Pest Megyei Hírlap, 1993. január (37. évfolyam, 1-25. szám)
1993-01-21 / 17. szám
PEST MEGYEI HÍRLAP SZUKEBB HAZANK 1993. JANUAR 21., CSÜTÖRTÖK Tízévesek már az „aprók”Bagón Önkormányzati ülés Dunakeszin Helyet, helyet nekik is... Kosa Tünde és ifjabb Rónai Lajos a színpadon „Helyet, helyet nekünk is, ha kicsinyek vagyunk is!” így hívogatta a közönséget a Bagi Muharay Népművészeti Egyesület a helyi művelődési házba a múlt hét végén. A Muharay Elemér Népi Együttes gyermekekből álló táncegyüttese tízéves fennállását ünnepelte. Az első napon videoösszeál- lítást mutattak be a tíz év élményeiből, majd kiállítást nyitottak meg a padlásklubban. Oklevelek, fesztiváldíjak, fotók, újságkivágások — jobbára a Pest Megyei Hírlapba 1 — bizonyították, hogy a legfiatalabb hagyományőrzők kivívták maguknak ország-világ szeme előtt a kért helyet a színpadon. A szombati, kétórás ünnepi előadás szokás szerint telt házat vonzott. A felsős csoport nyitotta meg bagi táncokkal a műsort, majd Jamrik László polgármester tekintett vissza a gyermekek pályafutására, akik 1983-tól kezdve minden évben arany minősítést kaptak. Külföldi szerepléseik sora 1987-ben kezdődött a csehszlovákiai zselizi fesztiválon. Azóta jártak Törökországban, Németországban, Finnországban, Kanadában, Algériában, Ausztriában. A tavalyi UNICEF-gá- lán Kása Tünde és ifjabb Rónai Lajos képviselte a magyar néptáncos hagyományokat. Tív év alatt 230 gyermek fordult meg az együttesben. Sokan azóta a népi együttes felnőtt tagjai lettek. A bagi hagyományőrzők munkájának kisugárzását bizonyítja, hogy napjainkban szadai, ikladi, aszódi, hévízgyörki és túrái „aprók" ropják a táncot, vagy muzsikálnak közöttük. A népi együttesnek három zenekara van. A felnőtt a Tarisznyás, az ifjúsági a Fix Stimm, a legfiatalabbnak még neve sincs..., de hát a klarinét is majdnem akkora, mint a klarinétos. Az ünnepi műsornak vendégszereplői is voltak. Az isa- szegi ifjúsági csoport „már majdnem úgy táncol, mint a ba- giak”. Nem meglepő, hiszen a bagi Skuczi László és Széphalmi Zoltán is tanította őket. A galgahévízi gyerekek új műsor- számot mutattak be. A bagiak népművészeti tevékenységét sokan segítik. Elsősorban természetesen a szülők, akik, ha kell, ruhát varrnak, ha kell, süteményt készítenek. A polgármesteri hivatal, az általános iskola — ahol néptánctanítás is szerepel az órarendben — és az óvoda mellett számos Galga-menti intézmény (mint például a Galga ÁFÉSZ, vagy az aszódi honvédség is) támogatja a munkát. Kiemelkedő az aszódi zeneiskola szerepe, melynek népzenei tagozatán a muzsikus utánpótlást tanítják. Az est során Tóth László, a népművészeti egyesület elnöke köszöntötte az együttes vezetőit, Iglói Évát és Rónai Lajost. A műsort megtekintette Bagyin József aszódi, Tóth Tibor hévízgyörki és dr. Basa Antal galgahévízi polgármester, valamint Sztán István ezredes, aszódi helyőrségparancsnok. Mindenki jól érezte magát. Talán az az „illetékes elvtárs” is pirosra tapsolta volna tenyerét, aki 1986-ban így fogalmazott Gödöllő város és körzete hosszú távú terület- és településfejlesztési terve kapcsán: „A Galga-völgy (Aszódtól délkeletre eső) településein élő lakosság jövedelmi helyzete kedvező, de a kialakult viszonylagos jómód nem vált kultúraformáló erővé a települések szintjén.” Uram, nagy adósságot venne magára, ha önnek kellene kifizetnie, amit a szülők és az intézmények például a bagi gyermektáncosokra áldoztak tíz esztendőn át! Balázs Gusztáv Dulai Zoltán a Fix Stimm egyik prímása A szerzó' felvételei Galéria a víztoronyban Napirendekben bővelkedő ülést tart ma délután két órai kezdettel a dunakeszi önkormányzat. Apor Péter, a művelődési bizottság elnöke a közművelődési fejlesztések és beruházások tervéről készített előterjesztést. A Lőrincz András, művelődési szakreferens által is jegyzett dokumentum szerint a köz- művelődés feltételrendszerének javítása érdekében többek között még az idén hozzá kell látni a városi könyvtár felújításához, amire előreláthatólag 1,8 millió forintot irányoznak elő. Megjegyzik az előterjesztésben, hogy a könyvtár szakmai költségvetése már évek óta lényegesen elmarad a kívánt szinttől. Dunakeszin gazdag helytörténeti gyűjtemény vár méltó elhelyezésre. Javasolják, hogy a könyvtárat bővítsék. A javasolt megoldás hatmillió forintba kerülne. A szakemberek eljutottak ahhoz a felismeréshez, hogy új művelődési centrum alakulhat ki a Radnóti Miklós Gimnáziumban, lévén annak aulája kiválóan alkalmas hangversenyek, kiállítások, diáktalálkozók rendezésére. A Körösi Csorna Sándor Általános Iskolát gyermekművelődési centrumként is alkalmasnak tartják. Merész gondolatként javasolják, hogy 1995—2000-ig a Kápolna utcai magas víztornyot alakítsák ki képzőművészeti galériának, klubnak és kávézónak. Itt a városban élő neves művészek állítanának ki. Mindez persze milliókat igényel. Emellett dönteni kell még a nagy múltú József Attila Művelődési Központ sorsáról is. A gyártelepi intézményt közösen tartja fent a MÁV Járműjavító Üzem Szakszervezeti Bizottsága és a polgármesteri hivatal. A képviselő-testületnek azt ajánlják az előterjesztők: vizsgálják felül, mennyiben érvényesülnek ott a város területi igényei, milyen szerepe van a ház irányításában az önkormányzatnak? A várható viták után az ön- kormányzat tulajdonába került vagyontárgyak felosztási és hasznosítási elveit vitatják meg. A fő szempont, hogy a város jövedelmet szerezhessen, legyen miből fizetni a fejlesztési költségeket, növelni a saját bevételeket, enyhíteni a foglalkoztatási gondokat. Ennek érdekében vállalkozni kell. Egyes vagyontárgyakat esetleg értékesíteni, vagy bérbe adni — javasolja az előterjesztő Kecskeméthy Géza szakreferens. Igaznak bizonyult a hír, amit Dunakeszin és Foton lehetett hallani. Dr. Hajas István jegyző és dr. Örményi László polgármester javaslata szerint emelni kell a szemétszállítási díjakat, mert a jelenlegi tarifák nem fedezik a költségeket. A vitától függ, mekkora mértékben kerül erre sor, de minden valószínűség szerint elfogadják a városatyák azt a javaslatot is, hogy a kötelezően fizetendő köztisztasági díjat, vagy annak egy részét méltányosságból el lehet engedni. A polgárok többsége feltehetően nagy egyetértéssel fogadja majd a zajvédelemről szóló önkormányzati rendeletet. A Dunakeszin áthaladó nehéz kamionok, autók szüntelen zaja is indokolná ezt. Ám egyelőre csak a vendéglátóipari, kereskedelmi, idegenforgalmi, ipari és egyéb létesítmények zajszintjét lehet valamennyire szabályozni. Halmágyi József, a gazdasági bizottság elnöke javaslatot terjeszt elő a helyi kenyérgyár Városi Sütőüzem Kft.-vé való alakulására. Az 1 millió forintos alaptőkét az önkormányzat adná, amihez a kft. ügyvezető igazgatója 100 ezer forinttal járulna hozzá. Az üzem használatáért bérleti díjat számítanának fel. Véget akarnak vetni a MÁV Sporthorgász Egyesülettel folytatott régi vitának is. Korábbi elutasítás után a város határában fekvő tőzegtavak telekhasználói ismét igénylik a terület tulajdonjogát. Németh Lászlóné előterjesztő javaslata szerint a bérlők által használt telekrészt négyzetméterenként 500 forintért adhatnák oda, de a vízfelület maradjon ezután is ön- kormányzati tulajdonban. Lapunk régi olvasói ismerik az elmúlt évben zajlott, ezzel kapcsolatos csatározások történetét. Alma, dió, őszibarack S Erdemes-e gyümölcsfát ültetni A termelőszövetkezetek és állami gazdaságok szétesése miatt az utóbbi három esztendőben jelentősen megcsappant a gyümölcsfacsemeték iránti kereslet, de nemrég — megyénket érintő — élénkülő telepítési kedvről olvashattunk. Vajon igaz-e a hír? A Pest Megyei Földművelésügyi Hivataltól kapott tájékoztatás szerint kedv van, de a tevékenység még nem indult meg. Nincs a vállalkozóknak elég pénzük a telepítéshez, egyelőre nem lehet kedvező hiteleket felvenni. Az állami támogatás évek óta megszűnt. A mezőgazdasági fejlesztést szolgáló alapokról szóló új törvény talán segíteni fog a gyümölcs-, szőlő- és dísznövény- termesztés fellendítésében. talán nem meglepő, hogy sokan fontolgatják: egy-két hektáron fognak gazdálkodni, s a kertből akarnak megélni. Az új típusú szövetkezetekben is találhatók bizonyos csoportok, akik gyümölcstelepítéssel foglalkoznak. Leginkább a dió, az őszibarack és a- cseresznye iránt mutatkozik érdeklődés, de még mindig az alma áll első helyen. Az élénkszínű, nagytermésű fajtákat keresik, Salánki Sándor elmondta, hogy az elmúlt három esztendőben a rendkívül száraz időjárás is meggyötörte az ültetvényeket, ezért hamarosan egy részüket ki kell vágni, le kell cserélni. A következő években e téren jelentős változás várható. Az érdi Gyümölcstermesztési Kutató Intézet kísérleti üzemében található az a központi törzsültetvény, mely minden Magyarországon telepíthető gyümölcsfajta szaporítóanyagát vírusmentes minőségben tárolja. Az üzem kezeli hazánk gyümölcstermesztéssel foglalkozó génbankját. Az egészséges gyümölcsösök iránt érdeklődőknek érdemes felkeresniük az érdi Elvira majori faiskolát, illetve a Kertészeti Egyetem faiskoláját, amely Soroksáron, a péceli majorban található. Megyénkben a többi között még Dán- szentmiklóson foglalkoznak gyümölcstermesztéssel. T. Á. A törökbálinti Sasad faiskola vezetője, Preiner András elmondta, bogy ők még nem tapasztalják a pozitív változást, bár nagyon várják. Ha az emberek földhöz jutnak — megnő majd a kereslet. Az előző évekhez viszonyítva még nem adtak el több fát, de arra számítanak, hogy a földügyek rendeződése meghozza a kívánt eredményt. Az érdi Gyümölcs- és Dísznövénytermesztési Kutató Intézet kísérleti üzemvezetőjétől, Salánki Sándortól megtudtuk, hogy ők november óta észlelnek változást, — az eddigi kiskerttulajdonosi igény mellett. Az országban számottevő a munkanélküliség, ezért egyálA Sasad őszibarackosa Törökbálinton Hancsovszki János felvétele
