hajtatóte­lep építését. Amit itt látunk, az körülbelül 20 éve létesült, de már akkor korszerűtlen­nek számított, hiszen sem a mennyiségi, sem a minőségi követelményeket nem tudta kielégíteni. Ha valóban kor­szerű termesztéstechnológiát akarunk itt kialakítani, ah­hoz a jelenlegi technikai adottságokat felül kell múl­ni. Szerencsés helyzetben van a szövetkezet abból a szempontból, hogy az alap­vető infrastrukturális létesít­mények, a termesztést köz­vetlenül kiszolgáló berende­zések megvannak. Ahhoz, hogy már decemberben, illet­ve most a kora tavaszon vala­mit kezdeni tudjunk, lege­lőbb is a szellőzéstechnikai rendszert kellett a fóliaházak bizonyos átalakításával elfo­gadható állapotba hozni. Mostanában épülnek a palán­tanevelők, igaz, hagyomá­nyos tüzelési rendszerűek lesznek, mert a jelenlegi olaj­árakkal gazdaságosan nem lehet palántát nevelni. A ké­sőbbiekben nagyon lényeges fejezete lesz a korszerűsítés­nek a csepegtető öntözés lét­rehozása. A kertészet rekonstrukció­jának pozitívuma az is, hogy az itt dolgozó 12 embernek biztosított a kenyérkereső foglalkozása, hiszen ha a ker­tészetről lemond a gazdaság, munkanélküliek lesznek. Ám, azzal tisztában vannak, hogy mostantól csakis az ő kezük munkájának eredmé­nyén múlik, életképes marad-e vállalkozásuk. Hite­lekben ugyanis nem nagyon reménykedhetnek, mivel a szövetkezet, vagyoni nagy­ságrendje miatt, kívül esik azon a gazdálkodói kategóri­án, amelyet a hitelpolitika napjainkban előnyben része­sít. Az idei év korszerűsítése­Többszöri nekirugaszkodás után Tápióságon is megala­kult a helyi faluvédő egylet. Az induló összejövetelen kö­zel 100-an szorongtak a köz­ségi klubházban. Elfogadták a Nagykátai Rendőrkapi­tányság segítségével összeál­lított alapszabályt, megvá­lasztották a vezetőséget és a számvizsgáló bizottságot. Az elnök Kovács Imre nyug­díjas lesz. Kiss János helyi rendőr együttműködésre tett javaslatot, különös .tekintet­tel a hétvégi éjszakai discók inek tehát mindenképpen hoznia kell annyi hasznot, hogy az újabb lépéseket megtehessék a piacképesség érdekében. — Gazdaságos termelés csak úgy lehetséges — foly­tatja Kosa István — ha komplex telepet létesítünk, hozzákapcsolva a hűtőházi kapacitást is. Tudniillik, ma már jóformán sem idehaza sem külföldön nem lehet ér­tékesíteni úgy a terményt, hogy ne legyen a háttérben hűtőház. A tervek szerint az itteni megtermelt zöldségfé­léken felül a környező kis­gazdaságok áruit is átvesz- szük kooperációs együttmű­ködés keretében. Természe­tesen nem egyszerűen keres­kedelmi kapcsolatról lenne itt szó, hanem a minőségi, pi­acképes termesztéshez szük­séges szaktanácsadói rend­szeren nyugvó kooperáció­ról. Ma ez a legolcsóbb be­fektetés, és biztos vagyok ab­ban, hogy az eddig kihaszná­latlan szellemi tőkét megfele­lően hasznosítva, a helyi és környékbeli gazdaságok min­denütt piacra tudnak lépni, annak.ellenére, hogy ezen a területen is óriási a verseny. Az értékesítés szervezésé­ről Marsi Gusztávot, az igaz­gatótanács elnökét kérdeztük. — Egy kistermeléssel és értékesítéssel foglalkozó he­lyi érdekeltségű szövetkezet­tel kerültünk kapcsolatba. A cég nemcsak az itt termelt, de a kisgazdaságokból kijö­vő áru eladását is vállalja. Ennek érdekében egy felvá­sárlótelepet akarunk létre­hozni, egyebek mellett olyan osztályozó-válogató gépekkel, hogy a terményt bármely időpontban, bár­mely piacra azonnal elő tud­juk készíteni. Nagyon lénye­ges a hűtőtároló megépítése. Ennek úgy néz ki, rövidesen meg lesz a fedezete. A hűtő­vel zárul az a technológiai ér­tékesítési lánc, amely magá­ban foglalja a kapcsolódó he­lyi kertészeteket is. Szakmai­lag, kereskedelmileg szoro­san együttműködő termelői rendszert képzelünk, hiszen az mindenki számára vilá­gos, hogy elszigetelten sem termelni, sem értékesíteni nem lehet ma már. körül uralkodó tarthatatlan állapotokra, s a vagyonvéde­lem fokozódó szerepére. Dr. Samu János polgármester az önkormányzat nevében anyagi támogatást ígért a szükséges eszközök — min­denekelőtt rádió — beszerzé­sére, valamint a működés, a feladatok teljesítésének költ­ségtérítésére. Az induláshoz elengedhetetlen, mintegy 200 ezer forintnyi összeg­hez várhatóan a „Tápiósá- gért" Alapítvány” is jelentő­sen hozzájárul. A zsámbéki romtemplom, ami a község ma is meghatározó jelképe, az egyesület tagjai sze­rint a védendő, tárgyi örökségek része Vimola Károly felvétele M. J. Falu védóegy let alakult Tápióságon

Next

/
Oldalképek
Tartalom