Pest Megyei Hírlap, 1993. február (37. évfolyam, 26-49. szám)
1993-02-09 / 33. szám
1 PEST MEGYEI HÍRLAP MAGYARORSZÁG 1993. FEBRUÁR 9., KEDD 3 Szociális ellátások rendszere Haladék az önkormányzatoknak A szociális ellátások tekintetében több mint 70 százalékos forrás-, és mintegy 20 százalékos igénynövekedéssel számol az idén az elmúlt esztendőhöz képest a népjóléti tárca. A szociális ellátások rendszere így körülbelül kétmillió ember számára nyújt valamiféle támogatást. Erről Lakner Zoltán, a Népjóléti Minisztérium Válságkezelő' Programirodájának vezetője számolt be a szociális törvényről rendezett tegnapi sajtótájékoztatón. A február 26-án hatályba lépő jogszabályról szólva Lakner Zoltán már elöljáróban leszögezte: a törvény nem öleli fel a szociális ellátások teljes körét, csak azokat, melyek vagy újak, vagy amelyeket már sikerült a kor követelményeihez igazítani. Mintegy 30—40-féle ellátásnál azonban ez a korszerűsítés még nem történt meg, ezeket az elkövetkezendő esztendőkben folyamatosan kell megújítani. Lakner Zoltán rámutatott: azoknál a törvényben szabályozott ellátási formáknál, amelyekre nemcsak keret-előirányzatot adnak meg, ott az ellátás alapját a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összege adja. Az öregségi nyugdíj ugyanis — szemben a létminimummal vagy a minimálbérrel -— mindig meghatározható, széles társadalmi érdekegyeztetés eredménye, sőt összege törvényben szabályozottan még évenként kétszer emelkedik. Ez az ösz- szeg ugyan kétségtelenül nem túl nagy — jelenleg 6000 forint —, ám a szociálpolitika sehol a világon nem vállalkozhat a szociális problémák felszámolására, azt csak enyhíteni tudja — hangsúlyozta a kormánybiztos. A szociális támogatásoknál mindazonáltal a lakosság jövedelemtermelő képességét sem szabad figyelmen kívül hagyni. Ezzel kapcsolatban pedig elgondolkodtató adat, hogy a lakosság összjövedelmének 60 százaléka származik ma átlagosan munkából, míg a többi újraelosztóit jövedelem. A szociális ellátásokról szóló törvény — korszerű szociálpolitika elvei alapján — a korábbinál nagyobb felelősséget, de ezzel több önállóságot is ad az önkormányzatoknak. A többletfeladatokhoz ugyanakkor a jogszabály forrástöbbletet is rendel: a tavalyi 16 milliárddal szemben az idén összesen 30 milliárd forint jut a szociális alapfeladatokra. Ami pedig a megvalósítást illeti: a törvény az intézményi háttér kiépítésére öt év haladékot ad az önkormányzatoknak. Az önkormányzatok szociális intézményrendszerének kiépítése azonban nem az egészségügy tehermentesítését, hanem az alapvető szociális szükségletekhez kapcsolódó infrastruktúra megteremtését szolgálja — mutatott rá Lakner Zoltán. Az önkormányzatok nagyobb szabadságával kapcsolatban felvetődik a kérdés: vajon mindenütt megkapják-e majd a rászorulók az őket megillető szociális ellátásokat. Ezzel kapcsolatban Koncz József, a válságiroda munkatársa aláhúzta: az átmeneti segély kivételével a jogszabály minden egyes támogatási formánál megad valamilyen normatívát. Ha pedig ennek a kitételnek az ellátást igénylő megfelel, úgy az önkormányzatnak meg kell adnia a támogatást. Amennyiben az önkormányzat mégis törvényellenesen járna el, és valamilyen igényt a jogosultság ellenére elutasítana, úgy döntése bíróságon megtámadható — hangsúlyozta Koncz József. Kisebbségek Közép-Európában A Közép-Európai Intézet, a magyar és közép-európai kisebbségekkel foglalkozó tudományos intézmény kutatásairól és előadásairól számolt be Kiss Gy. Csaba igazgató az újságíróknak tegnap a Teleki László Alapítvány épületében. Az alapítványt, mint ugyancsak elmondta: a kutatások koordinálására hozták létre néhány évvel ezelőtt a kormány kezdeményezésére. Káros volt Körösi nyilatkozata A Magyar Demokrata Fórum tegnapi frakcióülésén elítélte Körösi Imrét, aki — mint ismeretes — több alkalommal nyilatkozott a sajtónak a gabonahelyzetről és a kenyérárról. Mint az ülésen elfogadott nyilatkozat fogalmaz: a képviselőcsoport meggondolatlannak tartja és elítéli a képviselő minapi nyilatkozatait a gabonakészletekről és a kenyérár várható alakulásáról. „E megnyilatkozások szakmailag megalapozatlanok, és alkalmat