Pest Megyei Hírlap, 1993. január (37. évfolyam, 1-25. szám)

1993-01-08 / 6. szám

PEST MEGYEI HÍRLAP SZUKEBB HAZANK 1993. JANUAR 8., PENTEK Társadalombiztosítási önkormányzatok Választások március-áprilisban A társadalombiztosítási tör­vénymódosítás értelmében idén már megalakulnak a TB önkormányzatok. Az egész­ségbiztosítási és a betegbizto­sítási ügyek intézésére egyen­ként 30, illetve 32 fős önkor­mányzatokat választanak. Tagjait ugyanolyan módon választják meg, mint az or­szággyűlési képviselőket. A folyamat előkészítésének ér­dekében kedden és szerdán értekezletet tartott a Köztársa­sági Megbízotti Hivatal, amelyre megyénk települései­nek jegyzőit és népesség-nyil­vántartással foglalkozó mun­katársait hívták meg. Dr. Pálffy Ilona, a KMBH területi hivatalának vezetője előadásában kitért a választási folyamatok megszervezésére. Idén március 18. és április 2. között kell megtartani a válasz­tásokat. A Társadalombiztosí­tási Önkormányzatokat a mun­káltatók és a biztosítottak kép­viselőiből hozzák létre. A jelöltekre a megszokott szavazókörzetekben voksol­hatnak. Akik a legtöbb voksot kap­ták megyei szinten, azokat terjesztik föl, és a végső ered­ményt az országos összesítés után kapják meg. Pest megyében 16 egyéni országgyűlési választási kerü­let van. A városokhoz tartozó településeket nem soroljuk fel, csak a kerületi központo­kat: 1. számú körzet Szob, 2. sz. Vác, 3. sz. Dunakeszi, 4. sz. Gödöllő, 5. sz. Aszód, 6. sz. Nagykáta, 7. sz. Monor, 8. sz. Érd, 9. sz. Budaörs, 10. sz. Pilisvörösvár, 11. sz. Szentendre, 12. sz. Sziget- szentmiklós, 13. sz. Ráckeve, 14. sz. Dabas, 15. sz. Cegléd, 16. sz. Nagykőrös. Nézsa nem szerepel a lis­tán. mert ugyan a megyei köz­gyűlés döntésének értelmé­ben már idetartozik, de amíg a parlament ezt nem hagyja jóvá, addig az embereknek, valószínűleg az eddigi körze­tükben kell szavazniuk. Minden magyar állampol­gár választható, aki választó­joggal rendelkezik. Csupán az országgyűlési képviselők, a kormány tagjai és az állam­titkárok vannak kizárva. A törvényjavaslat ezzel azt akar­ja elkerülni, hogy az állami döntéshozó szervekben és a társadalombiztosítási önkor­mányzatokban ne lehessen je­len ugyanaz a személy. Man­dátumuk négy évre szól. Tud­ni kell, hogy két önkormány­zatot választanak 60-60 jelölt­ből. Az egyik az egészségbiz­tosítás feladataival foglalko­zik, a másik pedig a nyugdí­jas biztosítás kérdéseivel. A választásokra minden nagykorú magyar állampolgár jogosult, akinek ideiglenes vagy állandó lakhelye van Ma­gyarországon. Kizártnak te­kinthető az a személy, aki gondnokság alatt áll. eltiltot­ták a közügyek gyakorlásától, büntetőeljárás miatt intézeti kezelésre szorul vagy börtön- büntetését tölti. A szavazók névsorát az Or­szágos Személyadat és Lakás­cím-nyilvántartási Hivatal se­gítségével állítja össze az adott település önkormányza­tának a jegyzője vagy a TA- KISZ. Amennyiben a jegyző végzi el e feladatot, vállalnia kell a kopogtatócédulák elké­szítését is. A TAKISZ felaján­lotta, hogy ezt a munkát 9 fo- rint/fő díj ellenében elvégzi. Az eddigi tapasztalatokkal ellentétben a lakóhelyi válasz­tókörök mellett alakulhatnak munkahelyi választókörök is, meghatározott feltételekkel. Amennyiben ezt a javaslatot a parlament elfogadja, két úton lehet megvalósítani. Egyik esetben, ha a munka­helyen legalább ötszáz dolgo­zó kérvényezi. Ilyenkor a munkáltató nyújtja be az em­berek névsorát a jegyzőhöz, aki köteles eleget tenni a ké­résnek. A második lehetőség, ha kevesebb mint 500, de több mint kétszáz dolgozó kérvényezi a munkahelyi sza­vazókörzet létrehozását. Eb­ben az esetben a jegyző ak­kor hozza létre a szavazási kört, ha a cég vállalja, hogy a költségeket befizeti az illető település önkormányzatához. A választási bizottságok mellett megfelelő szinteken választási munkacsoportok is működnek, melyeknek felada­ta a választási szerv által ho­zott határozatok végrehajtá­sa. A munkacsoportok vezető­je hivatalból a jegyző. A választásokat pénteki napra tervezik, reggel 6 és este 8 óra között. Remélhetőleg a TÁKISZ- nál történő számítógépes fel­dolgozásnak köszönhetően már a rákövetkező nap (szom­bat) reggelén az illetékes szer­vek rendelkezésére állnak az eredmények. A jogi ered­ményre egy hetet kell várni. A választás az eredmény­től függetlenül egyfordulós. Papp Antonella Taksonyi elképzelések munkahelyteremtésre Kalákában épül a gázhálózat Az új esztendő kezdete egy­ben jó alkalom arra is, hogy mérleget készítsünk: milyen időszakot zártunk, mi való­sult meg elképzeléseinkből. Ezzel persze együtt jár az idei tervek felvázolása is. Nyeste Istvántól, Taksony polgármesterétől egy ilyen, visszatekintő és tervezgető beszélgetés során megtudtuk, néhány nagyobb beruházást kezdtek meg tavaly. Egy ré­szük idén valósulhat meg. így az orvosi rendelő építése is, melynek munkálatai az el­múlt esztendő végén indultak el, és most nyáron fejeződtek be. Két körzeti, azaz családor­vosi, egy fogorvosi, valamint egy gyermekorvosi rendelő van a faluban. Az az épület, melyben a' fogorvosi rendelő működött, csaknem életveszé­lyessé vált. Szükségessé vált tehát a rendelő elköltözteté- se. Ekkor gondoltak egy na­gyot a helyi képviselők, s ösz­szevonták az eleddig egymás­tól távolabbra lévő családor­vosi rendelőt a fogorvosival, és helyet biztosítottak számá­ra az új épület egyik laborató­riumában. A beruházás költ­ségei megközelítik a tízmil­lió forintot. Folyamatban van a gázhá­lózat építése. Hét település fo­gott össze a program kereté­ben, a munkálatok jó ütem­ben haladnak. Igaz, Taksony­ban már ’88-ban elkészültek a tanulmánytervek — akkor is több község közös beruhá­zásaként —, de valahogy mindig sürgősebb, fontosabb teendők akadtak, például ivó- vízhálózatot kellett kiépíteni. A lényeg végül is az, hogy már hozzáláttak az építkezés­hez. Versenytárgyalás útján az Innoterv Kisszövetkezet kapta meg a megbízatást. Csa­ládonként harmincnyolcezer forintot fizettek az igénylők. Elterjedtek olyan hírek a falu­ban, hogy többen vissza­mondták építkezési szándéku­kat, így emelkedik az ár. Er­ről viszont szó sincs. Senki­nek nem kell aggódnia. Utakat építettek, s ezt sze­retnék tovább folytatni. Az el­iszaposodott holt Duna-ágat ez évben kívánják megnyittat­ni, majd kikotortatni. Ez hoz­závetőleg két kilométeres sza­kaszt érint. Céltámogatást igé­nyel az önkormányzat a mun­kálatok megkezdéséhez. A parton élőknek többé nem kell majd a kellemetlen illato­kat elszenvedniük. Az idei tervek közé tarto­zik a csapadékvízgyűjtő tó környékének szépítése. Ez a falu legmélyebb pontja, a ter­mészetes tó éppen ezért meg- szüntethetetlen. Viszont el- mocsarasodott, és látvány­nak sem volt kellemes. Ta­valy már kitisztították a med­ret, a környékére fákat ültet­tek. Ez évben füvesítik, s így kialakulhat itt a megál­modott sétány. Tavaly épült meg a tornaterem, s ekkor je­lölt ki az önkormányzat öt­hektárnyi területet, ipartele­pítés céljára. Az év végén si­került az utolsó ingatlant is eladni. Az elektronikai üzem már működik, a vastelep kora tavasszal kezdi meg munkáját. Gépjavító, aszta­los üzem épül majd a terüle­ten, ami egyben azt is jelen­ti, hogy munkát találhatnak itt a helybéliek. Országos gond napjaink­ban, hogy csappant az építke­zési kedv. Taksonyban sincs ez másképp, bár az önkor­mányzat idén is parcelláz né­hány házhelyet, így biztosít­va az otthonteremtés lehetősé­gét. Nagyvonalakban ennyi a tavalyi év mérlege. A felsoro­lás persze nem teljes, azért az önkormányzat szándéka nyo­mon követhető. Ha nem is gyors, látványos, de látszik, hogy a cél a fejlődés, a fej­lesztés. Az idei elképzelések is ezt a folyamatot tükrözik. J. Sz. I. Akik örülnek a hidegnek A veresegyházi diákoknak nagy öröm a vastagra hízott jég s a metsző hidegben is vidáman korcsolyáznak. A horgá­szok itt nem vágnak léket, mert a korábbi években sokan szenvedtek balesetet, sőt halálos áldozata is volt a nádasok közötti jégnyflásnak. Vimola Károly felvétele Lombikborjak laboratóriuma A néhány évvel ezelőtt létrehozptt gödöllői Biotechnológiai Kutatóközpontban e szűkös esztendőkben is dolgoznak a kutatók a mesterséges szaporításon, makroméreteken. Ez azt jelenti, hogy a szarvasmarha érett petesejtjét mikrosz­kóp alatt pontosan a kívánatos hím sejttel egyesítik. A to­vábbi folyamat már a természet rendje szerint történik. A korszerű genetikai laboratóriumban a mikroszkópban lá­tottakat a kutató tv-képernyőn is láthatja. Vimola Károly felvétele A számítástechnikától a gáziparig Technikusok az iskolavárosból A váci Boronkay György Mű­szaki Középiskola, amely nemrég még a Lőwy Sándor Gépipari Technikum nevet vi­selte, nem csak névváltozá­son esett át, hanem az oktatá­si palettája is gazdagodott az elmúlt' években. Molnár La­jos igazgatóval túl a tanév fe­lén a megújulásról beszélget­tünk. — Mi azon igyekszünk, hogy a tőlünk kikerülő fiata­lok a felsőoktatási intézmé­nyekben tanulhassanak to­vább — mondta az igazgató. Értette ezt hosszú távú és idő­szerű feladatként egyaránt. Az utóbbit így indokolta meg: A munkaerőpiac ma még nem működik igazán. Nem látható még tisztán, hogy miféle iparban, gazdasá­gi szerkezetben, milyen szak- képzettségre lesz szükség a következő években, évtize­dekben. Annyi azonban bizo­nyos: alaposabb műveltségre, magasabb képzettségre lesz szükség az élet minden terüle­tén. Éppen ezért nem baj, ha viszonylag hosszabb ideig maradnak nálunk a növendé­kek, s közben az állandóan gyarapodó új ismeretek iránti nyitottságra neveljük őket. Ehhez szükséges készségei­ket, képességeiket fejleszt­jük, hogy aztán az ipar fellen­dülésekor jó helyzetbe kerül­jenek. — A technikusi oklevelet nálunk már nem négy, ha­nem öt év alatt lehet megsze­rezni — folytatta az igazga­tó. — Az úgynevezett 2+3 rendszerű iskolában — öt osz­tály működik így — a hagyo­mányos gépipari képzés he­lyett a várható, úgynevezett húzó ágazathoz közelebb ál­ló, korszerűbb szakokat vá­lasztják a nálunk jelentkezők. Ide tartozik az elektronika, az informatika, automatika, gépgyártás és technológia, a számítástechnika szak és a gázipar. Műszakilag jól képzett szakemberek válhatnak belő­lük — gondoltam az elhang­zottak alapján, de rögtön megfogalmazódott bennem az a kérdés is: vajon mekko­ra lesz a szintkülönbség a szomszédos Madách Gimná­ziumban szerezhető általános műveltséghez képest. Erre a dilemmára a tények válaszol­nak. Molnár Lajoséknál az első két évben idegen és anyanyel­vet, természettudományi is­mereteket, matematikát, ábrá­zoló geometriát tanulnak a diákok. Az általános művelt­séget megalapozó szilárd tu­dásanyag megszerzése után, a harmadik évben kezdődik a szakmatanulás, ekkor kell ki­választani a konkrét techniku­si szakot. Negyedikben a négy klasszikus közismereti tárgyból következik az érett­ségi. Eredménytől és a szán­déktól függ, ki indul ezután egyetemre, főiskolára, s ki marad még egy évig az isko­la falai között. Az utolsó év­ben már csak szakmai tárgya­kat kell tanulni. Az ötödike­sek technikusi oklevéllel tá­voznak az intézményből. Az idei évben százhetve­nen küzdik majd végig az iz­galmas érettségi vizsga napja­it. Közülük már most százhar­mincán jelentették be, hogy egyetemre, főiskolára pályáz­nak. A direktor úr szerint kö­zülük legalább százan egész biztosan célba is érnek. A váci „reálgimnazisták” útja általában a Budapesti Műszá­ki Egyetemre, a Kandó Kál­mán Műszaki Főiskolára, a Bánki Donát Műszaki Főisko­lára, Pécsre, Kecskemétre, Győrbe vezet. A többség álta­lános mérnöki, üzemmérnöki pályára kerül, de található in­nét indult váci diák az ELTE Természettudományi Karán, a rendőrtiszti, a katonai főis­kolán, de még tanítóképző in­tézetekben is. K. T. I.

Next

/
Oldalképek
Tartalom