Pest Megyei Hírlap, 1993. január (37. évfolyam, 1-25. szám)

1993-01-06 / 4. szám

1 PEST MEGYEI HÍRLAP MAGYARORSZÁG 1993. JANUÁR 6., SZERDA 3 Pici póni vagy faló Titkos merénylet zaj­lik a családi kassza ellen — konstatáltam még tavaly. Gyanút­lanul ballagtam haza­felé, amint észrevet­tem., hogy új cég­tábla virít a régi kis bolt felett, a kirakat­ban pedig az eddig égi és földi tévécsa­tornák reklámjaiból ismerős barbik, nin- tendók és társaik, amelyek között csak kévésén billeg négy számjegynél szoli­dabb árcédula. Gyors haditervet csi­kart ki belőlem a lát­vány: erre többet nem mehetünk óvodá­ba négyéves — és igen éles szemű — kisfiámmal. A kerülő- utat annyira meg­szoktam, hogy jó ide­je, egyedül is csak arra jártam. Tegnap a vak véletlen mégis a kis utcába vitt, s a felújított bolt kiraka­ta váratlan meglepe­téssel szolgált. „De­cember 23-án alkud­ni is lehet!" Jó ezt tudni, így január ele­jén — fut át fejem­ben a gondolat. Biz’ isten, számolom ad­dig a napokat, s ha üt az óra, bemegyek, s megalkuszom arra a falóra, amelyre gyermekkoromban hi­ába vágyakoztam. Csak attól tartok, egyet sem találok majd, a sok-sok, ró­zsaszín és égszínkék pici póni között. B. Laur Kedvező mezőgazdasági helyzetkép Nőtt a búza vetésterülete Átalakult a szövetkeztek többsége Az szövetkezetek átalakulá­sa a várakozásnak megfele­lően decemberben felgyor­sult. A Földművelésügyi Mi­nisztériumból származó inf­láció szerint november 28-áig az 1420 szövetkezet­ből 482-ben — 34,1 száza­lékban — tartották meg az átalakuló közgyűlést, míg december 22-éig ez az arány már 73,3 százalék volt, azaz 1033 átalakulás történt meg. A legfrissebb adatok szerint pedig a ter­melőszövetkezetek 90 szá­zaléka alakult át december 31-éig. Gyümölcstelepítési kedv megyénkben A talaj állapotától függően nagy erőkkel folyt a talaj­előkészítés decemberben, s így a vetésre szánt terület mintegy 63 százalékát, azaz hozzávetőlegesen 1 millió 560 ezer hektárt felszántot­tak. Az őszi búza vetésterü­lete november vége óta mintegy 60 ezer hektárral növekedett, ami jórészt az 1500 forintos hektáronkénti központi támogatásnak kö­szönhető. így a búza vetéste­rülete meghaladja az egy­millió hektárt. Ez tűnik ki a szaktárca legfrissebb elem­zéséből. A szántadon terület 1 mil­lió hektár alá csökkent. Ezenkívül még mintegy 460 ezer hektárnyi földet nem kívánnak a gazdasá­gok megművelni, mivel a te­rület több mint fele kárpót­lásra kijelölt. A talajmunká­kat nagymértékben segíte- tette a december közepéig átlagosnál enyhébb időjárás. A kertészeti ágazatban a zöldséghajtás előkészítése folyamatos a fólia- és üveg­házakban. Egyes termelők már decemberben megjelen­tek a hajtatott hónapos retek­kel. Heves megyéből ugyan­akkor azt jelezték, hogy visz- szaesett a primőrtermelés a magas gázolaj miatt. Ennek ellenére az összkép kedve­ző, hiszen a piacokon a kará­csonyi zöldségellátás bősé­ges volt. Több megyéből — így Fejér, Pest, Szabolcs— Szatmár—Bereg, valmint Veszprém — élénkülő gyü­mölcstelepítési kedvről ér­keztek hírek. A borászok be­fejezték az első fejtéseket, a forgalmazásban továbbra is a kannás bor értékesítése je­lentős. Örvendetes tény, hogy a FÁK országaiba irá­nyuló pezsgő, bor- és li­kőrszállítás fellendült és a megrendelők többsége valu­tával fizet. Nemzetközivé vált Tovább növekedett az emberölések száma Tavaly 288 szándékos embe­rölést regisztráltak — közöl­te tegnap az Országos Rend­őr-főkapitányság illetékese. Kovács Lajos alezredes, az életvédelmi alosztály ve­zetője elmondta, hogy ez je­lentős növekedés az elmúlt évtizedek adataihoz képest. Korábban ugyanis évente 200—220 volt az ember­ölések száma. Jelentős mértékben nehezí­ti a rendőrség dolgát, hogy egyre több esetben ismeret­len tettes ellen indul meg a nyomozás. Tavaly 80 ilyen ügye volt a testületnek, és eb­ből 24 maradt lezáratlan, azaz — legalábbis egyelőre — nem került elő a tettes. A gyilkossági ügyek mint­egy 10 százalékában külföldi állampolgárok az elkövetők, illetve az áldozatok. Míg a korábbi években szinte valamennyi gyilkos­ság családi, baráti perpatva­rok következménye volt, ad­dig az elmúlt két évben fo­lyamatosan növekszik az üz­leti leszámolások aránya. Ez utóbbi ügyekre az is jel­lemző, hogy főként a külföl­diek esetében gyakran az ál­dozatok sem ártatlanok — mondta végül az ORFK ille­tékese. Szakmai kollokvium a határon túli magyar fiataloknak A szomszédos országok­ban! élő magyarok politikai pártjai és szervezetei küldöt­teinek résztvételével szak­mai kollokvium kezdődött hétfőn Veszprémben. Az egyhetes rendezvény védnö­kei: a Magyar Köztársaság Külügyminisztériuma, a Ha­táron Túli Magyarok Hiva­tala és a Magyarok Világ- szövetsége; a házigazda az Államigazgatási Főiskola. A megnyitó alkalmából tartott sajtótájékoztatón Za- latnay István, a Határon Túli Magyarok Hivatalá­nak elnökhelyettese hang­súlyozta: bővíteni szüksé­ges a személyes kapcsolat, kulturális, baráti találko­zók, szakmai eszmecserék sorát a határokon túl élő magyarokkal. E vonatkozta­tásban a maga nemében első a veszprémi rendez­vény, amelyre főleg fiatal jogászokat és közigazgatá­si szakembereket delegál­tak. Közigazgatási, jogi té­mák szerepelnek a napiren­den, zömmel a rendszervál­tás tükrében, azzal össze­függésben. Történelmi átte­kintést adnak egyebek mel­lett a kisebbségi jogvéde­lem helyzetéről, szó lesz a település-fejlesztésről, a ci­vil szerveződésekről. Baka András, Az Állam- igazgatási Főiskola főigaz­gatója, aki az Európai Jo­gok Bíróság bírája is, tájé­koztatójában rámutatott: szemléletváltozás tapasztal­ható Kelet-Európábán a ki­sebbségi jogok megítélésé­ben és betartásában. E ked­vező tendencia jórészt an­nak köszönhető, hogy az Európa Tanácshoz való in­tegrálódás kötelezővé teszi a kisebbségi-jogi alapnor­mák elfogadását. A tanulmányi hét végén Csoóri Sándor, a Magyarok Világszövetségének elnöke a nemzetfogalom új értelme­zéséről, Jeszenszky Géza külügyminiszter aktuális külpolitikai kérdésekről tart előadást. Az év második felétől Csökken a lakáshitelek kamata Az Országos Takarékpénz­tár a lakáshitelek kamatai­nak csökkentését csak a második félévben tervezi eltérően az egyéb kölcsö­nök kamataitól, amelyek már januártól, illetve febru­ár elsejétől alacsonyabbak lesznek. Keller Judit, az OTP ügyvezető igazgatója az MTI érdeklődésére el­mondta: a takarékpénztár az elmúlt év októberében 32-ről 28 százalékra, illet­ve 34-ről 29 százalékra csökkentette a lakáshite­lek kamatait, ám az adó­sok jórésze a korábbi csek­keken a régi összeget fizet­te be az utolsó negyed­évben is. Ezért az OTP nem látta célszerűnek janu­ár 1-jétől ismét változtatni a kamatokon, s néhány hó­nap szükséges az admi­nisztráció átállításához is.. Hogy mekkora lesz a má­sodik félévben a lakáshite­lek kamata, az az infláció, a pénzpiaci kamatok és számos más tényező függ­vénye. Az OTP lakáshitel-állo­mánya (november végi ada­tok szerint) mintegy 160 milliárd forint, s az adósok száma körülbelül 1,2 mil­lió. Az OTP illetékese azt is elmondta, hogy 100 ezer­nél több olyan adóst tarta­nak nyilván, aki a törlesztő részletekkel több hónapja tartozik. Az elmúlt évben negyedévről negyedévre romlott a fizetési morál, a lakáshitelekből a legutóbbi adatok szerint több mint há- rommilliárd forintra tehető a takarékpénztár kétes kint­lévősége. Mahart hajóstop Nem közlekednek tegnap­tól a Mahart teherhajói az al- és fel-Duna jegesedése miatt. A forgalom szüne­teltetését az tette szüksé­gessé — bár a hazai folyó­szakaszon 20 és 50 száza­lék közötti a zajlás —, hogy az ausztriai, németor­szági, valamint romániai és bulgáriai szakaszokon helyenként már beállt a jég. Az al-Dunán három, a fel-Dunán pedig négy ma­gyar hajó várja az időjárás enyhülését — mondta el Koszonics László, a Ma­hart folyamhajózási főosz­tályának vezetője tegnap. Ugyancsak tegnap dél­ben, az utolsó kompjáratot is le kellett állítani, Eszter­gom és Párkány között. Kormányrendelet a nyugdíjemelésről Kárpótlás a katonai munkaszolgálatosoknak Fel kell emelni a nyugellát­ását, baleseti nyugellátását, továbbá nyugdíjszerű rend­szeres szociális ellátását an­nak, aki 1951 és 1956 kö­zötti időszakban politikai okból hátrányos megkülön­böztetéssel járó katonai munkaszolgálatot teljesí­tett. A nyugdíjemelést a kor­mány január 1-jén hatályba lépő 174/1992.' (XII. 29.) rendelete írja elő a szabad­ságkorlátozás tényleges tar­tamától függően. A munkaszolgálat tényle­ges időtartamát és az eme­lés összegét az érintett sze­mély (hozzátartozó) kérel­mére az Országos Kárren­dezési és Kárpótlási Hiva­tal határozatban (hatósági bizony ban) állapítja meg. A katonai munkaszolgá­lat után járó emelés össze­ge egy évet meg nem hala­dó munkaszolgálat esetén havi 500, második évtől kezdve minden év után havi 250 forint. A kormányren­delet szerint az első hat hó­napot a nyugdíjkiegészítés alapjául szolgáló időtartam számításánál figyelmen kí­vül kell hagyni. A rendelet értelmében a munkaszolgálatban töltött időt a nyugellátás, baleseti nyugellátás megállapításá­nál szolgálati időként, mun­kajogi szempontból pedig munkaviszonyban töltött időnként kell figyelembe venni. A munkaszolgálat időtartamát a területileg ille­tékes katonai hadkiegészítő parancsnokság által kiállí­tott igazolással kell bizonyí­tani. A szerv az igazolást nem tagadhatja meg. Az emelés legkorábban 1993. január 1-jétől jár. A rendelet hatálybalépését kö­vető 6 hónapon túli igény­lés esetén a nyugdíjemelés legkorábban az igénybeje­lentés napját megelőző ha­todik hónap első napjától jár. Továbbra is Tüntetve árusítanak A rendőrség továbbra is tu­domásul veszi a tüntetést a kispesti MDF-piacon, mi­után a demonstrációra törvé­nyes lehetőség van. Ezt a Budapesti Rendőr-főkapi­tányság sajtóirodájában kö­zölték tegnap az MTI érdek­lődésére. A BRFK illetékese nem kívánt e témában további kérdésekre válaszolni. Nem reagált a kispesti polgármes­ter véleményére, amely sze­rint a rendőrség magatartá­sa lehetőséget ad arra, hogy holnaptól mindenki tüntetés­sel egybekötve árusítson kü­lönféle portékákat akár a vá­ros legforgalmasabb terüle­tein. Háború készül? Különös tévés hírmagyarázat A politikai életből kifelé tartó amerikai és a még mindig elnöklő francia kollégája látható a még mindig híradozgató ma­gyar televízióban. És hal­lom: ezek ketten — egy meg nem nevezett fran­cia lapra hivatkozott a hírszerkesztő — Boszniá­ban háborút készítenek elő. Eltűnődöm e merész kezdeményezésen és meg­kérdem: akkor mikor Boszniából háborús jele­neteket sugároz a televí­zió negyven csatornája, akkor miért nem nézi a francia lap — igen-igen jelentős lehet, ha a ma­gyar tévé a nevét se mondja — hírszerkesztő­je. Ott ugyanis nem há­borút készít elő Bush és Mitterand, hanem ott ko­moly, iagzi háború van. Ott idős emberek halnak meg a nyugdíjasottho­nokban, s gyermekek az utcákon vagy a fűtetlen hideg lakásokban. Egyéb­ként engem nem érde­kel, hogy miféle ostobasá­gokat írnak a francia la­pocskák. Engem az érde­kel, hogy ezeket oly szol­gai módon miért veszi át a Magyar Televízió? (Vödrös)

Next

/
Oldalképek
Tartalom