Pest Megyei Hírlap, 1993. január (37. évfolyam, 1-25. szám)
1993-01-19 / 15. szám
PEST MEGYEI HÍRLAP SZUKEBB HAZANK 1993. JANUAR 19.. KEDD Eredmények, feladatok, elképzelések a környezetvédelemről Légifelvételek a megyéről Négy hónappal a túrái tragédia után Cáfol a fegyver szakértő Pest megye Önkormányzati Hivatalának környezetvédelmi és területfejlesztési osztálya — az elnevezéséből adódó tevékenységeken túl — még számos témával foglalkozik. így a megyei expo- koncepció kidolgozásával, a tervek összehangolásával, valamint a megyei idegenforgalom kérdéseivel. Az osztály vezetője, Fegyver- neky Sándor hangsúlyozta, minden területen arra törekszenek, hogy érvényesüljön a hivatal munkájának szolgáltató jellege, melyet mint célt korábban megfogalmaztak. — Milyen eredményeket tudnak felmutatni a környezetvédelem terén'.’ — Ez olyan témakör, melyhez sok segítséget kapunk és kaptunk külföldről. Jelenleg is zajlik a megye környezeti állapotának kutatása, melynek célja a legsúlyosabb gondok feltárása és a megoldási javaslatok megfogalmazása. Mindez német segítséggel, ugyanis, az ottani Környezetvédelmi Akadémia megbízatást kapott kormányától arra. hogy folytassanak technológiai kutatásokat hazánkban. A munkálatok első része már elkészült — számos légifelvételt készítettek megyénkről — most folyik ezek kiértékelése. Hazai munkatársak nézik át az összegyűlt anyagot, német pénz, technológia, szempontok felhasználásával, szem előtt tartásával. Ezt ugyan nem a megye kezdeményezte, de elfogadtuk a felkínált lehetőséget. — Van olyan tevékenység, amely megyei ötleten alapul? — Természetesen. Mi indítottuk el a megye hosszú távú környezetvédelmi tervezetének kidolgozását. A Pestterv végzi e munkát, a környezetvédelmi és területfejlesztési bizottsággal összehangoltan. Emellett szakértői bázisunkra számíthatnak a helyi önkormányzatok. Nem érdemes minden városnak, községnek saját környezetvédelmi apparátust működtetnie, meríthetnek a hivatal eredményeiből. E hónap elejétől az egyik szakemberünk. Meleg Zoltán a fővárosi önkormányzathoz került. Most persze, szeretnénk helyébe más, hasonló képességű szakembert találni, de úgy vélem, ezzel megkezdődhetne az a párbeszéd a főváros és a megye között, amely eddig nem kapott kellő súlyt. A megye szennyezettségének jó része éppen Budapest közelségéből adódik — utalnék itt a légszeny- nyezésre, a szemételhelyezésre, vagy arra, hogy a Duna is elég szennyezetten érkezik a Pest megyei folyóágba. Nálunk elkészült már az együttműködési javaslat, remélem, ebben partner lesz a főváros. — A szemételhelyezés nemcsak nálunk, a világ más országaiban is gondokat okoz. Ezzel kapcsolatban vannak-e valamilyen elképzeléseik? — Az- ötletet már meghaladtuk. A megye vásárolt egy mobil szemétfeldolgozó gépet. amit egy gazdasági társulásban — mint résztulajdonos —, kíván működtetni. Az eljárás lényege, hogy a gépezet tömöríti a szemetet, nem kell az önkormányzatnak újabb lerakóhelyet építenie — nem kevés költséggel — elég, ha bérbe veszi ezt a gépet. Ez is pénzbe kerül, persze, de lényegesen olcsóbb, mint a lerakóhely-építés. Olyan elgondolás is született, hogy az időről-időre szükségessé váló fametszésnél keletkező gallyakból fabrikettet készít a cég. Tüzelőértéke talán még kedvezőbb is a szénnél, arról nem is szólva, menynyivel gazdaságosabb. Mindent összevetve, azt hiszem, jól alakulnak a nemzetközi kapcsolataink is, és a települési önkormányzatokkal is alakult valamiféle összhang a környezetvédelem tekintetében. — Hogyan kötődik mindehhez az expo és az idegenforgalom? — Van egy expo-ügyek- ben járatos szakértő csapatunk, s egy szakértői társaság, amely önkéntes tanácsadókból áll. Hamarosan a közgyűlés elé terjeszthetjük a expo-koncepciót, a tervek nagyjából már készek. Tevékenységünk iránt befektetők is érdeklődnek. Egyébként, mindaz, amit elterveztünk, a világkiállítás után is életképes, és belefér a területfejlesztés témakörébe. Expo-falva- kat szeretnénk építtetni, ami nem egyszerűen egy épületet, hanem egy életmódot kínál majdani lakóinak, már megkezdődött a megye feltérképezése. Ez most szó szerint értendő, ugyanis valamennyi település, község pontos térképét készíttetjük el, az ELTE tudományos tanszékének közreműködésével. Ebben a pontos adatok, utcanevek, a megközelítési lehetőségek, a vállalkozók címlistája szerepelne. A harmadik elképzelésünk a biotermesztés — ehhez majd tanfolyamokat szervezünk e leendő vállalkozóknak — ami, a jövőben is piacképes iparág lehet. Mindehhez kötődik a megye igen sajátos idegenforgalmi helyzete. Talán nincs még egy, ehhez hasonlóan gazdag látnivalókat kínáló megye — Dunakanyar, Börzsöny, Pilis, a puszták világa, kavicsbánya-tavak — és ez csak néhány kiragadott példa a sok közül. S mindez itt van, a főváros környékén. Más dolgunk nincs is, mint idecsábítani a külföldi turistákat. A közelmúltban született meg az együttműködési szerződésünk az Idegenforgalmi Főiskolával — a korábbi vendéglátóipari intézmény, ami ezzel a szakkal bővült — a megye idegenforgalmi tervének elkészítésével kapcsolatban. A főiskola közvetítésével svájci szakemberek tartottak e témában előadássorozatot a megyeházán, ami áprilisban folytatódik. Terveink között szerepel egy idegenforgalmi információs iroda felállítása — megyei városokkal közösen, például Vác, Visegrád, Gödöllő, Nagykőrös, Szentendre — ahol nem az üzleti szellem, hanem a külföldi tájékoztatása az elsődleges. J. Szabó Irén Jóvátehetetlen tragédia történt múlt év szeptember 12-én az egyébként csöndes, békés kis faluban, Túrán. Egy nappal a történtek után jártunk a Zsámboki út mentén fekvő termelőszövetkezeti gyümölcsöskertben, ahol Varjú István mezőőr sörétes puskával rálőtt Farkas Jenő és Nagyné Kál- noki Mária helybeli lakosokra. Mindketten azonnal meghaltak. A szörnyű esemény egyik szemtanúja — aki a két szerencsétlen emberrel együtt körtét lopott a kertből — kérdésünkre elmondta, hogyan emlékszik a történtekre. Elbeszélése szerint a mezőőr felszólította őket, hogy dobják el a gyümölcsöt, amit szedtek. Farkas Jenő nem engedelmeskedett, mire Varjú István lelőtte. Kálnoki Mária elrohant, de megbotlott, elesett, s ekkor a feldühödött ember közvetlen közelről őt is agyonlőtte. A szemtanú, akivel beszéltünk, társával együtt a rendőrségen is ezt mondotta. A gyanúsított azonban a lövések körülményeire vonatkozóan mást állít. Vallomása szerint, amikor Farkas Jenő dulakodni kezdett vele, véletlenül sült el a fegyvere. Ezt követően elrohant, és puskája beleakadt egy faágba. így fúródtak a lövedékek a szerencsétlen nő testébe. A Pest Megyei Rendőrfőkapitányságon több hónapja folyik szakértők bevonásával a vizsgálat, melynek feladata, hogy az ellentmondásos vallomások dacára feltárja a valóságot. Mint Bérdi Zsolt főhadnagytól, a bűnügy vizsgálójától megtudtuk. elkészült a fegyverszakértői vélemény, mely azt taglalja, hogy milyen távolról érkezhettek az áldozatokra a lövések. Farkas Jenő esetében a szakértő nem tud határozott választ adni, véleménye szerint mindkét variáció lehetséges. Kátai Máriára vonatkozóan azonban cáfolja a közvetlen közelről, „kivégzésként" történő célzást. A továbbiakban még az orvosszakértői vélemény ad támpontokat, mert a lőtt sebek hosszából, mélységéből is sok mindenre lehet következtetni. Rövidesen sor kerül, ügyvédje jelenlétében a gyanúsított újabb kihallgatására. A túrái termelőszövetkezet Varjú István védelmével dr. Orosz Balázs ismert ügyvédet bízta meg, aki jelenleg a Romhányi-perben a másodrendű vádlottat védi. ga. j. Uj ABC nyílt Sóskúton Két, most már huzamosabb ideje munkanélküli, Cservenyi Magdolna és Kállainé Marcin- kovics Erzsébet boltot nyitott nemrégiben Sóskúton a Bajzsy- Zsilinszky u. 8. szám alatt. A környék lakói igencsak örülnek, hiszen eddig otthonuktól viszonylag távolra kellett elzarándokolniuk, ha kenyeret, tejet vagy egyebet akartak vásárolni. Az üzlet szép, tiszta, az eladók mosolygósak, a választék nagy. Van itt mirelitáru, tőkehús és szalámi, valamint gyümölcs, zöldség és háztartási vegyiáru is. Az áraik viszonylag alacsonyak, mindössze öt-nyolc százalékos kulcsot alkalmaznak. Nyilván szeretnék a vevőket a boltba „édesgetni”, ami úgy néz ki, sikerülni is fog nekik, mert olyan is akad — nem is egy —, aki Pusztazámorról is átjár, mert tudja, itt biztosan és elfogadható áron megtalálja, amit keres. Az a hír járja a község lakói között, hogy igen jó kapcsolatban vannak a konkurenciával. Károly Józseffel, aki hasonló jellegű boltot vezet a faluban. Igyekeznek együttműködni, mert rájöttek, bizonyos dolgokat közösen sokkal könnyebben meg tudnak oldani, s ez nem csak a saját, hanem a vásárlók érdeke is. Á. M. Építkeznek Szentmártonkátán Községháza a falu A téli fagyok elmúltával egy új községháza alapjainak lerakásához fognak Szentmártonkátán. Miért éppen erre áldoznak eme sokak által szűknek mondott esztendőkben? — tettük fel a kérdést Karai István polgármesternek. Szavaiból kiderült, hogy az önkormányzat kezdettől fogva készülődik a beruházásra, sőt az erre kijelölt telket még az egykori tanács vette birtokba. A hivatali apparátus ugyan nem nagy, a polgármesterrel és jegyzővel együtt tizenketten vannak. Nem mindegy azonban, hogy milyen körülmények között végzik a munkát, hol fogadják az ügyeiket intéző polgárokat. Mert bizony a jelenlegi épület korszerűtlen, százéves matuzsálem, ami több helyen omladozik, repedezik. Már csak múltja van... Ezzel szemben az új községháza a jövőnek épül, sokkal nagyobb alapterülettel, tágas, világos ablakokkal, ajtókkal. A pincében raktárt és műhelyt alakítanak ki, ahol a karbantartók dolgozhatnak. A száz négyzetméteres tanácsterem többféle rendezvénynek tud helyet adni. Beépítik a tetőteret, hogy esetleg később itt működhessék majd a községi kábeltévé helyi stúdiója. Persze ez még odébb van — jegyezte meg Karai István — inkább a vágyak között szerepel. Most mindenekelőtt a leendő építkezés területét kellett földdel feltölteni. Szerencsére Szentmártonkátán mindig számíthat az önkormányzat a vállalkozók segítségére: nem véletlenül, hiszen maga a polgármester is közülük való. Megválasztása előtt Karai István villamosgépszerelő iparosként kereste kenyerét, azóta viszont alig marad ideje gyakorolni kedvenc szakmáját. A fuvarosok tehát segítettek, ugyanúgy, mint a nemrégiben átalakult tsz, vagyis az Agrárszövetkezet is. Az önkéntes, ingyenes munka mellett ügyeskedéssel — persze jó értelemben véve — igyekeznek minél többet megspórolni. Ezért vásárolták meg időben a falazóanyagot, cserepet, födémpanelt, téglát. Amíg olcsóbb volt... így is 12—15 millió forintra rúgnak a beruházás várható költségei: az idén ennek a felét veszik bele a költségvetésbe. Jut azért pénz az általános iskola tornatermének teljes befejezésére, ami elsősorban a fűtés végleges megoldását jelenti. Az iskola udvarát ugyancsak mostanában töltötték fel az előbb már megdiközepén csért közszereplők: nem kevés földmunkáról van szó, mivel a három hold nagyságú terület hajdan vizenyős, lapos hely volt. Ezentúl ott soportolnak, játszanak a gyerekek: Karai István suttogva mondja, hogy ő ide egy kis tanmedencét álmodott, talán belefér az is előbb vagy utóbb a „keretbe”. A „fiatal” iskola tetőterének kihasználásáról sem mondanak le, ott minél előbb nyelvi labort és számítástechnikai részleget képeznek ki. Tavaly szerették volna, de előbb a tornaterem fűtését kell megoldaniuk. Azaz nem „csak” községházát építenek Szentmártonkátán, noha az sem csekélység e „szűkös” években. Mellesleg szó szerint ez lesz majd a falu közepe, szemben a Klíma Szövetkezet telephelyével, a községi könyvtár és a Korona vendéglő között. Ugyanitt már az idén építkezik a Nagykáta és Vidéke Takarékszövetkezet, hogy saját irodáiban fogadhassa az ügyfeleit. A könyvtár udvarán kijelölték a leendő telefonközpont helyét... Szentmártonkátán már alig várják, hogy felengedjen a téli fagy s munkához láthassanak. (tóth)
