Pest Megyei Hírlap, 1993. február (37. évfolyam, 26-49. szám)
1993-02-01 / 26. szám
PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLFÖLD 1993. FEBRUÁR 1., HÉTFŐ Amerikai magyarok tanácskozása Elítélik a szélsőséget A napokban rendhagyó tanácskozáson vettek részt az amerikai magyarság több, sok tekintetben eltérő politikai nézeteket valló szervezeteinek képviselői. Lipták Bélának, az Amerikai Magyar Környezetvédelmi Alap elnökének meghívására az Amerikai—Magyar Koalíció, az Amerikai Magyarok Országos Szövetsége és más szervezetek képviselői teljes napon át vitatták, milyen szerepet vállaljon az amerikai magyarság az óhazai belpolitikai vitákban, illetve milyen álláspontra helyezkedjenek a külföldi magyarok választójogának kérdésében. A nézetek az utóbbi kérdésben változatlanul eltérnek: vannak, akik igénylik a külföldi magyarság arányos képviseletét, mások az amerikai magyarok egy képviselőjével megelégednének, a harmadik nézet elveti a szavazati jogot. A képviseletet igénylők úgy vélik, hogy választott küldöttük költségeit az amerikai magyaroknak maguknak kell viselniük, s a képviselő csak tanácskozási joggal rendelkezzék, szavazatival ne. Beható vita volt a hazai belpolitikai fejleményekről, ezen belül a Csurka-ügyről. A jelenlévők egy része által elfogadott határozat szerint „az amerikai magyarság elítél mindennemű szélsőséget, beleértve a faji gyűlöletet, az arra való izgatást, bármely oldalon is nyilvánul meg. Örömmel észleljük, hogy míg a környező országokban erőszakos, demokrácia- és fajellenes események véres sorozata a mérvadó, addig Magyarországon a politikai vélemények szabad megvitatása... Fontosnak tartjuk, hogy a világ közvéleménye előtt az ország stabilitását, politikai érettségét hangsúlyozzák” — mutat rá a határozat. Egy másik, ugyancsak a résztvevők egy csoportja által aláírt határozattal létrehozták a rágalmazás és becsületsértés ellen küzdő szövetséget (Hungarian Anti- Defamation League). Célja, hogy napvilágra hozzanak mindent, amely a magyar nép bármely tagja, csoportja ellen irányul, függetlenül annak fajától, vallásától, s attól, hogy Magyarországon, vagy annak határain kívül él. Görgey-emléktábla Klagenfurtban Görgey Artúr születésének 175. évfordulója alkalmából szombaton a karintiai Klagenfurtban emléktáblát lepleztek le annak a háznak a falán, ahol a magyar szabadságharc tábornoka száműzetésének éveit töltötte. Az emléktábla leleplezése alkalmából tartott ünnepségen jelen volt —- és méltatta Görgey tábornok történelmi szerepét — Katona Tamás politikai államtitkár és Dr. Ko- sáry Domokos, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke. A magyar tábornok Karintiá- hoz fűződő kapcsolatairól a Dr. Alfred Ogris, a tartományi levéltár igazgatója beszélt. Jelen volt Christoff Zernatto, Ka- rintia tartományi főnöke és a város polgármestere is. Senki nem lépheti át saját árnyékát. Érvényes ez a megállapítás a szabaddemokratáknak arra a sajtótermékére is, amely szívesen közvetít elfogultságtól és rosszindulattól csöpögő szellemi táplálékot azon keveseknek, akik erre igényt tartanak. Január 30-án például egy Bécsbe szakadt hazánkfia olvasói levelét közölték. Ebben Antall Józsefnek az országépítő munkához szükséges további egy-két választási ciklusra tett kijelentése úgy lett félremagyarázva, mintha a miniszterelnök az 1994-es választások megakadályozására célzott volna. Sajátos látásmódot tükröz a nyomdafestéket kapott levélnek a következő részlete is: „Magyarországon az... eszmék terjesztésében kormányzati szinten a médiák ‘bekebelezésével’ maga a kormány is részt vesz. Kevés — talán nincs is — olyan ország van, ahol a szélsőjobboldali... nézetek és a jobboldali nézetek megférnek egy pártban, de ez Magyarországon megtörtént. így az MDF ...tóid párt lett. Magyarországon számomra mai nap meghalt a demokrácia, mert ahol a kormány uralja a tévét és a rádiót, ott nincs demokrácia. Ahol Csurka ... nézetei és Antall dr. fél-... elszólásai helyt kapnak a médiákban, abba az országba veszélyes visszamenni. Én is kirekesztett lettem”. A levél alatt dőltbetűs szerkesztői megjegyzésben olvashatjuk, hogy a szerkesztőség cenzúrázta a levelet, annak ellenére, hogy Magyarországon nincs cenzúra, és több helyen eltávolított a szövegből egy nyolc betűhelyes jelzőt. Tette ezt azért, hogy az említett jelzővel illetett személyeki Major levele Clintonhoz Londoni aggodalmak — A brit kormányfő levélben intette óva az új amerikai elnököt attól, hogy „elsietett” katonai lépéseket tegyen a délszláv konfliktusban — jelentette vasárnap a Sunday Times című brit lap. John Major mindenekelőtt a szerb tüzérségi állások bombázását és a fegyverszállítási embargónak a boszniai mohamedánok javára történő feloldását ellenzi. A brit érvelés szerint ezen lépések a háború kiterjedéséhez vezetnének és jelentős veszteségeket okoznának az ENSZ-békefenn- tartók brit kontingensében. A The Washington Post című amerikai lap csütörtökön azt írta, hogy a Nemzetbiztonsági Tanács egy tanulmánya az ENSZ repülési tilalmát megszegő szerb repülőgépek elleni támadásnak és a fegyverembargó feloldásának lehetőségét mérlegeli, s a lépések mellett foglalt állást szombaton a német kormányfő is. A brit miniszterelnök-felszólította Clintont, hogy a Egyesült Államok délszláv- politikájának esetleges megváltoztatása előtt konzultáljon szövetségeseivel. Közép-európai televízió A „CET 21” (a 21. Század Közep-europai Televíziója) nevű kft. nyerte el a cseh televízió második csatornájának privatizálási pályázatát. A kft. mögött a Mark Palmer volt budapesti amerikai nagykövet által vezetett, berlini székhelyű CEDC (Central European Development Corporation — Közép-európai Fejlesztési Társaság) áll. Palmerék tervei közt olyan átfogó, nemzetközi televíziós hálózat megteremtése szerepel, amely — idővel műholdon is — az egész közép-európai térség számára készítene műsorokat. Az első talaj, ahol most megvetették a lábukat, Csehország. Szlovákiában és Magyarországon is meg akarnak jelenni. A cseh rádió- és tévétanács 26 pályázó közül szombaton választotta ki a CET 21-et, s ítélte oda 12 évre a sugárzási engedélyt a cseh tévé kettes csatornáján. (Ez a csatorna tavaly december 31-éig a csehszlovák szövetségi televízió egyes műsorát sugározta.) A GET 21 tagjai közt több ismert személyiség van, így például Fedor Gál, a jelenleg Prágában élő szlovák szociológus, aki az 1989. novemberi fordulat idején a Nyilvánosság és Erőszak Ellen (VPN) nevű polgári mozgalomnak állt az élére. Ugyancsak tagja a kft.-nek Huncík Péter szlovákiai magyar orvos, aki a (most Magyar Polgári Párt néven működő) Független Magyar Kezdeményezés nevű mozgalomban vált ismert politi- kussá A CET 21-nek 360 nap áll rendelkezésre ahhoz, hogy előkészítse a műsor beindítását. A bíráló bizottság egyebek közt azt értékelte pályázatukban, hogy tekintettel kívánnak lenni a regionális .szempontokra, és hogy objektív, kiegyensúlyozott tájékoztatásra törekednek. Muzulmán—horvát tűzszünet Újabb ígéretek Az elvileg szövetséges boszniai muzulmán és horvát fegyveres erők képviselői szombaton a közép-boszniai Vitéz városában tűzszü- neti megállapodást írtak alá a hetek óta folyó harcok befejezéséről. A megállapodás tegnap reggel nyolc órakor lépett életbe. A hírt a Reuter szerint a zágrábi és a szarajevói rádió egyaránt bejelentette. A zágrábi rádió szerint a tűzszüneti megállapodás aláírása után abbamaradtak a harcok Kiseljakban, Szarajevó közelében. Dario Kordia, az egyoldalúan kikiáltott bosznia—hercegovinál horvát állam, Herceg—Bosznia alelnöke közölte, hogy a megállapodás szerint minden utat megnyitnak Közép-Boszniában és szavatolják az ENSZ- erők és a humanitárius segélyszállítmányok zavartalan áthaladását. A szarajevói rádió közölte, hogy a két fél megegyezett az erősítésként a harcok színhelyére vezényelt fegyveres alakulatok visszavonásában. A zágrábi rádió azt jelentette, hogy a muzulmánok szombaton a busova- cai hegyekben az úgynevezett Horvát Védelmi Tanács (HVO) két katonáját megölték, öt másikat pedig megsebesítettek. Brüsszeli tanácskozás Egyesült Európa felé Az Európai Közösségek bővítésének első, átfogó szakasza kezdődik meg hétfőn azzal, hogy beindulnak a tárgyalások Svédország, Finnország és Ausztria EK-csat- lakozásáról a nevezett országok és az Európai Közösségek között — közölte vasárnap Bonnban Klaus Kinkel német külügyminiszter. „Abban a reményben és meggyőződésben kezdjük meg ezt a fázist, hogy ezzel az egyesült Európához vezető úton egy további szakaszt teszünk meg” — mondotta a külügyminiszter, hozzátéve, hogy a három ország Norvégiával remélhetőleg négyessé egészül majd ki. Kinkel Brüsszelben részt vesz az Európai Közösségek általános tanácsának ülésén, ahol a kelet- és közép-európai államokhoz fűződő viszonnyal is foglalkoznak majd és az EK—román társulási szerződés (Eu- rópa-szerződés) aláírása is napirenden szerepel. További fontos téma lesz az egykori Jugoszláviában uralkodó helyzet. Az Európai Közösségek külügyminiszterei megvonják a genfi békefolyamat mérlegét, s megvizsgálják Szerbia totális elszigetelésének lehetőségét, amennyiben úgy találják, hogy Belgrád blokkolja a folyamatot — közölte a német külügyminisztérium. VÉLEMÉNY Liberális rejtvényfejtő kel és intézményekkel (lásd: kormány, MDF, Antall József, Csurka István) ne keveredjen perbe, ha azok netán sérelmeznék a személyiségi jogaikon esett csorbát. A kevésbé szemfüles, a betű- és szórejtvényekben kevésbé jártas olvasó, aki e megjegyzés nélkül talán nem jött volna rá, hogy a kipontozott szóhelyekről mi hiányzik, ezután tudni fogja a megfejtést. Tudni fogja, mi az, amiben Csurka az egészet, Antall dr. pedig annak a felét képviseli. Tudni fogja, hogy az álszerényen kipontozott jelző nem lehet „nemzeti”, nem lehet „nemzetpárti”, nem lehet „magyar”. „Hazafias” vagy „patrióta” éppen lehetne, hiszen kijön a nyolc betű, csak éppen nem illeszthető ahhoz a részhez, amelyben az áll, hogy az „MDF ...tóid párt lett”. A „fasiszta” jelző persze illenék ide, és ha leírták volna, alkalmas is lenne a személyiségi jogok megsértésére, de ettől ez a „tisztességes”, a sajtóetikát mindenek fölé helyező liberális hetilap természeténél fogva ódzkodik. Ezzel szemben nem ódzkodik ugyanebben a lapszámban idézni a miniszterelnök minapi írásából többek között ezt a részletet: „E fényes ajtók azonban soha nem feledtetik el a kicsi magyar parasztházak, egyszerű otthonok, vagy akárcsak kunyhók belső világát, s elkötelezettségünket, hogy Tiborc panaszát, szóljon bármilyen halkan, meghalljuk”. A lap ebből arra a nem túl meggyőző következtetésre jut, hogy a szerző eltévelyedett a történelem útvesztőjében, minthogy Tiborc ükunokái manapság vagy házgyári panelek között élnek, vagy üres családi házakban nyögik az energiaszámlát, és kunyhókban manapság csak a cigány lakosság él. E sajátos interpretációval szánalmas kísérletet tesznek arra, hogy Antall József gondolataiból rasszista elemeket mutassanak ki, pusztán azon az alapon, hogy szerintük ki lakik kunyhóban, s ki nem. Nos, ha azt vesszük, hogy még a csőlakók esetében is igen kockázatos lenne bármiféle származástani következtetésre jutni, és ha észben tartjuk azt az általánosan elfogadott, a hazai értelmiségi körökben axiómának tekinthető tételt, hogy a magyarság vállalása nem a származásból, hanem sokkal inkább elhatározásból, a magyarságtudat természetes szellemi átörökléséből adódik, akkor elmondhatjuk, hogy a szóban forgó sajtótermék enyhén szólva is melléfogott. És akkor vegyük még ide a hetilapnak azt az interjúját is, amelyben egy interjúalany jogos kérdésnek tartja azt, hogy „... mi van akkor, ha ez a kormány kijátssza a magyar kisebbségi kártyát, tehát azt a kártyát, hogy valamelyik szomszéd országban elhatalmasodni hagy egy etnikai konfliktust, amelyben a magyarok is érintettek?” Ki tudja, miért, ide már nem került szerkesztőségi eligazító szöveg, amely segítene annak megfejtésében, hogy a mai magyar kormányzat miként oldja meg ezt a nyakatekert feladatot. Miként fog betartani a határon túli magyar kisebbségnek, csakhogy elterelje a figyelmet a belső problémákról. Pedig e gondolatmenethez is elkelt volna a segítség.
