Pest Megyei Hírlap, 1993. január (37. évfolyam, 1-25. szám)

1993-01-30 / 25. szám

i PEST MEGYEI HÍRLAP MAGYARORSZÁG 1993 JANUÁR 30., SZOMBAT 3 Az Érdi Páholy vendégei Mikor az utolsó Evvel a figyelem-felkeltő, ám egyáltalán nem jogosulatlan cím­mel rendeztek vitát az Érdi Pá­holy szervezői csütörtök este. Vitára azonban nem került sor, csak beszélgetésre, ugyanis a föl­kért előadók — Fekete Gyula író, Andorka Rudolf szocioló­gus, a Közgazdaság-tudományi Egyetem rektora és Cseh-Szom- bathy László szociológus, a Szó­hal ki magyar? zott Cseh-Szombathy László. Ő elsősorban a család szempontjá­ból fejtette ki a véleményét. Ku­tatásaiban egyebek között arra keresett választ, hogy miért vál­lal, illetve nem vállal valaki gyermeket. Elmondta, hogy aránylag kevés a gyermektelen család. Vizsgálódásai szerint a házasságok megkötésekor még több gyermeket terveznek a fia­A magyarság fogyása, pusztu­lása ma már nem egyedülálló je­lenség Európában. Földrészünk­nek komoly „esély”-e van arra, hogy 30-40 év múlva elárasztják a fejlődő, túlszaporodó országok „felesleges” lakói. Ez pedig már csak azért is veszélyes, mert olyan fegyverek birtokába juthat­nak, a bevándorlók, amelyeket egymás ellen is bevethetnek. Fekete Gyula előadását tartja, mellette Tóbiás Áron Vimola Károly felvétele ciológiai Intézet vezetője — a té­mával kapcsolatos legtöbb kér­désbem egyetértettek. A beszél­getést Tóbiás Áron, a Magyar Nemzet egyik szerkesztőbizottsá­gi tagja vezette. A népesedés az első számú sorskérdésünk, adott hangot meggyőződésének Fekete Gyu­la. Azért az első számú, mert magáról az életről van szó. Ez pedig a társadalmi létezés alap­törvénye, aminek mindent alá kell rendelni. Amelyik nemzet ezt nem teszi meg, az pusztulás­ra van ítélve. Ez a főtörvény 35-36 év óta egyre nagyobb mértékben sérül. Hazánkban ugyanis 1957 óta ke­vesebb gyermek születik, mint amennyi — nem a szaporodáshoz — az egyszerű utánpótláshoz ele­gendő. Azóta mindössze 4 olyan esztendő volt — 1974-től 1977-ig —, amely legalábbis „normális”- nak mondható. Fekete Gyula rámutatott arra is, hogy a népesedéssel kapcsola­tos előrejelzések az elmúlt évtize­dekben sokkal jobb eredményeket jósoltak, mint ami valójában bekö­vetkezett. A népünket fenyegető katasztrófát a politikacsinálók csu­pán az utóbbi időben veszik ko­molyan. Az utolsó pillanatban va­gyunk, mondotta az író. Ugyanis már csak nagyon kevés időnk van arra, hogy a folyamatot, amely a magyarság eltűnéséhez vezet, drasztikus beavatkozás nélkül megállíthassuk. A magyarság számszerű fo­gyása persze nem ok nélkül tör­tént. Fekete Gyula fölhívta a fi­gyelmet a „Véreim, magyar kan­nibálok” című művére, amely­ben a jelenség 162 okát sorolja föl. Ezek közül néhányat semmi­képpen sem lehetett volna elke­rülni, sokat azonban igen. Andorka Rudolf lényegében megerősítette azt, amit Fekete Gyula kifejtett. Elmondotta, hogy 1981 óta már szám szerint is csökken az ország lakóinak száma. Azért nem 1957 óta — jóllehet azóta születik családon­ként a természetes utánpótlás­hoz szükséges két gyermeknél kevesebb —, mert a hatvanas­hetvenes években még sikerült az átlagéletkort növelni. Az ötvenes évek végétől — fejtegette a tudós — még egye­dül álltunk a kedvezőtlen jelen­séggel Európában. A hatvanas évek közepétől