Pest Megyei Hírlap, 1993. január (37. évfolyam, 1-25. szám)
1993-01-19 / 15. szám
Brókerek lesik, ki adja el Földárverések a megyében Monopoly Csoport A Monopoly Csoport továbbra sem ért egyet azzal, hogy a szakszervezetek megegyezéses alapon osszák el a valamennyi munkavállalót megillető szakszervezeti vagyont — mondotta Halász Ish’án, a csoport tagja. A csoport ezért az országgyűlési szünet után elsőként napirendre tűzött témakörök között vitatja meg a szakszervezeti vagyonelosztás ügyét. A szakszervezetek közötti választásra kidolgozott és szak- szervezeti nyomásra visszavont kormányzati törvényjavaslat bizonyos módosításokkal megfelelt volna a Monopoly elvárásainak. Most javaslataikkal azt kívánják elérni, hogy az úgynevezett XXVIII. szakszervezeti vagyontörvény februárban esedékes módosítása során érvényesítsék elképzeléseiket. A törvénymódosításra a hét szakszervezeti konföderáció vagyonegyezsége alapján dolgozott ki előterjesztést a kormányzat. Ez elismerné a volt SZOT-vagyon — a szakszervezetek által előre meghatározott arányok szerinti — elosztását. Az ágazati vagyont az üzemi, közalkalmazotti tanácsi választások szerint osztanák el. A törvénymódosítás februári parlamenti elfogadása esetén ezekre a választásokra áprilisban, májusban kerülhetne sor, a társadalombiztosítási önkormányzati választásokkal egyidőben. Az idén hozzávetőleg ötszáz földárverés levezénylése vár a Pest Megyei Kárrendezési Hivatalra. E nagy munka feltételeinek megteremtésére megerősítették a létszámot, újabb számítógépeket állítottak működésbe. Sztárai Mihály, a hivatal vezetője elmondta, a tapasztalat szerint megnövekedett az érdeklődés a föld iránt, tavaly hatszázhetvenegy új tulajdonos kezdett hozzá saját földjén a gazdálkodáshoz. Az árveréseken megjelenők számának azonban hamarosan korlátokat szab az Ország- gyűlés által nemrég elfogadott úgynevezett Szauter-féle törvénymódosító javaslat, amely a fővárosi lakosoknak nem teszi lehetővé, hogy a városon kívül jussanak kárpótlási jeggyel a földhöz. A rendelkezés még nem lépett életbe, így az eddig lezajlott idei hat árverésen budapestiek is licitálhattak. A megkötés ellenére várhatóan sokan jelentkeznek majd Nagykovácsi, Solymár, Budakeszi, Budaörs környékén tavasszal kezdődő földárverésekre, ahol a főváros közelsége miatt az aranykoronaértékek a több tízezer forintot is elérhetik; itt feltehetően nem a mezőgazda- sági művelés, hanem a felfelé kúszó telekárak motiválják majd a licitálókat. A hivatal már hozzálátott, hogy a körzeti földhivatalokkal együttműködve kimérje az árverésre kijelölt földeket. A kárpótlásra jogosultak jelentős hányada azonban földvásárlás helyet inkább értékesíti jegyét, a különböző brókercégek az idén is szívesen felvásárolják ezeket a jegyeket, hogy némi haszonnal befektetőknek adják tovább. A nagyfokú érdeklődést jelzi, hogy van olyan cég, amelyik félmilliárd forint értékben gyűjtött össze jegyeket a budapesti aglomerációban. Élénkülő' határ Tavaszi zsongás? Halász István rámutatott: ez megengedhetetlen, mert a volt SZOT-vagyont is csak a legitimitást tisztázó választást követően lehet elosztani, az üzemi közalkalmazotti tanácsok választása még az ágazti vagyonra vonatkozóan sem tisztázhatja megfelelően az egyes szakszervezetek legitimitását. erepestarcsa Eredményteli / / Vasárnap eredménytelenül végződött az a népszavazás, amelyet az Alkotmánybíróság határozata alapján rendeztek Kerepestarcsán a település kettéválásáról. A kisüzemekben más a helyzet, a köny- nyebb gépekkel, a fogatokkal már hordják a földre a szerves trágyát, s várják, hogy megkezdhessék a talaj művelését. Képünk Halásztelken készült, ahol a bolgárkertészetekben már hozzáláttak a fóliasátrakban a primőrök palántázásához, s a földeken már terítik a tápanyag-utánpótlást biztosító szerves trágyát. Hancsovszki János felvétele A választási bizottság által összeállított jegyzőkönyv tanúsága szerint a több mint 5100 szavazásra jogosult polgárnak csupán 32 százaléka jelent meg az urnáknál a szükséges 51 százalék helyett. A leadott 1638 szavazatból 1614 érvényes volt. Ezek megoszlása: a szavazók 85,3 