Pest Megyei Hírlap, 1993. február (37. évfolyam, 26-49. szám)
1993-02-17 / 40. szám
sJS M00yef ffönvr^'r w Kendre, PEST MEGYEI HÍRLAP XXXVII. ÉVFOLYAM, 40. SZÁM Ára Telemagazinnal 19,50 forint 1993. FEBRUAR 17., SZERDA Fekete betűk napja A gyászjelentések betűi mindig feketék. Boszniában háború van, melynek borzalmai többny- nyire csak szűrve, adagolva, rövidebb hírek formájában jutnak el a világ olvasóihoz. A valóság más. A Pest Megyei Hírlap szerkesztősége kéri az ország és egész Európa újságíróit, hogy az 1993. március 13-án megjelenő újságokban, az aznapi televízió- és rádióműsorokban bő terjedelemben és részletesen ismertessék a boszniai eseményeket. Legyen ez számvetés nemcsak magával a háborúval, de saját felelősségérzetünkkel és lelkiismeretünkkel is. Ugyanakkor legyen ez alkalom a megemlékezésre. Gondoljunk kegyelettel a volt Jugoszlávia területén ártatlanul meghalt emberekre, beleértve minden tudósítót, operatőrt és újságírót is. Csatlakozunk felhívásunkkal II. János Pál pápa szavaihoz, aki február 14-én a következőket mondta: „Hívom ismét a világ hívőit, hogy velem együtt kérjék az Urat, áldja meg Bosznia-Hercegovina népét a béke ajándékával és vezesse felelősségtudat azokat, akiknek a hatalom adatott...” Eldőlt a megyei könyvtár sorsa Három igen fontos megyei művelődési intézmény — a levéltár, a múzeum és a könyvtár — 1992. évi tevékenységéről és idei terveiről számoltak be tegnap Szentendrén — a Pest megyei ön- kormányzat kulturális bizottsága, valamint a társadalom- politikai osztály munkatársai előtt. Asztalos István tanácsnok, a kulturális bizottság vezetője összességében megnyugtatónak és értékesnek minősítette a jelzett intézmények tavalyi munkáját — amit elsősorban a „kulturális rendszerváltás” következményeként kell elkönyvelnünk, lévén hogy mindhárom fórum alapos változáson esett át az utóbbi időben. (Folytatás a 8. oldalon.) Határozatra várva Alakulnak a földkiadó bizottságok Február 23-án telik le a harminc napos határidő, amelyet a január 23-án hatályba lépett törvény biztosít a földkiadó bizottságok megalakulására. Tunyogi András, a Pest Megyei Földművelés- ügyi Hivatal vezetője elmondta, hogy megyénk majdnem minden településén sikeresen zajlottak le a bizottsági választások. Ahol nem állt össze a bizottsági névsor, ott sem az emberek érdektelenségén bukott el a választás, hanem jogi akadályok miatt. Például abban a 34 községben, ahol még nincs meg a Kárpótlási Hivatal által hozott határozat, amely a földalapok elkülönítését érinti. Ezeken a helyeken is meg lehet ugyan alakítani a földkiadó bizottságokat, de ezek nem működhetnek mindaddig, amíg nincs meg a határozat. A választások mintegy 20-25 százaléka nem zárult le sikeresen, itt második fordulóra lesz szükség. Tunyogi András hangsúlyozta, a bizottságok megalakítása folyamatos a megyében. Legutóbb Galgamá- csán hozták létre, és valószínű, hogy e héten mindenütt eleget tesznek a törvénynek. A földművelésügyi hivatal kész formanyomtatványokkal segíti a résztulajdonosok törekvéseit és felhívja a figyelmüket, hogy 1993. március 23-ig minden érintett állampolgár nyújtson be pontos helymeghatározást az igényelt területre. Ha ezzel a lehetőséggel nem él, akkor sorsolás útján jut földhöz. A hivatalvezető tájékoztatásul elmondta még, hogy a tagi alapokat vagyonarányosan kell elosztani a jogosultak között. A bizottsági választások rendszeréhez hozzáfűzte, hogy tagnak nem választható szövetkezeti tisztségviselő, mert a két funkció nem egyeztethető össze. P. A. Az országban egyébként az elmúlt hétre meghirdetett 120 kárpótlási földárverésből 12 végződött eredménytelenül. A 2478 új földtulajdonos összesen 258 956 aranykorona értékű földet szerzett meg a licitálásokon — tájékoztatott tegnap az Országos Kárrendezési és Kárpótlási Hivatal illetékese. A legtöbb aranykorona értékű földet Jász-Nagykun- Szolnok megyében szerezhették meg a kárpótlásijegytulajdonosok, ahol több mint 51 ezer aranykoronányi földhöz jutott 432 árverező. Szintén jelentős mennyiségű föld talált gazdára Tolna és Békés megyében. Újabb tragédia a síneken Néhány nap leforgása alatt már a harmadik tragikus közlekedési baleset történt a vasúti síneken. Keddre virradó éjszaka Hosszúbe- reg-Péteri vasúti átjáróban a fénysorompó tilos jelzése ellenére egy Lada személygépkocsi hajtott a sínekre, ahol összeütközött egy felsővezeték-szerelő vasúti járművel. A gépkocsit vezető 51 éves Faragó Ferenc és a felesége (mindketten péceli lakosok) a helyszínen belehalt sérüléseibe. A helyszínelést végző