Pest Megyei Hírlap, 1993. január (37. évfolyam, 1-25. szám)
1993-01-30 / 25. szám
i PEST MEGYEI HÍRLAP MAGYARORSZÁG 1993 JANUÁR 30., SZOMBAT 3 Az Érdi Páholy vendégei Mikor az utolsó Evvel a figyelem-felkeltő, ám egyáltalán nem jogosulatlan címmel rendeztek vitát az Érdi Páholy szervezői csütörtök este. Vitára azonban nem került sor, csak beszélgetésre, ugyanis a fölkért előadók — Fekete Gyula író, Andorka Rudolf szociológus, a Közgazdaság-tudományi Egyetem rektora és Cseh-Szom- bathy László szociológus, a Szóhal ki magyar? zott Cseh-Szombathy László. Ő elsősorban a család szempontjából fejtette ki a véleményét. Kutatásaiban egyebek között arra keresett választ, hogy miért vállal, illetve nem vállal valaki gyermeket. Elmondta, hogy aránylag kevés a gyermektelen család. Vizsgálódásai szerint a házasságok megkötésekor még több gyermeket terveznek a fiaA magyarság fogyása, pusztulása ma már nem egyedülálló jelenség Európában. Földrészünknek komoly „esély”-e van arra, hogy 30-40 év múlva elárasztják a fejlődő, túlszaporodó országok „felesleges” lakói. Ez pedig már csak azért is veszélyes, mert olyan fegyverek birtokába juthatnak, a bevándorlók, amelyeket egymás ellen is bevethetnek. Fekete Gyula előadását tartja, mellette Tóbiás Áron Vimola Károly felvétele ciológiai Intézet vezetője — a témával kapcsolatos legtöbb kérdésbem egyetértettek. A beszélgetést Tóbiás Áron, a Magyar Nemzet egyik szerkesztőbizottsági tagja vezette. A népesedés az első számú sorskérdésünk, adott hangot meggyőződésének Fekete Gyula. Azért az első számú, mert magáról az életről van szó. Ez pedig a társadalmi létezés alaptörvénye, aminek mindent alá kell rendelni. Amelyik nemzet ezt nem teszi meg, az pusztulásra van ítélve. Ez a főtörvény 35-36 év óta egyre nagyobb mértékben sérül. Hazánkban ugyanis 1957 óta kevesebb gyermek születik, mint amennyi — nem a szaporodáshoz — az egyszerű utánpótláshoz elegendő. Azóta mindössze 4 olyan esztendő volt — 1974-től 1977-ig —, amely legalábbis „normális”- nak mondható. Fekete Gyula rámutatott arra is, hogy a népesedéssel kapcsolatos előrejelzések az elmúlt évtizedekben sokkal jobb eredményeket jósoltak, mint ami valójában bekövetkezett. A népünket fenyegető katasztrófát a politikacsinálók csupán az utóbbi időben veszik komolyan. Az utolsó pillanatban vagyunk, mondotta az író. Ugyanis már csak nagyon kevés időnk van arra, hogy a folyamatot, amely a magyarság eltűnéséhez vezet, drasztikus beavatkozás nélkül megállíthassuk. A magyarság számszerű fogyása persze nem ok nélkül történt. Fekete Gyula fölhívta a figyelmet a „Véreim, magyar kannibálok” című művére, amelyben a jelenség 162 okát sorolja föl. Ezek közül néhányat semmiképpen sem lehetett volna elkerülni, sokat azonban igen. Andorka Rudolf lényegében megerősítette azt, amit Fekete Gyula kifejtett. Elmondotta, hogy 1981 óta már szám szerint is csökken az ország lakóinak száma. Azért nem 1957 óta — jóllehet azóta születik családonként a természetes utánpótláshoz szükséges két gyermeknél kevesebb —, mert a hatvanashetvenes években még sikerült az átlagéletkort növelni. Az ötvenes évek végétől — fejtegette a tudós — még egyedül álltunk a kedvezőtlen jelenséggel Európában. A hatvanas évek közepétől azonban szinte valamennyi kontinensbeli és észak-amerikai országban hasonló jelenségek kezdődtek el. A népesedés alakulásának szempontjából ma már, például, Németország rosszabbul áll, mint hazánk. Az elsősorban demográfiával foglalkozó tudós felhívta a figyelmet arra, hogy a kedvezőtlen magyarországi jelenség megállításához elegendő volna az, ha mintegy tíz százalékkal több gyermek születne. A népesség fogyásának egyik káros következménye az, fejtegette Andorka Rudolf, hogy a gyermekek meg nem születése miatt elöregedő társadalomban egyre több nyugdíjast kell eltartania egyre kevesebb fiatalnak! Ez egyre több terhet ró az aktív korosztályra. Fölhívta a figyelmet arra is, hogy a társadalomnak nagyobb mértékben kellene a családok számára megtérítenie a gyermekek vállalásával járó többletterhet. Hangot adott annak a meggyőződésének is, hogy az egyházak erőteljesebben hívhatnák föl a figyelmet arra az értékre, örömre, amelyet a gyermekek jelentenek. Éhhez a gondolathoz csatlakotal párok, mint amennyit valójában vállalnak. A kutatások szerint ennek egyrészt anyagi okai vannak, másrészt pedig a rendkívül sok válás: ma Magyarországon minden harmadik házasság a bíróságon fejeződik be. Demográfiai szempontból ez a hetvenes évekig még nem okozott olyan nagy gondot, mint manapság. Addig ugyanis az elváltak többsége újra házasodott. Manapság terjed a házasságon kívüli együttélés, amelynek során igen ritka a gyermekvállalás, bár, tette hozzá a tudós, az utóbbi években e téren némi növekedés tapasztalható. Népességünk csökkenése nem kizárólagosan magyar okokra vezethető vissza — csatlakozott az előtte szólóhoz a tudós, Cseh-Szombathy László. Európa több jóléti államában, ahol szinte ismeretlen a „lakásgond” fogalma, szintén kevés gyermeket vállalnak. Németországban pedig — hazánkkal ellentétben — már a házasságkötéskor sem terveznek annyi gyermeket, amely az ország lakosságának utánpótlásához elegendő volna. A jelenség okait keresve Cseh-Szombathy László megemlítette azt a posztmodem felfogást, amelyre a pesszimizmus, a kilátástalanság érzése a jellemző. A tudós szerint a kedvezőtlen folyamat megállításában nagy szerepet játszhatna az irodalom is, amely a történelem folyamán már lényeges mozgalmakat indított el. A tudós végezetül kifejtette azt is, hogy a gyermekvállalási terv alakulásában nemcsak az anyagi, hanem a tudati tényezők is rendkívül fontos szerepet játszanak. Hardi Péter Kormányszóvivői tájékoztató Átalakulás előtt a MÁV Nagyszabású átalakulás előtt áll a honi vasúti ágazat. Az átfogó szervezeti, gazdálkodási változások célja, hogy nyugati mintákhoz igazodó, racionálisabb gazdálkodásra térjen át a MÁV. Ennek jegyében elválasztják a piaci versenyfeltételek mellett is ellátható feladatokat, illetve a vasút „klasszikus” közszolgálati funkcióit, és jelentősen karcsúsítják a MÁV létszámát. Viszonzásként az állam lemond annak a 3.1 milliárd forintos alapjuttatásnak a behajtásáról, amelyet még 1989—90-ben kapott a MÁV. Az állam emellett kompenzálja a vasút Duna-parti teherpályaudvara kezelői jogának elvonását is. Erre a célra 5.1 milliárd forintot folyósítanak a MÁV-nak. Mindezekről Gyurkovics Sándor, a közlekedési tárca államtitkára számolt be a szokásos pénteki kormányszóvivői sajtókonferencia meghívott vendégeként. Az államtitkár elmondta: a kormány csütörtöki ülésén jóváhagyta az átalakulás stratégiájával kapcsolatos vasúti törvényjavaslatot, valamint a MÁV átszervezésének csomagtervét. Ez utóbbi hamarosan ismét a kabinet elé kerül, mivel május 15-ig számot kell adni a MÁV részvénytársasággá alakulásáról. Gyurkovics Sándor emlékeztetett arra, hogy a MÁV racionalizálási tervével egyetértett az öt vasutas szakszervezet is és az intézkedési csomagról még tavaly decemberben megegyezést kötöttek. A hatékonyabb gazdálkodáJavult a társadalomban a katonák megítélése, lassan sikerül elérni, hogy a honvédség valóban a nemzet kinyújtott kardja legyen. Ezt Für Lajos honvédelmi miniszter jelentette ki a Magyar Honvédség vezetői értekezletén a Honvédelmi Minisztérium Hűvösvölgyi úti központjában. Á miniszter hangsúlyozta: a térség bizonytalansági tényezői miatt a harckészültséget olyan szinten kell tartani, hogy a honvédség képes legyen egy váratlan agressziót visszatartani, ha szükséges, visszaverni. Erősíteni kell a személyi állományban a haza védelme iránti eltökéltséget, a hazafias önfeláldozás tudatát is. Szólt arról is, hogy a jövőben a humanitárius és békefenntartó feladatokban való részvételhez kiképzőközpontot hoznak létre. Ezzel kapcsolatban a miniszter arra is felhívta a figyelmet, hogy a A Fővárosi Bíróság pénteken kihirdetett végzésében megrovásban részesítette Eörsi Mátyást, az SZDSZ országgyűlési képviselőjét hivatalos személy nagy nyilvánosság előtt történt megsértésének vétsége miatt. A másodfokú bíróság ügyészi fellebbezésre lefolytatott eljárás alapján — hatályon kívül helyezte a Pesti Központi Kerületi Bíróság felmentő ítéletét, és a büntető- eljárást megszüntette. A Fővárosi si rendre való áttérést egyébként az tette halaszthatatlanná, hogy az elmúlt négy évben rendkívüli módon visszaestek a vasúti szállítási igények. Az áruszállításban 50 százalékos, a személyszállításban pedig 25 százalékos a keresletcsökkenés. Az előrejelzések szerint a trend az idén is változatlan marad, és a személyszállításban további 10 százalékos visszaesésre kell felkészülni. Valamivel kedvezőbb a tendencia az áruszállításban, ahol a csökkenés csupán 1—3 százalékos lesz. A racionalizálás egyik legfontosabb elemeként már az év közepére leválnak a MÁV testéről azok a részlegek, amelyek nem alapvetően az áru- és a személyszállítást szolgálják. Az ilyen, járulékos tevékenységet végző szervezetek — mint például a járműjavítás, az építés, az utasellátás — önálló gazdasági társaságként működnek toyább. A MÁV megmaradó, alapfeladatokat végző szervezete pedig egyszemélyes részvény- társasággá alakul. Az átszervezés nyomán 13 500 dolgozó kerül át a kiegészítő tevékenységeket végző gazdasági társaságokba. Az alaptevékenységet folytató szervezeten belül pedig az idén — a szakszervezetekkel egyeztetve — 6500 dolgozót bocsátanak el. Az államtitkár hangsúlyozta, hogy a remények szerint a tervbe vett intézkedések nyomán megáll a vasút teljesítményeinek zuhanása. nemzetközi szervezeteknek létre kellene hozniok a béketeremtés eszközrendszerét. A délszláv válság kapcsán ugyanis bebizonyosodott, hogy a helyi konfliktusok megoldásához nem elegendőek a békefenntartó erők, illetve a diplomáciai erőfeszítések. A miniszter kitért a magyar katonák élétkörülményeire is. Felhívta a figyelmet arra, hogy tavaly 35 százalékkal nőtt a létminimum alatt élő családok száma. Ezért a tárca mindent megtesz a katonák szociális körülményeinek javítására. Az idén a hivatásos katonák és a polgári alkalmazottak átlagosan mintegy 15 százalékos béremelésre számíthatnak. Végezetül arra kérte a katonákat, hogy tartsák távol magukat a pártpolitika napi küzdelmeitől, csak a nemzet védelmére, a Magyar Köztársaság biztonságára összpontosítsanak. Bíróság megállapította: Eörsi Mátyás azzal a kijelentésével, hogy „... a taxisblokád alatt... Horváth Balázs akkori belügyminiszter azt fontolgatta, hogy a tömegbe lövet” elkövette a terhére rótt bűn- cselekményt. A másodfokú bíróság elegendőnek tartotta a legenyhébb büntetőjogi intézkedés alkalmazását, s a visszatartó hatás érdekében rosszallását fejezte ki a kijelentés miatt. A Fővárosi Bíróság határozata jogerős. A kormány elé kerülő májusi beszámolónak tartalmaznia kell majd a „gyenge forgalmú vasútvonalak üzemeltetési módját” is. Ez azt jelenti, hogy a vasút nem kívánja felszámolni a gyér forgalmú vonalakat sem. A kormány megtárgyalta a külföldiek beutazásáról, magyarországi tartózkodásáról és a bevándorlásról szóló törvényjavaslatot. A tervezet első olvasatban még tavaly szeptemberben került a kabinet elé, akkor úgy döntöttek, hogy kikérik a politikai pártok és az érintett társadalmi szervezetek véleményét is. A szélesebb társadalmi konszenzus már csak azért is szükséges, mivel kétharmados törvényről van szó. Magyar Hírlap: fel, támadunk! Csorgheö Csuli jelmezt vált címmel közölt publicisztikát a Magyar Hírlap. Kedves olvasónk arra kért, hogy adjunk frappáns választ, mert az „olyan ízléstelen”. A kedves olvasónk minden bizonnyal csurkista, hisz Csör- gheö Csuli — mint láttam — maga Csurka István, aki ugyanazon az oldalon még egy karikatúrában is szerepel. Miután sem a karikatúra, sem az írás nem frappáns, arra igen nehéz frappáns választ adni. ízléstelenségre pedig csak ízléstelenséggel lehet válaszolni, ám az az ő kenyerük, nem a miénk. No de, ezen korántsem csodálkozom, hiszen az igen terjedelmes, nem is tudom milyen sajtó hadjáratot kezdett az MDF- piacok ellen is, holott e helyeken — ki ne ismerné — csak-csak olcsóbban vásárolhat az a nyugdíjas és az a létminimum alatt élő, akikért versenyt aggódik ez a nem is tudom milyen sajtó. No, az MDF-piacokat támadó toliforgatók és hivatalnokok érzésem szerint öngólt rúgnak. Ez persze csak az én érzésem, mert mintha a tények mást mutatnának. Igaz ugyanis, hogy e piacokat Zacsek Gyula szervezte és nagyban hozzájárultak az MDF győzelméhez, ám mára az onnan teli szatyrokkal hazatérők — merthogy cipelniük kell — szidják az MÜF-et. Azt hiszem, a Csorgheö Csuli jelmezt vált című írás szerzője mindent megengedhet magának, már csak azért is, mert ő igazán nem váltott jelmezt. Maradt az, aki volt. Mármint MSZMP-tag korában, ami — mint tanulgatjuk — nem baj, csak szeretném, ha azért erény se lenne. {Vödrös) Für Lajos értekezlete A béketeremtés eszközrendszere Megrovás Eörsinek
