Pest Megyei Hírlap, 1993. február (37. évfolyam, 26-49. szám)
1993-02-15 / 38. szám
PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLFÖLD 1993. FEBRUÁR 15., HÉTFŐ Meglepő szlovák szakértői vizsgálat Törvénytelen az elterelés — A szlovák kömyzetvédelmi minisztérium szakértői törvényellenesnek tartják a Duna elterelését -— ez derül ki abból a szakértői állásfoglalásból, amelynek szövegét a Világ Természetvédelmi Alap (WWF) bécsi szervezete szerezte meg Pozsonyból és hozta nyilvánosságra. A tavaly december 4-i szlovák kormányülés elé terjesztett jelentés összefoglalja annak a szakértői vizsgálatnak az eredményét, amit a szlovák környezetvédelmi minisztérium kért. A környezetvédelmi intézkedések elmulasztása mellett a szlovák szakértők számos olyan törvényt sorolnak fel, amelyet a bősi erőmű üzembe helyezésével megsértettek. A tanulmány Fátylat a múltra Húszéin — — Szaddám Húszéin iraki államfő bejelentette: kész elfeledni a múltat és új kapcsolatokat kialakítani az Egyesült Államokkal, ha Washington hajlandó meghallgatni Irak álláspontját. Ez az első alkalom, hogy az iraki elnök személyesen vetette fel az Egyesült Államok és Bagdad kapcsolatainak esetleges megjavításának lehetőségét. — Ha Clinton elnök hajlandó meghallgatni Irak álegyúttal bírálja a kormány tájékoztatási kampányát is, amely a szerzők véleménye szerint egyenértékű volt a kömyzetvédelmi minisztériumra gyakorolt közvetlen nyomással. A WWF bécsi munkatársainak értékelése szerint az iratból egyértelműen kiderül: a Duna elterelése és az erőmű üzembe helyezése nemcsak törvénytelen volt, de tudatosan számolt az ivóvízkészletek veszélyeztetésével és az ártéri erdők pusztításával is. Az osztrák környezetvédők egy másik következtetése: á szlovák kormány a szakértői véleményt december 4-gj ülésen tudomásul vette, ájn a legcsekélyebb következtetést se vonta le abból, és nem intézkemegjavul? láspontját, úgy vélem, hogy a kölcsönös érdekek és tisztelet alapján megkezdhetjük a kétoldalú kapcsolatok javítását és fátylat boríthatunk a múltra — idézte Husz- szeint az INA, a hivatalos iraki hírügynökség. Az AFP jelentése szerint az iraki elnök Ramsay Clarkkal, a Bagdadban tartózkodó egykori amerikai igaz- ságügyminiszterrel folytatott tárgyalásain ismertette javaslatát. dett a veszélyes körülmények megszüntetéséről. Nem tették meg a szükséges intézkedéseket annak érdekében sem, hogy a lehető legkisebb mértékűre csökkentsék a bősi erőmű — Minden valószínűség szerint az utolsó szlovák—magyar— EK találkozóra kerül sor kedden Brüsszelben a bős—nagymarosi ^SöSnazas-'Ul kapcsolatban — mondta hiajósy Adrienne, Mádl Ferenc tájca nélküli miniszter tanácsadója. Az elmúlt három hónap tárgyalásai során az EK-szakértők részint a valói helyzet, részint a Román—görög egyetértés — Románia és Görögország egyaránt állást foglal egy boszniai katonai beavatkozás ellen, amely csak bonyolítaná az amúgy is feszült helyzetet a volt Jugoszláviában —jelentette ki a szombaton Bukarestbe érkezett Mihálisz Papa- konsztantinu görög külügyminisztert fogadva Ion Iliescu román államfő. A két ország nem fogja engedni, hogy bármiféle formában bevonják az ott kialakult fegyveres konfliktusba — tette hozzá. hátrányos hatásait a környező természetre, elsősorban a talajvízminőségre — fogalmaz a pozsonyi okmány. Hiányolják a minisztérium szakértői az ökológiai egyensúly fenntartása érdekében tett intézkedéseket is. Megállapítják: a mellékfolyóág és a környező természet közvetlen kapcsolata már megszakadt. két fél szakmai anyagainak és érveinek tanulmányozása alapján kidolgoztak egy kompromisszumos javaslatot, ezt a magyar szakértők elfogadták. A szlovák álláspont még nem ismeretes. Az EK kompromisszumos javaslata abból indul ki, hogy az országok közötti vita eldöiitésének fóruma — az európai normáknak megfelelően — a Hágai Nemzet— Szerb jelentések szerint szombat este kivonták a hor- vát erőket a dél-horvátorszá- gi Novigrad városából, amelyet a krajinai szerb csapatok négy napja ostrom alatt tartanak. A városka lángokban áll, hatalmas füstfelhő borítja a környéket, a szerb csapatok a legutóbbi jelentések szerint a városba vezető útvonalnál tartózkodnak, közvetlenül Novigrad határánál. A Tanjug által is közölt jelentést horvát források még nem erősítették meg. Novigrad a zárai övezet közi Bíróság. A bíróság döntéséhez közös alávetési nyilatkozat szükséges. Ennek szövegét a jogi szakértők elkészítették, aláírásához már csak a szlovák fél Mányik. Mivel a bíróság döntéséig mindenképpen jelentős idő telik el, egy-két, esetleg három év, ezért az EK-szakértők tervet dolgoztak ki a Duna-víz ideiglenes vízvisszavezetési módjára. A kompromisszum szerint az átmeneti időszakban az üzemvíz- csatomában bonyolódik a nemzetközi hajózás, továbbá magasabb vízhozamok esetén a bősi turbinák áramot termelhetnek. Egy-egy év kétharmadában lenne erre lehetőség. Ezt az eljárást követve lehetőség lenne arra, hogy Magyarország -— fenntartva az ökológiai szempontok elsődlegességén alapuló álláspontját — az európai normák szerinti úton találjon orvoslást a nemzetközi hatáifolyó egyoldalú elterelésével elszenvedett jogsérelmére, területi integritásának megsértésére. közlekedése szempontjából rendkívül fontos, a január végén indított horvát támadás -során került horvát ellenőrzés alá, de most szemlátomást újra szerb kézre kerül. Innen könnyen támadást lehet indítani a Zárához vezető maslenicai hídfő, valamint a Zára melletti Zemu- nik repülőtér ellen, sőt köny- nyen el lehet szakítani az észak-horvátországi körzetet a Dél-Dalmáciába vezető résztől. Sibenik körzetéből állítólag már menekül a polgári lakosság. Csalódás Kalácsafürdön Nem jöttek menekültek — A repülőgép, amelynek a Kalácsafürdön, Temesvár közelében egy szanatóriumban berendezett menekültközpontba kellett volna hoznia az első Romániában fogadott boszniai menekülteket, szombaton bosnyákok nélkül érkezett Temesvárra. A gépen csak a német és román orvosokból álló bizottság jött, amely az Eszak-Rajna Vesztfália német tartomány és Temes román megye együttműködésével megszervezett akció keretében horvátországi bosnyák menekülttáborokat keresett fel és felajánlotta a gyermekek, nők, öregek számára létrehozott lehetőséget. Mint a temesi tanács al- elnöke elmondta a Rompres- nek, a szóbajövő jelöltek nem tudták felmutatni a megkövetelt útlevelet és orvosi papírokat, „mivel bizonyos személyek nem voltak hajlandók az együttműködésre”. A kudarc azzal is magyarázható mondta, hogy Romániáról eltorzított kép él Horvátországban. Az akció szervezői azonban remélik, hogy két héten belül meg tudják szervezni az első boszniai menekült- turnust a kalácsafürdői szanatóriumba. Feladták a horvátok Novigradot Lehetséges a megegyezés Az ország — vagy országrész — azé, aki megtartja. A történelmi példáért ki sem kell mozdulni a Kárpát-medencéből. Erdélyből még úgy se. A hajdan „megszerzettből” kapa földnyi sem jut az unokának, ha csupán a virtuális birtoklevelet lengetjük őszülő fejünk fölött — miközben, hatalmas igazságérzetünk és emberszeretetünk árnyékában, az éj leplében, a kertek alatt beszivárognak az új birtokosok. Mert ugye a várvédőket, ha olyanok — Tinódi szerint: savanyú borral is el lehet kábítani, az udvart őrző ebet hason- mód — legkönnyebben törökmézbe mártogatott, máko- nyos puliszkával. A virtuális birtoklevélből már csak a virtus ha megmarad... Kelet-európai megfogalmazású a mondás, miszerint az út vándorát be kell fogadni, vízzel és sós kenyérrel illik megkínálni. Ezeken a tájakon manapság is nagy becsben tartják a vendégszeretetet, értelme — sőt: több értelme — van a fogalomnak. Kós Károly erdélyi tanulmányútra indult több társával a század elején, mind a „magas kultúra” diplomás nagyságai, építészek, festők, grafikusok, hogy elképzeléseikhez, elméleti képzettségük mellé elegendő gyakorlati erőt, ihletettségük mellé kellő népi motívumanyagot gyűjtsenek. Félszáz esztendő távolából is elégtétellel, de némi öniróniával jegyzi meg, hogy tulajdonképpen ekkor ismerte meg az erdélyi ember magatartását, s tapasztalta a messzemenő toleranciát egymás iránt, a magyarok, románok, szászok egymásrautaltságát — amelyhez természetesen a sajátossághoz (és sajáthoz, mint tulajdonhoz) való olykor csökönyös ragaszkodás is társult. A két világháború közötti erdélyi irodalom és művészet egészét jellemző transzszilvanizmus, mint magatartást meghatározó szellemiség-jegy, úgy tűnik, Kós számára azokban az években fogalmazódott meg. (Kuncz Aladár később elméletileg is kidolgozza ezt.) Oszerintük van ennek az erdélyiségnek egy-két olyan vonása, amelyet más régiókban nemigen lelhetünk fel. Ilyen a beszédben és írásban megnyilvánuló sejtető homályosság. (Lásd a balladai homályt!) És ilyen a tragikus életérzés megléte is... VÉLEMÉNY Birtoklevél és Az idők során ez a folytonos határőrzésre kárhoztatott csoportja a magyarságnak nap mint nap a bizonytalanság tragikus érzését tapasztalta, a közelgő veszély (akár a belopakodó új honfoglalók, akár a távolabbi Európát fenyegető invázió) ellenében a legbiztosabb lélek- és hitmentő maga a költött világ, a népköltészet lehet. És abból is elsősorban az eldalolt tragédia: a ballada. ei felismeréseink közé tartozik az eddigiekből adódó t ipítás is, mely szerint minél inkább bizonytalanná »g a végeken) az ország földjének a sorsa, a meg- = annál bizonyosabbá lett a másik országnak, hágnak a megtartó szükségszerűsége, .yelvoíszág azé, aki azt megőrzi. Határait föld- ht nélkül is óvni kell, birtoklevél híján is művelni. Mese-,. =n balladában, kapufaragásban. A magyar nyelv tehát azoknak a magyaroknak a virtuális hazája, akik alól kicsúszott a föld... Kós Károly a történelem egyik fordulóján „tornyot változtatott” — mihelyt Trianon döntése rákényszerítette: nem a fatomyokban, hanem inkább az erdélyi magyar kultúra tornyaiban, magasépületeiben vélte megtalálni a menedéket. Építkezett tehát tovább. Építkezett és politizált. Határozottan visszautasította Kun Béla „baráti gesztusát”, és keményen elmarasztalta az új, immáron román hatalom korifeusait, amiért erőszakkal a háttérbe szorítják a magyar kultúrát és intézményeit Erdély-szerte, mellőzik a románul nem tudó magyar közalkalmazottakat, elsinkófálják százados európai civilizáció mozdítható értékeit, s fölvásárolják a leszegényített erdélyi birtokosok — és közbirtokok nélkül maradt erdélyi falulakók — földjeit. Erőszakkal is. Hadd jegyezzük meg, hogy a századforduló magyar politikusai többek között azt sem látták előre, mi lesz majd a 10-es évek telepítési mozgalmainak az eredménye. Történt ugyanis, hogy az annak idején erdélyi nagybirtokosok által felajánlott területekre a századelőn magyar családokat telepítettek Erdélybe, hol a csángók közül, hol az anyaország nyugati részeiből elkényszerülő (és nem Amerikát választó) magyarok közül. Igen ám, de a telepes családok nem ingyen kapták az „új hazát”, nehéz pénzen kellett megvásárolniuk, 50 kemény évre lekötött szerződés gyengítette azomegmaradás kát, akiktől a nagy álmodozók az erdélyi magyarság felfrissítését várták — ezzel együtt a modem magyar gazdaság térhódítását is. Hogy 50 évre rá a világ mely tájain lézengtek, kivetettként azok a magyar telepesek, arról nagyon-na- gyon kevesen tudunk. Trianon és a 20-as évek román földreformja megfosztotta őket háztól, udvartól... Mivelhogy hiányzott a birtoklevél, a részletek teljes kifizetése után dukáló okmány! Jól tudjuk, a magyar adószedő, akárcsak a magyar fiskális, édesanyjánál is felettébbvalónak tartotta az írást. Az írás beszélt. Miközben a kutyák ugattak... Nem teketóriázott viszont az erdélyi magyar birtokokat fölvásárló román ASTRA (a magát kulturális szervezetnek nevező, de Bukarestből pénzelt román érdekképviselet). Sajnos, az önvédelem szándékával létrejött HANGYA szövetkezeti mozgalom igen csekély eredménnyel járt. És amivel járt is, azt a II. világháború tönkretette. Manapság Erdélyben ismét a föld beszél — pontosabban az írás. Hogy tulajdonosi előjogaikat fölemlegethessék, a hatalmukat és pénzüket átmentett román kommunisták leszegényedett magyarok birtokait, épületeit és ingóságait vásárolják föl. Ráteszik a kezüket azokra az ingatlanokra is, amelyek a Ceausescu-diktatúra elől menekültek el az országból, s amelyek jogi viszonyait az RMDSZ-nek mind ez idáig nem sikerült rendeznie. Csíkszeredában a rendőrség, a román hatalom szimbóluma felvásárolta a Hargita Szállodát; a hadsereg pedig „ka- számyaépítési célokra” hatalmas területet óhajt felvásárolni... Kolozsváron magyar lapok szerkesztőségeit rúgják ki „otthonaikból” (Korunk). Pedig az írók, a lapszerkesztők, az újságírók mind-mind abban a „második anyaországban” — az anyanyelvben élnek és halnak. Valószínűleg Sütő András ezért fogott ismét tollat, hogy a hírhedt vásárhelyi magyarellenes pogromról folytassa naplófeljegyzéseit. Mert már csak az a mienk, amihez ragaszkodunk. Ami által fennmaradhatunk. (Bágyoni Szabó István)
