Pest Megyei Hírlap, 1993. február (37. évfolyam, 26-49. szám)
1993-02-01 / 26. szám
i PEST MEGYEI HÍRLAP MAGYARORSZÁG 1993. FEBRUÁR 1.. HÉTFŐ 3 Elszólás? 1993. január 28-án, a nyolcórás tévéhíradóból megtudhatta az egész magyar nép, hogy a Jelcin-iratok megjelentek magyar fordításban, és ezekből sok mindenre fény derül. Persze nagyon hálásak vagyunk Jelcinnek, hogy ezeket az iratokat átadta nekünk, de be kell vallanom, hogy ezek az iratok csak megerősíthetik, amit eddig is tudtunk: hazánk a forradalom eltiprása után szovjet befolyás alatt állt, s ezt gátlástalanul kiszolgálta a hazaáruló Kádár-féle klikk. A megtorlás irtózatos terrorját ők valósították meg. A fizikai terrort a megtorlás elvégzése után lelki terror váltotta föl. Ennek leghatásosabb eszköze a sajtó, a Rádió és a Televízió volt. A politikai vonatkozású adások és közlések a pártközpont közvetlen ellenőrzése alatt álltak, s a munkatársak kiválogatása is a párt privilégiuma volt. Jól tudtuk ezt, de a békés átmenet jegyében szinte mindenki a helyén maradhatott, s most már liberálisra átfestve folytathatják tevékenységüket a demokratikus rendszer ellen. Csütörtökön este azonban egyikük elszólta magát. Azt mondta ugyanis, hogy a Jelcin-iratok ismeretében „most már nem mentegethetjük magunkat", hogy szovjet nyomásra csináltuk ezt vagy azt. Pardon! Ha ez azt jelenti, hogy a párt vezetői és hűséges kiszolgálói (például e mondat megfogalmazójaj nem mentegethetik magukat, akkor egyetértünk. E fejedelmi többesből azonban hagyjanak ki minket, akik ezt a terrort elszenvedni voltunk kénytelenek. Ne gya- lázzák meg ezzel az összemosással a hősi halottak, a felakasztottak, az agyonvertek, a bebörtönözöttek, a sanyarga- tottak, az üldözöttek emlékét! A „magunk"-ha mi nem tartozunk bele! Török Bálint Az SZDSZ tizenöt pontja Javaslatok a választásokig Nincs agrárválság Felvilágosítás — A magyar mezőgazdaságban az idei esztendő még nem a fellendülés időszaka lesz. A minisztérium szerint 1994—95 lesz az az időszak, amikor az ágazatban olyan értékviszonyok alakulnak ki, hogy az önfenntartóvá válik — monta Raskó György szombaton Hajdúnánáson. A Földművelésügyi Minisztérium közigazgatási államtitkára cáfolta, hogy válságban lenne a mezőgazdaság. Ugyanakkor — fogalmazott — az ágazat óriási megrázkódtatásokkal járó átalakuláson megy keresztül, amit sokan belső válságként élnek meg. Az érintettek többsége ugyanis ma még nem tudja eldönteni, hogy egyéni gazdálkodó, kft.- vagy éppen szövetkezeti tag legyen-e, mert ehhez nincsenek meg a szakmai — Siklós Csaba közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter nyitotta meg az első menetrend szerinti, kamionokat szállító bárka (Ro-Ró) előtt a Hungaro Lloyd Cserhalom utcai kikötőjét szombaton. Ettől kezdve hetente egyszer közlekedik a kétemeletes, 58 pótkocsit befogadó két uszály a bolgár, speciális kiképzésű tolóhajóval Budapest és Passau között. A miniszter az újkori magyar köz— röplapokon ismeretei. Jól példázták ezt a szövetkezeti átalakulások, amelyek a tagság 99 százalékát felkészületlenül érték. Raskó György bejelentette: a minisztérium a közeljövőben mintegy négyszázezer röplapon ismerteti az érintettekkel, hogyan juthatnak hitelekhez. Nem fordulhat elő ami tavaly történt, amikor is a reorganizációs alapban több mint 1,5 milliárd forint maradt, s jutott vissza a központi költségbe csupán azért, mert a jogosultak nem tudták, hogyan juthatnak hozzá. A tárca mindent megtesz a széles körű tájékoztatás érdekében, hogy megfelelő helyre kerüljön az a 7,5 milliárd forint is, amit a tavaszi mezőgazdasági munkák megkezdéséhez biztosít a kormányzat — mondta Raskó György Hajdúnánáson. lekedéspolitika jelentős eseményének tartotta a közúti-vízi kombinált forgalom megindulását, ami a dinamikusan fejlődő kereskedelemmel túlzsúfolttá vált közutat és légteret tehermentesítheti. Beszámolt arról is: a tárca mindent megtesz a Duna hajózási feltételeinek javításáért. Ennek érdekében tervezik a több új kikötő létesítését és a Duna—Tisza közötti csatorna megépítését, is. — A választásig hátralévő 15 hónapra 15 pontos javaslatcsomagot dolgozott ki az SZDSZ. A szabaddemokraták 15 pontja — szerzői szerint — nem kormányellenes, és ahogy Pető Iván pártelnök szombat délután újságírók előtt kifejtette, a koalíció akár feltétel nélkül is elfogadhatná, hiszen nem sérti érdekeit. A 15 pont nem választási program, hanem azoknak a gyakorlati javaslatoknak a listája, amelyeket az SZDSZ a kormánytöbbséggel együtt megvalósíthatónak tart, és azért fogalmazta meg ezeket az SZDSZ vezetése, hogy a parlament és a kormány a választásokig hátralévő időben olyan kérdésekkel foglalkozzon, amelyek valóban az állampolgárok érdekeit szolgálják. A javaslatokat szombaton együttes ülésen vitatta meg a párt Országos Tanácsa és parlamenti képviselőcsoportja. A konstruktív ellenzéki magatartás bizonyítékának szánt pontok közül az első indítványozza a kormánynak: készíttessen független gazdaságkutató intézetekkel tárgyilagos helyzetképet és prognózist a gazdaság állapotáról. A gazdasághoz kapcsolódik az a javaslat is, hogy a pénzügy- miniszter a 93-as költségve(Folytatás az 1. oldalról) — Hogyan döntöttek? — Másnap vissza is hívtak, s közölték velem, hogy ezek után a köztársasági elnök sem erőlteti a velem való találkozást, s ki fognak jelölni majd egy másik időpontot és egy másik személyt, aki majd a kitüntetést nekem átadja. — Említette, hogy az elnök úr bizonyos megnyilvánulásaival nem tudja azonosítani magát, nem ért velük egyet. Mire gondolt? — Mindenekelőtt arra, hogy Göncz Árpádot nem a magyar nemzet választotta a Duna jegén, mint Mátyás királyt, hanem szerintem az ő elnöksége egy tévesen megkötött paktum eredménye. Én ezt a paktumot nem tudtam helyeselni, s mint később kiderült, ebből rengeteg gond származott. Mindennek ellenére elfogadtam köztársasági elnökünknek, mindaddig, míg tartotta magát az alkotmányban lefektetett előírásokhoz. Ez nem elnöki köztársaság, mint teszem azt Franciaország. Itt nem az elnök uralkodik és nem az elnök dönt, szól bele a politikába. Egyre inkább arra kellett rájönnöm, hogy nem a nemzet, hanem egy párt elnöke. Én egyébként is ellene vagyok a pártoskodásnak, a magyar nemzetnek nincs is rá szüksége, annál inkább az egységre. Egy olyan szellemi vezetésre, tés teljesítéséről az első négy hónap után számoljon be a parlamentnek. Beszámolót várnak a szabaddemokraták a nemzetközi gazdasági kapcsolatok miniszterétől is a világ- kiállítás előkészítéséről. A munkanélküliség okozta gondok enyhítésére a szabad- demokraták szerint a válságrégiókban központi források segítségével új munkahelyeket biztosító ipari parkokat lehetne létrehozni, és lehetővé kellene tenni a korengedményes nyugdíjazást abban az esetben, ha az érintett munkahelyet munkanélkülivel töltik be. Az állam túlzott gazdasági hatalmát korlátozandó az SZDSZ független szakértőkből álló felügyelő bizottságok létrehozását javasolja az Állami Vagyonügynökséghez és az Állami Vagyonkezelő Részvénytársasághoz. Az SZDSZ szerint ki kell mondani: országgyűlési képviselők ne lehessenek tagjai olyan vállalatok vezetésének, ahol az állam kezében van a részvénytöbbség. 1994-ig meg kell születnie azoknak a parlamenti döntéseknek, amelyek segítségével le lehet zárni a múltat, az igazságtétel kérdését — vélik a szabaddemokraták. A parlaami ezt a nemzetet egységben tudja tartani. Azt sem helyeseltem, sőt elítélendőnek tartottam, hogy halmozza a kitüntetéseit, s elnökként akar magának irodalmi hírnevet szerezni. Arról a botrányos helyzetről nem is beszélve, amit a médiaháború kapcsán előidézett és amivel mérhetetlen károkat okozott az országnak. Én erről már a múlt év májusában szóltam a rádióban és a televízióban is. Ha én akkor ezekben a kérdésekben határozottan állást foglaltam, nem tehetem meg azt, hogy most hajbókolva, sűrű köszönetek közepette vegyem át tőle a díjat. Nem, mert akkor magamat szembe kéne köpnöm. — Mi volt az ön akkori álláspontja? — Határozottan ellene voltam, s vagyok annak a szertelen liberalizmusnak, amit akarva-akaratlan reánk erőszakolnak, mondhatnám, a médiákon keresztül szinte kötelezővé tesznek. A televízió és a rádió — tisztelet azoknak a kivétel- műsoroknak, amelyek őriznek valamit a nemzet kultúrájából —, szóval a televízió és a rádió nagyrészt idegen érdekeket szolgál, idegen értékeket honosít meg, s akar reánk kényszeríteni. Külhoni sugallatra szellemi gyarmatosítást hajtanak végre. Olcsó, beteg amerikai rágógumi-kultúrát terjesztenek. Ettől nekünk ment ennek érdekében fogadjon el nyilatkozatot az elkövetett bűnökről, hozzon létre társadalmi vizsgálóbizottságot, amely feltárja és elemzi az elkövetett vétkeket. A szabaddemokraták szerint a kormánynak a 94-es választásokig biztosítania kellene az önkormányzatoknak az ahhoz szükséges pénzeszközöket, hogy oktatási intézményeket ne kelljen bezárni, és pedagógusokat se kelljen elbocsátani. Az egyházakat állami függőségben tartó költségvetési finanszírozást megszüntetni javasolják a szabad- demokraták, ehelyett azt tartanák jónak, ha az adófizetők dönthetnének arról: egyházakat vagy más közhasznú karitatív vagy egyéb szerveződéseket kívánnak adójukkal támogatni. A parlamentnek a 94-es választás után olcsóbban, szakszerűbben és hatékonyabban kellene működnie — vélik a szabaddemokraták — és 250 fős törvényhozás mellett foglalnak javaslatcsomagjukban állást. A választási törvény módosításával az SZDSZ korlátozná a kampányköltség ösz- szegét is, mert megítélésük szerint a túl magas választási költségek visszatetszést keltenek az állampolgárokban. mentesülnünk kellene, mert ha nem, úgy önkezünkkel vetünk véget magyarságunknak, eltűnünk a népek nagy tengerében. Ilyen jelenség csak nálunk észlelhető, hiszen a világ a nemzeti kultúrák ápolásának irányába halad. Gyakorta az az érzésem, hogy ez az ország tele van belső ellenséggel, akik ahelyett, hogy nemzeti összefogásra buzdítanák és vezetnék ezt a népet, mindent tönkretesznek, bomlasztanak, s idegen szellemet uszítanak ránk. Hát ezeket a szempontokat gondoltam végig, s arra jutottam, hogy mindebben nagy szerepe van a köztársaság elnökének. Ezért döntöttem így, ahogy. — Ön azt nyilatkozta, hogy szeretné, ha döntése minél nagyobb nyilvánosságot kapna. — Akciómat egyszemélyes tüntetésnek szántam, és ugyanakkor egy, a köz- társasági elnökhöz intézett üzenetnek is. A nyilvánosságon keresztül szeretném felhívni a figyelmét arra, hogy gondolkozzon el rajta, milyen módon köztársasági elnöke ő ennek a szegény, megnyomorított országnak és milyen módon kellene szolgálnia ennek a népnek a megmaradását. Hogy minderről miért nem tudósítottak az amúgy mindenről tudó ellenzéki lapok, most már világos. Paizs Tibor Ülést tart az Alkotmánybíróság — Az Alkotmánybíróság február 1 -jén és 2-án teljes ülést tart. A testület sajtófőnökének tájékoztatása szerint az alkotmánybírák hétfőn folytatják a volt egyházi ingatlanok visszaadásáról szóló törvény alkotmányossági viszgálatát. Kedden megtárgyalják: hátrányos megkülönböztetésnek minősül-e a szövetkezeti ingyenes értékpapír utáni adózás megállapítása. Megvizsgálják azt is, hogy alkotmányellenes-e a vízgazdálkodási társulatok eljárásának szabályozása, továbbá ellentétes-e az alkotmánnyal a vízügyi törvény azon rendelkezése, amely a vízügyi igazgatás feladatait határozza meg. Mennyi szerénység! Nem, egyáltalán nem beszélhetünk baloldali veszélyről. Persze, ami nekem veszély, az nem biztos, hogy másnak is az. Például annak, aki a Vasárnapi Hírekben írja: „A mai időkben már semmin sem csodálkozhatunk.” Például azon, hogy egyes körök javasolják (később kiderül, hogy senki nem javasolja), hogy a szocialista városoktól vegyék el a városi rangot. Ez a hisztériakeltés tipikus esete. Erre majd azt mondja egy derék százhalombattai, hogy ejnye, ez a hatalom már idáig merészkedik? Faluvá kíván bennünket visszaminősíteni?... Kara Pál a bel- ügyből cáfolja az egész őrültséget, node ki ne tudná: „nem zörög a ha- raszt. ha nem fújja a szél”. Márpedig a baloldal fújja. Mást se tesz, hisz. a gyakorlati megoldásokhoz — mint bizonyította negyven éven át — nem nagyon ért. A mostani izgatáshoz annál inkább. így bizonyítja, ismétlem, azt, amiről szó sincs: „város vagyunk, ugyan, de nincs megfelelő kereskedelmi ellátásunk, naponta csak kétszer jön a busz, akkor is zsúfoltan”. Szép. ugye? Szó sincs semmi városirang-elvé- telről, de ők már szítják az elégedetlenséget: nem lesz áru, nem lesz busz... Node miért is csodálkoznánk ezen ebben az újságban? Ez azt is írja, hogy az Operett Színház igazgatóját, Szi- netár Miklóst megkérdezték, aki „csendesen, szerényen csak ennyit mondott”... Szinetár, a csendes, a szerény! Szinetár különben olyan szerény, mint az a cápa lehetett, amikor még élt, amelyiket Palotás Jánosék tálaltak föl az Operában azon a hétvégi bálon, amelynek Göncz Árpád volt a fővédnöke. (Vödrös) Kamionok a bárkán Szervátiusz Göncztóí nem vette át Kitüntetés helyett tüntetés
