Pest Megyei Hírlap, 1993. február (37. évfolyam, 26-49. szám)

1993-02-11 / 35. szám

XXXVII. ÉVFOLYAM, 35. SZÁM Ára: 13,50 forint 1993. FEBRUÁR 11., CSÜTÖRTÖK Kormányátalakítás Nem határozatképes az önkormányzat A szigethalmi képviselők hajthatatlanok A szigethalmi képviselő-testület nyolc tagja továbbra is ra­gaszkodik ahhoz az elhatározásához, hogy nem hajlandó el­járni a képviseló'-testületi ülésekre, és ezzel működésképtelen­né teszi az önkormányzatot. Ez derült ki azon a megbeszélé­sen, amelyet dr. Skultéty Sándor, Pest megye köztársasági megbízottja kezdeményezett azok után, hogy a hivatal érte­sült róla: kettészakadt a szigethalmi képviselő-testület és emi­att veszélyben van a helyi önkormányzat működőképessége. A Miniszterelnöki Sajtó­iroda közleményt juttatott el az MTI-hez arról, hogy AntalI József miniszterel­nök, a Magyar Demokrata Fórum elnöke tegnap meg­beszélést folytatott Für Lajos ügyvezető elnök­kel, Boross Péter és Le- zsák Sándor alelnökkel, valamint Kónya Imrével, az MDF parlamenti képvi­selőcsoport vezetőjével a kormányátalakítás és a ko­alíció kérdéseiről. Megvi­tatták a kormányátalakítás elvi, szervezeti és szemé­lyi ügyeit, a miniszterel­nök a tárgyalások befeje­ződése után hozza meg döntését. Amelyről a nyil­vánosságát tájékoztatni fogja. A megbeszélésre, amely ked­den délután volt a szigethalmi polgármesteri hivatalban, a te­lepülés 13 képviselőjéből nyol­cán jöttek el, ami annyit je­lent, hogy a bojkottot hirdető nyolcakból hárman jelentek meg. Mivel a képviselők nyíltan megvallottak, céljuk, hogy új választások legyenek a telepü­lésen, dr. Skultéty Sándor ál­lamtitkár elmondta, milyen gond és probléma várható, ha a képviselők nem változtatnak álláspontjukon. Ha ez a hely­zet továbbra is fennáll, a képvi­selő-testület semmilyen határo­zatot nem tud hozni, mert nincs meg az egyszerű szó­többség, nem is beszélve a ren­deletekről, amelyek meghoza­talához minőségi többség kell. A köztársasági megbízott el­mondta a jelenlévőknek, akkor működőképtelen az önkor­mányzat, ha a képviselők 50 százaléka nem jár testületi ülé­sekre. Ez nem azt jelenti, hogy ezzel a település is működőkép­telenné válik, hiszen vannak olyan intézkedések, lehetősé­gek, amelyekkel a polgármes­ter saját hatáskörében élhet. így az intézmények is tovább működhetnek. Most a legfonto­sabb feladat a költségvetési ren­delet megalkotása, de ameny- nyiben a testület a nyolcak elha­tározása miatt nem tudja megal­kotni a rendeletet, akkor a pol­gármester — jelen esetben a munkaügyi vita lezárulásáig az alpolgármester — kap egy szű­kített hatáskört a gazdálkodás­ra. Tehát költségvetés nélkül működik a képviselő-testület, de erre az államháztartási és a költségvetési törvény szigorú előírásokat tartalmaz. (Folytatása a 4. oldalon) Veszélyben az átadási idd Mikor lesz telefon? Dühös és elégedetlen polgármesterek gyűltek össze tegnap délután a leányfalui művelődési házban. Ha nagyon fokoz­ni szeretnénk a dolgokat, akkor azt is írhatnánk, hogy ké­telkedő polgármesterek vártak választ arra a több ezer sze­mélyt érintő kérdésre, hogy vajon megvalósul-e időben a Dunakanyar beígért telefonfejlesztési programja. Az előzményekről annyit tud­ni kell, hogy Kasza Péter Pi- liscsaba polgármestere meg­unta a sok ígérgetést, és ke­mény hangú levélben szólí­totta fel a MATÁV vezetősé­gét, hogy üljenek immár le a tárgyalóasztalhoz és öntse­nek tiszta vizet a pohárba. A tavalyi szerződések értel­mében 1993. december 31 -éig be kell fejeződjék a te­lefonhálózat-fejlesztés, de számtalan intő jel mutat arra, hogy már most csúsznak a munkálatok, ezáltal pedig ve­szélyben van a végső határ­idő is. A leányfalui munkaértekez­leten részt vettek az érintett települések polgármesterei, a MATÁV részéről pedig meg­jelent Hegyi István. Papp János Utlevélügyek a kabinet előtt Ezen a héten még dolgoztak a zsámbéki templom állag­megóvási, kiegészítési munkáin az Országos Műemlék- felügyelőség szakemberei. A további műveletekre a ter­vek szerint áprilisban kerül sor Lajtha-vetélkedó' Zsámbékon Az elhallgatás ára Nagy fába vágta fejszéjét a Ma­gyar Zenei Tanács az országos Lajtha László-vetélkedő szervezé­sével. Egy. négy évtizedig elhall­gatott muzsikuséletmű megisme­résére és a tudás összemérésére szólította az országot. A Zsámbé­ki Tanítóképzőben kedden este megrendezett egyik középdöntő újfent megmutatta: az ország, de különösen a vetélkedő fiatal részt­vevői alaposan megsínylették a kort, amely Lajthával együtt elha- zudta az értékeket is, melyeket ez a nagy személyiség képviselt. Amúgy maga a vetélkedő nem szűkölködött nagy pillanatokban. A szép boltíves teremben kitűnő­en