Pest Megyei Hírlap, 1993. január (37. évfolyam, 1-25. szám)
1993-01-05 / 3. szám
PEST MEGYEI HÍRLAP SZUKEBB HAZANK 1993. JANUAR 5.. KEDD 3 Az év legnehezebb napjai Számtanórák a váci városházán Mivel kezdték az év első munkanapját? Melyek a hét legfontosabb tennivalói — kérdeztük tegnap Bartos Ferenctől, Vác polgármesterétől és Harmati Ferenc alpolgármestertől. Az a gesztus, hogy a polgár- mestert Harmati Ferencnek adta át a válaszadás elsőbbségét, fontossági sorrendet is jelent. Az évet ugyanis a költségvetés készítésével kezdték, s a városi vezetők legtöbb idejét ez a téma foglalja le mostanában. Költségvetés — A képviselőtestület az év végén elfogadta az alapkoncepciót. Az országgyűlés jóváhagyta a költségvetési törvényt. A feltételek nagy része tisztázódott — mondta Harmati Feren, s azzal folytatta: — A fejlesztések rangsorolásával kell folytatnunk a munkát. A számításoknál figyelembe kell vennünk a szociális törvény alapján ránk háruló feladatokat. Ez nagyobb hatáskörrel és nagyobb felelősséggel jár majd, de talán több pénz is várható ilyen kiadásokra. Időszerű gazdasági feladataink közé tartozik a város vagyonának pontos számbavétele. Végleges vagyongazdálkodási politikát kell kialakítani, ami a szociális körülményeket is érinti. Vác 2 ezer 600 önkormányzati tulajdonú lakással rendelkezik. Végig kell gondolnunk, mennyit lehet ebből értékesíteni. Bartos Ferenc elmondta, hogy a múlt évi költségvetési bevételének tényszáma 2 milliárd 100 ezer forint volt. Ennyi várható az idén is, de ebből erednek az ön- kormányzat legfőbb gondjai. Bízni lehet viszont abban is, hogy év közben, mint tavaly, kialakulhat két-háromszáz milliós váratlan és kedvező eltérés. Pénzszűke — Szóval a következő két hét alatt ezek a kérdések foglalkoztatnak leginkább bennünket — folytatta a polgármester. Ezt a munkát óhatatlanul megérinti a politika is. Ahol pártok működnek, ott konszenzust kell teremteni, s ehhez idő és türelem kell. Arra kértem a képviselő urakat is, hogy a választó körzetükben igyekezzenek minél jobban felmérni az igényeket, megismerni az emberek véleményét, hogy nagyjából megfelelhessünk a várakozásoknak. Ez persze nem lesz könnyű. A számok között beszűkült a mozgásterünk. Harmati Ferenc véleménye szerint a kiadások kilencven százalékát kell majd a működési költségekre fordítani. Tehát vészesen kevés pénz jut fejlesztésre, felújításokra. Ebből kiindulva elemezte tovább a helyzetet Bartos Ferenc, aki szerint: A város vagyonának működtetéséhez kevés a pénz. Ahhoz, hogy jó gazdaként bánjon vele, több kellene. Vác sajátossága, hogy közintézményeit a helyi polgárok pénzén kell fenntartani, de azok a környék lakosságát is szolgálják. Iskolaügy Bartos Ferennc polgármester még egy időszerű tennivalóról beszélt lapunk munkatársának. Kormány- döntés született a Madách Imre Gimnázium épületének egyházi tulajdonba való visszaadásáról. Cserébe Vác megkapta az Esze Tamás laktanyát, s annak átalakítási terveivel együtt dönteni kell: Milyen középiskolák vegyék birtokba? Ebben a kérdésben sok érdekelt nyilatkozik majd, s politikai egyetértést kell teremteni. — Még az idén át kell adni a gimnázium mostani épületét? — Nem. Az-első ütem határideje 1994. szeptember 1. Ez sem azt jeletni, hogy a Madách Gimnáium kerül a laktanyába. Át kell gondolni a középiskola-hálózatot, a demográfiai hullám hatásait. Jó megegyezéssel nyerhet a város, mert itt legalább ezerötszáz diák elhelyezésére lesz mód. Az átalakítások befejezése után közel tíz-tizenöt évig nem kell mad költenünk az épületekre. Új diákváros alakulhat ki ezen a területen, mert a belváros már zsúfolt folt, ott nincs szabad hely, errefelé kell terjeszkedni. Még egy kérdés Harmati Ferenc alpolgármesterhez, aki az első kerek esztendőt kezdi a városházán. Néhány hónapja került jelenlegi tisztségébe, korábban a váci Áfész főkönyvelője volt. — Hogy érzi magát új szerepkörében? — Képviselőként ismertem meg ezt a feladatot. Más. Több a kötöttség, de ezen belül kell mozgásteret kialakítanunk. Új gazdasági forrásokat kell teremtenünk, erősíteni az anyagi alapokat. A gazdasági ügyek nagyobb része a kialakított munka- megosztás alapján Harmati Ferenc vállain nyugszik. Kovács T. István Zajlik a Duna, emelkedik a tarifa A megindult jégzajlás következtében a Dunakeszi—Horány közötti kompjárat ugyan szünetel, de a viteldíj 20 százalékkal emelkedett január 1-jétól. Vimola Károly felvétele A Rókusbán kötelez a régi hírnév Hogy ki mit érzett akkor, amikor Lichtenberger György elmondta rövid székfoglaló beszédét igazgatói kinevezése alkalmából, az mindörökké rejtély marad. Tulajdonképpen ez nem is baj, mert magánügy, az elhangzott gondolatokból viszont érdemes idézni, mert ezer meg ezer beteg ember jövendő sorsáról van szó. Lichtenberger György hangsúlyozta, öröm számukra, hogy nemcsak az orvoskollégák tisztelték meg jelenlétükkel, hanem az intézmény különböző területein dolgozó munkatársak is. Vannak optimizmusra és pesz- szimizmusra utaló jegyek a Rókus kórház életében. Ahhoz, hogy a teljesítményarányos finanszírozás korában az intézet talpon tudjon maradni, magas szakmai színvonalat kell biztosítani és az őt megillető rangra kell emelni a tudományos munkát. Sajnálatos tényként említette az orvos-igazgató, hogy a kórházban van olyan osztály és olyan orvos, aki tíz esztendő alatt nem jelentetett meg egyetlen tudományos munkát sem. Ezen a mentalitáson változtatni kell, mert ez az állapot a jövőben nem lesz tartható sem a Rókus kórházban,de általában az egészségügyben sem. Lehetőség van visszaszerezni a jó hímevet, mondta Lichtenberger György, hiszen a kórháznak kiválóan képzett, magas szakmai szinten dolgozó főorvosi kara van, de olyan osztályvezető főorvos is tevékenykedik a kórházban, aki rendelkezik az Orvostudományok Doktora megtisztelő címmel, vannak címzetes egyetemi tanárok és többüknek a nevét külföldön is ismerik. Optimizmusra ad okot az, hogy a másodorvosok körében nagyon sok ambiciózus, tehetséges fiatal van, akiknek még határozottabban kell segíteni szakmai tudományos munkáját. Történt egy fontos bejelentés is, amelyet szó szerint idézünk, mert megérdemli a nagy nyilvánosságot: A magam részéről ezúton kívánom felajánlani azt, hogy az az „endoextralaryngea- lis tűátnyomó műszer" elnevezésű találmányom hasznosítási jogáért kapott összegből alapítványt hozok létre, amellyel a Szent Rókus kórház orvosainak— elsősorban másodorvo- sainak —- a tudományos tevékenységét kívánom támogatni, és a kisebbségi területen, így elsősorban Erdélyben élő, rossz körülmények között lévő orvoskollégák képzését kívánom támogatni." A jövőben szorosabb és jobb kapcsolatot kell kialakítani a családorvosi hálózattal, valamint a szakrendelőkben dolgozó orvosokkal. Lehetővé kell tenni a családorvosok részére, hogy nyomon követhessék a beutalt betegek sorsát és figyelemmel kísérhessék a gyógyítás folyamatát. P. J. (Folytatás az I. oldalról) A munkamorál nem szakmai vagy politikai ellentét kérdése, mert például mit tudok mondani akkor, amikor néhány hónapos szünet után a főjegyző jegyzőkönyvbe mondja, hogy „újra felvette a munkát a hivatalban”. — Milyen sürgős feladatok megoldását tervezik 1993-ban? Létezik elsőbbségi sorrend? — Nem titok, hogy szűkülnek pénzügyi lehetőségeink, nagyon meg kell gondolnunk, hogy mibe is fektetünk akár csak egyetlen fillért is. Ettől eltekintve tudjuk, hogy mit akarunk, és akaratunkat meg is fogjuk valósítani. Koncentrálunk