Pest Megyei Hírlap, 1993. január (37. évfolyam, 1-25. szám)

1993-01-21 / 17. szám

i PEST MEGYEI HÍRLAP MAGYARORSZÁG 1993. JANUÁR 21., CSÜTÖRTÖK 3 Vált a MÁV Az állam és a Magyar Ál­lamvasutak közötti kapcso­lat rendezésének lépéseként folyik a MÁV szervezeti át­alakítása — tájékoztatta Si­pos István, a MÁV vezér­igazgató-helyettese az MTI-t. Január elsejétől az alapte­vékenységen kívüli felada­tokat végző társaságokat le­választották és egyszemé­lyes kft.-k formájában üze­meltetik. A 6 vasúti igazga­tóság helyett 3 üzletigázga- tóság és 3 üzletvezetőség alakult, a korábbi igazgató­ságok átalakításával. A megújult szervezetek vég­zik továbbra is az alaptevé­kenységhez tartozó fuvaroz- tatói és szállítási tevékeny­séget, az igazgatási, gazdál­kodási és adminisztratív fel­adatokat azonban centrali­zálták. így kívánták ugyan­is a jelentősen csökkent sze­mély- és teherszállítási fel­adatokhoz igazítani a vasút szervezeti felépítését. Ennek megfelelően az or­szág területén 3 üzletigazga­tóság, a Keleti, a Nyugati és a Budapesti, továbbá 3 üzlet­vezetőség fogja majd kiszol­gálni az ügyfeleket. A szerve­zeti átalakulás után lehetőség nyílik a MÁV részvénytársa­sággá alapítására, amely az év közepére várható. „Pénzszaporító” befektetési alap Székesfehérvárott Kedvezményes telkek építkezőknek Költségvetésének túlnyomó részét a város biztonságos mű­ködtetésére, megnövekedett feladatainak ellátására, az idén újabb 8 volt vállalati óvodával bővülő' intézményháló­zatának a fenntartására kénytelen fordítani Székesfehér­vár önkormányzata. Bár a várható bevételek, kiadások pontos mérlege még nem készült el, annyi már bizonyos, hogy a 120 ezer lelkes dunántúli megyeszékhely ez évben mintegy 4,6 milliárd forint körüli összegből gazdálkodhat. Az önkormányzat nem újabb — a vállalkozókat el­riasztó — helyi adók kiveté­sével, hanem különféle ala­pok létrehozásával igyek­szik bővíteni anyagi kerete­it. Az eddig Székesfehérvá­rott szinte ismeretlen lakás- gazdálkodás megteremtése érdekében például lakásala­pot hozott létre. Első lépés­ként „lakásért ingatlant" akciót indít, amelynek kere­tében otthonukért cserébe — kedvezményesen — köz­művesített ingatlant juttat azoknak, akik új lakás, csa­ládi ház építésére vállalkoz­nak. Az alap lakásait az ön- kormányzat értékesíti, vagy bérbeadja. Fejlesztési célo­kat szolgál a befektetési alap is, amely az önkor­mányzati bevételek egyhar- madát fejlesztési célokra — a szükséges új beruházások megvalósítására — különíti el, s „forgatja” gyorsan megtérülő befektetésekkel, értékpapírok vásárlásával. A terv megvalósításának előkészítésére a pénzügyi, illetve befektetési művele­tek elvégzésére vagyonkeze­lő szervezetet hoznak majd létre az év első negyedé­ben. Annak a dolga lesz majd megtalálni a módját, hogy az elkülönített alapot miként lehet majd a város számára leghasznosabban kamatoztatni. Szerb hatarsertok Megsértette a magyar állam­határt két géppisztolyos, egyenruhás szerb katona ja­nuár 19-én 16 óra 15 perc­kor Mórahalomnál, Szeged közelében. Krisán Attila határőrségi szóvivő szerdán reggel el­mondta, hogy a két katona jugoszláv területről 150 mé­ter mélységben hatolt be Pro Cultura Paulius Normantas hazánk­ban élő litván fotóművész­nek, munkássága elismeré­seként Pro Cultura Hunga- rica kitüntetést nyújtott át Andrásfalvy -Bertalan teg­nap a művelődési miniszté­riumban tartott ünnepségen. A művelődési miniszter magyar területre. A szem­mel láthatóan ittas katonák arra kényszerítettek két arra járó, tanyasi magyar állam­polgárt, hogy a náluk lévő élelmiszereket adják át. Nyomatékül háromszor a földbe lőttek. A mintegy 20 perces akciójuk befejezését követően a katonák vissza­tértek Jugoszláviába. Hungarica még 1991-ben adományoz­ta részére a kitüntetést, ám a művész Kamcsatkában és a Kuril-szigeteken töltött hosszabb expedíciós útjáról csak a közelmúltban tért visz- sza, így a neki adományo­zott elismerés átadása mos­tanáig váratott magára. A hazai tóke szerepe a kereskedelem privatizációjában Az idén megáll a fogyasztás csökkenése A piaci folyamatokról, a kereskedelem szervezetrendsze­rének átalakulásáról, a privatizáció menetéről és szem­pontjairól adott többek között tájékoztatást tegnap a saj­tó munkatársai részére Schagrin Tamás helyettes állam­titkár az Ipari és Kereskedelmi Minisztériumban. Svéd kapcsolat Az önkormányzati függet­lenség, az állami és az ön- kormányzati közigazgatás kérdéseiről, valamint az együttműködés lehetőségei­ről folytatott tárgyalásokat a svéd közigazgatási minisz­ter magyar partnerével, Ba­ross Péterrel az elmúlt na­pokban Budapesten. Inger Davidson tegnapi elutazása előtt a sajtó képvi­selőinek elmondta: mostani látogatásával egy másfél év­vel ezelőtti meghívásnak tett eleget. A tárgyalásokon a svéd és a magyar közigaz­gatási rendszer felépítéséről és működéséről folytattak tapasztalatcserét, illetve együttműködési program ki­dolgozásában, szakemberek cseréjében állapodtak meg. Ötnapos magyarországi tar­tózkodása során a közigaz­gatási oktatási rendszerrel és a helyi önkormányzatok munkájával ismerkedett. Ta­lálkozott Sutján Lászlóval, az Európai Keresztényde­mokrata Unió napokban megválasztott alelnökével. Hivatalos adatok eddig az elmúlt év első tizenegy hónapjáról készül­tek. Eszerint a lakosság pénzbevé­telei az előző év azonos időszaká­hoz képest mintegy húsz százalék­kal nőttek, ám a kiadásai ezt meg­haladó mértékben — huszonöt szá­zalékkal — haladták meg az egy évvel korábbiakat. A helyettes ál­lamtitkár e számok mögött meghú­zódó jelenségek közül arra hívta fel a figyelmet, hogy a háztartások kiadásai között a valutavásárlás to­vábbra is jelentős tényező. A lakos­ság 1992-ben kétszer annyit köl­tött külföldi fizetőeszközökre, mint egy évvel ezelőtt. Az áruvásárlás élénkülésére utal. hogy amíg 1991-ben minden száz forintból alig több mint ötven forintot fordítottunk áruvásárlásra, addig tavaly már több mint ötven- hét forintot. A lakosság megtakarításai to­vábbra is a pénzügyi folyamatok stabil részét képezik. 1992. novem­ber 30-án a betétekben elhelyezett megtakarítások 571,8 milliárd fo­rintot tettek ki — 34,4 százalékkal növekedve egy esztendő alatt —, s ugyanilyen mértékben növekedve az értékpapírokba fektetett megta­karítások meghaladták november végén a 273 milliárd forintot. Kedvező jelenség a kiskereske­delmi árindex csökkenése, amely az 1991-es 135,8 százalékkal szemben tavaly 122 százalék volt. A kereskedelemben megfigyelhe­tő folyamatok értékelésekor Schag­rin Tamás azt a következtetést von­ta le, hogy az elmúlt években ta­pasztalt lakossági fogyasztáscsök­kenés lelassult, ebben a: évben sta­bilizálódás várható. A tárca kereskedelempolitikájá­nak fontos része a piacvédelem, amelyben az iparvédelem mellett a fogyasztó védelme is fontos té­nyező. Az elmúlt évben tovább gyara­podott a belkereskedelemben tevé­kenykedő gazdálkodók száma. Legdinamikusabban a gazdasági társaságok száma növekedett. A kft-k száma 35 százalékkal, a rész­vénytársaságoké mintegy ötven százalékkal gyarapodott. Lassult az állami kereskedel­mi vállalatok privatizációja — mutatott rá a helyettes államtit­kár —•, amíg 1991-ben hatvan ál­lami vállalat átalakulása történt meg, addig tavaly csak 34 állami kézben lévő vállalat alakult társa­sággá. A tárca az elmúlt év ele­jén szakmai privatizációs irányel­veket dolgozott ki, amelyek a ke­reskedelempolitikai szempontok mellett a privatizációs kínálat szé­lesítésére, a decentralizáció foko­zására hívják fel a figyelmet. Munkatársunk kérdésére vála­szolva Schagrin Tamás elmond­ta, hogy a kereskedelem privati­zációja során a külföldi tőke ré­szesedése tíz százalék alatt van. Mintegy tizenkét-tizenhárom je­lentős cégben érdekeltek külföldi befektetők, s közülük csak nyolc vállalkozásban szereztek többsé­gi részesedést. A külföldi befekte­tők többsége kis egységekben szerzett részesedést. Egy további újságírói kérdésre a napjainkban napirenden lévő Centrum-privati­zációról is hallhattuk a tárca véle­ményét, miszerint szerencsés len­ne, ha hazai tőke privatizálná ezt az áruház-láncot, s jó megoldás lehetne a tavaly decemberben le­zajlott Danubius privatizációjá­hoz hasonló módszerrel a hazai kisbefektetőket tulajdonrészhez juttatni. Z. B. Jön a Lakoma ’ 93 Napjaink kedélyborzoló hí­rei miatt, melyet az utazási irodák egy kisebb köre vál­tott ki, a Cooptourist Idegen- forgalmi Rt. biztonsággal ígéri ügyfeleinek: nemcsak elviszi, de vissza is hozza utasait — jelentette be Sipos Sándor elnök-vezérigazgató az év utazási ajánlataikról tartott sajtótájékoztatón teg­nap. A Cooptourist miköz­ben egyértelműen a minőség­re fekteti a hangsúlyt, to­vább bővíti utazási ajánlatait. Ezt példák hosszú sorával igazolja Garán Éva kereske­delmi igazgató, aki elmond­ta, százharmincegy ország­ba, százhetvenhárom prog­ramajánlatot kínálnak. Megszokott útjaikon kí­vül ismét felkereshetjük Bul­gáriát, isztambuli látogatás­sal egybekötve. Ugyancsak újdonság a csoportos utak kedvelőinek, hogy elsőként hívnak a Dél-török Riviérá­ra. Az egyéni üdülések hívei szintén gazdagabb választé­kot találnak náluk. Különle­ges élményt nyújt új auszt­riai programjuk, amely egy eleddig ismeretlen vízispor­tot, a raftingot kínálja a vál­lalkozó magyaroknak. Ta­pasztalt vezetők irányításá­val egy speciális csónakban több kilométert tesznek meg egy rohanó hegyi folyón az evezőlapátot forgatva. A kül­földi utak ínyenceinek is új­donságnak ígérkezik a Szí­riái—jordániai ajánlat. A szakmai utazások közül tavaly a tőzsdelátogatások — például London, Frank­furt — voltak a legnépsze­rűbbek. Az ifjúság számára szervezik a nyelvtanfolyam­mal egybekötött angliai utat. Az elhelyezés családoknál történik és a napi nyelvi érintkezésen túl háromórás szakoktatás is része a prog­ramnak. A belföldi turizmus az utóbbi időben, éppen az ár­emelkedések miatt sajnálato­san visszaesett. Márpedig, mutatott rá Sipos Sándor, ez tarthatatlan. Mindent elkö­vetnek az élénkítés érdeké­ben. így olyan belföldi uta­kat is szerveznek, amelyek során a résztvevők ellátogat­nak egy-egy szomszédos or­szágba. Valódi újdonság a Lakoma ’93, vagyis egy-egy tájegység, nemzetiségi vidék jellegzetes értékeivel ismer­tetik meg az otthonukból ki­mozdulókat. Az elnök végezetül leg­szögezte: az egész magyar turizmusnak fékezője, hogy máig nincs idegenforgalmi nemzeti program, és hiány­zik az ország imázsának ki­alakítása is. Németh Zsolt Közeleg a halai ötven napja Diplomaták a Szigetközben A Budapesten akkreditált dip­lomáciai testület képviselői a C-variáns pusztító környezeti hatásaival ismerkedtek a Szi­getközben tett szerdai látogatá­sukon. Horváth József győri köztársasági megbízott tájé­koztatójában rámutatott: a Duna egyoldalú elterelése nyomán folyamatosan süllyed a Szigetköz különleges élővi­lágát tápláló talajvíz, közeleg viszont a vegetációs időszak, s azzal megkezdődik a halál „ötven napja" a térségben. A címzetes államtitkár a Szigetköz lakóinak segélyké­rését tolmácsolta a külföldi diplomatáknak a pótolhatat­lan természeti értékek meg­mentése érdekében. Közvetle­nül 40-45 ezer embert érint a Duna elterelésének katasztro­fális ökológiai következmé­nye. Közvetve azonban — az ivóvízkészlet lehetséges el­szennyeződése folytán — akár milliókat is veszélyeztet­het a jogsértő szlovák lépés. Horváth József hangoztatta: a kormány azonnali intézke­désként 100 millió forintot kü­lönített el a kárenyhítésre. De szükség lesz rövid távú válságprogram kidolgozására is, mivel a szlovák fél állás­pontján nem változtatott, to­vábbra sem teljesíti a londoni jegyzőkönyvben vállalt köte­lezettségeit: az építkezést — ígéretével szemben — folytat­ja, s nem bizosítja, hogy a mindenkori vízmennyiség 95 százaléka meglegyen az Öreg-Duna medrében. Az MTI-ben Madách nem fontos? Nagy nap volt 1823. janu­ár 21-e Alsósztregován. Megszületett Madách Im­re, Az ember tragédiájá­nak írója. Bizonyára meg­ünnepelte ezt a família, majd Madách Imrét még ünnepelgették itt-ott. tu­domást vettek létezéséről, például a Magyar Tudo­mányos Akadémián, meg a Kisfaludy Társaság­ban... Ezek olyan nem fontosak, hisz tudomást vesznek mindenkiről, aki­ről — és ez nyilván így he­lye, — a Magyar Távira­ti Iroda nem. Eme intéz­mény ugyanis az idei Év­fordulónaptárából Ma­dách Imrét (nyilván jelen­téktelensége miatt) ki­hagyta. Igaz, nem kerek az évforduló, hisz a szüle­tésnap 170. esztendeje volt, ám az Évfordulónap­tárban benne van Komái János, aki most 65 éves. És benne van a kiadvány­ban John Fitch, Leschka István, Rácz Olivér, s az 1943-ban Sztarij Nyi- kolszkoje-ban elhunyt Bá­lint György. Jó. Rend­ben. Ám folteszem a kér­dést: vajon rámsüthető a nacionalizmus bélyege, ha kérem: Madách Imre formátumú magyarokkal az MTI tegyen kivételt és jövőre a 171. születésnap­ja is szerepeljen a kiad­ványban. Tudom: példá­ul Bálint Györgyről új- ságiróiskolát is neveztek el, sokat írt, de mégsem ő írta a Tragédiát. (Vödrös)

Next

/
Oldalképek
Tartalom