adnak arra, hogy a közvéleményben indokolatlan aggodalmak ébredjenek, illetve rémhírek kapjanak lábra” — fogalmaz a dokumentum. Az MTI értesülése szerint a nyilatkozat elfogadását heves vita előzte meg. Valószínűleg ennek tudható be, hogy Körösi Imre hétfőn a parlament plenáris ülésén elállt tervezett, a gabonaüggyel kapcsolatos napirend előtti felszólalásától. Kiderült a hamisság Baloldali „Magyar Út” Megjelent a Magyar Út című közéleti havilapnak és mellékletének — a szatirikus Görbe Magyar Útnak — az első száma. Az újságot az Eszmecsere és Együttműködési Alapítvány jelentette meg 45 ezer példányban. A lap elkötelezett a szélsőséggel szemben, szerkesztőinek célja: megmutatni, hogy nem csak egyféle — Csurka István nevével fémjelzett — magyar út van. Az újság tipográfiája hasonló a Magyar Fórum című hetilapéhoz, megjelenését a Magyar Út Körök első gyűléséhez — február 13-hoz — igazították, aki eddig kézbe vette a lappt azt hihette, hogy a Magyar Út Alapítvány kiadványát vásárolta meg, és csak később, olvasás közben derült ki a hamisság. A lap megtévesztett vásárlói közül többen telefonáltak a szerkesztőségnek, „mocskolódtak és szidták” a kiadót — panaszkodott a lap főszerkesztője, aki reméli, hogy a sajtótájékoztató után a szélsőségeket elutasítók is megveszik a Magyar Utat, amelynek következő száma valószínűleg az utolsó lesz. Kakas néven új színes havi családi magazin kerül az olvasók elé február 8-ától. A vidéknek szóló kiadványt Práger György, a Falutévé főszerkesztője és a Cental Kft. alapította, főszerkesztője Bőle István. Képünkön Práger György egy igazi kakassal a Kakas újság sajtó- tájékoztatóján Felértékeló'do forint 4z MNB árfolyam-politikája A forint a sorozatos — ösz- szesen 60 százalékos — leértékelése ellenére az elmúlt négy év során mintegy 7 százalékkal felértékelődött reálértelemben. Mindez annak eredményeként következett be, hogy a hivatalos leértékelések eredményeként a nemzeti valuta értéke kisebb mértékben csökkent, mint ahogy azt a külföldi, illetve a hazai termelői árváltozások különbsége szükségessé tette volna. Mindezt a Magyar Nemzeti Bank közelmúltban közzétett tanulmánya állapítja meg. Az elemzés szerint 1989-ben az árfolyam-politikában alapvető változás következett be. Míg korábban az MNB ténylegesen leértékelő árfolyam-politikát folytatott, ebben az időszakban a forint stabilizálása, antiinflációs lépések kerültek előtérbe. A felerősödő inflációt a forint reálértékének legalább szinten tartásával, illetve emelésével kívánták fékezni. A szinten tartás 1989-ben és 1990-ben már sikerült, 1991-ben pedig reálértékben jelentősen javult a magyar valuta a konvertibilis fizetőeszközökhöz képest. Az ipar belföldi értékesítési árai 1991-ben 31,9 százalékkal emelkedtek. Ebben az évben azonban a forintot hivatalosan csak 16,4 százalékkal értékelték le. így alakulhatott ki az, hogy reálértelemben a magyar valuta erősödött, mégpedig a számítások szerint 10,8 százalékkal. Ez a helyzet a múlt esztendőben már nem ismétlődött meg, mivel az ipar belföldi értékesítési árai jóval kisebb mértékben emelkedtek. A drágulás a becslések szerint 10 százalék körül alakult. Ezzel szemben az MNB kisebb lépésekben összesen 5,4 százalékkal devalválta a forintot. Az előző éves leértékelések áthúzódó hatásaként a tényleges devalváció mintegy 8 százalékot ért el. A számítások szerint tavaly reálértékben már nem javuít a forint, ám jóval kisebb mértékben, csupán 2-2 f> százalékkal értékelődött le. A tanulmány szerint a megváltozott árfolyam-politika nagyban hozzájárul az infláció csökkentéséhez, s ugyanakkor nem vetette visz- sza a gazdaság exportképességét. Sőt ebben az időszakban dinamikusan nőtt a kivitel. Két évvel ezelőtt, 1991-ben a magyar export dollárban kifejezett értéke 40 százalékkal bővült egy év alatt, s a növekedés tavaly 9-10 százalékos volt. Szóváltás napirend eló'tt Salamon, kontra Dénes A magyar alkotmány védelmében emelt szót az Országgyűlés hétfői plenáris ülésének első napirend előtti felszólalója, Salamon László (MDF). A parlament alkotmányügyi bizottságának elnöke visszautasította az elmúlt hét egyik vitájában elhangzott vádat, miszerint országunk alaptörvénye „toldozott-foldozott, sztálinista alkotmány”. Salamon László emlékeztetett az alaptörvény módosításaira, különös tekintettel az 1989-ben végrehajtottra, amikor kiiktatták az elmúlt rendszer kitételeit — többek között a párt vezető szerepét — és rögzítették a demokratikus fejlődés kereteit. A sztálinista alkotmányból így jószerivel csak annyi maradt — mondta az alkotmányügyi bizottság elnöke —, hogy az ország fővárosa Budapest. Salamon László szavait követően szót kért Dénes János, aki az ominózus kijelentést tette az igazságtéte- li törvényjavaslatok vitájában. A független honatya megerősítette abbéli meggyőződését, hogy az országban alkotmány- jogi válság van, amelyből csak egy új alaptörvény kidolgozásával lehet kilábalni. A Kaposvári Húskombinát nehézségeit vázolta eztán a szocialista Suchmann Tamás: az üzemben elindult az átalakítás, ám a kombinát — a jogszabályoknak megfelelően — 1992 márciusában csődöt jelentett. A több millió dolláros külföldi megrendeléssel rendelkező üzem — kapott ugyan hitelt az elmúlt év szeptembeHuszonöt alapító taggal megalakult a Magyar Vámügyi Kamara — jelentette be tegnap Hornok Arnold elnök. Elmondta, hogy a külkereskedelem liberalizálásával megsokszorozódott, több százra tehető az export-import tevékenységet rében, abból azonban csak tartozásait tudta fedezni, a termelés elindításához az összeg nem volt elegendő. A vállalat 1230 dolgozója nem kap fizetést, áll a felvásárlás és a termelés is. Az elnöklő Szabad György jelezte, hogy a képviselő felszólalásának szövegét eljuttatta a kormányzat illetékeseihez. Torgyán József szintén napirend előtt kért szót. A kisgazda-pártelnök az elmúlt napok budapesti szmoghelyzete kapcsán azt javasolta az illetékesnek, hogy a 95-ös oktánszámú benzint keverjék növényi eredetű szesszel, így is csökkentendő a városi füstködveszélyt. Indítványozta továbbá azt is, hogy teremtsék meg Magyar- országon a növényi eredetű ipari szesz előállításának feltételeit. A napirend előtti hozzászólásokat követően a T. Ház kétharmados szavazattöbbséggel egyetértett kilenc alapról — köztük a Nemzeti Kulturális Alapról, a Rehabilitációs Alapról, az Országos Játék Alapról — szóló törvényjavaslat kivételes tárgyalásával, ezek vitája így nem a plénumon, hanem a szakbizottságokban zajlik majd. A napirend előtti felszólalásokat követően a T. Ház a többi között egyes büntetőeljárási szabályok kiegészítéséről, a magyar energiapolitikáról, az om- budsman-törvényró'l, a betétbiztosítási alapról és a bős—nagymarosi vízlépcsőrendszerrel kapcsolatos ideiglenes bizottság létrehozásáról tárgyalt. folytató cégek száma. A kamara célja, hogy a vámügynöki, a vámügyintézői, a vámtanácsadói, a vámszakértői és a vámoktatási területeken emeljék a szakmai színvonalat, és kidolgozzanak egy mindenkire érvényes etikai kódexet. Jobb a jóslás, mint a tény? Kár volt már hétfőn hajnalban föltelefonálni engem, mert a szerkesztőségben is többen csöngettek Fideszes bankrabló című vasárnap írt jegyzetem miatt. Ez persze' azt jelzi, hogy nagyon sokan olvassák a Pest Megyei Hírlapot olyanok, akik azzal a szellemiséggel, amelyet képviselünk, nem értenek egyet. És olvassák az Új Magyarországot is. Figyelnek, adunk-e magas labdát. Most adtam. Elnézést kell hát, hogy kérjek a Népszabadságtól, hisz ők legalább megemlítették, hogy fideszes volt a bankrablás kiagyalója, míg az Új Magyarországban ezzel, mint Sándor Károlyné telefonálónk mondta, „nagystílűén nem foglalkoztak”. Söpörjünk hát a magunk portáján, s egymás szemére hányjunk ezt meg azt, de a ,„szeretett Népszabadságot” hagyjuk békén. Békén hagyom hát a szeretett újságot, ám a lényeggel kapcsolatban azonban megjegyzem: azt, hogy Körösi Imre MODF-es honatya száz forintra taksálta a kenyér jövőbeni árát, az a Népszabadságban első oldalra került, holott csak jóslás. A bankrablás viszont befejezett tény volt: hír. Persze tudom: jobb ma egy jóslás, mint holnap egy hír... Ki- nek-kinek a lelke rajta. A száz forintos kenyér eddig nem jött be, a fideszes képviselő viszont igenis bement. Már mint betörő a bankba. Ez azért különbség. (Vödrös) Magyar Vámügyi Kamara