azonban szinte valamennyi kontinensbeli és észak-amerikai országban hason­ló jelenségek kezdődtek el. A né­pesedés alakulásának szempont­jából ma már, például, Németor­szág rosszabbul áll, mint ha­zánk. Az elsősorban demográfiá­val foglalkozó tudós felhívta a fi­gyelmet arra, hogy a kedvezőt­len magyarországi jelenség meg­állításához elegendő volna az, ha mintegy tíz százalékkal több gyermek születne. A népesség fogyásának egyik káros következménye az, fejte­gette Andorka Rudolf, hogy a gyermekek meg nem születése miatt elöregedő társadalomban egyre több nyugdíjast kell eltar­tania egyre kevesebb fiatalnak! Ez egyre több terhet ró az aktív korosztályra. Fölhívta a figyel­met arra is, hogy a társadalom­nak nagyobb mértékben kellene a családok számára megtérítenie a gyermekek vállalásával járó többletterhet. Hangot adott an­nak a meggyőződésének is, hogy az egyházak erőteljeseb­ben hívhatnák föl a figyelmet arra az értékre, örömre, amelyet a gyermekek jelentenek. Éhhez a gondolathoz csatlako­tal párok, mint amennyit valójá­ban vállalnak. A kutatások sze­rint ennek egyrészt anyagi okai vannak, másrészt pedig a rendkí­vül sok válás: ma Magyarorszá­gon minden harmadik házasság a bíróságon fejeződik be. De­mográfiai szempontból ez a het­venes évekig még nem okozott olyan nagy gondot, mint manap­ság. Addig ugyanis az elváltak többsége újra házasodott. Ma­napság terjed a házasságon kívü­li együttélés, amelynek során igen ritka a gyermekvállalás, bár, tette hozzá a tudós, az utób­bi években e téren némi növeke­dés tapasztalható. Népességünk csökkenése nem kizárólagosan magyar okok­ra vezethető vissza — csatlako­zott az előtte szólóhoz a tudós, Cseh-Szombathy László. Euró­pa több jóléti államában, ahol szinte ismeretlen a „lakásgond” fogalma, szintén kevés gyerme­ket vállalnak. Németországban pedig — hazánkkal ellentétben — már a házasságkötéskor sem terveznek annyi gyermeket, amely az ország lakosságának utánpótlásához elegendő volna. A jelenség okait keresve Cseh-Szombathy László megem­lítette azt a posztmodem felfo­gást, amelyre a pesszimizmus, a kilátástalanság érzése a jellem­ző. A tudós szerint a kedvezőt­len folyamat megállításában nagy szerepet játszhatna az iro­dalom is, amely a történelem fo­lyamán már lényeges mozgalma­kat indított el. A tudós végezetül kifejtette azt is, hogy a gyermekvállalási terv alakulásában nemcsak az anyagi, hanem a tudati tényezők is rendkívül fontos szerepet ját­szanak. Hardi Péter Kormányszóvivői tájékoztató Átalakulás előtt a MÁV Nagyszabású átalakulás előtt áll a honi vasúti ágazat. Az át­fogó szervezeti, gazdálkodási változások célja, hogy nyugati mintákhoz igazodó, racionáli­sabb gazdálkodásra térjen át a MÁV. Ennek jegyében elvá­lasztják a piaci versenyfeltéte­lek mellett is ellátható felada­tokat, illetve a vasút „klasszi­kus” közszolgálati funkcióit, és jelentősen karcsúsítják a MÁV létszámát. Viszonzás­ként az állam lemond annak a 3.1 milliárd forintos alapjutta­tásnak a behajtásáról, amelyet még 1989—90-ben kapott a MÁV. Az állam emellett kom­penzálja a vasút Duna-parti te­herpályaudvara kezelői jogá­nak elvonását is. Erre a célra 5.1 milliárd forintot folyósíta­nak a MÁV-nak. Mindezekről Gyurkovics Sándor, a közleke­dési tárca államtitkára számolt be a szokásos pénteki kor­mányszóvivői sajtókonferen­cia meghívott vendégeként. Az államtitkár elmondta: a kormány csütörtöki ülésén jó­váhagyta az átalakulás stratégi­ájával kapcsolatos vasúti tör­vényjavaslatot, valamint a MÁV átszervezésének cso­magtervét. Ez utóbbi hamaro­san ismét a kabinet elé kerül, mivel május 15-ig számot kell adni a MÁV részvénytársaság­gá alakulásáról. Gyurkovics Sándor emlé­keztetett arra, hogy a MÁV ra­cionalizálási tervével egyetér­tett az öt vasutas szakszerve­zet is és az intézkedési cso­magról még tavaly december­ben megegyezést kötöttek. A hatékonyabb gazdálkodá­Javult a társadalomban a katonák megítélése, lassan sikerül elérni, hogy a honvédség valóban a nem­zet kinyújtott kardja legyen. Ezt Für Lajos honvédelmi miniszter jelentette ki a Magyar Honvédség vezetői értekezletén a Honvédel­mi Minisztérium Hűvösvölgyi úti központjában. Á miniszter hangsúlyozta: a térség bizonytalansági tényezői miatt a harckészültséget olyan szinten kell tartani, hogy a hon­védség képes legyen egy váratlan agressziót visszatartani, ha szük­séges, visszaverni. Erősíteni kell a személyi állományban a haza védelme iránti eltökéltséget, a ha­zafias önfeláldozás tudatát is. Szólt arról is, hogy a jövőben a humanitárius és békefenntartó fel­adatokban való részvételhez ki­képzőközpontot hoznak létre. Ez­zel kapcsolatban a miniszter arra is felhívta a figyelmet, hogy a A Fővárosi Bíróság pénteken ki­hirdetett végzésében megrovás­ban részesítette Eörsi Mátyást, az SZDSZ országgyűlési képviselő­jét hivatalos személy nagy nyilvá­nosság előtt történt megsértésé­nek vétsége miatt. A másodfokú bíróság ügyészi fellebbezésre lefolytatott eljárás alapján — hatályon kívül helyez­te a Pesti Központi Kerületi Bíró­ság felmentő ítéletét, és a büntető- eljárást megszüntette. A Fővárosi si rendre való áttérést egyéb­ként az tette halaszthatatlanná, hogy az elmúlt négy évben rendkívüli módon visszaestek a vasúti szállítási igények. Az áruszállításban 50 százalékos, a személyszállításban pedig 25 százalékos a keresletcsök­kenés. Az előrejelzések sze­rint a trend az idén is változat­lan marad, és a személyszállí­tásban további 10 százalékos visszaesésre kell felkészülni. Valamivel kedvezőbb a ten­dencia az áruszállításban, ahol a csökkenés csupán 1—3 szá­zalékos lesz. A racionalizálás egyik leg­fontosabb elemeként már az év közepére leválnak a MÁV testéről azok a részlegek, amelyek nem alapvetően az áru- és a személyszállítást szolgálják. Az ilyen, járulé­kos tevékenységet végző szer­vezetek — mint például a jár­műjavítás, az építés, az utasel­látás — önálló gazdasági tár­saságként működnek toyább. A MÁV megmaradó, alapfel­adatokat végző szervezete pe­dig egyszemélyes részvény- társasággá alakul. Az átszervezés nyomán 13 500 dolgozó kerül át a ki­egészítő tevékenységeket vég­ző gazdasági társaságokba. Az alaptevékenységet folyta­tó szervezeten belül pedig az idén — a szakszervezetekkel egyeztetve — 6500 dolgozót bocsátanak el. Az államtitkár hangsúlyoz­ta, hogy a remények szerint a tervbe vett intézkedések nyo­mán megáll a vasút teljesít­ményeinek zuhanása. nemzetközi szervezeteknek létre kellene hozniok a béketeremtés eszközrendszerét. A délszláv vál­ság kapcsán ugyanis bebizonyoso­dott, hogy a helyi konfliktusok megoldásához nem elegendőek a békefenntartó erők, illetve a diplo­máciai erőfeszítések. A miniszter kitért a magyar ka­tonák élétkörülményeire is. Fel­hívta a figyelmet arra, hogy ta­valy 35 százalékkal nőtt a létmini­mum alatt élő családok száma. Ezért a tárca mindent megtesz a katonák szociális körülményei­nek javítására. Az idén a hivatá­sos katonák és a polgári alkalma­zottak átlagosan mintegy 15 szá­zalékos béremelésre számíthatnak. Végezetül arra kérte a katoná­kat, hogy tartsák távol magukat a pártpolitika napi küzdelmeitől, csak a nemzet védelmére, a Ma­gyar Köztársaság biztonságára összpontosítsanak. Bíróság megállapította: Eörsi Má­tyás azzal a kijelentésével, hogy „... a taxisblokád alatt... Horváth Balázs akkori belügyminiszter azt fontolgatta, hogy a tömegbe lö­vet” elkövette a terhére rótt bűn- cselekményt. A másodfokú bíró­ság elegendőnek tartotta a legeny­hébb büntetőjogi intézkedés alkal­mazását, s a visszatartó hatás érde­kében rosszallását fejezte ki a kije­lentés miatt. A Fővárosi Bíróság határozata jogerős. A kormány elé kerülő má­jusi beszámolónak tartalmaz­nia kell majd a „gyenge for­galmú vasútvonalak üzemel­tetési módját” is. Ez azt jelen­ti, hogy a vasút nem kívánja felszámolni a gyér forgalmú vonalakat sem. A kormány megtárgyalta a külföldiek beutazásáról, ma­gyarországi tartózkodásáról és a bevándorlásról szóló tör­vényjavaslatot. A tervezet első olvasatban még tavaly szeptemberben került a kabi­net elé, akkor úgy döntöttek, hogy kikérik a politikai pár­tok és az érintett társadalmi szervezetek véleményét is. A szélesebb társadalmi konszen­zus már csak azért is szüksé­ges, mivel kétharmados tör­vényről van szó. Magyar Hírlap: fel, támadunk! Csorgheö Csuli jelmezt vált címmel közölt pub­licisztikát a Magyar Hírlap. Kedves olva­sónk arra kért, hogy ad­junk frappáns választ, mert az „olyan ízléste­len”. A kedves olva­sónk minden bizonnyal csurkista, hisz Csör- gheö Csuli — mint lát­tam — maga Csurka István, aki ugyanazon az oldalon még egy ka­rikatúrában is szere­pel. Miután sem a kari­katúra, sem az írás nem frappáns, arra igen nehéz frappáns vá­laszt adni. ízléstelenség­re pedig csak ízléstelen­séggel lehet válaszolni, ám az az ő kenyerük, nem a miénk. No de, ezen korántsem csodál­kozom, hiszen az igen terjedelmes, nem is tu­dom milyen sajtó hadjá­ratot kezdett az MDF- piacok ellen is, holott e helyeken — ki ne ismer­né — csak-csak olcsób­ban vásárolhat az a nyugdíjas és az a létmi­nimum alatt élő, aki­kért versenyt aggódik ez a nem is tudom mi­lyen sajtó. No, az MDF-piacokat támadó toliforgatók és hivatal­nokok érzésem szerint öngólt rúgnak. Ez per­sze csak az én érzésem, mert mintha a tények mást mutatnának. Igaz ugyanis, hogy e piaco­kat Zacsek Gyula szer­vezte és nagyban hozzá­járultak az MDF győ­zelméhez, ám mára az onnan teli szatyrokkal hazatérők — merthogy cipelniük kell — szid­ják az MÜF-et. Azt hi­szem, a Csorgheö Csuli jelmezt vált című írás szerzője mindent meg­engedhet magának, már csak azért is, mert ő igazán nem váltott jel­mezt. Maradt az, aki volt. Mármint MSZMP-tag korában, ami — mint tanulgat­juk — nem baj, csak szeretném, ha azért erény se lenne. {Vödrös) Für Lajos értekezlete A béketeremtés eszközrendszere Megrovás Eörsinek

Next

/
Oldalképek
Tartalom