Pest Megyei Hírlap, 1993. január (37. évfolyam, 1-25. szám)

1993-01-05 / 3. szám

XXXVII. ÉVFOLYAM, 3. SZÁM Ára: 13,50 forint 1993. JANUÁR 5., KEDD Duray Miklós Kiegyezési lehetőség Pest megye megtalálta a helyét Inczédy János az új esztendő' feladatairól A szlovákiai magyar politi­kai erők vezetői tegnap az Új Szónak nyilatkozva érté­kelték azt a tényt, hogy Szlovákia január elsejétől az önállóság útjára lépett. Duray Miklós „óriási esélyt” lát arra nézve, hogy „az új állam keretei között próbáljuk megteremteni azt a közép-európai kiegyezési lehetőséget, amelyet sem az Osztrák—Magyar Monar­chián belül, sem Csehszlo­vákia keretei között nem si­került megteremteni.” Véle­ménye szerint ezzel az esély- lyel elsősorban a szlovákok lennének hivatottak élni, hi­szen a nemzetiségek „tulaj­donképpen várják ennek a lehetőségnek a kihasználá­sát”. Ha az ország és a hatá­rai közt élő emberek még­sem tudnak élni ezzel a le­hetőséggel, akkor a 20. szá­zad elején elkezdődött fel­bomlási folyamat — Duray megítélése szerint — to­vább folytatódik. Popély Gúla, a Magyar Néppárt elnöke leszögezi: az önálló Szlovák Köztársa­ság létrejöttének folyamatá­ra „mi felvidéki magyarok semmilyen befolyással nem lehettünk”. Popély Cseh­szlovákia megszűnését ép­pen olyan antidemokratikus- nak látja, mint amilyen Csehszlovákia létrejötte volt. (Szlovákiai híreink a 2. oldalon) A számvetések időszakát éljük, és ez így van jól, mert az embernek vissza kell tekintenie a megtett útra, hogy számbavehesse az eredményeket, a csa­lódásokat és az újabb kihívásokat. Erről beszél­gettünk esztendőkezdéskor Inczédy Jánossal, Pest megye önkormányzatának elnökével.-— Korai még teljes érté­kű számvetésről beszél­ni, mert a végzett munka értékelése az önkormány­zatra vár, amit hamaro­san meg is teszünk. Nagy-nagy örömömre szolgál viszont — és ezt büszkén állítom —, hogy él és dolgozik a megyei önkormányzat. Nincse­nek súrlódásaink a telepü­lési önkormányzatokkal, jó kapcsolatokat tudtunk kiépíteni velük, egyszó­val, a megye megtalálta a saját helyét az új közigaz­gatási rendszerben. — Tavaly működőképe­sek voltak a megyei ön- kormányzathoz tartozó in­tézmények, volt bérfejlesz­tés és nem kellett intézmé­nyeket bezárni... — így igaz. Megelége­déssel állapíthatjuk meg, hogy tudtuk működtetni intézményeinket, és hadd jegyezzem meg, hogy az általunk immár szabadon vállalt új kapcsolataink most kezdenek eredmé­nyesekké válni. — Kiben, miben csaló­dott? Voltak-e hiányossá­gok? — Felállt az új rendsze­rű hivatal és munka köz­ben ismerjük meg egy­mást. Sajnos, nem min­denki húzza egyformán a „szekeret”, vannak, akik kilógnak a sorból. De még ez sem bosszantana annyira, mint az, amikor tapasztalom, hogy olyan munkatársam is van, aki annak örvend, ha döcög az a bizonyos „szekér”. Az ilyen ember nem jó munkatárs, de egy de­mokratikusan működő in­tézményrendszerben ezt is tudomásul kell venni. (Folytatás a 4. oldalon) Kormányprognózis az idei évre Gyorsul a privatizáció Mivel a lakossági fogyasz­tás csökkenése az idén már megáll, így az export mellett várhatóan a belföl­di kereslet növekedése is segíti majd a gazdaságot abban, hogy megkezdőd- hessena növekedés. A kor­mány azzal számol, hogy a lakossági fogyasztás mi­nimális mértékbben, 1—3 százalékkal bővül. Emel­w Tegnaptól immár hivatalosan is új igazgató-főorvosa van a Rókus kórháznak Lich- tenberger György személyében, akit Pest megye önkormányzata határozatlan időre nevezett ki. Az ünnepélyes beiktatási eseményen jelen volt Inczédy János, Pest me­gye önkormányzatának elnöke, a kórház főorvosi és másodorvosi kara, az egészség- ügyi intézmény alkalmazottai. (Tudósításunk az eseményről a 4. oldalon olvasható.) lett kedvezőbbé válnak a külkereskedelmi feltételek is. A szakértők szerint a vi­lággazdaságfokozatos, bár régióként eltérő élénkülésé­re lehet számítani. A nyu­gat-európai országok vi­szonylag stabil és valame­lyest