Pest Megyei Hírlap, 1993. január (37. évfolyam, 1-25. szám)

1993-01-22 / 18. szám

ü PEST MEGYE1 HÍRLAP SZÜKEBB HAZÁNK 1993. JANUÁR 22.. PÉNTEK 5 7 Érettségizett szakmunkásoké a jövő Nagykátáról akár külföldre is Idén szeptembertől elektro­nikai műszerész szakközép­iskolai osztályt indít a nagy- kátai 223. számú Ipari Szak­munkásképző Intézet, Gép- és Gyorsíró Iskola. A már jó­váhagyott, kidolgozott prog­ramot akár a hazai szakkép­zés átalakítása egyik lehetsé­ges útjaként is tekinthetjük. Terek Mihály igazgató aligha marad egyedül azzal a véleményével, hogy a gaz­dasághoz szorosan kötődő szakképzésnek ugyanúgy — sőt inkább azt megelőzve — változnia kell, mint magá­nak a gazdaságnak. Sok a bizonytalanság Nagykátán és környékén né­hány évvel ezelőtt 20-25, napjainkban 70 munkáltató fogad ipari tanulókat. E nö­vekedés felaprózódást je­lent: korábban a nagyüze­mek tanműhelyeiben sokan elfértek, míg ma a kisműhe- lyekben csak kevesen. A ha­gyományos hároméves kép­zést mindez úgy érinti, hogy a Nagykátán választható 11 szakma beiskolázási kerete egy az egyben valamelyik ipari üzem ^alakulásának a függvénye. Sok a „ha”, a „vagy”. Ha a KODA Rt.- nek sikerül az üzlet megkö­tése, akkor több hegesztő vagy vas- és fémszerkezetla­katos kell. Ugyanez a hely­zet a volt Telefongyárral, most a Híradásipari és Fi­nommechanikai Vállalattal, amely a hírek szerint tovább alakul. Ezután mondják meg, hány esztergályost, szerszámkészítőt tudnak vál­lalni. Az öntő szakmát tanu­lók létszáma a Budapesti Vegyipari Gépgyáron mú­lik, rajta kívül csupán 1-2 kisiparos érdeklődik. Mező- gazdasági gépszerelőjelöl­tek jelentkezését csak úgy fogadják el. ha igazolást hoz­nak a gyakorlati képzés lekö­téséről. Szaporodnak a var­rodák, mégis alig kémek — jószerével csak a Pevdi — ruhakészítő szakmunkásta­nulót. Gyakorlott varrónők viszont kellenek, s egyelőre találnak a munkáltatók. Eb­ben a cipőben járnak a kis­iparosok is: a nagykátai szakmunkásképző 507 tanu­lójából jelenleg 49 dolgozik náluk, s úgy tűnik — vélte az igazgató —, hogy az idén ez az arány nem javul. — A hároméves képzés­ből legalább két irányba kell mozdulnunk — mondta Te­rek Mihály. — Egyik az, hogy jövő az érettségizett szakmunkásoké. Erre keres­tük a megoldást, ezért dön­töttünk a négyéves, elektro­nikai műszerész szakmát adó szakközépiskola mel­lett. Perspektívája vitathatat­lan, több speciális, hosszú tá­von munkát adó ága van. Szórakoztató elektronika, a nálunk még most igazán fel­futó híradásipari, ipari elekt­romosság. Privát keretek kö­zött is egzisztenciát adhat, de vállalatok szintén kere­sik. Itthoni és külföldi mun­kavállalásra alkalmas, külö­nösen ha számítástechnikai ismeretekkel és nyelvtudás­sal párosul a szaktudás. A CNC természetes Nálunk a CNC számjegyve­zérlésű, a PLC-technika, a számítógépes oktatás szívós' munka és a támogatások ré­vén már természetesen hoz­zátartozik az oktatáshoz. Né­met nyelvet szakkörben ta­nítjuk, tervezzük az angolt is. Mindenesetre a követke­ző tanévtől 25-28 fős szak­középiskolai osztályt indí­tunk, február 15-éig várjuk — a többi szakmával együtt — a jelentkezési lapokat. A felvételin az általános iskolá­ban megkövetelt matemati­ka, fizika és magyar nyelv tudásának szintjét nézzük meg. Aki nem felel meg, azt még mindig átvehetjük a há­roméves elektroműszerész szakmára. A nagykátai koncepció szerint a hagyományosból való elmozdulás másik irá­nya a kétéves képzés kibőví­tése. Az elmúlt év szeptembe­rétől 17 textil- és ruhaipari varrómunkás-tanulót oktat­nak, ők betanított munkás bi­zonyítványt kapnak. Többsé­gük a hároméves ruhakészítő­re jelentkezett, de gyakorlati helyek hiányában nem vehet­ték fel a gyerekeket. Az ut­cán maradtak volna. Tovább haladhatnak Az iskola az önkormányzat­tól megkapta a Gesz koráb­bi iroda faházát, tanműhely- lyé alakították, a Szakképzé­si Alap támogatásából pedig varrógépeket vettek. Két év után a jobbak „felfelé”, azaz ruhaipari szakmára mehet­nek tovább. Kétéves a gyors- és gépírók képzése is, amihez hozzátartozik a számítógépes szövegszer­kesztés, valamint a német nyelv alapfokú elsajátítása. Fiúk részére kétéves fémipa­ri jellegű szakmákat szeret­nének mielőbb oktatni, ugyancsak megteremtve a to­vábbhaladás esélyét. Azért Nagykátán nem pa­naszkodnak. hanem — mint legtöbb helyén az országnak — azon törik a fejüket, ho­gyan szervezzék meg a szak­képzést. Jó lenne, ha a szak­képzési törvény mielőbb megszületne, s keretét adná a jövőnket komolyan megha­tározó átalakításnak. Tóth Ferenc Szilasligeti illatboszorkák Igazi boszorkánykonyha Molnámé Sashegyi Zsuzsa munkahelye, a Szilasligeten található Salvia Kft. kis üze­me. Az üzemet nem nehéz megtalálni: dúsan könnyed illatfelhő lengi körül, mely orránál vezetve vonzza az arra látogatót, egyben a mesterség címerét is helyet­tesítendő. Ez a kft. az illa­tokból él. Különféle mosó­szereknek, öblítőknek, szap­panoknak, kozmetikai cik­keknek kreálnak megnyerő, kellemes illatokat. „Az illat elszáll, és ma­rad a puszta lég”, s hogy ez nem éppen így van, ha hoz­záértő elme és szakértelem varázsolja, azt Molnámé Sashegyi Zsuzsától tudtuk meg. Mestersége ars poeti­cájaként fogalmazta meg: e megfoghatatlan dolog — az illat — akkor jó és tartós, ha van feje, teste és talpa. A fej az, mely rabul ejti a vá­sárlót, miután felpattintot­ták a dobozok kupakját. Ha egy háziasszony beleszagol az új textilöblítő flakonjába és körbelengi a tiszta, kelle­mes, hamisítatlan virágillat, az mindjárt erős vágyat kelt benne, hogy megvásárolja — és máris nyert ügyünk van. De ez nem elég, mert a fej illata hamar elszáll, s hogy ne legyünk ily köny- nyen feledhetők, követke­zik az illat teste, egy masz- szív, sokáig érezhető, és vé­gül a talp, az igazi, mely mosás után is ott leng a ruha körül. És ezt most halkan: a szi­lasligeti boszorkánykonyhá­ban parfümmásolat is ké­szül — persze — szigorúan belső használatra — magya­rázza az illatkreátor. Egyfé­le virtuóz mutatvány, hogy megmutassák a rendelőnek, hogy ezt is tudják. A Salvia diszkrét cég. Nem árulták el, hogy me­lyek is azok a közkedvelt ter­mékek, amelyek illatáért őket illetné a dicséret. Mint Molnámé Sashegyi Zsuzsan­na mondta, az illatkreátorok mindenütt a háttérben — az illatok ködében — marad­nak. Egyetlen kozmetikai vagy vegyi cég sem szeret­né, hogy rájuk fogják: ide­gen toliakkal — illatokkal — ékeskednek, illatoznak. Az illatkreátor visszafor­dul edényeihez és úgy tű­nik, hogy tekintetével is bű­völi, közrejátszik a folya­matban. — b-j — Erdósi Ágnes felvételei Olasz gépsoron Nem véletlenül lett Szent Ágnes a jegyesek és a kertészek védő­szentje. Január 21-e, Ágnes nap­ja tájékán már tavaszra készülőd­nek a kiskertek szerelmesei. A gazdanaptár szerint ilyenkor kell elkezdeni a fejes saláta és a no­vember közepén vetett karalábé palánták fólia alá való kiülteté­sét. S nem árt minél előbb besze­rezni a szabad földbe szánt vető­magvakat sem. A kistermelőket és hobbikerté­szeket ellátó Hermes Afész vető­mag üzletága január 4-e óta hirde­ti tavaszi vetőmagakcióját, amely az egész országra kiterjed, hiszen minden nagyobb mezőgazdasági és vetőmagboltba szállítanak ter­mékeikből. A magvak kétharma­da az Afész tápiószentmártani ve­tőmag-nagykereskedelmi telepé­ről származik. Az akció kereté­ben 12 fajta első osztályú borsót, kelkáposztát, fejes káposztát, sár­garépát, paprikát, görögdinnyét, paradicsomot, uborkát forgalmaz­nak az eredeti nagykereskedelmi ár 50 százalékáért. A Regina SE velőborsó például egykilós kicso­magolásban 75 forint helyett 37,55-be kerül, noha a közvetítő­től vásárló vevő ennél nyilván töb­bet fizet érte. Csörgei Sándorné, az Áfész üzletvezető-helyettese érdeklődé­sünkre elmondta, hogy az idei év minden bizonnyal sikeresebb lesz a szövetkezet szempontjá­ból a tavalyinál. Egy évvel ez­előtt megcsappant az érdeklődés a Hermes vetőmagvak iránt: en­nek részben a bizonytalan gazda­sági helyzet volt az oka, más­részt akkoriban szabadult fel — vagy inkább el — a piac. Sok külföldi cég „partizánkodott”, nem fémzároltak, nem jelentet­ték be termékeiket a szakmai ha­tósághoz. így alakult ki, hogy végül „több lett a fóka, mint az eszkimó” a vetőmagpiacon, ame­lyiken addig a Hermes és a Vető­mag Vállalat osztozott. Ez utób­binak az utód kft.-i jószerével tönkrementek’, szigorodott a mi­nőség-ellenőrzés, a külföldi mag­vak „hazaiasítása”. A Hermes jó Regina időben, még 1992-ben fejlesz­tett: Tápiószentmárton olasz ki­szerelő gépsort kapott. A szabvá­nyos minőségű vetőmagot rövid termesztési útmutatóval ellátott képes tasakokban kínálják. A többrétegű tasakolóanyag és a légmentes zárás lehetővé teszi a csíramegőrző csomagolást, így a szavatossági idő — kevés kivé­teltől eltekintve — két év. Az ér­deklődés tehát megnövekedett, amihez a konkurenciánál kedve­zőbb árak is hozzátartoznak. Molnár Mihályné, a tápiószent- mártoni telep vezetője megerősí­tette, hogy elsősorban hazai fajták csomagolásával és forgalmazásá­val foglalkoznak. Megtudtuk, hogy a jövő héten például Tápió- siecsőn, a Damjanich Művelődési Házban nagy áruválasztékkal ren­deznek lakossági vetőmagvásárt, olcsó áron. Az akció január 25-től február 6-ig tart. A Hermes kedvezményes ta­vaszi vetőmag-árusítása egyéb­ként addig tart, amíg a készletek elfogynak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom