Pest Megyei Hírlap, 1993. január (37. évfolyam, 1-25. szám)

1993-01-26 / 21. szám

PEST MEGYEI HÍRLAP SZUKEBB HAZANK 1993. JANUAR 26., KEDD Segítséget kínál a kamara A jövőnek Beszélgetőpartnerem Kovács Béla a múlt esztendő végén Monoron megalakult hosszúnevű szakmai szervezet — a Magyar Építészek Kamarája és Szövetsége Dél-Pest megyei területi csoportjának — elnöke, a megyei választmány tag­ja. Ez a regionális testület, amely a volt ceglédi, dabasi. mo­non, nagykátai járás területein működő' építészeket fogja ösz- sze, eddig kevés publicitást kapott. építkezünk Pedig mondanivalójuk lenne bőven a magánépíttétőknek, vál­lalkozóknak, s főleg az önkor­mányzatnak. — És van üzenetünk a kolle­gáknak is, — jegyzi meg Ko­vács Béla —, mert az alakulás­kor. és az első vezetőségi ülésen is leszögeztük: mindent el kell követnünk azért, hogy a terüle­tünkön élő. arra érdemes építé­szek minél hamarabb ismerjék fel a kamara jelentőségét és a munkájában való részvétel fon­tosságát. —Ez tehát azt jelenti, hogy válogatnak, viszont érdekvédel­met kínálnak? — Valóban. A kamarai tag­ságnak szigorú szakmai feltéte­lei vannak, éppen az építészet te­kintélyének megőrzése érdeké­ben. Ezzel összhangban pedig nagyon is szükségesnek érezzük az erős kamarai érdekvédelmet, ami azonban nemcsak a mai tag­jaink számára lehet hasznos, ha­nem építtetők, beruházók számá­ra is. Mostanában még sokan ter­veznek olyanok is. akik nem ka­marai tagok. Tehát valódi szak­mai kontroll, garancia nélkül dolgoznak. Szándékunk szerint minden önkormányzatnak meg­küldjük a kamarai tagok névso­rát, mintegy ajánlva is kollégáin­kat a beruházóknak. — A kamarai érdekvédelem nyilván azt is jelenti, hogy egysé­ges, a piaci viszonyokhoz igazo­dó díjazási rendszert alakítanak ki, ami a kamarán kívüliekre nem kőlílező, annál olcsóbban is elvállalhatnak egy megbízást. Miért előnyösebb akkor mond­juk az önkormányzatok számára a kamarai segítség igénybevéte­le? — Sajnos az elmúlt években, évtizedekben az építész szakma is felhígult, sokan lejáratták. Pe­dig, amit ma felépítettünk, azt re­mélhetőleg az unokáink is való­ban látni és minősíteni fogják. Alakuló ülésünkön nem véletle­nül kapott hangsúlyt, hogy a ka­marai törvény elfogadása után minden beruházás kapcsán ki kell küszöbölni az eddigi etikát­lan gyakorlatot. Az önkormány­zatok nagy részénél például hiá­nyoznak a felkészült szakembe­rek, s főleg a kisebb községek­ben jó, ha egy építésztechnikus akad. A képviselők, bármilyen jóindulatúak egy-egy beruházás odaítélése kapcsán, számos tá­madásnak teszik ki magukat. Hátha még gondok is adód­nak... A jó tervpályázati sza­bályzat hiánya következtében el­fogadott olcsóbb ajánlat gyak­ran sokkal többe kerülhet, mint a drágább, de szakmailag meg­alapozottabb változat. A mosta­ni rossz gyakorlat kiküszöbölése érdekében, a kamara a pályáza­tok elbírálásához pártatlan segít­séget ajánl, minden építtetőnek. — Nem növeli meg ez túlságo­san a költségeket? — Mi csak alacsony, reális költségtérítést kérünk. De meg­győződésünk, hogy az építészek kamarája és a beruházók együtt­működése révén mindenki jól jár. Hiszen sem az egyéni, sem a közmegbízásból építtetőknek nem lehet mindegy, mire költik el a pénzüket, hogyan, ítélkez­nek róluk a szomszédok, vagy a megbízók és milyen építészeti ,jel” marad utánuk, mivel egész életükben szembe kell nézniük. Vereszki János Február végén érvénybe lép Tájékoztató a szociális törvényről Jószerével valahány Dél-Pest megyei település önkor­mányzata képviseltette magát azon a napokban tartott nagykőrösi fórumon, melyen a szociális igazgatásról és ellátásokról esett szó. A szakértő közönséget dr. Kulin Sándor országgyűlési képviselő és dr. Lakner Zoltán mi­niszteri biztos tájékoztatta, akik ilymődon elsőként érte­sültek annak a szociális törvénynek a részleteiről, amit az országgyűlés a múlt év utolsó napján fogadott el. A két szakember előrebocsá- tottta: noha számos, a szoci­ális ellátás fogalomkörébe tar­tozó funkció szabályozására, újraértelmezésére vállalkozott a most megalkotott törvény, önmagában még csak része an­nak a nagyjelentőségű folya­matnak, amit szociális gondol­kodás reformjaként ismer a közvélemény. A teljeskörű szociális biztonság megterem­téséhez nélkülözhetetlen ele­mek egy részét tehát még nem érinti az új törvény, mind­addig, amíg a törvényalkotó munka során azok egy újabb szabályozási rendszerbe nem kerülnek. A törvény részben meglévő ellátási formákat he- lyezettt új alapokra, részben pedig eddig hiányzó, a gazda­sági, társadalmi változások in­dukálta újfajta emberi problé­mákra talált megoldást. Az el­vek, amelyekre lényegében az egész konstrukció felépül, az egyrészt a magyar alkotmány, a társadalmi felelősség és szo­lidaritás és nem utolsó sorban az ENSZ ide vonatkozó alap­okmánya. Rögzíti a minimális ellátás szintjét, annak garan­ciáit, de ugyanakkor szabadon hagyja annak lehetőségét, hogy az önkormányzatok lehe­tőségük és szándékuk szerint más összegű és formájú támo­gatásokat is adhassanak a pol­gároknak. Mindenkor építve az egyének önmagukkal, csa­ládjukkal szemben viselt fele­lősségére is. A támogatások lokális rendszerének kialakítása jó­részt a jegyzők, valamint a testületek hatáskörébe tarto­zik majd. Van azonban olyan támogatási forma is, amit ille­tékességtől függetlenül nyúj­taniuk kell az önkormányza­toknak, úgymint az átmeneti segély és szállás. Nincs mér­legelési lehetősége az önkor­mányzatoknak a gyermekne­velési támogatás esetében sem, ez ugyanis normatív jut­tatás. Az az anya, aki három vagy több kiskorú gyereket nevel, a legkisebb pedig 3—8 éves, és legalább 180 nap biztosítási idővel rendel­kezik, valamint a család egy főre eső jövedelme a minden­kori legkisebb öregségi nyug­díj összegének háromszoro­sát nem éri el, jogosult erre a pénzbeli segítségre. A 180 na­pos biztosítási idő egyébként munkaviszony nélkül is léte­síthető. Például olymódon, hogy az anya harmadik gyere­ke születése előtt hat hónap­pal megkezdi a biztosítás fize­tését, minekután öt évig kap­ja majd a gyermeknevelési tá­mogatást, mely időszak a nyugdíjszerző évekbe számít. Tehát voltaképpen ez az in­tézkedés egy lépés a főállású anyaság intézményének meg­teremtése irányába. Foglalkozik a törvény a munkanélküliekkel is. Aki korrekt kapcsolatot tart a munkaügyi hivatallal, ám az ennek ellenére sem tud meg­felelő munkát ajánlani, úgy az ellátatlanul maradt polgár­nak az új törvény a minden­kori minimálnyugdíj 80 szá­zalékát garantálja. Részbeni, vagy teljes kiegészítés formá­jában. Teljesen új szisztéma a lakásfenntartási támogatás. Itt az alapellátás az, hogy a te- Jepülés önkormányzta által el­ismert minimális lakásnagysá­got és minőséget meg nem haladó lakásban élők, akik­nek lakáshasznosításból szár­mazó jövedelmük nincs, és a lakásfenntartási költségük el­éri az összjövedelem 35 szá­zalékát, biztosítani kell szá­mukra a lakhatás feltételei­nek megőrzését. A tartósan gondozásra szo­ruló személyek otthoni ápolá­sát vállaló személyt ápolási díj illeti meg a jövőben. Átme­neti segélyt kapnak azok, akik létfenntartásukat veszé­lyeztető helyzetbe kerültek, vagy családjukról