szervezte meg a vendéglátást Gerelyiné Dezsényi Magdolna, a tanítóképző énektanszakának ve­zetője. Gyakorló óvodájuk kis ne­veltjei szívgyönyörködtetően ad­tak elő Lajtha népijáték-gyűjtésé- ből. Ihletetten szólaltatta meg Lajtha és magyar kortársai műve­it Lőte Enikő zongoraművész, a tanítóképző tanára, valamint két zeneakadémista: Gödény Márta és Környei Zsófia. Aprils Lajos Lajthát megihlető versét Szőllősy Beatrix tanítóképzős hallgató szép tolmácsolásában hallhattuk. A kis koncertbetétek az életműről vizsgáztató kérdésekkel váltakoz­va, maguk is kérdésekként szere­peltek. (Folytatása a 7. oldalon) A kormány mai ülésén vár­hatóan módosítja az útlevél­ügyekben eljáró szervekről szóló korábbi rendeletét an­nak érdekében, hogy a rend­őrkapitányságoknál ismét be­nyújthatók legyenek az útle­vélkérelmek. A Kormányszó­vivői Iroda tájékoztatása sze­rint a kabinet megtárgyalja a Magyar Rádió Szervezeti és Működési Szabályzatáról. Menekültügyi továbbképző tanfolyamot indít holnap a Magyar Ökumenikus Szeretet­szolgálat és az Interjustice Emberi Jogi Alapítvány. A nyolc héten át hétvége­ken megrendezendő tanfolya­mon neves hazai és nemzet­közi szakértők a menekültü­gyi és emigrációs alapismere­tekről tartanak előadásokat. A tanfolyamon főként egyete­valamint az intézmény álla­mi támogatásának kiegészíté­séről szóló előterjesztést. Szó lesz még több szociális támogatás szabályáról, a Ve­lencei-tó vízpótlásáról, a Ba­latoni Regionális Tanács lét­rehozásáról. Ezenkívül fog­lalkoznak még a közoktatási törvényjavaslattal, illetve a közgyógyellátási igazolvány­nyal. mi hallgatók, valamint a me­nekültügyben aktívan dolgo­zó szervezetek munkatársai vesznek részt. Az első ilyen jellegű to­vábbképzés költségeit a Ma­gyar Ökumenikus Szeretet­szolgálat fedezi. A tanfolyam­nak a Magyar Ökumenikus Szeretetszolgálat XIII. kerüle­ti szociális központja ad ott­hont. Menekültügyi továbbképzés Vallás és iskola A jogi nyelvben és a csavarintos észjárásban kevésbé otthonos állampolgár talán könnyen elsiklik az Alkot­mánybíróság keddi, az egyházi ingatlantörvénnyel kapcsolatos határozata fölött, pedig nagy horderejű, gyermekeink, a jövő generáció erkölcsét döntően be­folyásoló kérdésekről van szó. Az Alkotmánybíróság ugyanis elutasította azt az SZDSZ-es indítványt, hogy a testület mondja ki: a volt egyházi ingatlanok tulajdoni helyzetének rendezéséről szóló törvény al­kotmányellenes. Kimondta: nem alkotmányellenes! Az államnak igenis jogi lehetőséget kell biztosítania arra, hogy egyházi iskolák jöhessenek létre, az állam maga azonban nem köteles ilyen iskolákat felállítani. Ott viszont, ahol az állam az állami iskola épületét egyházi tulajdonba adja, azok számára, akik nem kí­vánnak egyházi iskolába járni, lehetővé kell tenni ál­lami iskola látogatását, mégpedig úgy, hogy az ne je­lentsen nekik aránytalan terhet. Azt is kimondta az Alkotmánybíróság, a törvénnyel összhangban, hogy az államnak vallási és lelkiismereti meggyőződésre tartozó más kérdésekben is semlegesnek kell lennie. Mindez a hétköznapi nyelvre lefordítva azt jelenti, hogy aki vallásos szellemben kívánja neveltetni a gyermekét, megtehesse, és az se kerülhessen jogilag hátrányba, aki nem. Ez utóbbiért az állam, az állami iskola a felelős. Vigyázat azdhban, az Alkotmánybíró­ság egy fél szóval sem említi azt, hogy az állami isko­lának tehát ateistának, vallásellenesnek kell lennie. Az Alkotmánybíróság a semleges kifejezést használ­ja. Ebből egyértelműen következik, hogy az állami is­kola köteles életünk, világunk alapvető kérdéseiben a legkülönbözőbb felfogásokkal, nézetekkel megismer­tetni a gyermekeket, hadd döntsék el majd maguk, hogy a vélt és valós igazságok közül melyik számuk­ra az igaz. Szót sem érdemelne mindez, hiszen a ma­gas bírói testület világosan fogalmaz, ám némely csa­varintos észjárásúak, nem véletlenül, máris összeke­verik az ateistát és a semlegest. Deregán Gábor Megérkezett az importbúza Vimola Károly felvétele A Malomipari Vállalat váci őrlő üzemébe folyamatosan érkezik az importbúza. Feb­ruár elejétől az aratásig 200 vagon kiváló minőségű gabo­nát importál Ausztriából az Agrimpex. A váci malomban az éves felhasználásnak hoz­závetőlegesen tíz százalékát teszi ki az import, így semmi nem indokolja azt a rémhírt, hogy emelni kell a kenyér árát. A molnárok szerint a liszt termelői árát legfeljebb 1-2 forinttal szabad növelni. A külföldi búza beszerzési ára egyébként 15 ezer fo­rint, ami a hazai áraknál alig kétezer forinttal több. A váci malomban Horváth Lászlóné technikus minden szállítmányt minősít, s ezek kivétel nélkül elérik a „mal­mi I-es" kategóriát.

Next

/
Oldalképek
Tartalom