Pest Megyei Hírlap, 1993. február (37. évfolyam, 26-49. szám)
1993-02-02 / 27. szám
PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLFÖLD 1993. FEBRUAR 2., KEDD Európai Közösség Tanácsülés egyenes adásban — Televíziós kamerák és rajtuk keresztül milliók szeme láttára kezdte meg hétfőn kétnapos ülését Brüsszelben az Európai Közösség külügyminiszteri tanácsa. Az egyes vélemények által történelminek minősített, mások szerint viszont nagyon is megkérdőjelezhető újítást a közösségi elnökséget ebben a fél évben adó Dánia vezette be a tavaly őszi és téli EK-csúcstalálko- zókon beígért nagyobb nyitottság jegyében. Az EK különböző politikai fórumain a maastrichti szerződés tavalyi, éppen Dániai fiaskója óta — mikor is a júniusi népszavazáson a szavazók többsége a szerződés ellen foglalt állást — visszatérő téma a közösségi szintű döntéshozatal „közelebb vitele a népekhez”. Ennek jegyében merült fel, hogy az EK legmagasabb szintű döntéshozó fórumának, a tagországok számára kötelező rendelkezéseket is alkotni tudó miniszteri tanácsnak mindeddig zárt ajtók mögött folyó tanácskozását a parlamenti ülésekhez hasonlóan közvetítse a televízió is. Az ötlet kezdettől fogva vegyes fogadtatásra talált. Sokan — így maga Jacques Debts bizottsági elnök is — egyértelműen ellene voltak, mondván, hogy a kamerák előtt beszélve a tagállamok miniszterei a kompromisszumok keresése helyett elsősorban a „hazai” hallgatósághoz szólnának. A nemzetközi sajtóban megjelenő vélemények többsége is attól óvott, hogy mindezek nyomán az ilyen ülések könnyen „hollywoodi” látványossággá fajulhatnak, elriasztva az érintetteket az érdemi döntések meghozatalától, illetve kiűzve a vitát a tárgyalóteremből a kulisszák mögötti alkudozások világába. Lelőtt koreai gép Kártérítés és emlékmű — A szovjet légvédelem által 1983-ban lelőtt dél-koreai Boeing repülőgép 269 áldozatának képviselői februárban Moszkvába utaznak. Látogatásuk célja, hogy az orosz hatóságokkal kártérítésről és egy emlékmű felállításáról tárgyaljanak — közölte hétfőn a délkoreai külügyminiszter. Az AFP jelentése szerint az orosz kormány illetékesei találkoznak az áldozatok hozzátartozóival, hogy azok megismerhessék az ügy kivizsgálásának eredményeit. A vizsgálattal megbízott csoport tagjai dél-koreai, japán, amerikai és orosz nemzetiségűek, illetve a Légi Közlekedés Nemzetközi Szervezetének szakértői voltak. Az egyik hentesüzlet kiszolgálója minősíthetetlenül viselkedik a vevővel, mire ez elkeseredetten így tör ki: — „Van maguknál etika?” A kiszolgáló felkapja a fejét és sikítva válaszol: — „Válogassa meg a szavait, mert ez nem egy olyan hely, ahol ilyen kifejezéseket használni lehet”. A szóváltásra a szomszéd kiszolgáló is felfigyel, és kollégája segítségére siet: — „Nézze, délelőtt minden volt, még nyári szalámi is”. Szó szót követ, a zavaros vita kiéleződik, a vevő a panaszkönyvet kéri. Végül megérkezik a felelős, barátságosan karon fogja a vevőt, a raktárba vezeti és kezébe nyom egy csomagot: — „Itt van, ennyit tudok adni. Nálam többnyire van.” Miért van rúd alakja az etikának és miért kerül pénzbe? — elmélkedik feldúlt érzelmekkel a vevő. Az utcán bontja csak ki a csomagot. Nyári szalámi volt. Amikor bő évtized múltán most ismét elolvastam ezt a Bajor Andor-írást, feltört belőlem az epébe mártott, sanyarú fintorrá torzult nevetés. így festett erkölcsi tudatunk a szocializmus éveiben. Ami nincs, de amire szüksége van a társadalomnak, mihelyt módja van rá, azt haladéktalanul megteremti magának. Ha figyelmesen olvas újságot, hallgat rádiót, néz televíziót kedves olvasóm, bizonyára nem kerüli el a figyelmét, hogy a leggyakrabban használt fogalmak — még a politikaiakat és a gazdaságiakat is megelőzően — az erkölcs kategóriájába tartoznak. Ilyeneket mondunk: tisztesség, becsület, félrevezetés, de- moralizálás, rágalmazás, hazugság, méltányosság, vagy nevén nevezve a dolgot: erkölcs, etika. Természetesen e fogalmak, illetve ellentétpárjuk mindig valamilyen tevékenységhez kapcsolódnak, s minősítik azt. Leggyakrabban a tömegtájékoztatási eszközök módszereit, Litvánián keresztül Csapatkivonás Németországból Meghalt a jugoszláv királyné — Oroszország és Litvánia január végén elvben megállapodott abban, hogy a Németországból távozó orosz csapatok Litvánián keresztül fognak hazatérni — közölte a BNS hírügynökséggel egy vezető litván diplomata. Gediminas Serksnys, aki a litván küldöttséget vezeti a kétoldalú kapcsolatok rendezéséről Oroszországgal folytatott tárgyalásokon, közölte azt is, hogy bár a megállapodást hivatalosan még nem írták alá, alkalmazása már megkezdődött. Németországból a távozó orosz alakulatok hajón — Bolgár önkéntesek harcolnak a szerbek oldalán Boszniában — állítja az Európai Muzulmán Szövetség Végrehajtó Irodája. A Kontinent című szófiai napilap hétfői száma szerint Nedim Gendzsev, a volt bolgár főmufti, aki ideiglenesen látja el e szervezetben a főtitkári tisztséget, felszólította a bolgár kormányt, hogy akadályozza meg a bolgár önkéntesek toborzását. Az európai muzulmán szövetség, amelynek létezéséről gyakorlatilag nem is tuKlaipeda kikötőjébe érkeznek, s onnan Vilniuson, majd Fehéroroszország át vonattal utaznak tovább Oroszországba. Az egyezmény nem korlátozza a Litvánia területén át szállítható katonák számát és felszerelésük mennyiségét. Mindössze annyit ír elő, hogy nukleáris, vegyi és bakteriológiai fegyverek még tranzitként sem kerülhetnek az ország területére. A katonáknak fegyvertelenül kell utazniuk, csupán a felszerelésre vigyázó őrök viselhetnek fegyvert. Az egyezmény 1994 végéig érvényes. dott ez idáig a bolgár közvélemény nagyobbik része, azt állítja, hogy tulajdonképpen nem is önkéntesekről, hanem zsoldosokról van szó. Nedim Gendzsev szerint az állítólagos bolgár zsoldosok havi 2000 dollár zsoldért harcolnak a boszniai szer- bek oldalán. Gendzsev azt állítja, hogy szövetsége fény- képdokmentációt állít össze az állítólag Boszniában harcoló bolgárokról, s ezt elküldi az Európa Tanácsnak és az Egyesült Nemzetek Szervezetének. — Hetvenkét esztendős korában Nagy-Britanniában meghalt Alexandra királyné, Jugoszlávia egykori uralkodójának özvegye. A DPA jelentése szerint Alexandra, aki egyébként Viktória brit királynő dédunokája volt, rákbetegség következ— Tegnap közzétették az Együttélés Politikai Mozgalom szombati országos tanácsülésén elfogadott memorandumokat. A Duray Miklós vezette mozgalom a volt szövetségi gyűlés képviselőit érintő kérdésben azt az álláspontot alakította ki, hogy mivel képviselőik „a néptől kapták mandátumukat, azt csupán népszavazás vagy új választások hatálytalanítják”. Mivel a szlovák parlament Csehszlovákia kettészakadása után elutasította a második kamara létrehozására tett törvényjavaslatot, az Együttélés a „Szövetségi Gyűlésbe választott képviselőit továbbra is legitim képviselőknek tekinti, akik jogosultak a választási programjuknak megfelelően képviselni a választók érdekeit” — hangoztatja a nyilatkozat. A másik elfogadott dokumentumot a szlovákiai magyar szülőkhöz és pedagógusokhoz címezték, melyben felkérik az érintetteket: „személyes példamutatással is bitében hunyt el Londontól délre fekvő otthonában. Holttestét Athénben, édesapja hamvai mellett helyezik örök nyugalomba. Alexandra férje, Péter király, aki 1942-ben kényszerült Jugoszlávia elhagyására, 1970-ben az Egyesült Államokban halt meg. zonyítják hovatartozásukat” és ne hagyják elsorvasztani a szlovákiai magyar iskolákat. „Ahol pedig szükség van új magyar nyelvű iskolákra, ott kellő számú jelentkezővel indokolva kérelmezzék az iskola megnyitását”. A közeli napokban további két dokumentum közzététele várható. Mivel ezek egyikét az Európa Tanácshoz akarják eljuttatni, annak szövegét a másik három magyar politikai erővel is egyeztetni szeretnék. Duray Miklós elmondta: az ET-hez címzett négypárti véleményben azzal kapcsolatban kívánják kifejteni véleményüket, hogy milyen feltételek mellett tartják lehetségesnek Szlovákia ET-tagsá- gát. Az országos tanácsülésen felmerült: alakuljon át párttá, vagy politikai mozgalomként működjön-e tovább az Együttélés? Ä vélemények egyelőre megoszlanak, de nem zárható ki, hogy a február végén sorra kerülő országos közgyűlésen már e kérdés eldöntésére is sor kerülhet. A főmufti szerint Bolgár önkéntesek Boszniában Ülésezett az Együttélés Személyes példamutatás VÉLEMÉNY Az etika alakja a politikai és gazdasági gyakorlatot látják el ilyesféle jelzős szerkezetekkel. A párbeszéd a fent említett tevékenységet végzők között sokkal inkább az erkölcs szférájába, mint szakmai téren valósul meg. E tényből sok mindenre lehet következtetni, arra mindenképpen, hogy az alapvető értékrendek megítélése tekintetében egyáltalán nincs társadalmi egyetértés. Nincs egy olyan, a legtöbbek által elfogadott erkölcsi elv, amelynek alapján el lehetne kezdeni az érdemi munkát. Egy magát évtizedekig tartó, s most szétbomló életforma közepette számos kérdésben erkölcsi támasz nélkül maradt az ország. A tekintélyelvű rendszer felbomlását követően még mindig általános a zűrzavar. A feladat most a szétbomlott életformák újraképzésére irányul, aránytalanul sok energiát véve el az érdemi rendszer-építéstől. Az erkölcs hagyományos őrei, az egyházak csak nemrégen, s akkor is a morál romjain kezdhették el munkájukat. Minden korban, ha morális tanácstalanság volt jellemző a társadalomra, mindig az elszömyesztés becsvágya kerekedett felül a magasztos értékeken. Napjainkban is efféléket tapasztalunk. Ehhez igazodik, meglehetősen arányt tévesztve, az úgynevezett szórakoztató irodalom, s csaknem egészében a zsurnalisztika, s a tömegtájékoztatás más eszközei. Sokan állítják, hogy indokolatlanul nagy teret kapott a közelmúlt honi politikai életében a tömegtájékoztatási eszközök körül kialakult vita. Aki így vélekedik, aligha van igaza, hiszen ha a tömeget nem megfelelő, vagyis nem értéket adó, hanem destruktív, züllesztő módon tájékoztatják, s teszik ezt hivatalossá (mondván, még az újság is megírta), úgy hiábavalóvá lesz minden további igyekezet akár a gazdasági élet normalizálására, a jövő nemzedék nevelésére, vagy a közbiztonság megteremtésére. Ha a formát szétzüllesztjük, ha az embert megfosztjuk a bizalomtól, ezáltal a jobbra, a tökéletesebbre törekvéstől, ha elesettségét és értéktelen voltát tudatosítjuk benne, személyiségét már nem lesz mi összetartsa, a düh, a dac, a gyanakvás és az elkeseredés veszi át fölötte az irányítást, s hajszolja a még nagyobb kilátásta- lanságok felé, még a szolidaritás, az együvé tartozás elementáris érzésétől is megfosztva őt. Ma, amikor mindennél követelőzőbben kívánja tőlünk a történelem az egységet és összefogást, megengedhetetlen a széthúzás, és egymásra acsarkodás, az építő szeretet erkölcse helyett a romboló gyűlölet erkölcsét propagálni. A tömegtájékoztatás döntően ma arról akarja meggyőzni az embereket, hogy félniük kell. Félniük kell az egyháztól, a munkaadótól, félniük kell az államtól, a másik nemtől, a másik párt képviselőjétől, félniük kell a jelentől és a jövőtől. Márpedig ez az érzés, a félelem tárgyára irányuló gyűlöletet váltja ki az emberből. A gyűlöletre pedig — akárcsak szeretetre a szeretet — az ember természetes reakciója a viszontgyűlölet. Ezen a csapáson haladva pedig bármerre, csak jó irányba nem megyünk. A tömegtájékoztatás ma még ezt az utat járja, így nem csoda, hogy még mindig rúd alakja van az etikának. De ez már nem nyári szalámi, ez husáng. És miként a szaláminak, ennek is két vége van.
