Pest Megyei Hírlap, 1993. január (37. évfolyam, 1-25. szám)

1993-01-19 / 15. szám

É PEST MEGYEI HÍRLAP SZŰKEBB HAZÁNK 1993. JANUÁR 19., KEDD 5 Zöld a telefon, lila a távfűtés Alaptérképet minden falunak Századunk nagyvárosi utcaképéhez hozzátartoznak a nyitott árkok. A kör­nyék csendjét felverő légkalapácsok. A csőtörés, a kábelszakadás már napi jelenség, a hozzá tartozó forgalomkor­látozásokkal együtt. Sokszor kisebb felületen kellene feltárni a föld mé­lyét, ha tudnák, mi van odalent! A szá­zados föld alatti dzsungelben nehéz már kiigazodni, s ez nem ritkán veszé­lyekkel is jár. Áramvezetéket vághat el a csákány, az árokásó gép, de fölös­leges munkabértöbbletet és időveszte­séget okoz a kéreg alatti világ áttekint­hetetlensége. Valamikor a hetvenes évek elején született egy rendelet, ami szerint 1990-ig el kellett volna készíteni a nagyvárosok, majd ezt követően foko­zatosan a jelentősebb települések köz­műtérképét. Ezek alapján kevesebb költséggel dolgozhatnának a víz, gáz, elektromos és más vezetékek javítói, biztosabb kézzel jelölhetné ki a mér­nök az építési területeket. A rendelet gyors végrehajtásának feltehetőleg a pénzhiány szabhatott korlátot. Ám, ha lassan és vontatottan is, a program zaj­lik. Noha ma már nem parancsra, in­kább a felismert szükségszerűség hatá­sára. A szentendrei Bercsényi utcában még a Kartográfiai Vállalat cégtáblája olvasható a bejárat mellett. A privati­zált budapesti intézmény helyi irodája azonban ma már a Cartoranje Kft. Holland—Magyar Földmérési Közmű- felmérési és Általános Mérnöki Kft. része. Egyelőre négy mérnök dolgo­zik itt, de feltehető, hogy nagyobb is lesz a létszám, hisz a cégnek komoly tervei vannak a Dunakanyarban. A kiterített műszaki rajz fölött Ba- nai György, a kft. magyar igazgatója ad magyarázatot. Utcák, terek, parkok alaprajzán színes vonalak húzódnak. Zöld a telefon, sárga a gáz, piros az áram, kék a víz, lila a távfűtés vezeté­ke. Ez az általános közműalaptérkép. Ilyet rendelt meg Szentendre városa, melyet négy évvel ezelőtt még a Kar­tográfiai Vállalat színeiben készített el a szentendrei gárda. Az idén készül el a város elektromos felmérése, me­lyet az ELMÜ Észak-Budai Igazgató­sága rendelt meg. Vácott is folyamat­ban van a közműalaptérkép készítése. Banai Györggyel és a cég holland képviselőjével, a magyar származású Urhán Ákossal a jövőről beszélget­tünk. A két vállalat 1982-ben kötött szerződést s máris országos megrende­léseket teljesít az új cég. A kft. vezetői őszintén remélik, hogy a Duna mindkét oldalán kapnak megrendeléseket. Hiszen felgyorsult itt a telefonhálózat építése, sok a föld alatt húzódó közművezeték. Célszerű lenne egységes, tájékoztató térképeket készíteni, az új közműveket pedig azonnal rávezetni a térképre. K. T. I. / Uj székházban a Budapest Bank Február 8-án, hétfon reggel nyolc órakor már új helyen, impozáns új épületben fogad­ja ügyfeleit a Budapest Bank Rt. nagvkátai fiókja — tud­tuk meg Rédei Sándor fiók­igazgatótól. A bank 1988 márciusában kez­dett működni Nagykátán, előbb csak mint kirendeltség, majd később fiókká önállósult. Jelenleg még a Dózsa György úti Pártok Házában bérelnek néhány földszinti szobát, s a bank dolgozói alig várják, hogy a sokkal tágasabb, ké­nyelmesebb, világosabb új székházba költözzenek. A mos­tani helyet egyébként is kinőt­ték az évek folyamán, hiszen alaposan kibővült a bank tevé­kenységi, szolgáltatási köre. Míg az első időszakban szinte kizárólag a kisvállalkozók pénzügyeit intézték, addig nap­jainkra a vállalatok, gazdasági egységek, kft.-k, társaságok ugyancsak az ügyfeleik lettek. Természetesen tevékenységük­höz tartozik a lakossági deviza­ügyek intézése, sőt — éppen az új épület adta lehetőségek­kel élve — tovább szélesítik la­kossági szolgáltatásaikat. Vál­lalnak munkabér-számlaveze­tést, s tervezik a bankkártya be­vezetését. Jelentős a nagykátai fiók értékpapír-forgalma, a hi­telező és betétgyűjtő tevékeny­ség. A székház a Dózsa György úton, a bíróság épülete mellett, az önkormányzattól vásárolt telken épült, a munkálatok 1991 őszén indultak a Meg­arom Kft. fővállalkozásában. Az intézmény naponta reggel nyolc órától délután háromig fogadja az ügyfeleket, pénte­ken valamivel rövidebb lesz a nyitva tartás. Ünnepélyes megnyitó a mű­ködés megkezdése utáni napok­ban várható. T. F. Vizsgálják a dromedárt Még néhány hét és is­mét a magasba emelked­nek az Air Service Re­pülőgépes Szolgálat me­zőgazdasági gépei. Ad­dig és amíg eljön a nagy nap, van mit tenni a bu­daörsi repülőtéren levő központi javítóbázison. Képünkön Bojtos Fe­renc repülőgép-szerelő a jól bevált, több évtize­de gyártott PZL vagy ahogyan ők nevezték, a dromedár csillagmotor­ját vizsgálják át. Nagykátán is lesz gáz A feltételeket ismertetik a lakosokkal A Fővárosi Közgyűlés — mint tulajdonos — kedvező döntésére vár­tak Nagykátán a földgáz vezetése ügyében. Miután január első he­tében a Fővárosi Gázmű­vek megkapta a hozzájá­rulást, hogy eredeti mű­ködési területén kívül is vállalkozhasson, már a Tápió-vidéken sincs aka­dálya a tényleges tervező-, szervező-, elő­készítő munka megkezdé­sének. A Tápió mente 14 települése ugyanis előze­tesen a Gázművek ajánla­tát tartotta kedvezőbb­nek — szemben a Tigáz pályázatával. A közgyűlés döntése nyomán az események Nagykátán is felgyorsul­tak — jelentette ki kérdé­sünkre Bodrogi György- né, a város polgármeste­re. A környező települé­sek némelyikén — Tápió- szecsőn, Tápióságon vagy Szentmártonkátán — ugyanis a lakossággal már mélyebb párbeszéd­be elegyedett gáz ügyé­ben az ottani önkormány­zat. Nagykátán többen az iránt érdeklődtek az el­múlt napokban, hogy a város egyáltalán benne van-e a kiépítési konst­rukcióban. Természete­sen igen, olyannyira — mondta a város polgár- mestere —, hogy a Fővá­rosi Közgyűlés kedvező döntéséért vezetésével komoly, jó értelemben vett „lobbyzást” végez­tek. Nagykátán is készítik a helyi hálózati tervet, hi­telek érdekében — lakos­sági hitelekről van szó — tárgyalnak az OTP- vel. Amikor minden szükséges információ ösz- szeáll, akkor lépnek ki a város lakossága felé a kész, választható ajánla­tokkal. Január végén, feb­ruár elején írásos anyag­gal megkeresik a polgáro­kat, de a szerződések megkötéséig több fordu­lóban — esetleg városré­szenként — konzultációs fórumokat rendeznek. Bodrogi Györgyné megnyugtatónak minősí­tette, hogy a városban te­lefonra előfizetett 2700 jogi és magánszemély kö­zül eddig csak alig lépett vissza valaki. (tóth) Közeledik a megoldás Alapítvány a gödöllői tavakért Hosszúra nyúlt perek folynak — mint arról már egyik korábbi lapszámunkban is beszámoltunk — a gödöllői tavak ügyében. A bírósági eljárás okairól és hátteréről kérdeztük Fésűs Lászlót, a tavak jelenlegi kezelőjét, a herceghalmi Állattenyésztési és Takarmányozási Kuta­tóintézetének főigazgatóját. — Miért éppen a herceghal­mi Állattenyésztési és Takar­mányozási Kutatóintézet pe­reskedik a gödöllői tavak ügyében? — A tavak akkori kezelője 1990-ben kettévált, egyik utódintézménye Gödöllőn ma­radt, a másik intézmény — az. Állattenyésztési és Takarmá­nyozási Kutatóintézet — szék­helye Herceghalom. A mi ku­tatóintézetünknek tehát, mint jogutódnak, hivatalból köte­lessége volt megtámadni a szabálytalan szerződéseket. — Melyek voltak ezek? — A Béke Horgászegyesü­lettel kötött adásvételi szerző­dés hibája az, hogy tavat elad­ni nem lett volna szabad, a Pallasszal kötötté pedig az, hogy az egyik tóhoz tartozó területet — az Ilka-majort — áron alul adták el. — Mikorra várható, hogy döntés születik, s mi a céljuk a pereknek? — Céljuk a szerződések semmissé nyilvánítása és az eredeti állapot visszaállítása. A Béke Horgászegyesület szerződésének ügyében janu­ár végén lesz a következő tár­gyalás, a másik per még kez­deti stádiumban van. Egyéb­ként a bírósági eljárás kimene­telétől függetlenül mi azon va­gyunk. hogy mielőbb a gödöl- lőieké legyen az összes tó, hi­szen nekünk Herceghalmon semmi szükségünk gödöllői területekre. Már két évvel ez­előtt lemondtunk róluk a gö­döllői önkormányzat javára. Hogy miért nem az övéké még most sem, azt nem tu­dom. — Történt-e előrelépés a gödöllői tavak önkormányzati tulajdonba kerülése ügyé­ben? — kérdeztük Gémesi Györgyöt, Gödöllő város pol­gármesterét. — Alapítványt hozunk lét­re Isaszeggel közösen, hogy a tavak sorsa mielőbb rendeződ­jön, s ebbe az önkormányzat­nak is legyen beleszólása. Az alapítvány létrehozásával biz­tosítjuk a szükséges jogi felté­teleket. — Ha tehát ily módon be­folyásolni tudják a tavak sor­sát, akkor a lakosság használ­hatja majd azokat? — Az alapítvány célja ép­pen az, hogy elsősorban a la­kosság használhassa majd a területet, a létrehozandó par­kot, a tavakat. Szeretnénk, ha ezt az év első felében sikerül­ne megvalósítani. Demeter Adrienn Főiskolai ötlet Idegenforgalmi adatbank Pest megyében Mondhatnak bármit a Keres­kedelmi, Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Főiskoláról, csak azt nem, hogy nem gon­dolkoznak gyakorlatiasan. Kitűnő érzékkel ismerte fel Csizmadia László főigaz­gató-helyettes, hogy csak el­méleti ismeretekkel még nem lehet valódi idegenfor­galmat megteremteni. Éppen ezért felvette a kapcsolatot Pest megye önkormányzatá­val, és közösen döntöttek úgy, hogy az eljövendő sike­rek reményében megalakít­ják Pest megye idegenforgal­mi adatbankját. A szót tett követte, és igen rövid határidőn belül elkészí­tettek egy kérdőívcsomagot, amelynek kitöltésével tulaj­donképpen meg is valósulna az eredeti elképzelés. A kérdőív választ keres az illető települések természeti adottságaira, az egészség- ügyi ellátási és közlekedési viszonyokra, a lakossági szolgáltatásokra, de azt is meg lehet tudni, hogy van-e benzintöltő-állomás a telepü­lésen, hol lehet ebédelni és milyen áron. A kérdőíveket eljuttatták Pest megye minden önkor­mányzatához, ahol örvend­tek is, meg nem is a negyven­két oldalnyi paksamétának. Ezt azért jelezzük, mert nagyon sok helyi önkor­mányzat azonnal megértette az idegenforgalmi adatbank létjogosultságát, ki is töltöt­ték annak rendje és módja szerint a kérdőíveket, ame­lyeket aztán eljuttattak a szer­vezőkhöz. Ez utóbbiak nagy bánata, hogy nem minden helyi önkor­mányzat válaszolt a kérésre. Csizmadia László arra sze­retné megkérni az önkor­mányzatok helyi képviselőit, hogy szíveskedjenek bekap­csolódni ebbe az egész Pest megye idegenforgalmát érin­tő tevékenységbe. Amennyiben időhiány mi­att nem tudnak vállalkozni a kérdőívek kitöltésére, abban az esetben csupán csak jelez­niük kell, és akkor a Kereske­delmi, Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Főiskola hall­gatói jószívvel elvégzik a munkát. Papp János

Next

/
Oldalképek
Tartalom