Pest Megyei Hírlap, 1993. január (37. évfolyam, 1-25. szám)

1993-01-23 / 19. szám

É PEST MEGYEI HÍRLAP MAGYARORSZÁG 1993. JANUÁR 23., SZOMBAT 3 Megkezdődött az MDF VI. Országos Gyűlése Egyházi ingatlanok Csak (Folytatás az I. oldalról) A párton belüli nézetkülönbsé­gekkel, erős ellentétekkel kap­csolatban hangsúlyozta, hogy ezek az országos gyűlés előtt az egész ország politikai irányvo­nalát érintették. Árit mindenki­nek tudnia kell, hogy ezek a né­zetkülönbségek egyáltalán nem a mi sokat hirdetett eszmei örökségünkön alapulnak, nem népi-nemzeti, nemzeti liberális és kereszténydemokrata értékek vitája folyik, hanem hatalmi irányvonalbeli, módszerbeli, az átalakulást és a jogállamot erő­sen érintő gazdaságpolitikai koncepció ellentéteiről van szó, ahol olyan nézetkülönbségek fe­szülnek, amelyek a legutóbbi napok sajtótermékeiben és meg­nyilatkozásaiban is megnyilvá­nultak. Antall József kifejtette, hogy ezeknek az ellentéteknek világo­san meg kell fogalmazódniuk az országos gyűlésen, hogy dön­teni lehessen. A miniszterelnök kijelentette, hogy nem zsarolt, csupán azokat a feltételeket is­mertette, amelyek mellett a nép bizalmából kormányozni tud. Engem senki nem kényszerít­het arra, hogy olyan politikát folytassak, amelyikkel nem ér­tek egyet, s amelyeket ország- rontónak tartok. A miniszterel­nök emlékeztetett arra, hogy a csatabárdot nem ő ásta ki, a tel­jes egység fenntartásáért a vég­sőkig elment. Ha kardot rántot­tak, s szembe akarnak szegülni az MDF, a koalíció és a kor­mány politikájával, hát rajta! Meghátrálni nem fogok, s a leg­határozottabban képviselni fo­gom azt a magyar demokrata centrumpolitikát, melyet az eu­rópai értékrendben középen, jobbközépen helyeznek el. An­tall József kijelentette, hogy akik ettől az irányvonaltól eltér­tek, kárt okoztak az országnak. Nem segítették elő, a határozott politikai kibontakozást, hanem hátráltatták. A miniszterelnök határozott hangú beszédének végén jó munkát és tartalmas vitát kí­vánt a gyűlésnek. egységes párt győzhet Ezután Markó Béla, a napok­ban megválasztott RMDSZ el­nök Tőkés László püspök a gyű­léshez intézett üzenetét tolmá­csolta. „Erdélyi optikánkban az anyanemzet egy és oszthatatlan — írta a püspök, és ezért aggó­dik a hazai belpolitikai viszá­lyok miatt. Duray Miklós, a szlovákiai Együttélés mozgalom vezetője is köszöntötte az MDF gyűlést. Ezek után megkezdődött az érdemi munka. Herényi Károly a mandátumvizsgáló bizottság vezetője elmondta, hogy 642 fő, a küldöttek 92 százaléka je­lent meg, így a gyűlés határozat- képes. Ezután a naponta válto­zó levezető elnökség tagjait vá­lasztották meg, egyhangúlag. Lapzártunkkor folytatja munká­ját az MDF Országos gyűlése. (székely) A kormány nem tűri el... Példátlan magatartás Egy esztendős a Kárpátalja Alapítvány (Folytatás az 1. oldalról) „Amennyiben a két médi­umelnök magára nézve sé­relmesnek, vagy jogszerűt­lennek tartja a kormány döntését — a hatályos jog­szabályok alapján —, jogor­voslatért fordulhat a függet­len bírósághoz. Mindaddig azonban, ameddig a bíróság a kormány döntését meg nem semmisíti, e döntés ér­vényes és kötelező erejű. A kormány minden törvé­nyes eszközt igénybe vesz annak érdekében, hogy az érvényes és hatályos dönté­seit végrehajtsák, és nem tűri el, högy egyesek önma­gukat a jogrendszeren felül és minden hatalmi szférán kívül állóként minősítve, a hatályos jogszabályokat semmibe véve, ne vegye­nek tudomást a kormány döntéseiről, vagy éppen az­zal ellentétesen cselekedje­nek. A kormány határozot­tan emlékeztetni kívánja a két médium vezetőjét nem­csak a jogi, hanem arra az erkölcsi kötelezettségre is, amelyet a nyilvánosság előtt szereplő valamennyi vezető tisztségviselő köte­les betartani: törvénytiszte­lő, a