a megyei intézmények működőképességének további biztosítására és lehetőségeink szerint korszerűsíteni fogjuk a hozzánk tartozó intézményhálózatot. Folytatni szeretnénk például a tavaly elkezdett gyakorlatot, amely szerint segítjük úgynevezett maradék pénzekből a civil kezdeményezéseket. Nem nagy összegekkel, de néha Pest megye megtalálta a helyét Inczédy János nyilatkozata 10 000 forint is sokat számít, segíteni fogjuk a kulturális egyleteket, a sportköröket. Tulajdonképpen arról van szó, hogy lehetőséget szeretnénk teremteni a túlélésre, hiszen e civil szerveződések nélkül igazán szegényebbek lennénk. — Sokan felismerték a külügyi kapcsolatok fontosságát. Ezért nem meglepő, hogy szinte hónapról hónapra bővülnek Pest megye kapcsolatai. Mit hoz e téren 1993? — Nagyon készülünk a március 25—26-án sorra kerülő rendezvényre, amelynek mi leszünk a soros szervezői. Tudniillik tavaly javasoltuk az Európai Régiók Gyűlésének, hogy fogadják el ajánlatunkat és szervezzék meg Budapesten az egyik állandó bizottság ülését. A regionaliz- mus kérdéskörében szervezzük meg a tanácskozást, mert valljuk, hogy mi is hozzá tudunk járulni az egységes Európa megvalósításához. Nemsokára Brüsszel, ezt követően pedig Bonn ad helyt olyan regionális rendezvényeknek, ahol a jövőbeni együttműködés kérdéseit vitatjuk meg. A történelmi múlt eseményei is meghatározták azt a tényt, hogy nagyon sok Pest megyei település tart testvér- kapcsolatot németországi községgel és várossal. Ez érthető, mert annak idején Pest megyéből sok ártatlan embert kitelepítették, de ők és leszármazottaik tovább ápolják a baráti kapcsolatokat az itthonmara- dottakkal. A megyei önkormányzat is kapcsolatot alakított ki a német partnerekkel, de gyorsan elmondom, hogy mi nem csak egy országban gondolkodunk. Nekünk nagyon fontosak az angol, a spanyol vagy éppenséggel az osztrák kapcsolatok is, mert ezekből rengeteget tudunk profitálni. — Új ország született Pest megye szomszédságában. Mi újat jelenthet ez Pest megye önkormányzatának? — A világ nemcsak Nyu- gat-Európából áll, ezt mindenkinek tudomásul kell venni. És azt is tudomásul kell venni, hogy ^gzer éve egymás szomszédságában élünk. Éppen ezért kell kimondottan jó kapcsolatokat kialakítanunk minden szinten. A magunk részéről gyümölcsöző perspektívát látunk a jövendő együttműködésben. Remélem, hogy hamarosan kialakul egy természetes közeledési folyamat, amely meghatározza majd a két szomszéd nép, a magyar és a szlovák gazdasági és kulturális kapcsolatait, amit a jó együttműködés fog jellemezni. — Pest megyének tavaly volt egy országos érdeklődést kiváltó EXPO-bemutat- kozása. Azóta történtek-e érdemleges dolgok? — Minden nap nem lehet látványos rendezvényekkel előrukkolni, de ahhoz sem időnk nincsen, sem pedig pénzünk. Örvendünk a tavalyi sikernek, de most már a szürke hétköznapi teendőkkel vagyunk elfoglalva. Most az aprólékos kis munkák ideje érkezett el, mert ezeken múlik több dolog. A közeljövőben a közgyűlés megvitatja a megyei önkormányzat EXPO- val kapcsolatos elképzelését és már a költségvetés elkészítésénél számolunk a leendő kiadásokkal. A megyei EXPO-iroda munkatársai nem tétlenkednek, rengeteg ötletünk van, reméljük, hogy 1996-ban sikeres lesz a rendezvény Pest megye települései számára is. — A munkanélküliség Pest megyében is érezteti hatását. Mit tud tenni az új munkahelyek létesítéséért a megyei önkormányzat? — A munkahelyteremtés nem kimondottan önkormányzati feladat, ez az államnak a dolga, de ez nem jelenti azt, hogy semmit sem teszünk ilyen irányban. Gondolkodásunkkal, kapcsolatainkkal és magatartásunkkal olyan légkört szeretnénk teremteni a megyében, amely kedvez a vállalkozásoknak. Papp János
