Pest Megyei Hírlap, 1993. január (37. évfolyam, 1-25. szám)
1993-01-05 / 3. szám
PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLFÖLD 1993. JANUAR 5., KEDD Meciar nyilatkozata Pozsony és az egyensúly A szlovák kormány nem akar senkit diszkriminálni, de nem is nyújthat extra kedvezményeket a magyar kisebbségnek; ami pedig a Bó's kapcsán feszültté vált magyar—szlovák viszonyt illeti, ez a magyar kormány problémája — nyilatkozta egyebek között Vladimir Meciar szlovák kormányfő' a La Libra Belgique című lapnak. Moszkvai visszhang Ez volt az utolsó kétoldalú egyezmény Az egyik legnagyobb belga napilap prágai tudósítója Szlovákia függetlenné válása alkalmával készített interjút az új állam miniszterelnökével. aki szerint egyébként a kettéválás igazi felelőse mindenekelőtt Václav Havel, volt szövetségi államfő. Arra a kérdésre válaszul, hogy a pillanatnyilag „fiem túl jó külső képpel rendelkező szlovák kormány” milyen garanciákat kíván nyújtani a magyar kisebbséggel Nagykövetség lett a konzulátus „Csakis a konkrét szlovák lépések lesznek azok, amelyek meghatározzák majd kapcsolataink minőségét” — nyilatkozta a tegnapi pozsonyi Új Szónak Boros Jenő', a Magyar Köztársaság. ideiglenes ügyvivője abból az alkalomból, hogy a pozsonyi magyar főkonzulátus január elsejével nagykövetséggé lépett elő. Boros Jenő, aki korábban főkonzulként irányította a pozsonyi magyar diplomáciai missziót, úgy vélekedett: „Részünkről készek vagyunk a baráti és a jószomszédi viszony kialakítására, hiszen a történelem és a térkép tanúsága szerint is eleve erre ítéltettünk.” szembeni esetleges önkényes politika elkerülésére, Meciar leszögezte: Pozsonynak nem áll szándékában a diszkrimináció eszközéhez nyúlni, de ügyelnie kell az egyensúlyokra. Amikor az egész ország nehéz gazdasági helyzetben van, az emberek többsége értetlenül állna az előtt, ha a kormány például aránytalanul többet költené a magyarok lakta déli körzetek iskoláira, mint a szlovák oktatási intézményekre. Franciaország és az Egyesült Államok „két vasat tart a boszniai tűzben” — írja tegnap a France-Soir, Francois Mitterrand és George Bush vasárnap Párizsban megtartott tanácskozását kommentálva. A lap szerint a két ország „közösen készít elő háborút, de egyelőre nem hoz nyilvánosságra olyan döntéseket, amelyek befolyásolhatnák a genfi tárgyalásokon a megegyezés halvány esélyeit”. A párizsi tanácskozás a lap szerint azt tanúsítja a világnak, hogy „van még néhány nap” a megoldás megtalálására. A bősi munkálatok, és a magyar—szlovák határon nyomában támadt feszültség kapcsán a szlovák kormányfő úgy vélte, hogy „ez a magyar kormány problémája” . Pozsony kész elfogadni a hágai nemzetközi bíróság bevonását, de bizonyos munkálatokat a térségben élők biztonsága érdekében folytatni kell. Egyúttal reményét fejezte ki, hogy Csehszlovákia ketté válása nem fogja jelentős mértékben késleltetni az Európai Közösséggel kötött társulási szerződés életbe lépését. Mint fogalmazott: a Szlovákiáról kialakult látszólag kedvezőtlenebb kép a sajtó negatív propagandájának tudható be, a valóságban a helyzet sokkal biztatóbb. A cikk úgy látja, hogy az Egyesült Államok „látszatra engedményeket adott Franciaországnak”, azzal, hogy elfogadta: a Biztonsági Tanács határozata után még várjanak néhány napot a katonai intézkedésekkel. „Ez azonban pusztán csak a naptár átigazítása, mert az amerikaiak nem adták fel a szerbiai célok bombázásának tervét, a franciák viszont azt akarják, hogy a csapásokat, legalábbis kezdetben, csupán Bosznia területén hajtssák végre” — írja a lap. A START—2 szerződés egyik legfőbb jelentőségét az adja, hogy megszünteti a megelőző csapás lehetőségét, vagyis ily módon egy igen komoly destabilizáló tényezőt hárít el — értékelte a szerződést az osztanki- nói tévé politikai magazinja. Hozzáfűzte azt is, hogy a két nagyhatalom megmaradó hadászati atomfegyverei már nem lesznek elegendőek egy globális nukleáris háború megvívásához. Havazás és harcok Az erős havazás jelentős mértékben csillapította a harci tevékenységet Bosznia- Hercegovinában, de ugyanakkor jelentősen megnehezítette a segélyszállítmányok eljuttatását is. A Tanjug és az AP jelentése szerint viszonylagos nyugalom uralkodott a frontokon, csak Szarajevó külvárosaiból jelentettek tüzérségi összecsapásokat, gyalogsági összetűzések viszont nem voltak. A szarajevói rádió szerint Brcko és Gradacac körzetében, ahol a muzulmán—hor- vát erők elvágták a szerbek egyik fő utánpótlási útvonalát, alig csökken a harcok hevessége. A bosnyák rádió közölte, hogy a szerbek itt 24 fegyverest és két páncélost vesztettek, a muzulmán— horvát erők veszteségeiről azonban nem tett említést. A jövő kapcsán elhangzott: — Ez volt az utolsó kétoldalú nukleáris leszerelési egyezmény, hiszen ezentúl már Nagy-Britan- nia, Franciaország és Kína bevonásával kell folytatni a leszerelést. Ez egyben azt is jelenti, hogy Oroszországnak és az Egyesült Államoknak össze kell hangolni, de legalábbis a kulcskérdésekben egyeztetnie kell a többi atomhatalom irányában folytatott politikáját. A műsor a szerződés egyéb vonzatai kapcsán úgy fogalmazott, hogy George Bush méltó búcsút vett a nemzetközi politikától, hiszen ezzel a szerződéssel beírta nevét a történelembe. Borisz Jelcin pedig ismét bebizonyíthatta a világnak és ellenfeleinek, hogy „érős vezetője egy nagy országnak”. Nyugat-Jeruzsálemben arabok vasárnap megkéseltek és agyonvertek egy izraeli titkosügynököt — jelentette az izraeli rádióra hivatkozva a Reuter. A közlemény szerint a 25 esztendős Haim Nachma- ni, a Sin Bet izraeli biztonsági szolgálat ügynöke éppen bevetésen volt, egy arab besúgóra várt, amikor meggyilkolták, és fegyverét Clinton levele Jelcinhez Bili Clinton hivatalba lépő amerikai elnök levelet küldött Borisz Jelcin orosz államfőnek, amelyben megerősíti: szoros kapcsolatokat kíván ápolni Oroszországban — jelentette be Washingtonban Clinton apparátusának egyik képviselője. Az ITAR—TASZSZ beszámolója szerint a levélről csak any- nyit közöltek, hogy „általános” kérdésekkel foglalkozott, s azt a közelmúltban küldték el Jelcin elnöknek. Clinton egyébként úgy nyilatkozott az újságíróknak, hogy kész találkozni Jelcinnel, de nem említett időpontot. A január 20-án hivatalba lépő új amerikai elnök megerősítette, hogy levelet kapott Borisz Jelcintől, amelyben az orosz államfő — mint arról már bszá- moltak a hírügynökségek — mielőbbi orosz—amerikai csúcstalálkozót javasol Oroszországban, az Egyesült Államokban vagy egy harmadik országban. is elvették. Az elkövetők személye ismert a hatóságok előtt. A Reuter emlékeztetett arra, hogy a Sin Bet ügynökei eddig sikerrel férkőztek be az illegális palesztin csoportokba a megszállt Gáza-öve- zetben és a Jordán folyó nyugati partján: Nachmani az első titkosügynök, akit az elmúlt tíz évben feladata teljesítésekor meggyilkoltak. Még néhány nap Izraeli ügynök halála Nem csodálom, Asszonyom, hogy nem talált logikai érvet a nemzettudat magyarázatára. Nem is találhatott, mert nincs. A hazaszeretet éppoly kevéssé racionális érzelem, mint bármilyen más szeretet, nemkülönben a szerelem is. Roppant gyanússá válnék annak / a szerelme, aki „megmagyarázhatatlan” érzelem helyett észérvekkel indokolná vonzalmát. Ilyen is van persze, ezt hívják érdekházasságnak. De ha az érdekházasok nemcsak megszokják, hanem őszintén meg is szeretik egymást (ez is^lőfordul), akkor a logika helyét átveszi az irracionális érzelem. így ha valakinek logikus érvekkel kell megmagyarázni, miért szeresse a hazáját, kár a fáradságért: sohasem lesz nemzettudata. Hogy mégis idézőjelbe tettem a „megmagyarázhatatlan” szót, azért van, mert valójában meg lehet magyarázni, tudományosan meg lehet indokolni a szerelmet ugyanúgy, mint a hazaszeretetet, noha nem logikai, hanem biolgóiai érveléssel, a nemzettudatot pedig ennek pszichológiai továbbfejlesztésével. Régtől fogva tudományos közhely a zoológiában, hogy az állatok önálló életteret találnak, keresnek vagy teremtenek maguknak, ahol biztonságban érzik magukat, párban vagy csoportosan. A német nyelvnek külön szava van erre: Revier, ami körletet vagy körzetet jelent, de inkább így VÁLASZ A nemzettudat biológiai eredetéről mondanám: ez az ő birodalmuk, tulajdon vadászterületük, ahol otthon érzik magukat. Annyira, hogy ha idegen kerül a néha szagnyomokkal megjelölt és körülkerített birodalmukba, élet-halálharc árán védelmezik. Régi megfigyelés az is, hogy a „tulajdonos” a saját otthonába betolakodó erősebb ellenfelet is rendszerint meg tudja futamítani. Ez a hazájuk. Határát nem szívesen hagyják el. Többnyire a születési helyük is. A kóborló fajok elbarangolnak, élelemkereső útjukon belopódznak mások brodalmába, félénken és óvatosan messzire elkalandoznak, de mindig biztonsággal hazatalálnak, zsákmányukat többnyire az otthon biztonságában fogyasztják el. Otthon párzanak, szülnek, költenek, nevelik utódaikat. A vándormadarak (kiknek két hazát adott végzetük) sokezer kilométerről tévedhetetlenül visszatalálnak, máig megmagyarázatlan módon. A csoportban élők szorosan összetartanak, védik egymást és körletüket, kíméletlenül kiűzik az idegent. Méhészek tudják, hogy a kas bejáratánál őr-méhek állanak, szagjelről fölismerik és beengedik lakótársaikat, fullánkjukkal kiűzik vagy halálra marják a betévedő idegent. Hazaszeretet? Nem, ez nem hazaszeretet, hanem a létért vívott küzdelemben kialakult öröklődő reflex vagy ösztön, amely az egyén és a faj fennmaradását lehetővé teszi. De ez a hazaszeretet biológiai alapja. Az arisztotelészi megfogalmazás szerint az ember társas lény, zóon politikon. Bár az örök háborúság, amiben ember ember ellen él, ellentmondani látszik e tételnek, valójában akkor is társas lény, ha összeférhetetlen, sőt még ha társadalomellenes is: társas lény az anarchista is, a magányos szemlélődő is. Az átlagos ember abban a közegben találja meg a társaságát, amelybe beleszületett. Itt következik aztán a pszichológia, a pedagógia, a szociológia, a megszokás és hagyomány, az egymásrahatás humán szerepe: azt a biológiai szükségletet, hogy otthon legyek valahol, a környezetem tölti ki tudatos tartalommal. A biológiai szükséglet önmagában kitermeli a hazaszeretetet, a nemzeti tudatot azonban az az etikai plusz adja hozzá, amit a család, az iskola, a társadalom táplál a fogékony lélekbe. A hazaszeretet olyan természeti állapot, amely minden egészséges és normális emberben akkor is megvan, ha nem tudatosul benne. Ösztönösen jelentkező érzelmi valahová tartozás. Nép és nemzeti tudattá a tág értelemben vett kultúra teszi, amely erkölcsi tartalommal gazdagítja azt a merőben logikátlan érzelmet, mely szerint éppen ezt a hazát szeretem, amelyhez tartozom. ÁLvJ-u. X (Benedek István)
