Pest Megyei Hírlap, 1993. február (37. évfolyam, 26-49. szám)

1993-02-02 / 27. szám

1 PEST MEGYEI HÍRLAP MAGYARORSZÁG 1993. FEBRUÁR 2.. KEDD 3 Parlamenti napló Felelősség az ifjúságért Agrártervek az Országgyűlés előtt Király B. Izabella (MDF) na­pirend előtti felszólalásával kezdődött az Országgyűlés plenáris ülésének hétfői mun­kája. A képviselő asszony a bu­dapesti Döbrentei téri atroci­tás kapcsán a tömegkommu­nikáció felelősségét taglalta. A sajtó szerinte az esemé­nyek kapcsán le akarta járat­ni a nemzeti szellemű ma­gyar ifjúságot is. Megállapí­totta: az elmúlt 45 évben az ország hazugságban élt. Ezekkel a fiatal emberekkel beszélgetni kellene, megvi­tatni, a programjukat, és a felnőtteknek, a politikai pár­toknak el kellene gondolkod­ni, hogy vajon teljesítik-e kö­telességüket az ifjúsággal szemben — mondotta. Boross Péter belügymi­niszter kért ezt követően szót, hogy felidézze az el­múlt napok két eseményét. A Döbrentei téri atrocitás Balsai Istvánnak nincs tudo­mása arról, hogy a kilátásba helyezett kormányátalakítás érintené az igazságügyi tár­cát. Megítélése szerint eb­ben az ügyben „több a vára­kozás, mint az elhatározás” mivelhogy egy négyes cik­lus utolsó másfél évében már nem lehet alapvető vál­tozásokra számítani. Az igazságügy-miniszter mind­erről hétfőn kérdésre vála­szolva beszélt Debrecen­ben, a Hajdú-Bihar megyei összbírói értekezlet után tar­tott sajtótájékoztatón. Balsai István egyúttal el­oszlatta azokat a feltevése­ket, amelyek, szerint jövő tavasszal, esetleg már már­ciusban megtartanak az or­szággyűlési választásokat. Kijelentette: a jelenlegi par­Javul a kutatók Az idén javul a magyar ku­tatók helyzete — jelentette ki Pungor Ernő, akadémi­kus, tárca nélküli miniszter. Az akadémikus optimiz­musát egyrészt arra alapoz­za, hogy a kutatásra szánt pénzekre jelenleg már keve­sebben pályáznak azok kö­zül, akik nem tudnak tényle­ges eredményeket produkál­ni, így több pénz jut a tehet­ségekre. Másrészt az sem el­hanyagolható, hogy hazánk részt vehet a különféle euró­pai kutatási programokban — COST, EUREKA, AC­CORD —, továbbá magyar kutatók dolgozhatnak a CERN-ben is. Emellett az OMFB a hazai kutatás-fej­lesztés támogatására létre­hozta a Bay Zoltán Alapít­ványt, ami konkrétan azt je­lenti: több egyetem mellett kapcsán hangsúlyozta: az ott is megjelent horogkereszt — amelynek jegyében millió­kat gyilkoltak, és amelynek része volt abban, hogy Ma­gyarország elvesztette sza­badságát — nem védhető or­szágunkban. A másik esemény, amely­re a belügyminiszter kitért, Kőbányán történt, ahol meg­szúrtak egy 17 éves lányt. A kislány „úgy gondolja”, hogy azért bántották, mert zsidó, és emiatt már több­ször zaklatták. Boross Péter elmondta, hogy ez utóbbi ál­lításáról a rendőrség illeté­kesei nem tudnak. Végezetül ismételten megerősítette: Magyarországon Vallási, faji megkülönböztetés nincs, a hatóságok ebben a szellem­ben tevékenykednek. Az Országgyűlés a napi­rend előtti felszólalások után törvényjavaslatok napirend­re vételéről döntött. lament mandátuma 1994. május 2-áig tart, s utána ki­lencven nap áll rendelkezés­re a választások kiírására. Miután, az Országgyűlésre még jelentős törvényalkotói munka vár, annak elvégzé­se előtt nyilvánvalóan nem dönt az új választásról. A miniszter az idei esz­tendő feladatairól szólva re­ményét fejezte ki, hogy „az ügyészséget illetően az al­kotmányos helyzet megvál­toztatását elfogadja a parla­ment”. Ez annyit jelentene, hogy az ügyészség felügye­letét nem a parlament, ha­nem a kormány gyakorol­ná. A miniszter szerint ez a befejező momentuma lenne az igazságszolgáltatással kapcsolatos törvénykezési munkának. magyar helyzete létesül majd olyan kutatási központ, amely támaszkod­va az egyetem szellemi hát­terére, önállóan dolgozik olyan kutatási témákon, amelyek viszonylag hamar átültethetők a gyakorlatba. A műszaki fejlesztésért felelős miniszter hangsú­lyozta: a magyar kutatók és szakemberek általában állják a versenyt a világ­gal, komoly gond viszont, hogy a műszaki fejlesztés­re és inváció-támogatásra a szükségesnél kevesebb a pénz. Pungor Ernő hangot adott azon véleményének is, hogy a hazai kutatók eredményeiről mind a szak­mai közvélemény, mind pe­dig a nagy nyilvánosság csak igen keveset tud, s ezért részben a sajtót is hi­báztatta. (Folytatás a 1. oldalról.) A már elfogadott, a Föld­művelésügyi Alapokról — és a várhatóan a héten szava­zásra kerülő, az Agrárpiaci Rendtartásról szóló törvé­nyek megfogalmazásánál is figyelembe vették az élelmi­szerről, takarmányokról, ál­lattenyésztésről és az állat- egészségügyről rendelkező, előkészületben levő törvé­nyeket. Ezt a szakmailag szorosan összetartozó jog­szabálycsomagot, a tervek szerint még az első félévben az Országgyűlés elé terjesz­tik. Az erdőtörvény szövege­zési munkája, továbbá a va­dászati törvény körül kiala­kult koncepcionális vita is a befejezéséhez közeledik. Ez utóbbival kapcsolatban a tár­ca előterjesztéssel fordult a kormányhoz, amelyben a va­dászati jogról egyértelmű kormányzati állásfoglalást kér. Az első félévben nyújt­ják be a tervek szerint a hegyközségi törvény terve­zetét is, mely a szőlő és a bor eredetvédelmét hivatott szolgálni, a minőségi ter­mesztés preferálásával. Vár­hatóan a jövő héten szavaz az Országgyűlés az agrárpia­ci rendtartásról, mely tisz­tázza az ágazati feladatkörö­ket és felelősséget, továbbá irányt mutat a Terméktaná­mány feljelentése alapján pénteken másodfokon meg­rovásban részesített a Fővá­rosi Bíróság — felülvizsgá­lati kérelemmel fordul a Legfelsőbb Bírósághoz. A szabaddemokrata képviselő — ahogy tegnapi sajtótájé­koztatóján kifejtette — bí­zik abban, hogy a testület megvizsgálja az általa beter­csok megalakulásához, a ké­szülő köztestületi jogszabá­lyok rendelkezéseinek figye­lembe vételével. Még ebben az évben meg­születhet egy, az agrártámo­gatásról szóló törvény is. A még csak szakértői szinten tárgyalt tervezet lenne a har­madik jogszabály, mely a tá­mogatásokat szabályozza. A Földművelésügyi Alapok, melyek közel 8 milliárd fo­rinthoz juttatják az ágaza­tot, szakmai célokat finan­szíroznak. Az Agrárpiaci Rendtartás a piaci változá­sokra reagálva segíti a gaz­dálkodókat. Ezeken túl szük­ség van egy önálló agrártá­mogatási törvényre is, mely az elmúlt év tapasztalatai alapján a termeléshez nyúj­tana támogatást, például a gázolaj-felhasználás költsé­geinek mérséklésére. E há­rom jogszabállyal potenciáli­san nőhet a támogatottak köre és tisztábbá válik a fel­használhatóság feltételrend­szere, ami jelentős váltás a korábbi irányítási és szabá­lyozó rendszerhez képest. A szakember elmondta azt is: a kormánynak várha­tóan vissza kell vonnia a földtörvény módosítására benyújtott indítványát. Ez ugyanis még az egy évvel ezelőtti állapotokat tükrözi. jesztett bizonyítékokat, és az elsőfokú felmentő ítélet­tel egyetértő döntést fog hozni. Eörsi Mátyás kész azonban arra is, hogy — el­lenkező esetben — az ügyet a Stasbourgi Nemzetközi Bí­róság elé vigye. Mint isme­retes, Eörsi Mátyás ellen a miniszterelnök azért tett fel­jelentést a kormány nevé­ben, mert az SZDSZ-es kép­A második negyedév elejére azonban elkészülhet egy új földtörvénytervezet, ami többek között a birtoknagy­ságok felső korlátáiról és a haszonbérletről rendelkezik. A jelzálog intézményének működéséről kifejtette: eh­hez a jogi rendszer kiépíté­se is szükséges. Rendezni kell számos tulajdoni kér­dést, és a földhitelnek is mű­ködővé kell válnia. A földtu­lajdon rendezésével össze­függésben az ingatlan-nyil­vántartási joganyagot is el kell készítenie a tárcának. Az anyag gyakorlatilag ugyan elkészült, Parlament elé azonban várhatóan a földtörvénnyel együtt ter­jesztik majd. A tárca jővő évi tervei között szerepel a halászati, valamint a vető­mag és szaporítóanyagokról rendelkező törvény terveze­tének megalkotása. A minisztériumi szemlé­letváltást követően változ­nak az államigazgatási mód­szerek is. Példaként a Föld­művelésügyi Alapokról szó­ló törvényt említette a szak­ember. Az alapok pénzösz- szegeinek igénylésére nyílt pályázatot írnak ki, odaítélé­süknél pedig nagyobb jogo­sítványt kapnak az érdekkép­viseletek és a szakmai szer­vezetek. viselő egy tv-műsorban azt mondta: Horváth Balázs a taxisblokád idején azt fontol­gatta, hogy a tömegbe lövet. A képviselő megerősítet­te: az ellene lefolytatott bün­tetőeljárás tétje az, hogy a parlamentáris demokráciá­ban hol húzza meg a jog azt a határt, ameddig a kor­mány működését bírálni le­het. Amerikai főpapok hazánkban Jeszenszky Géza külügymi­niszter fogadta az Egyesült Ál­lamok katolikus püspökkari konferenciájának McCarrick, a newarki érsek vezette kül­döttségét. Az amerikai főpa­pok a Pápai Migrációs és Me­nekültügyi Tanács leányfalui értekezletén vesznek részt. A külügyminiszter méltatta az egyházaknak a menekültek ér­dekében kifejtett tevékenysé­gét, a katolikus és más egyhá­zak hozzájárulását a kelet-kö- zép-európai társadalmak erköl­csi megszilárdításához. A külügyminiszter rámuta­tott, hogy a menekültek kérdé­sének kezelésében — a már el­menekültek segítésén túl — a fő feladat a menekülést kivál­tó okok megszüntetése. A stílus az ember „Ha valaki más vélemé­nyen van, azt el kell fo­gadni.” — Ezt abból a levélből idézem, amely Bajomi P. Lajos nyug­díjas olvasónktól érke­zett, aki nyilván korá­nál fogva gondolja: nyugodtan tegezhet bennünket. Ám tegye. Az viszont kissé érthe­tetlen, hogy ő, ki a más véleménnyel kapcsolat­ban olyan okosan fogal­mazott, természetesen fölszólít arra, hogy véle­ményünket tüstént vál­toztassuk meg, például úgy, hogy kimegyünk az utcára az emberek közé, s akkor tán észre­vesszük magunkat. Ba­jomi úr fölteszi a kér­dést: „Honnan jöttetek és kik vagytok, hogy ilyen pofátlanul sértege­titek az elmúlt 42 évet?” Ez a mondat is bizonyítja, hogy a balol­dal esetleges hatalomra kerülése esetén milyen stílus uralkodhat el, s hogy a másképpen gon­dolkodás megint mily széles teret fog kapni. Ezt a finomságot tükrö­zi az a cikk is, amely szintén postán érkezett hozzánk a Pro és kont­ra című, előttem isme­retlen lapból. íme egy részlet a Pest Megyei Hírlappal foglalkozó írásból: „Akit kidob­nak az ajtón, ne erősza­koskodjon vissza az ab­lakon, mert nem befo­gadásban lesz része, ha­nem seggberúgásokkal tűzdelt újabb kidobás­ban. Üzenem a főszer­kesztőnek: nem azért mondtam le a Pest Me­gyei Hírlapot, mert nem volt rá pénzem...” — így Kamarás Géza, a jótollú szerző. Én is üzenek: Kamarás úr és Bajomi úr vegyék föl a kapcsolatot! Jól megta­lálják majd a hangot. (Vödrös) Üvegünk jött Egy kedves olvasónk hozta szerkesztőségünkbe ezt a régi rumos üveget, amely egy öreg ház padlásán hevert évtizedeken át. Egykori tartalmát az a Meinl Gyu­la forgalmazta feltehetően a negyvenes évek tájékán, akinek nevét ma élelmisze­ráruházak homlokzatán olvashatjuk. Julius Meinl példája nyomán is elmondha­tó, lám-lám miből lesz a cserebogár. Erdősi Ágnes felvétele Igazságügyről Debrecenben Nem lesz alapvető változás Bírói ítélet Strasbourgban? Eörsi Mátyás — akit a kor-

Next

/
Oldalképek
Tartalom