Pest Megyei Hírlap, 1993. február (37. évfolyam, 26-49. szám)
1993-02-08 / 32. szám
1 PEST MEGYEI HÍRLAP SZŰKEBB HAZÁNK 1993. FEBRUÁR 8., HÉTFŐ 7 Kepviselő-testületi ülés Vácott Százmillió fejlesztésre Vác város képviseló'-testülete ma délután két órai kezdettel tartja soron következő' ülését. A tíz napirend közül először Bolcsik Zoltán rendó'r őrnagy, városi kapitányságvezető' ismerteti a múlt évi munka eredményeit. Ide tartozik, hogy a körülmények miatt komoly jelentősége volt a létszám 15 fős növelésének. A város vonzáskörzetének nagyobb településein javítva a közbiztonság feltételeit, Őrbottyán- ban és Szobon rendőrőrsöt, Ácsán öttagú körzetimegbí- zott-csoportot alakítottak ki. Az, hogy tavaly 8,9 százalékkal csökkent a bűncselekmények száma, csak viszonylagos eredmény. A legtragikusabb eset tavaly Máté András rendőr főhadnagy hősi halála volt, aki, mint tudósításainkból ismert, bűnüldözés közben vesztette életét. A tizenegy oldalas dokumentum lapjain szembetűnő az a bekezdés is, melyben az áll, hogy az ittasan gépkocsiba ülőket semmilyen törvényi szigor sem tartja vissza a járművezetéstől. Jellemző, hogy tavaly 7 ezer 800 személyt bírságoltak meg Vácott és környékén a rendőrök, összesen 2 millió forint büntetést kiszabva. A PIC Ingatlanszolgáltató és Tanácsadó Kft. szakvéleményt terjesztett elő az önkormányzati tulajdonban lévő lakások kezelésével, a gazdálkodással és értékesítésével kapcsolatban. A legfontosabb megállapítások mellett munkatervi javaslatot tettek a kérdés tervszerű kezelésére. A leghosszabb vitát láthatólag az idei költségvetési rendelet tervezete váltja majd ki. Mint ahogy készítői már korábban is jelezték, egyre inkább növeli a város gondjait a közintézmények fenntartása, Vác központi szerepe a térségben, ahol a vidéket is szolgáló iskolákat, rendelőket s más szolgáltatásokat is finanszírozni kell. Az idei bevételek és kiadások fő összegét a tervezet készítői 2 milliárd 422 ezer forint összegben javasolják meghatározni. A fenntartási és működési kiadások végül is 1 milliárd 865 millió 581 ezer forint elköltését tennék szükségessé. Ez a szám önmagában is forrása annak a panasznak, mely szerint a felújításokra jutó 33 millió forint rettenetesen kevés arra, hogy a váÉrezhetó' Még két hónapja sincs, hogy átadták a 6-os számú főút Érd várost elkerülő szakaszát. Ezzel biztosítottá vált a Dél-Dunántúl és Duna—Tisza közének kapcsolata — az MO-ás autóút igénybevételével — a 6-os számú autópályán kereszros vagyonát gondosan óvhassák, kezelhessék, az épületeket, tárgyakat, eszközöket tartósan használhassák. Ugyanilyen kevés pénznek számít a fejlesztésre jutó 117 millió 727 ezer forint is, amin kívül még céltartalékot képeznek külön támogatások odaítélésére. Ebből a 25 millió forintból többek között iskolákat segítenek. Ha kevés az erőforrás, toldd meg egy pályázattal, lehetne annak a szándéknak a mottója, hogy amire a konkrét terv alapján nem jut pénz, arra az országos pályázatok révén, jó pályamunkák készítésével próbál fedezetet teremteni a testület. A vaskos dosszié, aminek tartalmán és számrengetegén átrágnia is elég magát az érdemben szólni akarónak, minden részletre kiterjed. A bevételi források között szereplő helyi adókból 60 millió forintot szándékoznak kasszírozni. A gépkocsiadókból tízet, épületek, építmények eladásából 28 milliót. A személyi jövedelemadókból 185 millió forint kerül vissza az állampolgárok helyi parlamentjéhez. A gazdálkodási gondokat jelzi, hogy míg például a Jávorszky Ödön Kórház működési kiadása 713 millió forint lesz, a bevétele csak 18 millióra tervezhető. Az óvodák, általános iskolák fenntartása 347 milliónál is többe kerül, de csak 25 millió forint térül meg bevételként a kiadásaikból. A Madách Imre Művelődési Központ 29 milliós működési kiadásaihoz képest a bevétele előre láthatólag csak közel 4 millió forint lesz. A képviselő-testület szociális és karitatív bizottságának lakásügyi albizottsága állásfoglalást juttatott el a képviselőkhöz. Eszerint szükségesnek tartja, hogy a 24 millió 935 ezer forint normatív támogatás teljes mértékben az első lakáshoz jutókat szolgálja. A telekkialakításhoz és közművesítéshez adott pénz esetében nem garantálható az igazságos elosztás — állapítják meg többek között. K. T. I. a javulás tül. A beruházás összköltsége végül is 1,7 milliárd forint volt. Már ez a rövid időszak is elég volt ahhoz, hogy megállapíthassuk: érezhető javulás következett be a város levegőjének a tisztaságában, és jóval kevesebb a baleset is. Alakulnak a földkiadó bizottságok A parasztok kezükbe veszik sorsuk irányítását Ezekben a napokban az egész ország, így Pest megye is földkiadó bizottságok megalakításával van elfoglalva. Bár a törvény szerint a bizottságokat a mai napig kellett volna megválasztani, több Pest megyei településről jelezték, hogy nem tudják tartani a határidőt, mivel az önkormányzatok későn kapták meg a törvényt tartalmazó Magyar Közlönyt így várhatóan ezen a héten is ez lesz a legfontosabb esemény a falvakban. Emellett azért is szeretnénk nagyobb nyilvánosságot adni ennek a témának, hogy még egyszer felhívjuk a lakosság figyelmét a törvény óriási jelentőségére. Most végre a parasztok, a földtulajdonosok kezükbe vehetik sorsuk irányítását, ők maguk döntik el egymás között, ki hol kapja vissza a földjét. S bár bizonyára ez az egyezkedés nem lesz mindenhol teljesen konfliktus- mentes, nagyon jó lenne, ha az érintettek élni tudnának jogaikkal. Ezért fontos újból visszatérnünk arra a tanácskozásra, amelyet a megye jegyzői számára tartottak az elmúlt héten a földkiadó bizottságokról alkotott törvénynyel kapcsolatban. Bár múlt csütörtöki lapszámunkban már írtunk erről az eseményről, helyszűke miatt sok olyan fontos kérdés kimaradt, amelyekkel a törvény által érintett részarány-tulajdonosok, illetve a részarány-tulajdonosok közgyűlése által megválasztott földkiadó bizottságok munkájuk, valamint a törvény végrehajtása során találkozni fognak. A határidő kérdése a jegyzői értekezleten is felvetődött. Pálffy Ilona, a Köz- társasági Megbízotti Hivatal Pest megyei területi hivatalának vezetője úgy vélte, ha nem is tudják mindenhol a mai napig megválasztani a bizottságokat, a hatvannapos második határidőt — amely alatt a tulajdonosok megjelölhetik, melyik táblában szeretnék visszakapni a földet — feltétlenül be kell tartani. Egyes falvakban esetleg az okozhat gondot, hogy nincs jegyző. Ugyanis a törvény szerint a jegyző hívja össze a részarány-tulajdonosok közgyűlését. Ezzel kapcsolatban Pálffy Ilona elmondta, a megyében 21 olyan település van, ahol még megbízott jegyző sincs. Ráadásul ezeken a helyeken nem dolgozik felsőfokú végzettségű ember a hivatalokban. Mint megtudtuk, a Belügyminisztériumnak az az álláspontja, hogy ilyen esetben a polgármester (és nem a képviselő-testület) jelöljön ki valakit, aki ideiglenesen ellátja a jegyzői teendőket. A részarány-tulajdonosok által megválasztott földkiadó bizottsághoz — mint már megírtuk — írásban kell benyújtani a kérelmet, amelyben az érintettek megjelölik, hol szeretnék visszakapni a földet. Ez vonatkozik a 20-30 aranykoronásokra is, ugyanis az ő földjüket is ez a bizottság adja ki. Sőt a földkiadó bizottságba a szövetkezeti és a nem szövetkezeti tag részarány-tulajdonosoknak a tulajdoni arányuknak megfelelő számban kell részt venniük. Itt szeretnénk felhívni arra is a figyelmet, hogy a földkiadó bizottság határozata ellen fellebbezést nyújthat be, akinek a határozat a jogát vagy jogos érdekeit sérti. Bár a fellebbezést a bizottsághoz kell beadni, azt a megyei földművelésügyi hivatal bírálja el. A bizottságoknak arra is oda kell figyelniük, hogy amennyiben a kiadott föld erdő, akkor az ingatlan-nyilvántartási bejegyzés előtt ki kell kérni a Budapesti Erdő- felügyelőség szakhatósági hozzájárulását. Bölkény János, a Pest Megyei Földhivatal helyettes vezetője arra is felhívta a figyelmet, hogy a közgyűlésre azokat az önkormányzatokat is meg kell hívni, amelyek beviteli kötelezettség alapján keletkezett részarány-tulajdont vásároltak. Ilyen például a fóti és a pé- celi önkormányzat. Az önkormányzatok képviselői azt is felvetették: a legtöbb településen nincs arra pénz, hogy a felmerülő költségeket — helyszíni bejárás, postaköltség, fényképkészítés, műszerek — állni tudják. Mint megtudtuk, Tu- nyogi András, a Pest Megyei Földművelésügyi Hivatal vezetője a jegyzők észrevétele alapján azóta jelezte ezt a problémát a Földművelésügyi Minisztériumnak. Sok településnek gondot okoz, hogy nincs agrárszaktanácsadója. Tunyogi András ismételten felhívta a figyelmet: az önkormányzatoknak lehetőségük van munkanélküli agrárszakemberek alkalmazására a Pest Megyei Munkaügyi Központon keresztül. A munkaügyi központ a szakembereknek minimum húszezer forintot fizet, de ha az önkormányzat anyagilag megteheti, kiegészítheti ezt a juttatást. Már jelenleg is húsz Pest megyei településnek van saját agrártanácsadója, de arra is van példa, hogy több szomszédos falu közös szak- tanácsadót foglalkoztat. A szakemberek alkalmazásának nemcsak azért van jelentősége, mert leveszik a terhet az önkormányzatokról, hanem mert segítséget nyújthatnak a gazdasági élet fellendítéséhez, a földárverések megszervezéséhez, a földkiadó bizottságok munkájához, és tanácsokat adhatnak a kezdő növény- és állattenyésztőknek, hogy elindulhassanak az új pályán. Ugyanis a fővárosban ingázó lakosok közül sokan maradtak állás nélkül, s egy részük most gazdálkodásból kíván megélni. Visszatérve a főszereplő részarány-tulajdonosokra, az egész országnak az az érdeke, hogy ne maradjanak közömbösek, és a törvény által biztosított hatvan napon belül jelentsék be a földkiadó bizottságnak, hol szeretnék visszakapni földjüket. Ellenkező esetben ugyanis sorsolással jutnak földhöz, esetleg egy olyan táblában, amely kevésbé értékes, és túl messze van a házuktól. Halász Csilla Jó évet zárt az immár harmadik esztendeje működő kere- pestarcsai uszoda. Legalábbis ami a látogatottságot illeti. 1992-ben ugyanis csaknem 200 ezer ember kereste fel a minden tekintetben nagyvárosi színvonalú fürdőt. 25 méteres medencéjében öt sáv áll az úszni tanulók, illetve az edzésben lévők rendelkezésére. Meleg vize, s a hosszában mélyülő medencéje már a legkisebbeknek is élményt biztosít. Emellett, azok a gyerekek, akiknek már leért a lábuk, s kedvet is éreznek magukban, rendszeres úszásoktatásra is jelentkezhetnek. Utóbbit a helybéli iskolások ingyen vehetik igénybe. Nem véletlen tehát, hogy a délelőtti órákban „telt ház” van a fürdőben: testnevelési órájukat töltik itt a tanulók. De jöhetnek ide — este 10 óráig! — más településekről is. Ami csábító, az egyrészről a kedvező, városinál sokkal alacsonyabb belépőár, másrészről a jó közlekedési lehetőség. A helyi önkormányzat szívesen áldoz gyermekeire. Ezt igazolja az is, hogy — bár nem kis megterhelést jelent az önkormányzatnak a víz fűtése, a közüzemi díjak kifizetése — mégsem gondolnak arra, hogy bérbe adják a létesítményt. Mint a műszaki csoport vezetője elmondta: nem vállalhatják, hogy az esetleges átruházás következtében leromoljon az uszoda állaga, vagy például higiéniás probHancsovszki János felvétele lémák jelentkezzenek a gyerekek kedvenc helyén. A költségek okozta terhek enyhítésére helyi megoldásá- kon törik a fejüket a hivatalban. Azzal számolnak, hogy nem emelhetik tovább a belépők árait, mert akkor újabb látogatóktól esnek el. Azt is kiszámolták, hogy nem csökkenthetik a nyitvatartási időt, hiszen ez (mint említettük, hétköznap este 10 óráig fogad látogatókat az uszoda) az egyik fő „csalogató” is főként a messzebb lakók és a felnőttek számára. Jobban ki kell tehát használni a látogatási időt, arányosabban le kellene osztani a vendégeket az egész napos nyitvatartás idejére — gondolkozik hangosan a csoport- vezető. Emellett azt is tervezik, s ez lényegesen lecsök- kentené a fenntartó-üzemeltető kiadásait, hogy a mostani normál ivóvíz fűtése helyett a közelben lévő 32 fokos meleg vizet tartalmazó kútból vezetnék át a vizet az uszodába. Egy biztos: a nyitvatartás eddigi három évében nem csökkent a létesítmény műszaki, esztétikai, higiéniai színvonala, sőt esztendőről esztendőre igyekszenek apró korszerűsítéssel, újdonsággal további látogatókat vonzani az uszodába. A kerepestarcsai önkormányzat szívesen áldoz erre a kiemelkedő létesítményre. (maliár) Kerepestarcsa áldoz gyermekeire