növekvő piacot jelen­tenek a magyar export szá­mára, és ugyanakkor kis­mértékben bővülhet a kivi­tel Közép- és Kelet-Euró- pában is. Amennyiben ezek a feltételezések he­lyesnek bizonyulnak, úgy a GDP, a gazdaság teljesít­ményének legfontosabb mérőszáma 0—3 százalék­kal bővülhet. A prognózis szerint jövőre a kedvező folyamatok erősödése ese­tén a GDP-növekedés elér­heti a 2—4 százalékot. Várhatóan az infláció tovább mérséklődik, 1993- ban a fogyasztói árak 16—19 százalékkal, 1994- ben már csak 11—13 százalékkal emel­kednek. Lényeges feltéte­le, ennek a kamatok foko­zatos csökkenése. Ezért a Magyar Nemzeti Bank ja­nuár l-jétől tovább csök­kentette a jegybanki kama­tokat. (Folytatás a 3. olda­lon.) Az ellenzék árulása A lassan másfél évvel ezeló'tti Kónya—Pető' vita szá­momra legemlékezetesebb — mert az ellenzék gon­dolkodásmódjára legjellemzőbb — része az volt, amikor az egyik választópolgár röplapokkal, plaká­tokkal a kezében fölállt, és megkérdezte a szabadde­mokrata politikust: miért veti el pártja az igazságté­telt, hiszen a választások eló'tt még maguk is ezt hir­dették? Pető' válasza: Valóban ezt hirdették, de hát nem ők nyertek. A feleletet hallva önkéntelenül is fölvetődik a kérdés: ez a párt mást tart az ország ér­dekeinek ellenzékben és mást kormányzati helyzet­ben? Mindez nemcsak azért erkölcstelen, mert a vá­lasztás eredményétől teszik függővé, hogy becsap- ják-e szavazóikat, vagy sem. Azért is elvetendő ez a politikai magatartás, mert még csak nem is törek­szik arra, hogy az általa legjobbnak vélt — vagyis saját — programja megvalósításával, érvényre jut­tatásával a nemzet érdekeit szolgálja. Hasonló magatartást tanúsított az ellenzék a mé­diatörvény végszavazásakor is, amikor tartózkodott azoknál a pontoknál, amelyeket eredetileg éppen az ö javaslatukra fogadott el a kulturális bizottság. Ha emlékezetes volt is Pető Iván idézett kijelenté­se, csöppet sem csodálkoztam rajta. Legfeljebb ké­telkedtem az igazságában. Gyanítom ugyanis, hogy­ha a mostani ellenzék jutott volna hatalomra, ak­kor sem szavazza meg az igazságtételt. Hiszen közü­lük nem egy saját rokonának a büntethetőségét tet­te volna evvel lehetővé. Saját — s nem az ország — szempontjait szem eló'tt tartva tette lehetetlenné az ellenzék a média- törvény megszületését is. A törvény-telen állapot fenntartására jó okuk van: a rádióban és a televízi­óban dolgozó számtalan elv-társuk bármikor haj­landó kiszolgálni őket, az ő érdekeiknek megfelelő­en elfogultan, egyoldalúan tájékoztatni a közvéle­ményt az eseményekről. Persze, hogy elvetették a helyzeten változtató, azt rendező törvény tervezetét! A politikus kötelessége, hogy — akár kormány­zati, akár ellenzéki helyzetből — a nemzet érdekeit szolgálja. Akit más megfontolás vezet — akár önös, akár csoportérdek — az nemcsak tisztességte­len, hanem áruló is. Hardi Péter Eredményes a megyében az átképzés Nyelveket tanulnak a munkanélküliek A Pest Megyei Munkaügyi Központ tájékoztatása sze­rint 2800—3200 köKött van évente az átképzésben részt vevők száma. Ez a szám év­szakonként és területenként változik. Ősszel például több tanfolyamot indítanak, változó hosszúságú időtar­tammal. Három hónapos és másfél éves képzések is vannak. A meghirdetett 240 tanfo­lyam közül 210 iránt mutat­kozott érdeklődés, és ezek­re a legtöbben a gödöllői, a monori, a ráckevei illetve a szigetszentmiklósi körzetek­ből jelentkeztek. Az emlí­tett területeken a legmaga­sabb a munkanélküliek ará­nya. Nem csak felsőfokú vég­zettségűeknek szerveznek tanfolyamokat, hanem a kö­zépiskolát és a nyolc általá­nost befejezettek számára is. Ma már a legtöbb mun­kahelyen elengedhetetlen az idegennyelvi ismeret, ezért az átképző tanfolya­mok többnyire nyelvi kép­zéssel egybekötöttek. A me­nedzserképző és gazdasági ügyintézői képesítés meg­szerzése például középfokú nyelvvizsgával zárul. (folytatás a 3. oldalon)

Next

/
Oldalképek
Tartalom