Pest Megyei Hírlap, 1993. február (37. évfolyam, 26-49. szám)
1993-02-02 / 27. szám
1 PEST MEGYEI HÍRLAP SZŰKEBB HAZÁNK 1993. FEBRUÁR 2.. KEDD 5 Vácszentlászlón bérlik a községházát Négy szoba összkomfortban Ha valaki Vácszentlászlón a régi beidegződések alapján keresi a községházát, azaz a település legnagyobb, legszebb, leghivalkodóbb épületét, akkor legfeljebb az óvodáig jut el, az elöljáróságig semmiképpen. Ez utóbbi ugyanis egy, a többitől csöppet sem különböző családi házban húzódik meg, igaz, a főutcán. Egy Gödöllőn lakó polgártól bérli a négy szobás épületet az önkormányzat: Kovács Sándor polgármester irodája a nagy-, vagy ahogy szokták mondani, a tisztaszoba. Az általános iskola köz- tiszteletben álló tanárából lett polgármester nem vitatja, hogy valóban, kissé szokatlan a szituáció, főképpen a falu határain túlról érkezőknek. Máskülönben egyszerű a magyarázat, a kezdete a 70-es évekre nyúlik visz- sza. A nagy közigazgatási átszervezéskor, a tanácsok összevonásakor Vácszent- lászló is elvesztette önállóságát; elvonult a hivatal, kiürült a tanácsháza. Az óvodások viszont méltatlan körülmények között szorongtak. Úgy döntöttek hát akkor az okosok, s tulajdonképpen eléggé ésszerűen, hogy legyen belőle átalakítással, bővítéssel, hozzáépítéssel — óvoda. Csakhogy 1990-ben, a visszanyert önállóság, a választások után ott áüt a község hivatali épület nélkül. Béreltek hát egyet. Lehetne palota A történet eddig sem éppen mindennapi, de még inkább nem az a folytatás. Tehette volna ugyanis a demokratikusan megválasztott képviselő-testület, hogy — miként ez a múltban szokás volt — lesöpör az asztalról, stílusosan: a konyhaasztalról minden közérdekű, sürgető községfejlesztési feladatot, s úgy dönt: épüljön elsőként és mindenekelőtt egy Vácszentlászlóhoz méltó községháza, egy csodapalota. Tehette volna, pénz is lett volna rá — jómódú a település —, mégis, úgy gondolták a városatyák, s nem utolsósorban a polgármester, a hivatal egy darabig el lesz itt. van enné! fontosabb építeni való! Valóban volt, valóban van! Még a közös tanács idejében elkezdődött például egy nyolctantermes iskola építése, amellyel leállni természetesen nem lehetett. Fel sem merült ez a lehetőség. Azzal viszont szembe kellett nézni, hogy az egészében mintegy 45 millió forint értékű beruházásból körülbelül 9 millió forint értékű készült el a rendszer- változásig, a többi az önkormányzatra várt. Jószerével csak a falak álltak, amikor összeült az első képviselő- testületi ülés... Nem kellett sok számolás, hogy vilá- gosssá váljék, az 1800 lakosú község mintegy 40 milliós évi költségvetésből évente 10—13 milliót ki kell szakítani, hogy 1993 szeptemberére méltóan berendezve megnyílhassék az iskola. Minden jel szerint a nyár végén őszintén örülhet a község népe: a gyereksereg az új tanévet az új épületben kezdheti meg! Sírni kötelező? A polgármester szavaiból mindemellett kiderül, hogy „közben azért a gázprogramot is elindították az elmúlt esztendőben; olyannyira, hogy november óta száz lakásban már gázzal is fűiének”. Ehhez persze a lakosság is, közvetlenül is hozzájárult, ki készpénzzel, ki kölcsön segítségével, de hát enélkül — lásd a példaként idézett néhány számadatot — aligha ment volna a dolog. S az építés folytatódik, mert óriási a gáz iránt az igény. A faluban 600 ház van, s az első tájékozódó felméréskor csaknem 500-ból érkezett meg az „igen”. Június 30-án vágott bele az első munkagép a földbe, s november végén az első lakásokban melegíteni kezdett a konvektor. Ha valami rendkívüli esemény nem jön közbe, akkor az idei esztendő végére minden igénylő ráköthet az utcai vezetékre. A polgármester feláll a dohányzóasztalka mellől, kinéz a szobaablakon a népte- len téli utcára, a szürke égre, majd forró feketével kínál. Mondom neki: a falu ilyetén fokú gazdagodását hallván, nem vitás, falsul hangzana, de mégiscsak várom a sírást. Mert sírni manapság már-már kötelező, miszerint ez az ilyen meg olyan kormány kizsigereli, agyonnyomja, elszegényíti az önkormányzatokat, lám most, a személyi jövedelem- adó egy részére is megint rátette a kezét... Liberálisék- nál valóságos gyönyört okoz ez a felerősített lemez... Vácszentlászlón viszont mintha nem a nyomor lenne a meghatározó... Kovács Sándor jelzi, párt- politikától távol tartja magát, pártnak nem tagja, s nem volt az sosem, őt valóban függetlenként választotta a falu első emberének. Nem így mondja, de szavainak számomra ez az értelme: ő egy párt tagja, s ennek Vácszentlászló a neve. Ami pedig a falu pénzét, a gazdálkodást illeti, a több persze több lenne, de — mint a példák mutatják — boldogulni a jelen körülmények között is lehet. Különösen, ha a vezető gárda kicsit élelmes, ha —• s ezt inkább a képviselőkre és munkatársaira érti — talpraesett. Ők például a normatív támogatáson (!) és a jövedelemadó-visszajuttatáson kívül minden olyan pénzszerzési, pályázati lehetőséggel élnek, amiről csak tudomást szereznek. Nagyon jelentős összegekhez jutottak eddig is célpályázatok révén; az iskolaépítésre, a művelődési ház felújítására kaptak pénzt. Ha pályázni lehet támogatásért, hogy a helyi parasztkórus működni tudjon, gondtalanabbá, akkor ők pályáznak azonnal, s ha csak húszezer forinthoz jutnak — az is pénz. Most is van benn a központi hivatalokban pályázatuk az iskola építésének befejezésére, s tervezik — központi segítséggel —, ha nem idén, akkor jövőre egy tornaterem építését, és majd időszerű lesz végül is egy községháza felépítése is... A felszabaduló régi iskola e célra nem alkalmas, de különben is, azzal más a céljuk. Valamilyen kis összeszerelő üzemet szeretnének Vácszentlászlón letelepíteni, hogy enyhítsenek valamelyest a munkaerőgondokon; ehhez érdemleges kedvezményeket kínálnak gazdasági kisszervezeteknek. Érdeklődő van tisztes számban, a település ugyanis a fővárostól karnyújtásnyira van. Tegye, amit lehet Hogyhogy, vetem közbe, Vácszentlászlón nem az a követelőzés járja, miszerint a munkanélküliség megoldása „a hatalom” feladata!? Kiderül, a kisközségben ezt (is) úgy értelmezik, hogy próbálkozzon az önkormányzat (is), tegye meg, amit megtehet. Emlékezik a polgármester arra, hogy a jegyző úrral mennyit jártak, hogy a közúti igazgatóság a faluban létesítsen egy telepet, s ilymódon a téli időkben néhány gép innen induljon hótól, jégtől mentesíteni a környező utakat. Fáradozásuk eredménnyel járt, s „mellékesen” vagy öt gép- és gépkocsivezetőnek lett munkahelye... Az idén a közmunka kínálta lehetőségekkel szeretnének az eddiginél jobban élni, és belátható időn belül a falu szélén lévő úgynevezett agyagos gödröt kívánják hasznosítani. Az a terület az önkormányzaté, s alkalmas arra, hogy valamely töltő- vagy palackozóüzem épüljön ott. A tárgyalások e vonatkozásban már megkezdődtek, s ha eredménnyel járnak, jó néhány embernek lesz munkahely. S azután, vagy közben a községháza épülete is napirendre kerül. Mert valaha Vácszentlászló magára sokat adott, s ismét kezd önmagára lelni a falu. Deregán Gábor Húsüzem vagy patika? A Tahitótfalu felé vezető országúton reklámplakáton egy mosolygós, rózsaszínű malacka hirdeti a Húsüzem létezését. A Kék Duna szakszövetkezet udvarán, helyiségeiben műköa korszerűen felszerelt mosoda. Az itt dolgozók havi nettó keresete 16—20 ezer forint körül mozog, a 13. fizetést már megkapták. A munkások éppúgy, mint bárki idegen, önköltségi áron vásárolhatnak a húsból, zsírból, friss — házi eljárással, tejjel készült — tepertőből. Nyáron, amikor megindul a turistaszezon, nagyobb a forgalom. Ezen a telepen csak sertéssel foglalkoznak, de Ácsa községben van egy másik kft., ahol marhát dolgoznak fel. Panaszra nem lehet ok, a napi 150 disznó húsa elfogy, van kereslet. Budapestre néhány közértnek szállítanak, no meg bárkinek, aki megrendeli. Kissé félve lépek a feldolgozótermekbe, nem szeretem a kellemetlen szagokat, a vért. Csalódnom kell: a frissen sült tepertő illatánál egyebet nem érzek. Az állatorvos szorgosan mindenből mintát vesz. Nem lehet kockáztatni... Mit mondjak? — a kollégával megéheztünk... b. cs. Pillanatok alatt lekerül a felesleges zsírréteg Vimola Károly felvételei Ülésezett a nagykőrösi képviselő-testület dik a magánvállalat. Lakatos Ferenc és Tomos András bérlik az épületet. Kft. formájában dolgoznak, munkalehetőséget biztosítva hatvan főnek. Az udvar elkerített részében mintegy 150 disznó sorsára vár. Ugyanúgy ugrándoznak, játszanak, mint bármely más állat. Vidámak, huncutok. Pedig csak 24 óráig tart még életük. A kötelező pihentetés. Hófehér köpenyű asszonyok, férfiak perzselik, tran- csírozzák, tisztítják a levágott — azaz árammal kezelt — disznókat. Ha mocskos lesz a köpeny, kicserélik. Azért van Zuhanyozzák a koszos malacokat Adórendelet született Nagykőrös város képviseló'-testülete zárt üléssel kezdte munkáját a minap. A nyilvánossá vált fórumon pedig elsőként a városi költségvetés tervezete került napirendre. A meglehetősen bőséges érdemi vitát kívánó témának most csupán az első fordulóján jutott túl a testület, miután meghallgatták dr. Karay Kornélia jegyző beszámolóját a költségvetési tervezet előkészítésének részleteiről. A testület várhatóan a következő tanácskozáson hozza meg döntését az előterjesztésről. Hónapokkal korábban bizottsági szintű egyeztetések során merült fel javaslatként, hogy tűzzék ismét napirendre a helyi adók bevezetésének kérdését. Bizonyossá vált ugyanis, hogy a város bevételei nem elegendőek a korábban meghozott döntések alapján szükséges pénzügyi fedezethez — kiváltképpen a kórház rekonstrukciójának folytatásához. A javaslatok, s így a most elfogadott adórendelet is a vállalkozói kommunális és iparűzési adó bevezetésére vonatkozik. E két kategória az előzetes számítások alapján, úgy 15-18 millió forinthoz juttatja éves szinten a várost. A rendelet szerint a vállalkozók minden alkalmazott után 1500 forint kommunális adót kötelesek fizetni. A helyi iparűzési adó mértéke pedig az adóalapnak a 3 ezreléke. Mentes az utóbbi adóforma alól azon iparűzési tevékenység, amelynek éves nettó árbevétele nem haladja meg az 500 ezer forintot, továbbá a piaci és egyéb kicsiben való értékesítés, a költségvetési szervek, az egyházak, alapítványok, ideiglenes iparostevékenység. Mind a kommunális, mind pedig az iparűzési adó alól egy évig mentesülnek azok a vállalkozások, amelyek jogelőd átalakulásával, vagy szétválásával jöttek létre. Adómentesség nem illeti meg az italárusítással foglalkozó vállalkozásokat. Foglalkozott a testület továbbá az értékesítésre kijelölt ingatlanokkal is. Jelenleg 17 épületet, telket bocsátanak árverésre. Javaslat hangzott el, hogy a jövőben az ingatlanvétel során ne csak készpénzt lehessen felhasználni, hanem a kárpótlási jegyeket is. A javaslat érdeminek '.aláitatott, a polgár- mesteri hivatal feladata lesz kidolgozni az értékpapírok elfogadásának, hasznosításának feltételeit. Elfogadta a testület saját, 1993 évre szóló munkaprogramját. Megtárgyalta két sport- szervezet támogatási igényét. A több éve betöltetlen kórház-rendelőintézeti gazdasági igazgatói állás pályázatát azonban nem sikerült elbírálniuk a képviselőknek, mivel az érdekelt nem jelent meg a személyét érintő tanácskozáson. így — tekintettel az ügy sürgősségére — azonmód újabb pályázatot hirdet meg a polgármesteri hivatal. A képviselőknek a testületi üléseken való rendszertelen és hiányos részvétele miatt Kiss János polgármester javaslatára korábban megállapodott a testület abban, hogy nyilvánosságra hozzák az idei évtől a személyes részvételről szóló kimutatásokat. Ennek szellemében most a ’92-es év testületi üléseiről is mértéket vettek. Nos, a múlt évben összesen 32 alkalommal üléseztek a nagykőrösi városatyák. A jelenlét százalékos arányában egy független képviselőé az elsőbbség. Utolsó helyen az SZDSZ— Fidesz képviselők 67,3 százalékos részvételi aránya áll, illetve jelzi az „aktivitást”. M. J.