százaléka Kerepes és Kistarcsa kettéválása, 13,1 százaléka pedig a jelenlegi helyzet fenntartása mellett voksolt. A népszavazás során rendkívüli esemény nem történt, így várható, hogy a jövő évi önkormányzati választások előtt már nem rendeznek újabb népszavazást ebben a kérdésben. Az utóbbi napok enyhe időjárása a tavaszt idézi. Ha nem néznénk a naptárat, bizony könnyen el is hinnénk, hogy itt már a kikelet kopogtat. A megyét járva sokhelyütt gereblyéző, gallyakat égető emberekkel találkozhatunk, akik kihasználják a korán jött jó időt, s rendet raknak kiskertjeik körül. A mezőgazdasági nagyüzemekben azonban még tart a tél. Felengedett a fagy, nemigen lehet rámenni a nehéz gépekkel a táblákra. Iván, az önálló Zűrös fegyverügyletbe keveredett Szűrös Iván, az Országgyűlés alelnökének, az MSZP képviselőjének fia — adja hírül a tegnapi Népszabadság. A kézigránátokról, a géppuskaló'szerekről, kiterjedt orosz kapcsolat- rendszerről és egy esetleges jugoszláviai vevőről szóló „saját információt” a lap az atya rövid kommentárjával egészíti ki. Eszerint az ifjabb Szűrös felnőtt ember, maga intézi ügyeit, egyébiránt novemberben, vagy decemberben találkoztak utoljára. Szűrös Mátyás — Népszabadságban olvasható bizonytalan visszaemlékezése szerint — vagy nem találkozott karácsonykor a fiával, vagy ha igen, akkor ez olyan jelentéktelen ügy volt az életében, amit három hét elteltével már a feledés homálya borít. Miért éppen ezt a niianszot tartom fontosnak e különös históriából? Azért, mert az alelnök úr elhatároló- dás-ízű szavaival annyiban egyetértek, hogy az apa nem felelős — a bíróság előtt — felnőtt fia tetteiért. Jogilag nem marasztalható el. Am ez az idősebb Szűrös előtt sem kétséges, így nagyon valószínű, hogy amit mondott, azt a politikus mondatta vele. S egy politikus portréjának bizony kitörölhetetlen része a család. Az Országgyűlés alelnökének vallani illenék nemcsak a hazáról, hanem a családról és a szerétéiről is, még ha szocialistának — és nem kisgazdának — vallja is magát. Vallania kellene karácsonyokról. A legutóbbiról, és a korábbiakról. Azokról, amelyek között — valamikor a nyolcvanas években az ifjabb Szűrös a francia idegenlégióig futott, s évek múltán hazatérve apjától távol, vidéken telepedett le. Mit örökölt Iván a családi házból? Nevét és talán a kiterjedt kapcsolatrendszerét — no meg az önállóságát. Zelei Béla Megyénk a nemzetközi porondon Önkormányzati régiók találkozója Pest megye önkormányzatában kimondottan nagy hangsúlyt fektetnek a nemzetközi kapcsolatok ápolására. Két külföldi tanácskozás között sikerült beszélnünk In- czédy Jánossal. Pest megye önkormányzatának elnökével, akitől megtudtuk, hogy a múlt héten Brüsszelben ülésezett az európai Régiók Gyűlésének egyik albizottsága, és az évadnyitó összejövetelen a kelet—nyugati kapcsolatok jelenlegi állását, valamint az idei esztendő soros feladatait vitatták meg. Inczédy János elmondta, hogy komoly szerepet vállalt magára az Európai régiók Gyűlése, és egyre nagyobb szerepet játszik a különböző régiókban tevékenykedő önkormányzatok közötti kapcsolatfelvételek kialakításában. Új módszereket szeretnének bevezetni, és bővíteni kívánják az együttműködés különböző formáit. A régiók önkormányzati politikusainak fő célja, hogy közösen * keressenek megoldásokat a gazdasági, kulturális és szociális kérdésekre. Az eddigi tapasztalat azt bizonyítja, hogy érdemes régiókban gondolkodni, mert túl a tapasztalatcserék hasznosságán máris megteremtődtek azok a lehetőségek, amelyek révén Pest megye hallatni tudta véleményét, és ki tudott lépni a nemzetközi porondra. Január 21—22. között Bonnban tartják meg az Európai Régiók Gyűlésének idei első közgyűlését, amelynek keretében tisztázni fogják, mit is kell érteni tulajdonképpen a régió fogalmán. Jelen lesznek angol, osztrák, német, francia, magyar, szlovák és lengyel ön- kormányzati tisztségviselők. Inczédy János elnök szerint a bonni tanácskozást mindenképpen jól időzítették, hiszen még csak január van, és a résztvevők időben tudják tájékoztatni egymást a tervekről és a közös tevékenységek lehetőségeiről. Papp János
