Pest Megyei Hírlap, 1993. január (37. évfolyam, 1-25. szám)

1993-01-22 / 18. szám

§ PEST MEGYE/ HÍRLAP MAGYARORSZÁG 1993. JANUÁR 22., PÉNTEK 3 Tanácskoztak az ’56-os szervezetek vezetői Összetartó forradalmárok Innovációs Nagydíj (Folytatás az 1. oldalról) A tanácskozás komolysá­gát jelzi, hogy a napirendi pontokról is csaknem más­fél órás, olykor szenvedé­lyes, de ugyanakkor egy­más érveire figyelő vitát tartottak a jelenlévők. Az­zal mindenki egyetértett, hogy az ’56-os szervezetek összefogását nem kell a le­gelejéről kezdeni, s vannak már megvalósított eredmé­nyeik is, amelynek érdeké­ben ezért szintén szükségte­len az összefogás. Annál in­kább szükséges viszont az együttműködés azért, hogy a forradalom eszmeiségét ki teljesítsék. Ezért elhatároz­ták, hogy ezentúl rendszere­sen fognak tanácskozni. Az egybegyűltek többsé­ge egyetértett abban is, hogy a rendszeváltozás tel­jes mértékben nem történt meg. Öncélúan nem kíván­ják utcára vinni a tömeget, de szeretnének nyomást gyakorolni a kormányra olyan kérdésekben, ame­lyekben a megítélésük sze­rint nem képviseli teljes mértékben azokat az eszmé­ket, amelyek hiánya miatt a forradalom annakidején kitört. Ugyanakkor támoga­tásukról biztosítják az or­szág vezetését minden olyan ügyben, amikor meg­ítélésük szerint helyesen jár el. A forradalom eszméinek kiteljesítése érdekében az egybegyűltek elhatározták azt is, hogy több bizottsá­got hoznak létre. Az egyik­nek a vezetőjévé a Szív ut­cai iskola volt igazgatóját, Gordos Dénesi választot­ták. Ő azokat gyűjti egybe, akik azért kívánnak tenni, hogy a forradalom történe­tét, céljait az ifjúság hamisí­tásoktól mentesen ismerhes­se meg. A magyarországi politikai helyzetet értékelő és az esetleges politikai dön­téseket előkészítő bizottság vezetője Tamás Károly. A tanácskozáson élénk vita alakult ki arról, hogy a szervezetek a későbbiekben közös párttá alakuljanak-e vagy sem. A disputa eldön­tetlen maradt, s a jelenlé­vők elhatározták, hogy a február elején sorra kerülő újabb tanácskozásuk egyik fő napirendi pontja ennek a kérdésnek a megtárgyalása lesz. Hardi Péter A műszaki és szellemi megújulás fontosságának hangsúlyozására, az inno­vációs műszaki-fejlesztési tevékenységek megismer­tetésére és az eredmények bemutatására Innovációs Nagydíjat hozott létre a Magyar Innovációs Ala­pítvány kuratóriuma. . Az elismerést első ízben idén adják át, azt pályázat alap­ján lehet elnyerni —jelen­tette be Pakucs János, a Magyar Innovációs Kama­ra elnöke az alapítvány tegnapi sajtótájékoztató­ján. Závodszky Péter, a ku­ratórium elnöke elmond­ta: az évente egy alkalom­mal kiadandó díjban az a magyar magánszemély, vagy Magyarországon be­jegyzett társaság, illetve vállalat részesülhet, aki, vagy amely 1992-ben nagy jelentőségű, gyakor­latban is megvalósított, je­lentős hasznot hozó inno­vációt hozott létre. Az In­novációs Nagydíjat Pun- gor Ernő, az OMFB elnö­ke adja át legkésőbb 1993. május 10-ig. Átalakítás előtt az állami gazdaságok Gyorsítani kell az állami gazdaságok társasággá ala­kulásának folyamatát — ezt tartotta a legfontosabb fel­adatnak az állami gazdasá­gok privatizációjával kap­csolatban Tófalvi Károly, az Állami Vagyonügynök­ség mezőgazdasággal fog­lalkozó igazgatója azon a konzultáción, amelyet e szektor privatizációjáról tar­tottak tegnap az Építők székházában. A szakember elmondta: ós értékesítésre jóváhagyott tulajdonrészek és eszközök eladását, az ebből befolyt pénz a tőketartalékba kerül. Az állami gazdaságok va­gyonából ezen a módon mintegy 33-35 milliárd fo­rint értékű vagyon adható el, amiből ez idáig mintegy 10 milliárd folyt be az Álla­mi Vagyonügynökség kasz- szájába. Újdonság, hogy az állami gazdaságokat az ilyen jellegű eladásaikról — december 31-ei adatokat Nemzeti településügyi fórum luvauuid in luiyútim ___ - --------­d ecentralizációs privatizáci- moltatják. Nem kétséges (Folytatás az 7. oldalról) Semmilyen szélsőséget, akár kívülről, akár belülről is jön, nem támogatunk. Két éve erős baloldali hatással, ma en­nek ellenkezőjével vádolják a fórumot — mondta az ügy­vezető elnök, majd leszögez­te, hogy az MDF nem radiká­lis és nem szélsőséges párt, hanem nemzeti reformpárt, melynek lényege a higgadt, nyugodt középpárti politika. Lezsák Sándor elnökségi tag egyetértve Für Lajossal hozzátette, fokozódó nyuga­lommal és jókedvű elégtétel­lel figyeli az utóbbi idők vitá­it, mert ezek a Demokrata Fó­rum életképességét és erejét bizonyítják. Nagy emberi és gondolati tartalékokkal ren­delkeznek, ezért reményét fe­jezte ki, hogy új korszak kez­dődik az országos gyűlés után. Ez nem a választás gyű­lése lesz — hangsúlyozta Le­zsák Sándor —, hanem a vá­lasztási út kezdete. Nagy tet­szés fogadta azt a gondolatát, miszerint reméli, hogy a pén­teki nap nemcsak a magyar kultúra, hanem a magyar poli­tikai kultúra napja is lesz. A záporozó kérdések legtöbbje Csurka Istvánnal volt kapcso­latos. Sok esetben nem Csur- káról, hanem a Csurkáról ki­alakított képről van szó, s a képzetek és fantomképek há­borúja zajlik — mondta Le­zsák Sándor. Az író számos gondolata nemcsak az övé, hanem a tagság nagy részéé. Ugyanakkor minden radika­lizmus elfogadható, ha mö­götte úgynevezett megvalósu­lási tanulmány áll. S a legfon­tosabb: beilleszthető legyen a parlamentáris demokráciába, a gazdasági folyamatokba és tágabb értelemben az európai normákhoz igazodjon. Le­zsák Sándor leszögezte, hogy az utóbbi három hét csurkai nyomásával nem ért egyet, mint ahogy mindketten nem­tetszésüknek adtak hangot a Magyar Fórum e heti címol­Medgyasszay László: Nagy pillanatok várhatók Az MDF életében nagy pillanatok várhatók — mondta bevezetőjében Medgyasszay László, a párt sajtóirodájá­nak vezetője azon a tegnapi sajtótájékoztatón, melynek témája a küszöbön álló VI. Országos Gyűlés volt. A külterületeken is meg kell találni az összhangot a mezőgazdasági termelők ér­dekei, az üdülőövezeti ter­vek, valamint a tájképi érté­kek megőrzése között — fogalmazták meg tegnapi ülésükön a Nemzeti Telepü­lésügyi Fórum tagjai. Mint mondották: a földhasználat­nál indokolatlan korlátozá­sokat nem kell alkalmazni, ugyanakkor mindenképpen biztosítani szükséges a táj­képi értékek védelmét is. Az ország több mint há­romezer településének — a legoptimistább becslések szerint — is csupán mint­egy a fele rendelkezik külte­rületi rendezési tervvel. A tervek elkészítésére az ön- kormányzatoknak nincsen elegendő pénzük, anyagi források nélkül azonban a probléma nem rendezhető. Pedig most különösen nagy szükség lenne rá, mert egy közelmúltban megjelent törvény alapján a részföldtulajdonokat is önállóan megkaphatják az igénylők. Bár egyes véleke­dések szerint a részföldtu­lajdonok hasznosítása so­rán többen továbbra is vala­miféle közös művelődési formát választanak, a saját hasznosítással teljesen át­alakulhat a külterület. A nagyüzemi táblás rendszer­re berendezkedett területe­ken a kisebb földek haszno­sításához elengedhetetlen a régi mezőgazdasági utak és a vízelvezetés helyreállí­tása. Mindezek miatt az ülésen többen sürgették az építési törvény mielőbbi parlamenti elfogadását. A nagy érdeklődéssel várt háromnapos találkozó­nak négy fontos feladata lesz. Megválasztják az MDF új elnökségét, alap- szabálymódosításokat vé­geznek, szekcióüléseken szakmai kérdéseket vitat­nak meg, végül politikai nyi­latkozatban teszik közzé belpolitikai helyzetelemzésü­ket és a fórum politikai stra­tégiáját a következő válasz­tásokig. Medgyasszay Lász­ló elmondta, hogy figyelem­be veszik a közelmúltban megtartott városi és megyei ülések tapasztalatait. Mint ismeretes, nagy vita alakult ki, mikor legyen a tisztújí­tás. Eredetileg az első nap­ra tervezték, ezzel is előse­gítve az országos gyűlés nyugodt, kampányízektől mentes hangulatát. Végül a vezetőség úgy döntött, hogy az első napon, pénte­ken 18 és 21 óra között há­rom órás nyílt vitát tartanak a választások előtt. Mód nyílik a nézetek ütköztetésé­re, s ez, ahogy a szóvivő ki­fejtette, a demokrácia logi­kájának is jobban megfelel. A gyűlés második napján szekcióülések lesznek, az­után kerül sor az alapsza­bály módosítására. Míg az első két napon csak a kül­döttek vehetnek részt, (594 szervezet 725 személyt dele­gált), a vasárnapi plenáris ülésre vendégeket is várnak. Az óriási érdeklődést az is bizonyítja, hogy több mint háromszázötven újság­író jelezte részvételi szándé­kát, s ott lesz több rádió- és tv-társaság is. sz. á. : egység lesz dalán megjelent írással kap­csolatban is. A belső dráma a tetőpontjához érkezett — fo­galmazott Lezsák Sándor — és leszögezte, nem akar a kapkodás részese lenni. Bí­zik abban, hogy — ismerve az előzetes megyei választ­mányi anyagokat — higgadt, komoly munka lesz a hét vé­gén. Egység lesz, nem kétség — mondta. Végezetül — több kérdés is ezt boncolgat­ta, de slusszpoénnak szánták — Lezsák Sándor bejelentet­te, hogy mindketten, bár meg­köszönik a bizalmat, lemon­danak az elnökjelöltségről Antall József javára. (székely) József Attila nem SZDSZ-es A minap Lator László költő és tudós kitünte­tése, pontosabban az ebből az alkalomból adott nyilatkozata kap­csán szögeztem le: kell a vers. Alátámasztot­tam azzal, hogy na­gyon sok írni is szere­tő olvasónk küld hoz­zánk költeményeket. Márpedig aki verset ír, az általában a ver­sek olvasásától, hallga­tásától nem szokott el­riadni. Én viszont a napokban eiriadtam. No, nem a verstől, hi­szem az az egyetemes magyar irodalom egyik legszebb reme­ke. József Attila írta és Thomas Mann üd­vözlése a címe. A tele­vízióban Koltai Gábor színész-filmrendező adta elő. Nem baj még ez sem. A baj, hogy „fölkonferálta”: a vers ma nagyon aktuá­lis. Miért? Koltai sze­rint tán — mint kelet­kezésekor — hódító útra indult a fasiz­mus? Szó sincs róla! Ám az ellenzék bizo­nyos, a rádiót és a tele­vízió benépesítő urai ennek terjesztését kitű­nő üzletnek tekintik, mely üzletet — hiszik ők — akár József Atti­lával is szolgálni lehet. Figyelmeztetem az urakat: a magunk ré­széről tűrhetetlennek tartjuk, ha egy klasszi­kust holmi apró-csep­rő státuszharcok meg­vívásához hívnak segít­ségül. Ezt ismerjük a régebbi és közelebbi, azaz a rákosista, a ká­dárista mólból. Undo­rító volt akkor is, és ma is! (Vödrös)

Next

/
Oldalképek
Tartalom