Pest Megyei Hírlap, 1993. február (37. évfolyam, 26-49. szám)
1993-02-15 / 38. szám
PEST MEGYEI HÍRLAP MAGYARORSZAG 1993. FEBRUÁR 15.. HÉTFŐ KDNP-frakcióülés Gyulán Kisebbségi kódex — Szombaton Gyulán, a Városházán tartott szociális fórummal zárult a Kereszténydemokrata Néppárt országgyűlési képviselő-csoportjának kétnapos békési ülése.. Csépe Béla frakcióvezető elmondotta, hogy az SZDSZ képviselő-csoportjából a KDNP padsoraiba átült gyulavári lelkész, Kádár Péter hívta meg Békésbe a frakciót, hogy a most napirenden lévő kisebbségi törvényjavaslatról az itt élő nemzetiségek képviselőivel tárgyaljanak. A kereszténydemokrataképviselők Petrusán György- gyel, a Magyarországi Románok Szövetségének elnökével is találkoztak. A párt ügyes-bajos dolgairól tanácskozva a frakció tagjai a jövő héten a parlament elé kerülő biztonságpolitikai alapelvek hatpárti egyeztetéssel készült tervezetéről is szót ejtettek, s egyetértettek abban, hogy az SZDSZ által kifogásolt egyetlen pont esetében változatlanul ragaszkodnak az eredeti szövegezéshez, amely csak a határok erőszakos megváltoztatását utasítja el. Később elhangzott: a KDNP elméletileg elképzelhetőnek tartja a határok békés úton való megváltoztatását, ám mivel a világ egyre inkább elfogadja, hogy a kisebbségi sorban élő magyaroknak is az az érdekük, hogy a határok inkább átjárhatóak legyenek. Lukács Tamás képviselő szerint a kisebbségi törvény azért születik lassan, mert ez lesz az első törvény Európában, amely kódexként rendezi a kérdést. Első a tekintetben is, hogy a cigányságot a nemzetiség rangjára emeli, s példaadó azért is, mert a közösségi jogokat biztosítja. Pálos Miklós államtitkár a volt egyházi tulajdonok rendezéséről szólt a sajtótájékoztatón. Mint elmondta: az Alkotmánybíróság által kifogásolt paragrafus megváltoztatása nem okoz gondot, mert az abban előírtakat eddig sem alkalmazták. Gyulán az egyházi ingatlanok visszadása miatti félelmek a gyakorlatban nem igazolódtak, a döntésben résztvevők nagy része megegyezési szándékkal ült tárgyalóasztalhoz. A képviselők elmondták, hogy a KDNP az ideológiát tekintve jobbközép párt, míg a politikában a centrumban helyezkedik el, s az 1994-es választásokon reményük szerint számos egykori MDF-es és kisgazda szavazatot megszereznek. Szakkonferencia Pécsett A bún üldözése erkölcsi parancs A múlt rendszer bűneinek feltárására alakult hattagú minisztériumi bizottság fél év múlva tesz jelentést tevékenységének eredményéről — jelentették be Pécsett, azon a pénteken késő este befejeződött nyilvános szakmai konferencián, amelyet a büntetőjogi igazság- tétel kérdéseiről rendezett a Deák Ferenc Alapítvány. Kahler Frigyes, az Igazságügyi Minisztérium főosztályvezetője a parlament keddi ülésnapján várhatóan törvényerőre emelkedő előterjesztésről szólva hangoztatta, hogy az nem az apró magánbosszúk előtt nyithat törvényi kaput, hanem a civilizált nemzetek jogelvei szerint is elévülhetetlennek tekintett háborús, békeellenes tömeggyilkosságok büntethetőségét teszi lehetővé — teljesítve ezzel az állampolgári jog- egyenlőség eredeti állapotának helyreállítása iránti társadalmi igényt. Mint mondta, a kormány törvényjavaslata olyan megoldást keresett, amely az Alkotmánybíróság határozatának is megfelel, ugyanakkor az elkövetés idején érvényes jogszabályok alapján teszi lehetővé a főbenjáró bűnök üldözését. A Janus Pannonius Tudományegyetemen megtartott fórumon Zétényi Zsolt (MDF) képviselő a büntethetőség elévülésének nyugvását szorgalmazó törvényjavaslatával kapcsolatban hangsúlyozta: a bűn üldözése és büntetése nem politikai kérdés, hanem erkölcsi és jogi parancs, a bűnösök meg nem büntetése azonban olyan politikai döntés, melynek súlyos következményei lehetnek. A képviselő arra is célzott, hogy a belügyi szervek, de még az MDF tagjai közt is vannak olyanok, akik nemrég dobták csak el vörös párttagkönyvüket, ezért — mint fogalmazott — az igazságtétel ügyében az a döntő kérdés, van-e öntudata és kellő akaratereje a magyar nemzetnek, hogy kikényszerítse azt. Jobbágyi Gábor egyetemi docens elmondta, hogy a közismert mosonmagyaróvári, salgótarjáni vagy Kossuth téri tömegmészárlásokon kívül még több mint harminc helységben voltak 1956-ban sortüzek, amelyeknek körülményeit sem történetileg, sem jogilag nem tárták még fel. A társadalmi igazságosság és az áldozatok köre is megköveteli az igazságtételt, amelyre határozott igény van — hangsúlyozta az előadó. Györgyi Kálmán legfőbb ügyész hangoztatta: a hatóságok a hatályos írott magyar jog alkalmazására kötelezettek az alkotmány alapján, s nem nekik kell dönteniük- a büntethetőség ügyében, hanem a parlamentnek. A fórumon Berky Tamás pécsi ügyvéd korreferátumában kifejtette: a modem államjog alapelve, hogy az ember nem önbíráskodhat, ez a követelmény azonban a büntetés kényszerét rója az államra, amely Magyarországon évtizedekig nem teljesítette ezt a kötelezettségét, mert politikai okból nem üldözött főbenjáró bűnöket. Az ügyvéd szorgalmazta a súlyos bűncselekményekre vonatkozó állami vádmonopólium megszüntetését, vagy pedig az ügyészség kötelezését e bűnök üldözésére. Megfontolandónak tartotta, hogy az igazságtételi törvény általános érvényű legyen, s hatálya ne korlátozódjék 1956-ra. A Magyar Ut Körök első értekezlete Itthon vagyunk és gazdák leszünk (Folytatás az 1. oldalról) A Magyar Út Körök részt vesznek majd a választási kampányban is — folytatta előadását Csurka István. Mielőtt azonban bármelyik jelöltért akárcsak egy lépést is tennének, alaposan megvizsgálják igaz magyarságukat. A Magyar Út mozgalomnak a magyar politikai élet meghatározó erejévé kell válnia, az egész magyar életet birtokába kell vennie. A konkrét tennivalókat illetően Csurka István megemlítette, hogy a mozgalom pályázatokat fog kiírni. Ennek célja részben a magyar kulturális élet értékének a megmentése lesz: például a méltatlanul elfeledett Szabó Lőrinc munkásságának fölmutatása. De föl kell tárni például a magyar bankrendszer kialakulásának, a sajtó magánkézbe juttatásának a történetét is. A bankrendszerrel kapcsolatban a politikus leszögezte: az nem mehet át külföldi tulajdonba! Ha másképp nem lehet megakadályozni, nem szabad visszariadni a polgári engedetlenségtől sem. Nagysikerű előadásának végén Csurka István kijelentette: a Magyar Útnak meg kell ragadnia az alkalmakat annak érdekében, hogy folyamatosan nyilvánosságot kapjon. A hatvanezer tagot tömörítő Magyar Kertészek Egyesülete fenntartás nélkül egyetért a Magyar Út Körök céljaival — olvasta föl az értekezletet vezető Dörner György Móczár Béla titkár üdvözlő levelét, majd Medvigy Endrének adta meg a szót. Medvigy a harmincas években induló, a népi íróknak gondolataik kifejtésére lehetőséget nyújtó, Gombos Gyula által szerkesztett Magyar Út című lap történetét vázolta. Pajor Kálmán „A halasi norma” címmel szervezési kérdésekről tartott előadást: bemutatta, s egyben követendő példának is ajánlotta a Nagy Szeder István által a második világháború előtt és után Kiskunhalason létrehozott szervezet módszereit. Szervezési kérdésekről tartott előadást Farkas Elemér is. A politikai kérdésekre visszatérve Zétényi Zsolt az igazságtételről beszélt. Leszögezte, hogy a jogfolytonosságnak és a jogállamiságnak nem a kommunista értékek és politikusok átmentését kell szolgálnia, s nem a felelősségre vonás alóli kibúvó lehetőségét. Felhívta a figyelmet arra, hogy az elmúlt év novemberének végéig törvényt kellett volna alkotni a kommunizmus áldozatai hozzátartozóinak kárpótlásáról. Nagy sikert aratott felszólalásával Csete György, a Közakarat Egyesület vezetője. Hangsúlyozta, hogy az árpádi, szentistváni és '56-os eszmékre kell építeni a Magyar Utat.Külön kiemelte a tájékoztatás tisztaságának fontosságát. Megemlítette, hogy a kommunizmus bukását követően négyezemégyszáz televíziósnak mondtak föl — Németországban. Javasolta a jelenlévőknek, hogy az előfizetési díjaikat a Duna Tévének utaltassák át. A magántulajdon helyzetéről Halász István és Ft>ke- te Gyula képviselőkfejtették ki véleményüket. Halász István mint % Monopoly csoport tagja, leszögezte, hogy túlságosan magas Sándor György hozzászólását az író betegsége miatt Dörner György színművész olvasta föl — lapunk szombati számából Hancsovszki János felvétele a privatizált tulajdonban a külföldiek 70-80 százalékos aránya. Fekete Gyula egyebek között azt helytelenítette, hogy a kormány meg sem próbálta az adósságállományt átütemezni. A liberális felfogás szerint a család a személyi szabadság kibontakozásának egyik gátja, ezért — ha burkoltan is —, de támadják — fejtegette előadásában Farkas Miklós. Leszögezte, hogy a család s ezáltal a társadalom szétesésének megakadályozása az egyik legfőbb politikai feladat Az ország függetlenségének záloga az önálló nemzeti hadsereg. A hadsereg technikai hátterét a magyar iparnak kell biztosítani, hangoztatta László Jenő államtitkár, a Hadiipari Hivatal elnöke, aki egyben kérte a jelenlévőket, hogy népszerűsítsék a katonai pályát a nemzeti érzelmű fiatalok között. Balczó András kifejtette, hogy a Magyar Út megvalósítása csak akkor lehet eredményes, ha az Jézus Krisztushoz kötődik. A kormánykoalíció történelmi bűne, hogy a médiákban nem próbálta megvalósítani a rendszerváltást — szögezte le Fekete Gyula író. A Magyar Útnak ezt a hibát helyre kellene hoznia. A nemzettudatról, a nemzeti alapon történő társadalomszerveződés jelentőségéről beszélt Bánó Attila. Lapunk főszerkesztő-helyette- :,p kifejtette, hogy az emberiség egésze szempontjából sem mindegy, hogy a ki- sebb-nagyobb részeket képező nemzetalkotó társadalmi közösségek gyengül- nek-e, vagy jól működő, társadalmi-politikai torzulástól mentes formában megerősödnek és fennmaradnak. Ha nem Iksz törvényes felelősségre vonás, akkor lesz törvénytelen — jelentette ki Fónay Jenő, a POFOSZ vezetője. Felelősségrevonás nélkül ugyanis nincs megbékélés. A számos egyéb hozzászólás után Csurka István zárta be a Magyar Út Körök mozgalom első országos értkezletét. A politikus határozati javaslatát a jelenlévők közfelkiáltással fogadták el: A Magyar Út Alapítvány és az általa támogatott Körök mozgalomként működnek a teljes rendszen’álto- zás és a magyar érdekek érvényesítésének szolgálatában. A Magyar Út Mozgalom figyel és cselekszik. Szeretettel hív minden magyarságát vállaló egyént és családot köreibe. Elég volt a várakozásból és a folytonos feltételes módból. Függetlenségünk nem alku tárgya, hanem velünk született emberi jog. Itthon vagyunk és gazdák leszünk. A Magyar Út Országos Értekezlete megdöbbenéssel értesült Andrásfalvy Bertalan művelődési és oktatási miniszter leváltásáról, annak módjáról és kifejezi azt az álláspontját, hogy ez a leváltás semmiképpen nem eredményezheti a liberális szellem beköltözését a magyar oktatás és művelődés irányításába. A Pénzügyminisztérium élén történt váltásnak is csak akkor van értelme, ha új pénzpolitika kezdődik. A Magyar Út következő állásfoglalását március idusával kapcsolatban teszi közzé. Hardi Péter Az Alkotmánybíróság ülése Az Alkotmánybíróság hétfőn és kedden teljes ülést tart. A hétfői napirenden szerepel az az indítvány, amely annak vizsgálatát indítványozta, hogy miért nem lehet 45 évesnél fiatalabb személy alkotmánybíró és miért nem fellebbezhetők meg az Alkotmánybíróság határozatai. A testület megvitatja: alkotmányellenes-e, hogy az önkormányzat az általa megállapított adót évközben a polgároknak kedvezőbb feltételekkel sem módosíthatja. Az alkotmánybírók tárgyalnak arról is: ellentétes-e a népirtás megbüntetéséről szóló nemzetközi egyezménnyel a BTK tényállása. Kedden az ügyészek végkielégítésével, az alkalmazottak fizetett étkezési hozzájárulásának adóztatásával, valamint a munkáltatói utasítás megtagadásának következményeivel kapcsolatos indítványokat vizsgálják meg. Tisztelgés Kun elvtárs emléke előtt A Mai Nap című újság riportjából kiderül, hogy Miskolcon még van Kun Béla utca. Nos, valójában ilyen nevű utca nincsen, amin nem csodálkozom, hisz Biatorbágyon sincs semmi elnevezve a via- dukt-robbantó Matuska Szilveszterről. Ám a rend- szerváltozásmelleítolyany- nyira kiálló sajtó már attól sem riad vissza, sőt tán civil kurázsiként fogja föl, ha a nemzetünk ellen munkálkodó tömeg- gyilkosokhoz igyekszik hú maradni, mint azt a Mai Nap is teszi. Egyáltalán nem lepne meg, ha ez a sok-sok demagógiát politikai érvként hangoztató „színvonalas” orgánum Teréz körút helyett Lenin körutat használná, TLsza- újváros helyett pedig Le- ninvárost. Ezzel is kifejezve, hogy jobb volt a kádári múlt, amikor persze az újságírók nem merték volna a November 7. teret Oktogonnak írni, s a Népköztársaság útjáról sem merték volna könnyedén leírni: Andrássy út. A Mai Nap szerkesztői persze nem törődnek a múlttal. Őket az érdekli, hogy vegyék a lapot, márpedig ma Kun Bélával jobb ez ügyben operálni, hisz az utca népe — kikhez a Mai Nap szól — nem szimpatizálnak azzal a „hatalommal”, amely elérte: Kun Béla méltó helyére került. Persze a nem szimpatizálás sem véletlen, gerjesztik azt is a Mai Nap-ok. Miskolcon Soltész Nagy Kálmánról nevezték el a volt Kun Béla utcát. Lefogadom: a „hálás utókor” semmit nem tud róla. Igaz, ő nem fosztogatott, hanem építgetett, fejlesztgetett ott, Miskolcon, úgy, mint afféle polgármesterhez illik. (Vödrös) A kisgazda egység megteremtésére nyújt sajátos lehetőséget a Magyar Ut Körök mozgalom — nyilatkozta lapunknak Vedres András, a Magyar Feltalálók Egyesületének főtitkára. Elmondta, hogy Budapesten már több olyan Magyar Út Kör is alakult, amelynek tagjai a hat- hétfelé szakadt Kisgazdapárt egyikében is tevékenykednek. Vedres András meggyőződése, hogy a kisgazdák és a Magyar Út Körök mozgalom Budapest határain kívül is egymásra találhatnak.
