Pest Megyei Hírlap, 1993. január (37. évfolyam, 1-25. szám)

1993-01-05 / 3. szám

PEST MEGYEI HÍRLAP SZUKEBB HAZANK 1993. JANUAR 5.. KEDD 3 Az év legnehezebb napjai Számtanórák a váci városházán Mivel kezdték az év első munka­napját? Melyek a hét legfontosabb tennivalói — kérdeztük tegnap Bartos Ferenctől, Vác polgármes­terétől és Harmati Ferenc alpolgár­mestertől. Az a gesztus, hogy a polgár- mestert Harmati Ferencnek adta át a válaszadás elsőbbségét, fontossá­gi sorrendet is jelent. Az évet ugyanis a költségvetés készítésé­vel kezdték, s a városi vezetők legtöbb idejét ez a téma foglalja le mostanában. Költségvetés — A képviselőtestület az év vé­gén elfogadta az alapkoncepciót. Az országgyűlés jóváhagyta a költ­ségvetési törvényt. A feltételek nagy része tisztázódott — mondta Harmati Feren, s azzal folytatta: — A fejlesztések rangsorolásával kell folytatnunk a munkát. A szá­mításoknál figyelembe kell ven­nünk a szociális törvény alapján ránk háruló feladatokat. Ez na­gyobb hatáskörrel és nagyobb fele­lősséggel jár majd, de talán több pénz is várható ilyen kiadásokra. Időszerű gazdasági feladataink közé tartozik a város vagyonának pontos számbavétele. Végleges va­gyongazdálkodási politikát kell ki­alakítani, ami a szociális körülmé­nyeket is érinti. Vác 2 ezer 600 önkormányzati tulajdonú lakással rendelkezik. Végig kell gondol­nunk, mennyit lehet ebből értéke­síteni. Bartos Ferenc elmondta, hogy a múlt évi költségvetési bevételé­nek tényszáma 2 milliárd 100 ezer forint volt. Ennyi várható az idén is, de ebből erednek az ön- kormányzat legfőbb gondjai. Bíz­ni lehet viszont abban is, hogy év közben, mint tavaly, kialakulhat két-háromszáz milliós váratlan és kedvező eltérés. Pénzszűke — Szóval a következő két hét alatt ezek a kérdések foglalkoztat­nak leginkább bennünket — foly­tatta a polgármester. Ezt a munkát óhatatlanul megérinti a politika is. Ahol pártok működnek, ott kon­szenzust kell teremteni, s ehhez idő és türelem kell. Arra kértem a képviselő urakat is, hogy a válasz­tó körzetükben igyekezzenek mi­nél jobban felmérni az igényeket, megismerni az emberek vélemé­nyét, hogy nagyjából megfelelhes­sünk a várakozásoknak. Ez persze nem lesz könnyű. A számok kö­zött beszűkült a mozgásterünk. Harmati Ferenc véleménye sze­rint a kiadások kilencven százalé­kát kell majd a működési költsé­gekre fordítani. Tehát vészesen ke­vés pénz jut fejlesztésre, felújítá­sokra. Ebből kiindulva elemezte to­vább a helyzetet Bartos Ferenc, aki szerint: A város vagyonának működtetéséhez kevés a pénz. Ah­hoz, hogy jó gazdaként bánjon ve­le, több kellene. Vác sajátossága, hogy közintézményeit a helyi pol­gárok pénzén kell fenntartani, de azok a környék lakosságát is szol­gálják. Iskolaügy Bartos Ferennc polgármester még egy időszerű tennivalóról beszélt lapunk munkatársának. Kormány- döntés született a Madách Imre Gimnázium épületének egyházi tu­lajdonba való visszaadásáról. Cse­rébe Vác megkapta az Esze Ta­más laktanyát, s annak átalakítási terveivel együtt dönteni kell: Mi­lyen középiskolák vegyék birtok­ba? Ebben a kérdésben sok érde­kelt nyilatkozik majd, s politikai egyetértést kell teremteni. — Még az idén át kell adni a gimnázium mostani épületét? — Nem. Az-első ütem határide­je 1994. szeptember 1. Ez sem azt jeletni, hogy a Madách Gimnáium kerül a laktanyába. Át kell gondol­ni a középiskola-hálózatot, a de­mográfiai hullám hatásait. Jó meg­egyezéssel nyerhet a város, mert itt legalább ezerötszáz diák elhe­lyezésére lesz mód. Az átalakítá­sok befejezése után közel tíz-tizen­öt évig nem kell mad költenünk az épületekre. Új diákváros alakul­hat ki ezen a területen, mert a bel­város már zsúfolt folt, ott nincs szabad hely, errefelé kell terjesz­kedni. Még egy kérdés Harmati Fe­renc alpolgármesterhez, aki az első kerek esztendőt kezdi a város­házán. Néhány hónapja került je­lenlegi tisztségébe, korábban a váci Áfész főkönyvelője volt. — Hogy érzi magát új szerep­körében? — Képviselőként ismertem meg ezt a feladatot. Más. Több a kötött­ség, de ezen belül kell mozgásteret kialakítanunk. Új gazdasági forráso­kat kell teremtenünk, erősíteni az anyagi alapokat. A gazdasági ügyek nagyobb része a kialakított munka- megosztás alapján Harmati Ferenc vállain nyugszik. Kovács T. István Zajlik a Duna, emelkedik a tarifa A megindult jégzajlás következtében a Dunakeszi—Horány közötti kompjárat ugyan szünetel, de a viteldíj 20 százalékkal emelkedett január 1-jétól. Vimola Károly felvétele A Rókusbán kötelez a régi hírnév Hogy ki mit érzett akkor, ami­kor Lichtenberger György el­mondta rövid székfoglaló beszé­dét igazgatói kinevezése alkal­mából, az mindörökké rejtély marad. Tulajdonképpen ez nem is baj, mert magánügy, az el­hangzott gondolatokból viszont érdemes idézni, mert ezer meg ezer beteg ember jövendő sorsá­ról van szó. Lichtenberger György hang­súlyozta, öröm számukra, hogy nemcsak az orvoskollégák tisz­telték meg jelenlétükkel, hanem az intézmény különböző terüle­tein dolgozó munkatársak is. Vannak optimizmusra és pesz- szimizmusra utaló jegyek a Ró­kus kórház életében. Ahhoz, hogy a teljesítményarányos fi­nanszírozás korában az intézet talpon tudjon maradni, magas szakmai színvonalat kell biztosí­tani és az őt megillető rangra kell emelni a tudományos mun­kát. Sajnálatos tényként említette az orvos-igazgató, hogy a kór­házban van olyan osztály és olyan orvos, aki tíz esztendő alatt nem jelentetett meg egyet­len tudományos munkát sem. Ezen a mentalitáson változtatni kell, mert ez az állapot a jövő­ben nem lesz tartható sem a Ró­kus kórházban,de általában az egészségügyben sem. Lehetőség van visszaszerez­ni a jó hímevet, mondta Lich­tenberger György, hiszen a kór­háznak kiválóan képzett, ma­gas szakmai szinten dolgozó fő­orvosi kara van, de olyan osz­tályvezető főorvos is tevékeny­kedik a kórházban, aki rendel­kezik az Orvostudományok Doktora megtisztelő címmel, vannak címzetes egyetemi taná­rok és többüknek a nevét külföl­dön is ismerik. Optimizmusra ad okot az, hogy a másodorvosok körében nagyon sok ambiciózus, tehetsé­ges fiatal van, akiknek még ha­tározottabban kell segíteni szak­mai tudományos munkáját. Történt egy fontos bejelentés is, amelyet szó szerint idézünk, mert megérdemli a nagy nyilvá­nosságot: A magam részéről ez­úton kívánom felajánlani azt, hogy az az „endoextralaryngea- lis tűátnyomó műszer" elneve­zésű találmányom hasznosítási jogáért kapott összegből alapít­ványt hozok létre, amellyel a Szent Rókus kórház orvosai­nak— elsősorban másodorvo- sainak —- a tudományos tevé­kenységét kívánom támogatni, és a kisebbségi területen, így el­sősorban Erdélyben élő, rossz körülmények között lévő orvos­kollégák képzését kívánom tá­mogatni." A jövőben szorosabb és jobb kapcsolatot kell kialakítani a családorvosi hálózattal, vala­mint a szakrendelőkben dolgo­zó orvosokkal. Lehetővé kell tenni a családorvosok részére, hogy nyomon követhessék a be­utalt betegek sorsát és figyelem­mel kísérhessék a gyógyítás fo­lyamatát. P. J. (Folytatás az I. oldalról) A munkamorál nem szak­mai vagy politikai ellentét kérdése, mert például mit tudok mondani akkor, ami­kor néhány hónapos szünet után a főjegyző jegyző­könyvbe mondja, hogy „új­ra felvette a munkát a hiva­talban”. — Milyen sürgős felada­tok megoldását tervezik 1993-ban? Létezik elsőbb­ségi sorrend? — Nem titok, hogy szű­külnek pénzügyi lehetősé­geink, nagyon meg kell gondolnunk, hogy mibe is fektetünk akár csak egyet­len fillért is. Ettől eltekint­ve tudjuk, hogy mit aka­runk, és akaratunkat meg is fogjuk valósítani. Kon­centrálunk a megyei intéz­mények működőképességé­nek további biztosítására és lehetőségeink szerint korszerűsíteni fogjuk a hoz­zánk tartozó intézményhá­lózatot. Folytatni szeretnénk pél­dául a tavaly elkezdett gya­korlatot, amely szerint se­gítjük úgynevezett mara­dék pénzekből a civil kez­deményezéseket. Nem nagy összegekkel, de néha Pest megye megtalálta a helyét Inczédy János nyilatkozata 10 000 forint is sokat szá­mít, segíteni fogjuk a kultu­rális egyleteket, a sportkö­röket. Tulajdonképpen ar­ról van szó, hogy lehetősé­get szeretnénk teremteni a túlélésre, hiszen e civil szerveződések nélkül iga­zán szegényebbek lennénk. — Sokan felismerték a külügyi kapcsolatok fontos­ságát. Ezért nem meglepő, hogy szinte hónapról hó­napra bővülnek Pest me­gye kapcsolatai. Mit hoz e téren 1993? — Nagyon készülünk a március 25—26-án sorra kerülő rendezvényre, amelynek mi leszünk a so­ros szervezői. Tudniillik ta­valy javasoltuk az Európai Régiók Gyűlésének, hogy fogadják el ajánlatunkat és szervezzék meg Budapes­ten az egyik állandó bizott­ság ülését. A regionaliz- mus kérdéskörében szer­vezzük meg a tanácsko­zást, mert valljuk, hogy mi is hozzá tudunk járulni az egységes Európa megvaló­sításához. Nemsokára Brüsszel, ezt követően pedig Bonn ad helyt olyan regionális ren­dezvényeknek, ahol a jövő­beni együttműködés kérdé­seit vitatjuk meg. A törté­nelmi múlt eseményei is meghatározták azt a tényt, hogy nagyon sok Pest me­gyei település tart testvér- kapcsolatot németországi községgel és várossal. Ez érthető, mert annak idején Pest megyéből sok ártatlan embert kitelepítették, de ők és leszármazottaik to­vább ápolják a baráti kap­csolatokat az itthonmara- dottakkal. A megyei önkor­mányzat is kapcsolatot ala­kított ki a német partnerek­kel, de gyorsan elmondom, hogy mi nem csak egy or­szágban gondolkodunk. Nekünk nagyon fontosak az angol, a spanyol vagy éppenséggel az osztrák kapcsolatok is, mert ezek­ből rengeteget tudunk pro­fitálni. — Új ország született Pest megye szomszédságá­ban. Mi újat jelenthet ez Pest megye önkormányzatá­nak? — A világ nemcsak Nyu- gat-Európából áll, ezt min­denkinek tudomásul kell venni. És azt is tudomásul kell venni, hogy ^gzer éve egymás szomszédságában élünk. Éppen ezért kell ki­mondottan jó kapcsolato­kat kialakítanunk minden szinten. A magunk részéről gyümölcsöző perspektívát látunk a jövendő együttmű­ködésben. Remélem, hogy hamarosan kialakul egy ter­mészetes közeledési folya­mat, amely meghatározza majd a két szomszéd nép, a magyar és a szlovák gazda­sági és kulturális kapcsola­tait, amit a jó együttműkö­dés fog jellemezni. — Pest megyének tavaly volt egy országos érdeklő­dést kiváltó EXPO-bemutat- kozása. Azóta történtek-e érdemleges dolgok? — Minden nap nem le­het látványos rendezvé­nyekkel előrukkolni, de ah­hoz sem időnk nincsen, sem pedig pénzünk. Örven­dünk a tavalyi sikernek, de most már a szürke hétközna­pi teendőkkel vagyunk el­foglalva. Most az aprólékos kis munkák ideje érkezett el, mert ezeken múlik több dolog. A közeljövőben a közgyűlés megvitatja a me­gyei önkormányzat EXPO- val kapcsolatos elképzelé­sét és már a költségvetés el­készítésénél számolunk a le­endő kiadásokkal. A me­gyei EXPO-iroda munkatár­sai nem tétlenkednek, renge­teg ötletünk van, reméljük, hogy 1996-ban sikeres lesz a rendezvény Pest megye te­lepülései számára is. — A munkanélküliség Pest megyében is érezteti hatását. Mit tud tenni az új munkahelyek létesítéséért a megyei önkormányzat? — A munkahelyteremtés nem kimondottan önkor­mányzati feladat, ez az ál­lamnak a dolga, de ez nem jelenti azt, hogy semmit sem teszünk ilyen irány­ban. Gondolkodásunkkal, kapcsolatainkkal és maga­tartásunkkal olyan légkört szeretnénk teremteni a me­gyében, amely kedvez a vállalkozásoknak. Papp János

Next

/
Oldalképek
Tartalom