Pest Megyei Hírlap, 1993. január (37. évfolyam, 1-25. szám)

1993-01-23 / 19. szám

PEST MEGYEI HÍRLAP SZUKEBB HAZANK 1993. JANUAR 23.. SZOMBAT Bajor adomány taksonyi gyerekeknek Kép és szöveg: Yimola Károly Kisteherautóra való ruhaneművel érkezett a taksonyi iskolához a bajor tartományi Henfelfeld község polgármestere és kísére­te. A sváb község „Ifjúsági körének” egyesületei gyűjtötték a szinte új ruhaneműket, amelyeket a határőrök kereskedelmi szállítmánynak véltek. Gerd Kubek polgármester jelenléte azonban garancia volt arra, hogy a rakomány valóban ado­mány. A taksonyi iskolának egyébként 12 éve kezdődött a kap­csolata a németekkel, eleinte cserelátogatás, kultúrműsorok for­májában. Mint Gerd Kubek polgármester elmondta, az utóbbi három évben jelentősen megváltozott Magyarországon az élet. Szabadabban beszélhetnek az emberek, jók a vásárlási lehető­ségek, s ez a testvérközség lakóit jó érzéssel tölti el. Az 1200 lakosú Henfelfeld szívesen adakozott a taksonyi gyerekek javá­ra, akik még ez évben nyelvkönyveket is kapnak. Itt ugyanis már évek óta német nyelven oktatnak szaktantárgyakat is. Az adomány átadásakor Nyeste István községi polgármester is je­len volt, aki szeretné a tapasztalatcserét a közigazgatás területé­re is bővíteni. Bizonyára lenne mit tanulnunk. Képünkön a hen- felfeldi polgármester a melegruha-szállítmányt pakolja le a tak­sonyi iskolánál. Álomváros az Expo jegyében V Bevásárlóközpont Budaörsön Mesebeli arculata les/, a világkiállításra Budaörsnek. Az Expo-tanács elő-, utó- és kiegészítő' rendezvénypályázatá­nak egyik elfogadott tervezete a Budaörsi Önkormány­zat által is támogatott bevásárlóközpont kiépítése. A központ alapkövét formáli­san már 1991 végén letették, és az elmúlt 12 hónap alatt több hazai és külföldi finanszírozó­csoporttal folytattak tárgyaláso­kat. A régóta dédelgetett tervet megvalósítják, és ezzel a tele­pülés óriási vonzerőre tesz szert. A több mint 24 hektárnyi te­rület, ahová felépítik az euró­pai standardnak megfelelő komplexumot, részben önkor­mányzati tulajdon, de kétharma­da a Shopping City céghez tar­tozik. Tarján Ernő helyi önkor­mányzati képviselő úgy beszél a létesítményekről, mint tuláj- don gyermekéről. És ha való­ban minden úgy alakul, ahogy eltervezték, egyedülálló lesz az országban. Elvi építési engedélyük már van, de amíg nincsenek leszö­gezve, hogy mely csoportok vállalják a költségeket, addig nem lehet hozzáfogni a megva­lósításhoz. Mindenesetre olyan­ra álmodták meg, mint egy álomváros. Külön érdekesség, hogy az Expo évében gondolnak az At­lantai Olimpiai Játékokra is. Ugyanis a bevásárlóközpont he­lyet ad az olimpiai falu 1:100 léptékű, élethű makettjének. A maketten egy olyan vagyonvé­delmi rendszer működik, amely figyelemmel követi a magyar sportolók által lakott részt. Gyakorlatilag azt jelenti, hogy ha valaki be akar hatolni olimpikonjaink lakásába, azt itt­hon, Budaörsön a makett biz­tonsági rendszere azonnal kijel­A gigantikus létesítményhez tartozik majd egy óriás méretű képernyő, melynek társa az olimpiai falut fogja díszíteni. Budaörsön folyamatosan látha­tóak lesznek az olimpiai játé­kok, Atlantában pedig bárki megnézheti, milyen élet folyik a Budapesti 1996-os Expón. Ily módon információcseré­vel is kapcsolódnak a világkiál­lításhoz. Szerepel még a tervek közt az is, hogy a magyar spor­tolóknak személyesen az atlan­tai polgármester fog gratulálni, míg Budapest polgármestere az amerikaiaknak. A két és fél éve dédelgetett terv 10 milliárd forintos befek­tetést igényel, megvalósításá­hoz infrastruktúra-fejlesztések­re is szükség lesz. A budaörsi lakótelepre felül­járót kell építeni, amely az ad­digra várhatóan elkészülő Déli szervizúttal együtt javítani fog a zsúfolt közlekedésen. A közlekedési átszervezés eredményeképpen tehermente­síteni tudják a Szabadság utat. Hasonló fejlesztések lesznek a telefonhálózat kiépítésében is. A három települést (Buda­örs, Törökbálint, Budakeszi) és a Budapest, XI. kerületet magá­ba foglaló Buda-Táo Telefon- társasággal vették föl a kapcso­latot, és már konkrét finanszíro­zási csoportokat is megkeres­tek. Sőt a Matáv-tói is jószándé­kú közeledést várnak. A számí­tások szerint 2000 új munka­hely teremtődik a munkálatok befejeztével. Ha csak ezt néz­zük, már akkor is óriási siker­ről beszélhetünk. Papp Antonella Elkerüli a vasút Gödöllőt? Alközpont — benzinkúttal Az ezredfordulót követő évti­zedekben a budapest—miskol­ci vasútvonal valószínűleg el­kerüli a mai gödöllői vasútál­lomást. Az viszont tény, hogy február elsejétől 22 forintot kell fizetni egy menetjegyért a városi helyi buszközlekedés­ben. E két mondat is sejteti, hogy a gödöllői képviselő-tes­tület idei első ülésén a jelen­nel és a jövővel egyaránt fog­lalkoztak. Kétesélyes játszma Elsőként az általános rendezé­si elvet vitatták meg. Az elő­ző, 1979-ben készített, azóta korszerűsített és módosított terv fejlesztési-rendezési ja­vaslatai közül jó néhány ma már túlhaladott, átgondolásra szorul. Az újabb elképzelé­sek, mint például az Agri-ex- po terve, a kastély hasznosítá­sára vonatkozó javaslatok szükségessé teszik az összes szakágra kiterjedő felülvizsgá­latot, módosítást. Az új általános rendezési tervben alapvetően hosszú táv­ra, 15 éves időszakra kívánják feltárni a város fejlesztési le- Tietó'ségeit, de feltüntetik a 30 éven belül körvonalazódó el­képzeléseket is, segítve a terü­letgazdálkodást és az építési hatóság munkáját. A tervprogramot már 32 szakhatóság nyesegette. A képviselő-testület is hossza­san elemezte. A vitában felme­rült, elsősorban agrárközpont lesz-e Gödöllő, vagy az ide­genforgalmi jelleg határozza meg az arculatát? A tervprog­ram az utóbbi igényeire épít. Az, hogy a „vidék egyetemé­vé” fejlődik-e a GATE, a váro­son kívül dől el, és a játszma kétesélyes. Dr. Fábián Zsolt alpolgármester mindenesetre leszögezte, hogy a Grassalko- vich-kastély felújítása után évi több százezer látogatóra kell számítani, kulturált foga­dásukhoz a szükséges körül­ményeket előre meg kell te­remteni. Néhány éven belül ehhez szinte csodának kell történnie Gödöllőn. Ami pedig a távo­labbi jövőt illeti, a MÁV a miskolci vonalon kétszáz kilo­méteres sebességű vonatokat kíván közlekedtetni, amihez új nyomvonal is kell. A ter­vek szerint ez keletről elkerüli a várost. Az új állomás a má- riabesnyői templom közelé­ben épülne fel. A jelenleg Gö­döllőn keresztül haladó vágá­nyok felhasználhatók a HÉV továbbvezetésére az új MÁV- állomásig. Aszód felé a szu­pervasút alagutat is „kapna”. Drágul a buszjegy Visszatérve napjaink realitása­ihoz, a képviselő-testület a tervprogram elfogadása után jóváhagyta a városközpont egyik szegletének részletes rendezési tervét és a máriabes- nyői, 30-as főút melletti terü­let részletes rendezési terv programját. Az utóbbi térség­ben, a Klapka utca sarkán elő­ször egy benzinkút felépítését tervezik, ami magával vonz to­vábbi üzleteket. így itt alakul­hat ki Gödöllő egyik alköz­pontja, ami ellátja a környé­ken élőket és tehermentesíti a város szívét. A helyi autóbuszközleke­dés díjainak megállapítása so­rán Novák László képviselő nehezményezte, hogy a Volán­busz által közölt általános költségek egyharmada a buda­pesti központ „közterhe”. Mi­vel a javasolt emelés mértéke kisebb, mint a pesti tömegköz­lekedésnél, s nem ellentétes a pénzügyminisztériumi állás- foglalással, a gazdasági bizott­ság elnöke támogatta az előter­jesztést. A testület egyhangú­lag elfogadta a 22 forintos me­netjegyárat. Az egyvonalas bérlet február 1-jétől 400, az összvonalas 630, a félhavi egyvonalas 260, a félhavi összvonalas 410, a tanuló- és nyugdíjasbérlet 160 forintba kerül. A város egyik hangulatos cukrászdája, a Pálma, és a Ba­rokk Pjt. régiségboltja műkö­dik a Szabadság út 4. szám alatti műemlékileg védett, álla­mi tulajdonú épületben. Az üz­leteket üzemeltető bérlőknek egy éve felmondott a Város­gazdálkodási Vállalat, s a két bérleti jogviszonyból szárma­zóan jelenleg polgári perek zajlanak. A gödöllői képviselő-testü­let most úgy döntött, hogy kéri a Pest Megyei Vagyonát­adó Bizottságot, adja önkor­mányzati tulajdonba az épüle­tet. A műemlékvédelmi hiva­tal feltétele: az épület felújítá­sát és a — szomszédos — kas­tély tervezett hasznosításához kapcsolódó funkcióváltozást öt éven belül meg kell oldani. Ez a polgári perek lezárulása után válik lehetővé. A szerdai ülésen pályázati kiírást fogadtak el a városi könyvtár és a városi művelő­dési központ igazgatói állásá­nak betöltésére. Szakértői bi­zottságot állítottak fel a Váro­si Múzeum igazgatói állására beérkezett három pályázat vé­leményezésére. Bár a testület megadta a szót Remsey And­rás művésznek, kérését, hogy az elbírálásban gödöllői mű­vész is részt vehessen, nem fo­gadta el. Dr. Gémesi György polgármester szerint így nem lehet majd se pró, se kontra el­fogultsággal vádolni senkit Készfizető kezes A tizenötezer forintos telefont ígérő Digitel 2001 Rt. háza tájá­ról érkező híreket tízezrek vár­ják izgatottan. Az éjszakába nyúló gödöllői ülés végén dr. Fábián Zsolt alpolgármester szó­beli előterjesztésében készfize­tő kezesség vállalását kérte 40 millió forint erejéig a testülettől. Több mint tíz önkormányzat jókora késéssel fizette be a rá jutó összeget, ami miatt a rész­vénytársaság cégbírósági be­jegyzése még nem történt meg. A tervezőket azonban ki kell fi­zetni, hiszen elvégezték a mun­kájukat. Átmeneti hitel felvéte­le szükséges. A fóti és a csömö­ri önkormányzat 40, illetve 20 millió forintra a kezességet már vállalta. Hosszas vita után a gö­döllői testület eleget tett a kérés­nek, két ellenszavazattal. És egy feltétellel: a gazdasági bi­zottság elnöke az alpolgármes­terrel együtt előbb átnézi a Digi­tel könyvelését. Dr. Fábián Zsolt a Digitel fel­ügyelőbizottságának elnöke­ként is nyugodt optimizmussal beszélt arról, hogy reális esély van a telefonfejlesztés megvaló­sítására. A nehézségek ismereté­ben is csak egyet nem szabad választani, azt, hogy nem csinál­ják meg. Balázs Gusztáv Önállósodó intézmények Kismaroson Továbbra is lesz segélyezés Amit tudnia kell egy kör­jegyzőnek, azt Feketéné Gu­lyás Tünde mind tudja. Ez nem csoda, hiszen együtt él Kóstelek és Kismaros népé­vel, ismeri az örömöket és a gondokat. Természetesen áttanulmá­nyozta már az idei esztendő­re tervezett költségvetést is, jól tudja tehát, hogy mire mennyit lehet költeni. A képviselő-testület még nem hozott végleges döntést a költségvetést illetően, azt azonban már tudni lehet, hogy ebben az esztendőben sem lesznek alapvető gon­dok a szociális kiadásokat illetően. Háromszázhatvan­ezer forint kiadást tervez­nek, ami azt jelenti, hogy két személy továbbra is rendszeres segélyben része­sül, és ki tudják majd elégí­teni az esetenkénti segélyké­relmeket is. Feketéné Gulyás Tünde elmondta, hogy véget vetet­tek a hivatali bürokráciá­nak, már nem kell több lép­csőben megvitatni és enge­délyezni a kiutalandó össze­geket, mert mindezt a szoci­ális bizottság hatáskörébe utalták. Elemző számításo­kat végeztek a polgármeste­ri hivatal munkatársai, és ezek alapján döntöttek úgy, hogy határértéknek a 6500 forint jövedelmet tekintik. Aki ennél kevesebbet kap, az jogosult segélyre. Ezek összege általában 3000 fo­rint. Az elmúlt esztendőben közel 400 000 forint nevelé­si segélyt utaltak ki azok­nak a családoknak, ahol több kiskorú és fiatal volt. Az előzetes számítások sze­rint úgy tűnik, hogy az idén is körülbelül ennyit fognak segélyezésükre szánni. Természetesen az önkor­mányzat továbbra is vállal­ja a beiskolázási költségek egy részét, és a törvénynek megfelelően átvállalja telje­sen vagy részlegesen az ét­kezési térítési díjak költsé­geit. A beszélgetés során azt is megtudtuk, hogy két in­tézmény decemberben beje­lentette önállósodási szándé­kát. Az általános iskoláról és az óvodáról van szó. A kérelmeknek helyet adtak. Papp János Új honfoglalók a megyében Több száz személynek kézbesí­tett megkésett karácsonyi aján­dékot a posta, állampolgársági eskütételre hívták őket az önkor­mányzathoz. Az ünnepélyes ak­tusra a megye több településén egyazon napon került sor, így csak két községben. Ocsán és Gyálon tehettünk eleget a ked­ves invitálásnak. Ócsán tíz Erdélyből áttelepe­dett atyánkfia mondta az eskü szövegét Búza Attila polgármes­ternek, illetve három kiskorú gyerekért a szüleik. Velük, a ta­valy állampolgárságot nyert húsz másik erdélyivel, immár harmincra emelkedett azoknak a száma, akik Ócsát választot­ták új életterükül Magyarorszá­gon. Koós Attila Szatmárnémeti­ből érkezett feleségével, Flórá­val, valamint Attila és Csaba nevű fiával. A családfő mérnök, a mama könyvelő, a fiúk diákok. Inczeffy Szabolcs és Zsuzsán- na Kolozsvárról indultak, ők is négyen jöttek, Fruzsina ötéves, Zsombor 22 hónapos. Aligha marad személyes élményük az áttelepedés előtti időkről s a ro­mániai viszonyokról. Félj és fe­leség tanár, fizikát illetve pszi­chológiát tanítanak az ócsai is­kolákban. Kovács Levente Székelyud­varhelyről indult, mint mond­ja, valódi székely góbé, on­nan jött, ahol Ábel élt a renge­tegben. Tele van tervekkel és szívós akarattal. Nappal culá- ger egy kőműves mellett, göd­röt ás, meszet hord. Este pe­dig a Bánki Donát Gépipari Műszaki Főiskola esti tagoza­tán folytatja magyarul a tanul­mányait, amit románul kez­dett el Brassóban. Ha végez, gépészeti üzemmérnök lesz. Ösztöndíja nincs, önmagát tartja el. Sok rendezett csalá­di és anyagi háttérrel rendel­kező fiatal példát vehetne szorgalomból Ábel rokonától. Gyálon két család és egy hajadon jelent meg Verseghy Tibor anyakönyvvezető előtt, aki az eskütételt bonyolította. Az új honfoglalók mind Ro­mániából érkeztek. Szerdácz József és felesége két gyerek­kel, Kovács János és neje úgyszintén két fiúval gyarapí­tották a magyarországi tizen­évesek táborát. Jánosi Melití- da még egyedül van, de már nem sokáig. Kívánjuk, érezzék jól ma­gukat választott otthonukban. (-gyé-)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom