Pest Megyei Hírlap, 1993. február (37. évfolyam, 26-49. szám)

1993-02-11 / 35. szám

PEST MEGYEI HÍRLAP SZUKEBB HAZANK 1993. FEBRUAR II.. CSÜTÖRTÖK Veszélyben az önkormányzat működőképessége A szigethalmi képviselők hajthatatlanok Magángazdálkodók figyelmébe Forgótokét, szaktanácsot is ad a Valhat A ’93-as esztendő a magyar mezőgazdaság történeté­ben jeles mérföldkő, hiszen a kolhoz típusú szövetkeze­tek felszámolásával új távlatok nyíltak mind az egyéni, mind pedig a vagyonnal közösen sáfárkodó gazdálko­dók előtt. Vannak viszont, akik éppen a korszakos vál­tástól rettentek meg, attól tartva, hogy a mezőgazdaság képtelen komoly törés nélkül a világpiac viszonylag au­tonóm szereplőjévé válni. (Folytatás az 1. oldalról) A költségvetési törvény például kimondja, ha nem készül el az önkormányzat éves költségvetése, akkor a Pénzügyminisztérium a nor­matív állami hozzájárulások folyósítását felfüggesztheti. Hozzátette, bár minden kép­viselőnek szuverén joga, hogy képviseleti jogosultsá­gának, kötelezettségének ho­gyan nem tesz eleget, mi­előtt a képviselők véglege­sen döntenének, az elmon­dottakat is vegyék figyelem­be. Dr. Skidtéty Sándor arról is tájékoztatta a jelenlévő­ket, ha olyan működési zava­rokat észlel, amelyek már a település működését is érin­tik, és nem lát esélyt arra, hogy az önkormányzat újra összeáll és törvényes kere­tek között működik, akkor ezt jeleznie kell a belügymi­niszternek, és kérnie, terjesz- sze ezt a Magyar Köztársa­ság kormánya elé. A belügy­minisztériumi előterjesztést a kormány megtárgyalja, és ha alaposnak tartja, hogy az önkormányzat működéskép­telenségét kimondhassák, ak­kor a parlament elé terjeszti. Amennyiben a parlament olyan határozatot hoz, hogy a szigethalmi képviselő-tes­tületet feloszlatja, a kor­mány javaslatára a köztársa­sági elnök köztársasági biz­tost nevez ki a település él­ére, aki megkapja azokat a jogosítványokat, amelyeket Az Ipoly mellett sokszor hall­hatjuk: annak idején, amikor a folyót szabályozták, szá­mottevő területet vesztett ha­zánk Csehszlovákia javára. Mások pont az ellenkezőjé­ről beszélnek, vagyis Ma­gyarország nyert földeket a szlovák oldalról. Az igazsá­got térképekkel, dokumentu­mokkal bizonyította kérdé­sünkre a Közép-Duna Völ­gyi Vízügyi Igazgatóság víz- rendezési csoportjának veze­tője, Barabás Ákos. — Az egyes országokhoz tartozó területek sérthetetlen­ségét államközi szerződések szavatolják — mondja Bara­bás Ákos. — Tehát teljesen kizárt, hogy egy határfolyó, esetünkben az Ipoly szabá­lyozásánál akár minket, akár a szlovákokat bármilyen hát­rány, vagy esetleg előny ér­hetett volna. Erre természete­sen mindkét fél nagyon ügyelt. Itt nemhogy a hektá­rokat, de még a négyzetméte­reket is szigorúan figyelem­mel kísérték. Általában a sza­bályozást a torkolatnál szok­ták kezdeni, s folyamatosan a polgármester gyakorol. Erre azért van szükség, hogy a választásokig az átmeneti időszakra a település műkö­déséhez szükséges feltételek biztosítva legyenek. A köztársasági megbízott azonban felhívta a figyelmet arra, hogy ennek az átfutási ideje minimum fél év, az új képviselő-testületnek a vá­lasztásokig tehát tíz hónapja maradna. Ezért jól meg kell gondolni a döntést, annál is inkább, mivel itt egy tízezer lakosú településről van szó, és senki számára nem lehet közömbös az itteni emberek véleménye, hangulata. Bár dr. Skultéty Sándor már a megbeszélés elején ki­jelentette, a hivatal a szemé­lyi ellentétekre nem kíván­csi, nyílt vita alakult ki arról, Németh Gábor bűnös-e vagy sem. Galambos József- né szerint bűnös, hiszen mindazokat a dolgokat elkö­vette, amivel a nyolcak vá­dolják. Németh Gábor ugyanakkor kijelentette: ami­vel a bíróság, az ügyészség, a rendőrség minden szinten neki adott igazat, megállapí­totta, hogy az ellene felho­zott vádak nem igazak. Fel­tette a kérdést, ha ezek után a képviselők nem tudnak vele együtt dolgozni, miért nem adják át a helyüket má­soknak. Ezzel együtt felaján­lotta, üljenek le és beszéljék meg, milyen feltételekkel hajlandók a képviselők vele együttműködni. haladnak felfelé a munkála­tokkal. Az Ipolynál nem így történt. A feladatot hol az egyik, hol a másik részen vé­gezték el. Azaz egyszer az egyik településnél, más alka­lommal pedig esetleg kilomé­terekkel arrébb terelték az Ipolyt új, árvízvédelmi szem­pontból biztonságosabb me­derbe. — A kanyarok átvágása tehát úgy történt, hogy mind­két oldalon azonos nagyságú területek cseréljenek gazdát? — Ezt több magyar és (ak­kor még) csehszlovák illeté­kes szervezet, csoport ellen­őrizte. Az előfordulhat, hogy egy községtől több föld ke­rült át a másik oldalra, mint amennyit visszakapott. Ám a szomszédos falu viszont na­gyobb területet kapott annál, mint amennyit elvettek tőle. Itt nem egy-egy település földjeit kell nézni, hanem az ország teljes területét. Az pe­dig semmit sem változott, ugyanannyi maradt, mint volt. Mint már említettem, négyzetméterre kellett egyez­nie mindennek. A szabályo­Dunavölgyi Ferenc alpol­gármester kijelentette, a nyolc képviselő tisztában van döntésének súlyosságá­val, de mivel a könböző jogi fórumokat megjárva az álta­luk igaznak vélt ügy nem nyert olyan elbírálást, ami­lyenre számítottak, nem lát­nak más kiutat. Hozzátette, bár tisztában vannak vele, amit tesznek, az alkotmány- ellenes, a fenálló jogi anomá­liák miatt hozták meg ezt a súlyos döntést. Antal János képvielő fel­tette a kérdést, hogyan fog­ják a képviselők megmagya­rázni a lakosságnak, hogy megépül egy komplett víz­rendszer és nem lesz benne víz. Az állampolgár így 47 ezer forintot veszít. Hozzátet­te, ez a képviselő-testület saj­nos két év alatt nem a falu ér­dekeit szolgálta, hanem a sa­ját érdekeiért harcolt. Bá­nyai Judit pedig úgy vélte, nem biztos, hogy azoknak van igazuk, akik sokan van­nak, néha keveseknek is iga­zuk lehet. Fehér István a nyolcak táborából viszont egyenesen arra szólította fel Németh Gábort, mondjon le. Ezzel elhárulna az az aka­dály, amely miatt a képvise­lő-testület nem működik. A település országgyűlési képviselője, Kuncze Gábor — aki maga is megjelent a megbeszélésen — elmondta, ezt megelőzően már két alka­lommal is beszélt a nyolcak­kal. Áttekintette velük a le­zást a hatvanas években kezdték, s 1987-ben fejezték be. A kanyarok átvágásánál valóban körülbelül másfél hektárnyi területtel nagyobb lett hazánk. Azonban ezt is kiegyenlítették, egy úgyneve­zett száraz határszakaszon. — Akkor mindenkinek, vagyis minden falunak ismer­nie kell a saját területét. Vi­szont például Vámosmikolán nem tudják, hogy kihez tarto­zik a régi és az új meder kö­zötti rész. — Ez az ügy pikantériája. A munkák már ezelőtt hat év­vel teljes mértékben lezáród­tak. Ám a magyar és szlovák Belügyminisztériumnak alá­írással kellett volna hitelesíte­ni, hogy senkit sem ért kár, egyenlő arányban változott, jobban mondva nem válto­zott az országok nagysága. Erre azóta sem került sor. Rá­adásul Csehország és Szlová­kia is ketté vált, vagyis a szó­ban forgó aláírásokat még ne­hezebb lesz majd megszerez­ni. így a tényleges határ — természetesen — az Ipoly, azonban amit jelenleg jogi­hetséges megoldásokat, de sajnos a frontok lemereved­tek, a képviselők nem mutat­nak hajlandóságot arra, hogy a helyzeten változtassa­nak. Ezért fölösleges arról beszélni, mit ítélt a bíróság, mi van a jegyzőkönyvekben. Teljesen világos, hogy itt személyi ellentétekről van szó. Hozzátette: mivel nem lát reményt arra, hogy békét lehetne kötni, itt arról érde­mes beszélni, hogy a nyolc képviselő nyilatkozzon, haj­landó-e együttműködni. Ha nem, akkor csak az államtit­kár gyors intézkedése jelent­het megoldást a problémára. A köztársasági megbízott, aki végighallgatta a vitát, azt javasolta, az alpolgármester újból kísérelje meg a képvi­selő-testület összehívását. Ha ez az ülés határozatképte­len lesz, az alpolgármester kérjen nyilatkozatot a képvi­selőktől, hogy a felvetett le­hetőségek közül melyiket vá­lasztják. Ha úgy döntenek, hogy a képviselő-testület mű­ködőképtelenné vált, írásban tájékoztassák őt, és akkor egy jószolgálati delegációt fog küldeni Szigethalomra. Ha az ő munkájuk is sikerte­len lesz, akkor a belügymi­nisztert tájékoztatni fogja az esetről. Hozzátette: nagyon súlyos dolog kimondani egy önkormányzatról, hogy mű­ködőképtelen, és ennek a súlynak megfelelően fogják kezelni a szigethalmi ügyet. Halász Csilla lag határnak mondunk, az tel­jesen máshol húzódik. — Tény, hogy árvízvédel- mileg biztonságosabb lett a vidék, de ennek nem a táj, a környezet tönkretétele volt-e az ára? — Nyugodtan mondha­tom — feleli Barabás Ákos —, hogy nem. Ha megkér­dezünk egy Ipoly mellett élő parasztbácsit vagy nénit erről, akkor azt fogja vála­szolni, hogy őt nem érdekli a környezetvédelem. Ellen­ben számára az a fontos, hogy egy esetleges árvíz el ne mossa a házát. Komoly­ra fordítva a szót: valóban volt ezen a környéken pél­dául fakivágás, de a meder nem került sokkal távolabb az eredeti helyétől. Ez ön­téstalaj, s a szabályozás után három-négy éven belül a környezet teljesen regene­rálódott. meggyógyította ön­magát. Mi akkor ezt sem té­vesztettük szem elől, szeren­csére. Hála ennek, a környe­zet, az élővilág sem károso­dott. Nádai László A szerkezetváltás, bár­mely ágazatban történjék is, sosem kínál kristálytisz­ta perspektívát, ez ma sem kérhető számon. Egy do­log azonban bizonyos, mégpedig az, hogy az in­formációk táplálta szakér­telem megtalálja az utat a világtendencia irányába. A manapság oly sokat emlegetett szakmai és piaci koordinációnak, amely létszükséglete a me­zőgazdaságnak, voltakép­pen mostanában kezdenek kibújni csírái. Számos biz­tató kezdeményezésről le­het már beszámolni Pest megyéből is. Élelmes, szakmailag is jól felké­szült vállalkozások kínál­nak segítséget a magán- gazdaságok és a nagyobb üzemek termelésének bein­dításához, nemegyszer a legégetőbb problémát, a tőkehiányt is áthidalva. Nagykőrösön a Valhat nevű kft. tett ezirányban fi­gyelemre érdemes lépése­ket. Kapás Tibort, a cég képviselőjét kérdeztük an­nak részleteiről. — Lényegében arról van szó, hogy mind a kis- és nagygazdaságokkal ter­melési szerződést kötünk különböző gabonafélékre, így búzára, árpára, kukori­cára és napraforgóra. En­nek keretében a kft. vállal­ja, hogy a termesztőket el­látja vetőmaggal, műtrá­gyákkal és növényvédő szerekkel. Az utóbbi se­gédanyagok esetében 29 százalék kamatot számo­lunk fel, ami első ránézés­re elég kemény feltételnek látszik, ám a kamatot sem kell készpénzzel fizetni, hanem terménnyel. Sőt, a terménytöbbletet is meg­vesszük, és 8 napon belül kifizetjük. — Csupán a nagykőrö­si termelők vehetnek részt ebben az üzletben? — Korántsem. Éppen a napokban kezdtük el bejár­ni Szolnok, Bács-Kiskun és Pest megyét, hogy hírt adjunk róla. Ahol már szóltunk e lehetőségekről, ott nagyon kedvező volt a fogadtatás, hiszen legtöbb­ször éppen a forgótőke hi­ányzik a gazdaságokból. Másfelől pedig, nagyon fontosnak tartjuk a nö­vényvédelem vonatkozásá­ban a szakmai segítség- nyújtást. Egyrészt konkré­tan a vegyszerezéshez adunk szaktanácsokat, de ha igénylik a gazdák, el is végezzük a permetezése­ket, és megoldjuk a kelet­kező veszélyes hulladé­kok kezelését, megsemmi­sítését is. — Meglehetősen nagy területen szeretnék szol­gáltatásaikat eladni. A be­szerzés oldaláról ehhez meg vannak a feltételek? — Nem lehetnek problé­mák, hiszen ma már min­denhez hozzá lehet jutni, sőt, tekintettel a nagy téte­lekre, az olcsóbb beszer­zésre is lehetőségünk van. Semmi értelme nem lenne felkészületlenül belefogni e tevékenységbe, és csak úgy érdemes, ha az emlí­tett technológiai feladato­kat maximálisan ki tudjuk szolgálni. A növényvéde­lemnek például olyan ka­pacitásával rendelkezünk, hogy még a légi permete­zést is végre tudjuk hajta­ni. — Igaz-e, hogy egy te­kintélyes szakemberekből álló szaktanácsadói háló­zatot is létre akarnak hoz­ni itt a megye déli végén? — Valóban, de azt már nem kimondottan üzleti jel­leggel akarjuk indítani. Részben a kft. és a polgár- mesteri hivatal segítségé­vel alapítványt akarunk lét­rehozni ennek finanszírozá­sára. Az a célunk, hogy a környező kis- és nagygaz­daságok részére létrejöjjön egy specialistákból álló szaktanácsadói bázis, amely ingyenesen szolgál­tat. Később persze szeret­nénk e munkát is készpénz­re váltani, amikor majd a gazdaságok elég erősek lesznek ahhoz anyagilag, hogy folyamatosan igényel­jék és meg is tudják azt fi­zetni. A szolgáltatási rend­szer bővülését majd a körül­mények, a szükségletek ha­tározzák meg. Mi úgy kép­zeljük, idővel nem csupán a szakmai, de az üzemszer­vezési és kereskedelmi ko­ordinációs feladatok is szer­ves részét képezik e tevé­kenységnek, mint ahogy a nyugati országok mezőgaz­daságában az évtizedek óta gyakorlat. M. J. Maradtak a területek Az Ipoly senkit sem károsít

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom