Pest Megyei Hírlap, 1993. január (37. évfolyam, 1-25. szám)

1993-01-30 / 25. szám

8 PEST MEGYEI HÍRLAP KICSIKNEK — NAGYOKNAK 1993. JANUAR 30., SZOMBAT A farsangi időszak ja­nuár 6-án, vízkeresztkor kezdő­dik zajkeltéssel, ko- lompolással, ostor- pattogtatással, vagy­is a farsang kihirde­tésével. Ez volt az utolsó alkalom a mulatozásra. Utána kezdődött a húsvé- tig tartó nagyböjt. Nem maradt ki sen­ki a farsangi idősza­kot lezáró háromna­pos nagy dőzsölés­ből, még a legszegé­nyebb zsellérek sem. Még egyszer jól kitáncolták ma­gukat. S az a lány, aki a farsang utolsó napjáig sem ment férjhez, már várha­tott őszig. Nemhiá­ba hívták régen a farsang vasárnapját mennyegzős vasár­napnak: sok lakodal­mat tartottak ezen a napon. Mit is ünnepeltek ilyen nagy vigada­lommal? Minden eu­rópai nép szokásai­ban fontos esemé­nyek a telet záró, ta­vaszt váró ünnepek. Ezek a nagy ünnepi lakomák az ébredő természet bőségét, termékenységét biz­tosítják. A farsangi mulatság fénypont­ját a maskarások, farsangosok megje­lenése jelentette a házaknál. Jöttek a gólyák, a lovak, a kecskék, gyakran fi­únak öltözött lá­nyok, vagy asszony­ruhába bújt legé­nyek. Volt, aki vala­milyen mesterember­nek álcázta magát, s annak munkáját utá­nozva nevettette meg a nézőket. Volt drótostót, szitakészí­tő, kovács. A legna­gyobb sikert a váran­dós anyának öltö­zött legények arat­ták. Gyakran egész hosszú, sokszerep­lős jeleneteket ad­tak elő: tréfás lako­dalmat, temetést, be­tyárok kalandjait a pandúrokkal. Far­sangkor szomorú Csak a pártában ma­radt lány volt, akit a legények kicsúfol­tak. Ilyen csúfolódó szokás volt a tuskó- húzás, szűzgulyahaj- tás, kongózás, cibe­reszűrés. A Jászság­ban például rossz ha­rn us fazekakat do­báltak a lányok kert­jébe: „Nem adta férj­hez kend a lányát, szűrjék kendtek együtt a ciberét.” A cibere már a böjtöt idézi. Húshagyó kedd éjszakáján ki­súrolták a fazeka­kat, hogy híre se ma­radjon benne zsír­nak a böjt negyven­hat napjára. Itt a farsang! Czuczor Gergely Farsangon, Tánc között Ropog a hó a láb alatt, Az én rózsám táncba szaladt, Hipp-hopp. hejehaj, Nincsen eddig semmi baj. Vígan zeng a muzsika, Pereg a lány, mint karika, Hipp-hopp, hejehaj, Nincsen eddig semmi baj. Alig találom a helyem, Kincsem aprózza meg velem. Hipp-hopp. hejehaj, Nincsen eddig semmi baj. Iszom a bort, rúgom a port, Szeretem a húgomasszonyt, Hipp-hopp, hejehaj, Nincsen eddig semmi baj. Urai Erika rajza Szófejtő pápista — viszlát a temp­lomban piktor — festők lakomája pirula — elvörösödő gyógyszergömböcske provokál — kihívóan éneklő együttes ramazuri — zűrzavaros olasz buli reflektor — kivilágított halotti lakoma revízió — TV-ellenőr lá­tomása (Gemsi E. 8d) (A nagykőrösi Petőfisek Firkász c. lapjából) A vers megközelítése Vili. Képalkotás Most üt nekem a gyöngyóra, Aki bánja, tehet róla, Hipp-hopp, hejehaj, Nincsen eddig semmi baj. Versnaptár Paizs Tibor Január Túl tél van, a hideg túl rideg: purdéból a bolhát kirázza. Pluszba van a rengeteg mínusz, széllel bélelt s olyan mogorva, hogy a költő is csak magázza Gyakorta használnak a köznyelvben is olyan kife­jezéseket, amelyek képát­vitel útján keletkeztek. Pél­dául a villanykörte szóösz- szevonás alapja a gyü­mölcs és a világítótest ala­ki hasonlatossága. Mé­lyebb, mitológiai értelmű, ahogyan a Göncölszekér csillagkép rúdjának utolsó csillagát, a Sarkcsillagot az ég köldökének nevezik a szibériai török népek. A képátvitel jelentésátvitelt is tartalmaz, ha belső tulaj­donságra vonatkozik. Kő­szíve van, mondják az ér­zéketlen, rideg emberre. Észre sem vesszük, hogy ezek a szóképek — görök szóval metaforák — meny­nyire természetes és nélkü­lözhetetlen elemei anya­nyelvűnknek. Függetlenek kortól és stílustól. Petőfi költészetében éppúgy föl- lelhetők, mint Adyéban. János vitéz című verses meséjében így ír a költő Kukorica Jancsiról: .^szerelem tüze ég fiatal szívében, Úgy legelteti a nyájt a fa­luvégen.” Milyen szépen ír Petőfi erről a nyugtalanító érzés­ről; forróságát mi máshoz hasonlíthatná, mint a lobo­gó tűzhöz? S milyen szép lehet az, akit így szeret Jan­csi! „Ki pedig a vízben a ru­hát tisztázza, lluska az, Jancsi szívének gyöngyháza.” A párhuzam kedvéért idézzük fel újra az Ady-me- taforát: „A lelkem ódon, babonás vár...” A szópárok: lluska — gyöngyház és lélek — vár. Az egyiknél a nemes szép­ség, a másiknál a rejtélyes titokzatosság a képösszevo­nás alapja. Összefoglalva: a metafo­ra tehát két jelenség közöt­ti külső vagy belső hason­lóság alapján, képösszevo- nással=képátvitellel képző­dik. Kapcsolódhat főnév főnévvel (az idő vasfoga); ige főnévvel (elszállt az idő); a melléknév főnév­vel (égő szerelem) — a szókép belső szerkezete, összefüggése mindig ugyanaz. Zászlós Levente Káka Rozália: Hogyan kapta a nevét Solymár? Egyszer Mátyás király egy vadászaton összeszólalko­zott a feleségével. Az asz- szony úgy megharagította a királyt, hogy az mérgében egész nap nem szólt hozzá. Amikor vége lett a vadá­szatnak, letelepedtek egy szép tisztáson. A szolgák tü­zet raktak, finom pecsenyé­ket s borokat szolgáltak fel az uraknak. Mátyás király­nak jókedve kerekedett. Lát­ta ezt a felesége, odament hozzá, hogy kiengesztelje. A királyné a cseh király le­ánya volt, törte a magyar szót, így szólt az urához: — Mátyáskám! Soj már! — és megsimogatta a ki­rályt. — No, jól van. Békül- jünk meg! — enyhült meg Mátyás. Megbékültek szé­pen. A király örömében meghagyta, hogy azontúl azt a helyet nevezzék Soly­márnak. így is lett. Később épült oda egy falu, s annak a neve máig is Solymár. Gyermekrejtvény Gyerekek! Visegrád a Dunakanyar, egyben az ország egyik legnagyobb forgalmú, táji, természeti, történelmi látnivalókban leggazdagabb vidéke. A sok, érdekes lát­nivalóból válogattunk mai rejtvényünk részére! Vízszintes: 1. A magyar—hun monda szerint Etele fia volt. 7. ...szeg, Pest megyei község. 10. Nehéz perzsa selyemszövet. 16. Ezt a Duna-parti kápolnát a XVIII. század elején egy dombra építették, ahonnan ágyúzták a lakótoronyban levő törököket. 17. Japán kereskedőváros. 18. Vadállatok elfogására való, mélyre ásott gödör. 19. Éva külföldön. 20. Szakszervezeti bizottság rövidítése. 22. Becézett Ilona. 23. Hangtalanul remél. 25. Ketrecben van! 26. Lantán vegyje- le. 27. Határállomás Pest megyében. 28 Svájci folyó. 30. ...van; már nem fér több bele. 32. Körmök 33. Fohász. 35. ... Bator, Mongólia fővárosa. 36. Római ezres. 37. Orvos- egyetem névbetűi. 38. Görög és olasz autójel. 40. Valami­hez hozzáragaszt. 4L Néma tanú! 42. Híres amerikai költő volt (Edgar). 44. Soroksár határai. 45. Gyorsan mozgó két­éltű állat. 46. A Fekete-tenger beltengere. 47. Társastánc. 49. Hat éven aluli gyermekek iskolája. 51. Amikor a Vár­hegy egészét a rómaiak birtokolták, egy ilyen katonai települést létesítettek. 56. Dobó István városa volt. 57. Meghódított területen létrehozott település. 58. Margarin­márka. Függőleges: 1. Galli-Curci, a híres olasz énekesnő keresztneve. 2. A tűz­hányóból feltörő izzó, folyós kőzet. 3. Mátka. 4. A Má­tyás-palota legfőbb látványossága, az itt levő márvány szökőkút maradványa. 5. Páros páva! 6. A bomba tulaj­donsága. 7. Suli. 8. A vár védőrendszeréhez tartozott ez a hatszögű alaprajzú lakótorony. 9. Vonatkozó névmás. 10. Ami sokáig eltart. 11. A savó része! 12. A vár erőd- rendszere hazánkban egyedülálló védelmi együttes volt. A hegy kapuját védő erőd neve? 13. Tortában van! 14. Becézett Teréz. 15. Az egyik nagy kontinens. 21. Zol­tán kedveskedve. 24. Földalatti villamos vasút. 27. Ri­chard Strauss operája. 28. Bank belseje. 29. Üres rés! 31. Hatvan másodperc. 34. Izeg-...; mocorog. 39. Visszaír! 42. Híres tájképfestőnk volt (László). 43. Idegen férfinév. 47. A másik helyen, csak fordítva. 48. Rendezőiroda rövi­dítése. 50. Székesegyház. 51. Errefele! 51. Igevégződés. 53. Bór és oxigén vegyjele. 54. Volga partjai. 55. Sajtból egy darab. Gyerekek! A vastag betűkkel szedett sorok megfejtését, a többi januári megfejtéssel együtt — egy levelezőlapon — február 10-ig küldjétek be a szerkesztőségnek. Már egyet­len heti helyes megfejtéssel is lehet nyerni! 1 3 5 <o 4 6 AO 4 4 n. 43 4M 15 16 46 4Q 1D 3.4 11 ÍAi> j1m 35­36 16 M 30 34 31 ÍÍ & 35 36 38 to 44 m M3 MM H5 M6 Ml­Uft «q 5Ó 54 81 6 5 5M 56 54 58“

Next

/
Oldalképek
Tartalom