monori rendőkapi- tányságon Valter László százados, a közlekedési alosztály vezetője kérdésünkre elmondta, hogy fél tucat szemtanút hallgattak meg a tragikus balesetre vonatkozóan, és minden kétséget kizáróan bebizonyosodott, hogy a fénysorompó kifogástalanul működött. Az elsődleges szakértői vélemény szerint a Lada ráhajtott a sínekre és a vonat már nem tudott fékezni. A továbbiakban újabb szakértői vizsgálatok következnek, részben a boncolás adatai alapján. Ennek alapján kiderülhet, hogy rosszullét, vagy esetleg alkoholos állapot közrejátszhatott-e abban, hogy a gépjármű vezető a sínekre hajtott. Isaszegen már fél éve működik egy osztrák jelzőlámpa, amely egy közúti jelzőtáblába helyezett erős fényű lámparendszerből áll. Feltehető, hogy ez is hozzájárulhat a drámai balesetek csökkenéséhez, de önmagában ez kevés. Elég, ha néhány percre megállunk egy vasúti kereszteződésnél s látható, hogy milyen sebességgel haladnak át egyesek. Vimola Károly felvételei Politikai antropológia Gyakran használjuk manapság az image kifejezést. Számos jelentése közül a valakiről vagy valamiről kialakítandó kedvező összkép értelmében. Abban az értelemben, hogy a formáról a tartalomra következtetünk. A reklámszakmának ez az egyetlen szóba foglalt tízparancsolata azon a sarkalatos felismerésen alapul, amely szerint lelki alkatát tekintve a modern kor embere inkább felületes, mint elemző. Idő és elmélyültség híján gyakorta a látszatból von le végérvényes következtetéseket, a látszat alapján alkot ítéletet. Kezdetben puszta kereskedelmi fogás volt, s alkalmazásával szép, tetszetős csomagolásban a silány áru is eladhatóvá vált s válik. A kifejezést s a gyakorlatot később átvette a gazdaság és a politika is. Ez utóbbiban emberek válnak egy-egy eszmerendszer reklámozóivá. Megjelenésük szimbólum. Annak a szimbóluma, amire a többség áhítozik. Ez a virtuális személy az eszményit sugallva az eszmei megtestesítőjévé válik. Nos, e hosszadalmas — de talán nem haszontalan — fejtegetés után ejtsünk szót egy egészen aktuális image- alkotásról. A kérdés kényes, a politika padlata pedig sikamlós. Ezért csak halkan, s a korlátokba kapaszkodva jegyezzük meg: a Szabad Demokraták Szövetsége kiváló kereskedelmi érzékről tett bizonyságot, amikor frakciója vezetőjéül Kuncze Gábort választotta. Kiváló taktikai érzékkel viszonylag jó megjelenésű csomagolóanyagot talált eszméi eladására, a meggyőzésre, az elfogadtatásra. Ezzel a remek felismeréssel, amint azt a 168 órából megtanulhattuk, a Szabad Demokraták Szövetsége egy új, interdisciplináris tudomány, a politikai antropológia megalkotójává is előlépett. Paizs Tibor Nagycsaládosok támogatása Tokolon Tegnap délután Tökölön 126 többgyermekes családnak osztottak ki nevelési segélyt, ünnepélyes keretek között. A szülők minden kiskorú gyermek után 1700 forintot vehettek át. A legnagyobb összeget Bencze Mihályné kapta, aki nyolc kiskorú gyermeke után 13 ezer hatszáz forintot vett át. Bár a sokgyermekes családok legtöbbje, körülbelül száz család, három gyermek után kapott segélyt, négy, öt, hat és hét gyermek után is több szülőnek osztottak ki támogatást. A nagycsaládosoknak átadott pénzt még tavaly nyerte az önkormányzat pályázat útján a Népjóléti Minisztériumtól, nevelési segélyre. Bár 1992-ben minden iskolás gyermek ingyen kapta a tankönyvet, étkezési támogatásra is több mint egymillió forintot fizettek ki, valamint beiskolázási és nevelési segélyt is kaptak a rászorulók. (Folytatás a 3. oldalon.) A kormányfő" miniszterjelöltjei Antall József — mint ismeretes — javaslatot kíván tenni a köztársasági elnöknek dr. MádI Ferenc tárca nélküli miniszternek — e tisztségéből történő felmentése mellett — művelődési és közoktatási miniszterré; dr. Schamschula Györgynek, a Munkaügyi Minisztérium politikai államtitkárának — e tisztségéből történő felmentése mellett — közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszterré; dr. Szabó János országgyűlési képviselőnek, a 36 fős kisgazda frakció vezetőjének földművelésügyi miniszterré; dr. Gyurkó János országgyűlési képviselőnek környezetvédelmi és területfejlesztési miniszterré; dr. Latorcai János Miklósnak, az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium főosztályvezetőjének ipari és kereskedelmi miniszterré történő kinevezésére. A miniszterelnök kezdeményezte az Országgyűlés elnökénél a jelöltek ország- gyűlési bizottsági meghallgatását. (A jelöltek rövid életrajzát a 3. oldalon, riportunkat dr. Szabó János Tápiószentmártonban élő szüleivel a 7. oldalon közöljük.)