demokrácia intézmé­nyeit becsülő magatartást kell tanúsítaniuk minden kö­rülmények között.” Egyéves a Miskolcon be­jegyzett Kárpátalja Ala­pítvány, amelynek kurató­riuma tegnap tartotta éves beszámoló munka­ülését. Megállapították, hogy fennállása óta több mint tízmillió forint értékű adomány kiszállításában működött közre a Kárpát­alja Alapítvány. Ezen kí­vül számos diákcsoport, illetve felnőtt művész- együttes magyarországi bemutatkozását, pihené­sét, nyaralását támogat­ták. A kárpátaljai magyar­ságra kívánták felhívni a közvélemény figyelmét azzal a két rendezvényük­kel, amelyeken egy-egy magyar politikus — Göncz Árpád köztársasá­gi elnök (egyben az ala­pítvány fővédnöke) és Je­szenszky Géza külügymi­niszter részvételükkel is jelezték az alapítvány ál­tal képviselt ügy jelentő­ségét. A munkaértekezleten a kuratórium nem tartotta szükségesnek módosítani az egy évvel ezelőtt meg­fogalmazott alapsza­bályt. így a jövőben is egyik legfontosabb fel­adatuknak tekintik az Uk­rán Köztársaság terüle­tén, elsősorban Kárpátal­ján élő magyarság támo­gatását, ennek révén elő kívánják segíteni az ott élő népek békés együtt­élését. Támogatják az is­kolák, egyházi és kulturá­lis intézmények működte­tését, technikai feltétele­ik javítását, segítséget nyújtanak a pedagógu­sok, kulturális szakembe­rek továbbképzéséhez. Ugyancsak jelentős segít­séget kívánnak nyújtani az irodalmi, társadalmi la­poknak, folyóiratoknak és közreműködőknek könyvek megjelentetésé­ben. Márciusban ismét összeül a kor­mány egyeztető bizottsága, amelynek célja: megoldást talál­ni a volt egyházi ingatlanok visz- szaadásával kapcsolatos vitás esetekre. A testület két ütemben — tavasszal és ősszel — ülése­zik majd. Tavaly a bizottság elé 176 egyházi ingatlan vitás esete került, ezek közül mindössze egyben nem született megoldás, ugyanis az érintett önkormány­zat a bírósághoz fordult jogor­voslatért. „Az egyházak bölcs ön­mérséklettel kérik vissza egykori ingatlanjaikat, csak azokat igénylik, amelyeket működtetni tudnak” — állapította meg Pálos Miklós, a Miniszterelnöki Hiva­tal politikai államtitkára. Tegnapi, úgynevezett in­duló anyagunknak is ez volt a címe: A Magyar Kultúra Napja. Ez is jel­zi: reménykedünk. Ke­ménykedünk abban, hogy történjék bármi eb­ben az országban, olyan idők már nem jöhetnek, amikor ne ünnepeljük meg méltán a Himnusz megírásának napját Re­méljük, hogy ez mindig fontosabb lesz, műit bár­mely politikai villongás. Nem térünk hát le arról az útról, amelyet szer­kesztőségünk maga elé tűzött — magyar és ke­resztény újság lesz a Pest Megyei Hírlap mindad­dig, míg ez kivitelezhető. Nem könnyű. Ezt jelzi az is, hogy — megállapítha­tatlan, véletlen vagy sem — két egymást követő na­pon egy-egy fényképünk fejjel lefelé jelent meg, míg tegnapi számunkban (véletlen vagy sem?) két fényképet fölcseréltek. Föl, a nyomdában, amit mi ellenőrizni sem tu­dunk, hisz az utol«) levo­nat, amely a szerkesztő­ségbe kerül, olyan, ame­lyen a fotók helyén csak fekete foltok látszanak. Hogy aztán mi kerül a fe­kete foltok helyébe és ho­gyan, az később derül ki. A felelősség természete­sen ennek ellenére a mi­énk, még akkor is, ha, mint tegnap egy nagykő­rösi telefonáló jelezte, bi­zonyára direkt csináljuk a fényképek fejtetőre állí­tását. Ő ragaszkodott eh­hez, azért, mert olyano­kat írunk... Értsd: a nagykőrösi fényképek­hez értő fényképésznő a furcsa nyomdai hibát már politikai beállítottsá­gunkkal hozta összefüg­gésbe. amin jót nevethet­nénk, ha lenne hozzá ked­vünk. De nincs, hisz mi — a hozzánk érkező név­telen levelek szerzőivel el­lentétben — a Pest Me­gyei Hírlaphoz adjuk a nevünket, s éppen ezért jobban bosszantanak e hibák, mint bosszantja Önöket (Vödrös)

Next

/
Oldalképek
Tartalom