Pest Megyei Hírlap, 1993. február (37. évfolyam, 26-49. szám)
1993-02-15 / 38. szám
XXXVII. ÉVFOLYAM, 38. SZÁM Ára: 13,50 forint 1993. FEBRUAR IS., HÉTFŐ Városi Bíróság Budaörsön — Elkészült a Városi Bíróság épülete Budaörsön, amelyhez a város adta a területet, a háromszintes épület beruházási költségét pedig az Igazságügyi Minisztérium finanszírozta. A március 1-jé- re tervezett átadás után az eddig a Budakömyéki Bírósághoz befutó ügyek egy részét itt tárgyalják meg. Az új bíróságon 18 bíró dolgozik majd; hatókörébe a város és 10 környékbeli település tartozik. Az új városbíróság része az Igazságügyi Minisztérium bővítési programjának, amelynek keretében az elmúlt két évben 16 településen hoztak létre önálló bíróságot. A parlament döntése szerint legutóbb Dunakeszin, legközelebb pedig — még az idén — Zircen állítanak fel bíróságot. A pápa / Magyar Ut Körök első értekezlete Itthon vagyunk és gazdák leszünk a békéért — II. János Pál pápa vasárnap ismét felhívást intézett a nemzetek közösségéhez a boszniai béke megteremtése végett. A katolikus egyházfő a római Szent Péter téren egybegyúlt 10 ezer zarándok előtt a déli Úr angyala imádság alkalmából kijelentette: Bosznia-Hercegovinában. ahol a helyzet nap- ról-napra tragikusabb és rettenetesebb, nem szabad magukra hagyni az embereket. Felszólította a hívőket, kérjék' az Urat, hogy adja meg a békét Bosznia-Hercegovina vértanú lakosságának, és ébressze rá a különböző kormányok politikai felelős, személyiségeinek lelkiismeretét arra, mindent meg kell tenniük az erőszak megfékezéséért. Istennel a hazáért és a szabadságért — jelmondatról rövid ökumenikus áhítat keretében kifejtett gondolatokkal kezdődött szombat délelőtt a Magyar Út Körök első országos értekezlete Budapesten az Építők Székházában. A számos neves közéleti személyiség és politikus — Szervátiusz Tibor, Csete György, Fekete Gyula, Püski Sándor, Fónay Jenő, Grosics Gyula, Balczó András, Mizsei Béla, Király B. Izabella, Szi- lassy György, Dénes János, hogy csak a legismertebbeket említsem — jelenlétében Csurka István, a mozgalom elindítója tartott bevezető előadást. A szónok a mintegy kétezer egybegyúlt előtt a Magyar Út politikai céljait körvonalazta. rális erők súlyos választási vereségük ellenére kikényszerítették a paktumot, amely által a tájékoztatás, s a tulajdon döntő része náluk maradhatott. Ez szinte behozhatatlan előnyt biztosít a számukra. A régi rendszert tehát nem reformálhatni kell, ha végre a saját utunkat akarjuk járni, hanem mindenestől eltakaríKépes-e megépíteni a nemzet a saját útját? — tette föl a kérdést a szónok. — A magyarság, történelme során több önálló útépítésbe is kezdett, legutóbb 1956-ban. Ezt is leverték azonban, és egy olyan nyomoronc társaságot ültettek a nyakunkba, amely a magyar út megteremtése helyett idegen érdekeket szolgált ki. Am a magyar nép teremtő ösztöne túlélte a gálád vállalkozást, és új honmegteremtésbe kezdett. tani. Az átmenetnek eredményei is vannak persze, azonban túlontúl kevés. Látnunk kell, hangsúlyozta a politi- teljesjogu birtokosa, sajat kus, hogy az eddigi gyakorlaA rendszerváltás azonban, állapította meg Csurka István, nem hozta meg a várt eredményt. Ma sem vagyunk magunknak, a hatalom nagyrésze még azok kezében van, akikében azelőtt volt. Helycserékre. lett volna szükség a vezető tisztségek betöltésekor, ezekre azonban csak a legfelsőbb szinten került sor, s ott sem mindig szerencsésen. A reformkommunista, libetot nem folytathatjuk tovább. A magyar úton járók p- ismerték ezt, ezért he a végsőkig küzdeni. ■' lenti a Magyar 11 számolásnak a félig elvé^ tozást ki ke| „ ü % (Folyto-^j & % %. » '-nil on) Három napon keresztül hosszú sorok kígyóztak a Szép- művészeti Múzeum előtt. Ezúttal nem valami híres festményt vagy szobrot jöttek el megnézni a látogatók, hanem a Valentin-napi virágkiállítás és vásár vonzotta az érdeklődők ezreit. Képünkön Petőfalvy Lia csodálatos csokra látható, aki Pilisről hozta el munkáját, hogy gyönyörködhessenek benne a bemutató látogatói Hancsovszki János felvételei Dr. Réti Miklós ceglédi beszámol? úi Küzdelem a felemelkedésért Dr. Réti Miklós országgyűlési képviselő a hét végén beszámolt választóinak múlt évi tevékenységéről. A ceglédi művelődési házban Győri Béla, Szu- hay Balázs, illetve Maczkó Mária és Lukácsy Huba előadóművészek közreműködésével tartott összejövetelen tájékoztatta a hallgatóságot a belpolitikai helyzetről, a parlament munkájáról, az ország gazdasági kilátásairól. Nyíltan beszélt az átalakítással. a kényszerintézkedésekkel együttjáró gondokról. Beszámolt arról, hogy a két év alatt végrehajtott stabilizációs program lényegében sikeres volt, mert sikerült jelentősen csökkenteni nyugati tőkeadósságunkat. Bírálta a privatizáció, az adózás területein tapasztalható hibás intézkedéseket, illetve magatartást. Kifejtette, hogy egy lassú gazdasági növekedés kezdetén állunk, amelynek kedvező hatása már az év végén érezhető lesz. Az általános, az ország egészét is érintő kérdések után a Cegléd városával kapcsolatos, annak érdekében kifejtett képviselői tevékenységéről beszélt. Dr. Réti Miklós elmondta, hogy a demokratikus átalakulás kezdetén a várost 180 millió forintos tartozás terhelte, mivel erején felül vállalt egyes feladatokat. (Folytatás a 7. oldalon) Túzok, már ma? Napjainkban nagyon sokan azt hiszik, s téves hitüket szeretik fennhangon hirdetni rádióban, televízióban és újságokban is, hogy azért drágul Magyarországon az élelmiszer, mert napról-napra kevesebbet ér a forintunk. Ez tulajdonképpen nem így van. A drágulás pyakran mindennemű gazdasági megfontolást nélkülöz s csak az teszi indokolttá, hogy Magyarországon a szocializmusból átvett szokásjog alapján az, aki vállalkozik — gondoljunk csak a hajdani lángossütókre és taxisofőrökre — úgy hiszi, nagyon rövid időn belül kell annyit „kaszálnia”, hogy az üzletből hamarosan pasaréti villát, vagy legalábbis Mercedest vásárolhasson. Ez veit a régi hozzáállás, ez volt a szocializmusban kialakult rend, amit alátámaszt az is, hogy aki bármilyen vállalkozásra adta a fejét annak idején, az megvásárolta hozzá a tanács illetékeseit, s persze az adóhivatal embereivel is igyekezett jó kapcsolatokat kiépíteni. E kapcsolatok alapja a pénz volt. E vállalkozói szokások átöröklődtek, és sokan hiszik, hogy a privatizált vagyonrész, pláne ha azon a környéken monopol helyzetben is lesz vele a tulajdonos, a „kaszálás”eszköze lehet. Azaz semmi nem indokolja, hogy bizonyos árucikkek drágábbak legyenek, amit jól alátámaszt, hogy a rendszerváltozás pillanatában meglévő harminchat százalékos infláció húsz százalék alá esett, ám a vállalkozó, aki korántsem olyan türelmes, mint a világháború előtti kereskedők és iparosok voltak, azt mondja: jobb ma egy túzok, mint holnap egy veréb. S ez ugyebár teljes mértékben ellentmond ama népi bölcsességnek, amely ennek épp a fordítottját vallja. Azok, akik a meggazdagodást egyik napról a másikra szeretnék elérni, mint vállalkozók, roppant helytelenül, mi több, erkölcstelenül gondolkodnak: s a ritka forintra esküsznek a sűrű fillér helyett, pedig a népi bölcsesség e téren is bebizonyította időtállóságát. Az élelmiszerek árának emelkedése ily módon bizonyítható: gyakorta csak a termelő, a gyártó önös gondolkodásmódjának köszönhető, ám mi sem természetesebb ennél, nem jár érte senkitől se köszönet. Vödrös Attila Újabb rendőrőrsöket hoznak létre Javult a megye közbiztonsága Sikerült megállítani a bűnözés növekedésének az ütemét, ezt tükrözik az országos adatok, és ez a kép rajzolódik ki Pest megyében is. Kérdés persze, hogy mit érez ebből egy-egy állampolgár? Az emberek szubjektív megítélése különböző, ami természetesen nagymértékben függ attól, hogy mit tapasztalnak a közvetlen környezetükben. A statisztikákat nézve, Budapesten és Pest megyében történik a bűncselekmények negyven százaléka. Az utóbbi években jellemző alvilági szerveződések és az esetenkénti fegyverhasználat nehéz helyzet elé állítja a rendőrséget. Ennek ellenére, a gyors reagálás, ami nagymértékben köszönhető a kisebb településeken is létrehozott őrsöknek, gátat szab az erőszak terjedésének. A jövőben, ennek megfelelően újabb őrsök létrehozását is tervezik, valamint azt, hogy minél több egyenruhás rendőr legyen az utcákon. A cél ugyanis az, hogy helyben megteremtsék a feltételeket a gyors intézkedéshez, a bajok elhárítására. Az idei esztendőt a közlekedés évének nyilvánították, s ezzel összefüggésben március elsején lép életbe a KRESZ-módosítás. Január elsejétől, mint ismeretes, autópálya-rendőrsége van a megyéknek, s fokozott felelősséget jelent a gyorshajtók megfékezése, az ittas vezetők kiszűrése. Minden a közbiztonságot szolgálja. Sokféle statisztikai adat alapján értékelik a „biztos urak” munkáját, de nem közömbös az sem, hogy udvarias, nyugodt légkörben történjen egy-egy intézkedés, adott esetben igazoltatás az autópályán, vagy éppen szondáztatás. Kétségtelen, hogy az utóbbi időben nagyon sokat változott ilyen szempontból a közvélemény. Becsüljük azt a munkát, amit nyugalmunk, biztonságunk érdekében a rendőrök végeznek, és értékeljük, hogy éjjel-nappal számíthatunk rájuk városban és falun egyaránt. Ilyesféle az összkép Pest megyében? Három városi rendőrkapitányság vezetőjét kérdeztük meg arról, hogy körzetükben milyen a helyzet. (Összefoglalónk az 5. oldaton)