nem tud­nak gondoskodni. Ugyanígy temetési segély illeti meg azt, aki valakinek a temetéséről gondoskodott, de a költségek viselése létfenntartását veszé­lyezteti. A fenti támogatások jelen­tős része nemcsak készpénz­ben folyósítható, hanem úgy­mond természetben is. így például a lakásfenntartási se­gélyezés, vagy az átmeneti tá­mogatás, a temetési segély megoldható úgy is, hogy az önkormányzat közvetlenül át­vállalja ezeket a terheket, mint teheti majd azt a köz­gyógyellátás keretében is. Az utóbbi esetben a gyermek és ifjúságvédelmi intézményben lakók, hadigondozottak, rok­kantsági járadékosok, egyálta­lán a szociális ellátásra szoru­lók a feltételek megléte eseté­ben közgyógyellátási igazol­vánnyal ellátva jogosultak gyógyszerekre, és egészség- ügyi felszerelésekre. Más ka­tegória viszont az egészség- ügyi szolgáltatásra jogosult­ság, ami azokat illeti, akiknél az egy főre eső családi jöve­delem a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegét nem éri el és a törvény sze­rint ellátás illeti őket. Az előadók kitértek töb­bek között a személyes gon­doskodást nyújtó szolgáltatá­sokra is. Ilyenek a gyerme­kek napközbeni ellátása, az étkeztetés, a házi segítség- nyújtás, a családsegítés. A szakosított formák, amelye­ket konkrét intézmények szol­gáltatnak, a rászorulóknak, mint az ápolást, gondozást, rehabilitációs ellátást, nappa­li ellátást nyújtó intézmények és átmeneti elhelyezést bizto­sító létesítmények. A fentiek igénybevételének jogosultsá­gát a törvény szintúgy ponto­san körülírja. A napokban megjelenő közlönyben min­den érdekelt polgár tájéko­zódhat a reá vonatkozó intéz­kedésekről. A szociális igazgatásról és szociális ellátásról most elfoga­dott törvény kihirdetésének napjától számított egy hónap múlva lép hatályba. Ez tehát úgy február vége felé esedé­kes, addig az önkormányzatoknak lesz idejük felkészülni az új feladatokra, amelyek kétségkíyül nem kevés terhet jelentenek majd az illetékes hivataloknak. Cserébe azon­ban — ha egyelőre nem is teljeskörűen — olyan ellátási rendszer fog kialakulni, amely a korábbi gyakorlattól elté­rőén sokkal emberközelibben, méltányosabban kezeli a szociális problémákat. Elkerülhetővé válik egyes emberek igazságtalan kirekesztése, mások esetében a támogatások halmozódása, amely sok egyéb negatívuma mellett jelle­mezte a korábbi támogatási rendszert és tette szükségessé egy modern felfogású törvény megalkotását. M. J. Szemle az értékek fölött Láthatóvá tett gödi közügyek Fórumot rendezett a napokban Gödön a Keresztény Demokrata Néppárt helyi szervezete. A József Attila Művelődési Házban tar­tott est nyitányaként felállva hallgatta meg a közönség a Kossuth nótát, melyet Borbély Magdolna vezetésével a Németh László Ál­talános Iskola gyermekkara énekelt. Aztán, még mindig az esti program nyitányaként Kodály: Nagyszalontai köszöntője szólalt meg a gyermekek ajkán. Fórum és párbeszéd Mácsay József nyugdíjas tanár, a KDNP helyi elnöke elmond­ta, hogy a múlt év végétől kezdve havonta rendeznek olyan esti ta­lálkozókat a lakossággal, ahol megpróbálják bemutatni a község­ben élők saját érdekeit, megbeszélni a település gondjait, a jövő feladatait, közös gondolkodással feltárni a megoldás lehetőségeit. A második ilyen célú rendezvényen is sikerült bizonyítania a községben legnagyobb létszámú pártnak, amely az önkormányzat­ban is többségben van: az ilyen alkalmak valóban módot adnak a helyi viszonyok áttekintésére, a közügyek megismerésére, sőt a be­leszólásra is. Csaknem telt ház előtt mutatkoztak be a Huzella Tivadar Általá­nos Iskola néptáncosai, akik műsorát Karján Gyötgyné tanította be. A norvég Vats nevű szervezet tizenkét ország diákjai részvéte­lével vizsgálja a környezetszennyezés ártalmait. Ebben a program­ban az iskola VII. B. osztálya vesz részt. Az erről szerzett tapaszta­latokról számolt be a színapdon négy tanuló: Hajmer Bernadett, Szajhert Anikó, Kóréh Edit. Németh Magdolna. Ok állapították meg. hogy Budapest felé félóránként átlag háromszáz, Vác irányá­ba kétszáz autó robog el a 2-es számú főúton. Ebből lehet követ­keztetni az ólomkibocsájtás mértékére. A savas esők hatását indi­kátor papíron ellenőrizték, s az eredményt elküldték Norvégiába. Tavasszal dohánymagvakat ültetnek az utak közelébe. Az ültetvé­nyek fejlődését megfigyelve segítik a következtetések levonását. Tessék beleszólni Az illusztrációnak szánt bemutatók után következett a legfonto­sabb program, melynek első előadója Kurdi Imréné, az alsógödi óvoda vezetője volt. A szülők érdeklődésére számottartó, nevelési elveket és gyakorlatot ismertető előadásában külön hangsúllyal emelte ki a tárgyi feltételek hiánya által okozott gondokat. A ma 220 gyerek napközis foglalkozását ellátó intézmény befo­gadó képessége tulajdonképpen csak 159 lenne. így is két különál­ló épületben oldják meg ezt a feladatot. Egy-egy gyermek mozgás­tere csak két négyzetméter, s a kicsik tomáztatására külön terem kellene —- hangoztt el Hantos László polgármester jelenlétében. Csáky Jószef, a Huzella Tivadar Általános Iskola igazgatója tan­intézetük munkájáról adott érdekes áttekintést. Ismertette azt a négy éve bevezetett új gyakorlatot, mely szerint mint mondta, a központi kézivezérlés helyett önálló gondolkodásra tértek át. Önkormányzó iskolának nevezik magukat. A pedagógiai szabad­ság birtokában belátás szerint rendezik el a tananyagot, állapítják meg a tanításra fordított időt. Legfontosabbnak az anyanyelvi kép­zettséget, a matematikai tudást, az egészséges testkultúra és az ide­gen nyelv — kívánság szerint főleg angol — oktatást tekinti a tan­testület. A Duna-menti nagyközségben kiemelt szerepet szánnak az úszásoktatásnak, s a jó ízlés és társasági viselkedés formálása vé­gett például a társastánc oktatásnak. A II., III, osztályban külön je­gyet adnak a szépírásra, mivel manapság a kézírás általános romlá­sa tapasztalható. A már megalakult iskolaszék egyelőre a törvé­nyes feltételek hiányában csak előkészítő bizottságként működik — közölte az igazgató, aki az előadása után több felszólaló köszö­netét. az iskola dicséretét hallgathatta meg. Az ifjúság nevelése Több szülő és idős ember szólt ezután az ifjúság nevelésének gondjairól, főként a fiatalok aggasztóan trágár beszédéről, külön­ben is szegényes szókincséről. — Igaz, hogy ez általános jelenség — állapította meg a pártel­nök, de nekünk itthon kell megtennünk a magunkét azért, hogy jó irányban változzék ez a helyzet. Időszerűnek tartotta, hogy foglalkozzanak a községben a keresz­tény szellemiségű óvodai és iskolai nevelést igénylő szülők kérése­ivel is. Mondandójához Selmeczi László nyugdíjas tanár a felsőgö­di volt mozi épületének átalakítását hozta szóba, amely a fiatalok szerint a közeljövőben ifjúsági házként működhetne tovább. Nagy figyelmet keltett és tapsot kapott felszólalása után Szaba­dos János, a gödi piarista szakmunkásképző iskola világi alkalma­zottja. Az Európában is egyedülálló tanintézet munkájáról adott rö­vid, kedvcsináló tájékoztatót a soronkövetkező fórumra. Akkor ugyanis ők mutatkoznak be a gödi közönség előtt. K. T. I.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom