Pest Megyei Hírlap, 1993. január (37. évfolyam, 1-25. szám)
1993-01-23 / 19. szám
PEST MEGYEI HÍRLAP iMAGYARORSZAG 1993. JANUAR 23., SZOMBAT MDF ’56-os Kör Ébren tartják a forradalom eszmeiségét Csaknem két évvel ezelőtt alakult meg a Magyar Demokrata Fórumon belül azoknak a köre, akik az ’56-os forradalom eszméit magukénak vallják. A kör működéséről Bakonyi Tibor elnököt kérdeztük. — Miért volt szükség annak idején egy újabb ’56-os szen’ezet létrehozására? — 1956-nak olyan örökérvényű eszméi és erkölcsi normái vannak, amelyek mind < magyarság, mind az emberi ség számára értéket jelente nek. A zavart keltőkkel és történelemhamisítókkal szemben meg kell fogalmazni, ki kell mondani ezeket az eszméket és erkölcsi elveket úgy, ahogy azok annak idején megfogalmazódtak. — Melyek ezek? — A nemzeti egység és ösz- szefogás, az önfeláldozás, a közérdek előtérbe helyezése, társadalmi, politikai, történelmi kötelezettségek vállalása, az erkölcsi emelkedettség, a szellemi értékek tisztelete, az igazság vállalása és kimondása, a nemzeti hagyományok, kultúra ápolása, a magántulajdon tisztelete, a többségi akarat érvényesítése a politikában. És még hosszan sorolhatnám. Az MDF ’56-os Köre azért is alakult, hogy az ’56-osok érdekképviselete mellett segítse a forradalom és szabadságharc hiteles történelmi feldolgozását. — Úgy tudom, tavaly nyáron körlevelet adtak ki, amelyben azoknak a katonáknak a jelentkezését is várták, akik megtagadták annak idején a tiszti nyilatkozat aláírását. — Erre azért is szükség van, mert a jellemük, bátorságuk példakép a mi számunkra is. — Sokan vannak olyanok is, aki 1956 után ugyan nem ültek börtönben, de a szabadságharcban részt vettek, eszméikkel teljes mértékben azonosultak. — Az ő jelentkezésüket is várjuk. Nekik is elismerés jár a magyarságukért, becsületes helytállásukért. Emléklapot, vagy emlékérmet akarunk a számukra is kieszközölni, hogy utódaik és leszármazottaik büszkén emlékezzenek rájuk is. — S mi van azokkal az '56-osokkal, akik nem tagjai az MDF-nek? — Nagyon sokan nem tartoznak egy szervezethez, párthoz sem. Őket is magunk közé fogadjuk. Nem szükséges feltétlenül belépni ahhoz az MDF-be, hogy valaki a kör tagja lehessen. — Kik a kör vezetői? — A kör elnöke én vagyok, az ügyvezető elnök Kiss Rezső, az alelnök Berkovits Tivadar, titkárunk pedig Gál László. — Milyen fomában fejti ki a kör a tevékenységét? — Munkacsoportokat alakítottunk, amelyek a következők: szervezési, történelmi, sajtó és médiumok, gazdasági, tényfeltáró, oktatási, koordinációs, együttműködési (kegyeleti), szociálpolitikai, védelmi és rehabilitációs munkacsoport. — Milyen konkrét tevékenységet fejtettek már ki? — A munkacsoportok rendszeres összejövetelén kívül egy alapítványt hoztunk létre, „Pro Patria et Libertate" néven. A kuratórium elnöke Für Lajos miniszter úr. Szervezzük a diákok cserenyaraltatását is. Magyar diákok utaznak külföldi magyarokhoz és viszont. Távlati tervünk közé tartozik egy elitiskola megalakítása. Országos könyvterjesztő hálózat létrehozásán is fáradozunk. Olyan folyóiratokat és könyveket terjesztünk, propagálunk, amelyeknek a szellemiségével egyetértünk. Ezek közé tartozik a Pest Megyei Hírlap is. H. P. Az Országgyűlés folytatja munkáját Nyugdíj, családipótlék, vagyonelszámoltatás Jelképesnek nevezte Szabad György, az Országgyűlés elnöke, hogy a téli szünet után, a jövó' hétfőn háromnapos üléssel folytatja rendkívüli téli ülésszakát a törvényhozás. A képviselőkre váró idei zsúfolt program teljesítése a legsürgetőbb feladatokkal, a nyugdíj- és a családipótlék-emelés előkészítésével kezdődik. A hétfői ülés tervezett napirendjén szerepel még a társadalombiztosítási képviselők idei választásáról szóló törvényjavaslat általános, valamint az agrárpiaci rendtartásról kidolgozott törvényjavaslat részletes vitája. Kedden várhatóan megvitatják a képviselők azt a határozati javaslattervezetet, amely szerint megemelkedik hazánk alaptőkerészesedése a Nemzetközi Pénzügyi Társaságban. Napirendre kerülnek az elmúlt rendszerhez kötődő egyes társadalmi szervezetek vagyonelszámoltatásával ösz- szefüggő intézkedések, s folytatódik az 1956 októberi forradalom és szabadságharc során elkövetett egyes bűncselekményekkel kapcsolatos eljárásokról szóló törvényjavaslat általános vitája. A szokásos interpellációkat és kérdéseket követően a T. Ház módosítja az egyetemekről szóló 1990. évi határozatot, dönt a Nemzetközi Pénzügyi Társaságban való alaptőkerészesedésünk felemeléséről, s megalkotja az elmúlt rendszerhez kötődő egyes társadalmi szervezetek vagyonelszámoltatásával kapcsolatos intézkedésekről szóló törvényt. Szerdán a külügyminiszter előteijesztése után megkezdődik a Magyar Köztársaság biztonságpolitikájáról szóló tájékoztató megvitatása, majd a honvédelmi miniszter ismerteti az ország honvédelmének alapél véről és fő feladatairól szóló határozati javaslatot. A kormány elfogadta Törvénytervezet az oktatásról (Folytatás az 1. oldalról) A helyettes államtitkár a továbbiakban elmondta: az iskolai nevelés-oktatás szakmai, tartalmi követelményeinek meghatározására a tervezet a Nemzeti Alaptanterv, valamint országos vizsgakövetelmények kibocsátását javasolja. Az egyes oktatási intézmények ezek figyelembevételével dolgozzák ki a helyi tanterveket, pedagógiai programokat. A Nemzeti Alaptanterv tartalmazza az oktatás céljait meghatározó alapelveket, a minden iskolatípusra kötelező követelményrendszert, valamint a választható kerettan terveket. Jelentős változások várhatók a szakképzés terén is. Ennek részleteire már Benedek András, a Munkaügyi Minisztérium helyettes államtitkára ismertette a szóvivői tájékoztató résztvevőivel. A szakképzésről szóló törvényjavaslat értelmében a gyakorlati képzés a jövőben a gazdálkodó szervezetek feladata lesz, míg az elméleti oktatás továbbra is állami feladatkör marad. A javaslat bevezeti a tanulószerződés intézményét, mégpedig olyan esetekben, amikor a gyakorlati képzésre iskolai gyakorlóhely hiányában gazdálkodó szervezet vállal kötelezettséget. Ez — mint a helyettes államtitkár rámutatott — lehetővé teszi a kisiparosok, vállalkozók bevonását a szakképzésbe, és egyúttal stabilizálja a szakmunkásképzést. A tanulószerződés alapján a gazdálkodó szervezetnél folyó gyakorlati képzés irányítására és ellenőrzésére az illetékes gazdasági kamarák kapnak felhatalmazást. A szakoktatás intézménytípusai nem változnak: a rövi- debb idejű képzés továbbra is a szakiskolában, a hosz- szabb tartalmú felkészítés a szakközépiskolában történik, míg a felnőttképzést, átképzést az átképzési központok látják el. VÉLEMÉNY Lesik a pókok a zsákmányt Ma mindenki az MDF-re figyel, és jelentősen megnövekedett az önkéntes politikai elemzők tábora. Vannak, akik tudni vélik, hogy Csurka ezen a hétvégén egyelőre megelégszik Antall József támogatóinak kipöckölésével. Tudni vélik, hogy tavasszal rendkívüli országos gyűlést hív össze, ahol már a pártelnöki és a miniszterelnöki funkciók szétválasztásáról döntenek. Az egyik, az MDF és a kormány szapulásában amúgy régóta élenjáró újságíró azt is tudja, hogy az MDF-re szavazók annak idején nem egy radikális jobboldali pártra szavaztak. Szerinte a radikálisok a szüntelen nyomásgyakorlással arra kényszerítették a kormányzatot, hogy népszerűségi tőkéjének utolsó tartalékait is felélje. Egyes politológusok nem tartják kizártnak, hogy több párt lesz az MDF-ből, ezek egyike, a Csurka-féle szélső- jobboldali párt félresodródik. Azzal kérkednek, hogy korábban már megjósolták az MDF politikai öngyilkosságát. Egy Orbán nevű Fidesz-vezető, aki nemrég még hazugnak nevezte a miniszterelnököt és a kormányt, majd azzal vádolta az MDF-et, hogy polgárháborús hangulatot szít, e pillanatban elképzelhetőnek tartja, hogy az országos gyűlés után az MDF egységes párt benyomását kelti. Kilátásba helyezte, hogy az elkövetkező hónapokban pártja, segíteni fogja a kormányt a magyar politikai demokrácia fennmaradása érdekében. Cserébe mindössze azt kéri, hogy a kormány tartsa be az alkotmányosságot. Ennek fejében pártja konstruktív politikai magatartással hozzájárul a Parlament hatékony működéséhez is. A szabaddemokraták háza táján gyanús csend honol azóta, hogy egyik keményen vagdalkozó vezetőjük „Az MDF hadat üzent a népnek” felkiáltással ámyékbokszolásra ragadtatta magát. Ugyanakkor az MSZP frakcióvezetője szerint a politikában mindenért fizetni kell egyszer, és ha az MDF vezetői korábban elhatárolódtak volna Csurkától, akkor most könnyebb lenne a helyzet. Lesik a pókok a zsákmányt. Még nem akarják egészen kiszívni a vérét. Csak szépen, apránként, a választási ciklus végéig okosan beosztva. Ma sokan beszélnek arról, hogy a Magyar Demokrata Fórumon belüli súlyos gondok gyökerét a párton belül kell keresni, és az eltérő irányzatok, a különböző felfogású vezetők kibékíthetetlen ellentétei okozzák a feszültségeket. Azok, akik két és fél éven át bírálták és támadták a vezető kormánypártot, akik Antall Józsefre csaknem annyi sarat dobtak, mint Csurka Istvánra, akik élenjártak abban, hogy az MDF szellemi áramlatai közé minél több éket verjenek, azok most arról akarnak meggyőzni minket, hogy a bajok forrása az MDF-ből ered. Egyszeriben segítőkésszé, a demokrácia védelmezőivé, a kormányzat önzetlen megtámo- gatóivá váltak. Vajon mire számítanak? Talán arra, hogy az ország polgárai elfelejtik, amit a televízióban, a rádióban, a sajtó nagy részében az új demokráciánk első, szabadon választott kormányával, annak vezető pártjával szemben elkövettek? Az elmúlt időszakban olyan vehemenciával támadták ezt a kormányzatot, mintha a gazdasági nehézségekért, a világviszonylatban párját ritkító, egy főre eső nyugati adósságállományunkért, az erkölcsi és a szellemi színvonal romlásáért ő lenne a felelős, és nem a korábbi, szocialistának mondott rendszer. Kezdettől fogva bírálták, és mindent elkövettek azért, hogy az ország lakosságát ellene hangolják. Most a történelmi felelősségre hivatkozva a hóna alá nyúlnak, hogy ezzel az új választások előtt a nagylelkű ellenfél pózban tetszelegjenek. De hol volt a történelmi felelősség érzete egy évvel, vagy akár fél évvel ezelőtt? Az igazság az, hogy az egységes MDF túl nagy falatnak bizonyult. Szívós aprómunkával, egyes politikusok hiúságát, ambícióit kihasználva hozzáfogtak a kisebb és nagyobb nyulak kiugrasztásához. Ma már nehéz megmondani, hány nyúl ugrott volna elő külső noszogatás nélkül, az azonban tény, hogy az ellenzék szempontjából a hajtóvadászat túl jól sikerült. Túl jól, mert elszámították magukat. A vadászidénynek csaknem a fele még hátra van. Úgy tűnik, a mai magyar politikusok egy részének az egész országot megrázó válságok kellenek a kijózanodáshoz. Ideje lenne örökre eszükbe vésni Deák Ferenc híres mondását: „A hazáért mindent kockáztathatunk, de magát a hazát kockáztatni nem szabad”. i
