Pest Megyei Hírlap, 1993. január (37. évfolyam, 1-25. szám)
1993-01-19 / 15. szám
PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLFÖLD 1993. JANUAR 19., KEDD Mérsékelt vezető az RMDSZ élén Az 1989-es fordulat idején létrejött RMDSZ a háromnapos brassói tanácskozáson nemcsak vezetését újította meg, amikor Markó Bélát választotta országos elnökké az aktív politikai élettől visszavonuló Domokos Géza eddigi országos elnök helyett és Tőkés László személyében ismét tiszteletbeli — de nemcsak protokolláris szerepet játszó, hanem a vezetésbe bekapcsolódó, a szövetség morális és demokratikus értékei felett őrködő — elnököt választott. Új programot is kidolgozott és meghatározta az új szervezeti szabályzat főbb vonásait is: véglegesítésük az új vezető testület, a Szövetségi Képviselők Tanácsának feladata lesz. Mindezt úgy érte el, hogy fenn tudta tartani folytonosságát és egységét is. A Kolozsvári Nyilatkozatban megfogalmazott „belső önrendelkezés” elvét tükrözi mind az új program, mind az RMDSZ új belső felépítése, amelynek révén a maga keretében alakít ki önrendelkezési modellt. Ezt elsősorban a Küldöttek Országos Tanácsa — a két kongresszus közötti eddigi vezetőszerv — helyébe lépő Szövetségi Képviselők Tanácsának (SZKT) összetétele mutatja, hiszen benne a romániai népszámlálási adatok szerint 1,6 milliós, a történelmi egyházak nyilvántartása szerint mintegy 2 milliós magyar nemzeti kisebbség, minden rétege, képviseletet kap. Az RMDSZ székhelye ezután is Bukarestben lesz, míg szervezőmunkáját Kolozsvárról. irányítja az ügyvezető elnökség. A részletekbe menő programdokumentum hitet tesz a demokrácia, a román demokratikus erőkkel való szövetség, a modern piac- gazdaság mellett, állást foglal a kommunista, fasiszta, szélsőséges ideológiák és a nacionalizmus ellen. A legnagyobb figyelem természetesen azt követte, hogy miként határozza meg a kolozsvári nyilatkozatban október végén kidolgozott „belső önrendelkezés” fogalomkörében szereplő autonómiákat az RMDSZ. Az új szövegből kiiktatták a tervezetben szereplő a „területi autonómia” kifejezést, ehelyett egy Románia által is aláírt 1991 júniusi EBEÉ-jelentés nem vitatható formuláira utalva helyi és regionális önigazgatás, személyi és kulturális autonómia a cél. Székelyföld néhány részén ennél többet, területi autonómiát követelnek, bár kitűnt, hogy a román szélsőségesek, és a hatalom is ezt az államérdek, az ország integritása elleni támadásnak tartja vagy tünteti fel, és a demokratikus ellenzék jó része is vitatja. Az udvarhelyszékiek a kongresszus döntése ellen tiltakozó különvéleményt jelentettek be. Az új vezetők megválasztása után tartott sajtóértekezleten, amelyen együtt jelent meg Markó Béla, Tőkés László és Domokos Géza, a távozó elnök, elsősorban az autonómia témájáról záporoztak a kérdések és keresztkérdések. A válaszokban kiemelt helyen szerepelt, hogy az RMDSZ koncepciója megfelel a nemzetközi jognak, az Európában sokfelé megvalósult gyakorlatnak, és alkalmazása érdekében áll nem csak a romániai magyarságnak, de a román többségnek is, nem veszélyezteti az ország területi integritását, nem célozza „Erdély visszacsatolását”, nem irányul a határok átrajzolására. Az új szervezeti struktúrák kiépítése ezután kezdődik, az ügyvezető elnök személyére az országos elnök tesz majd javaslatot. * Az AFP hírügynökség szerint a radikálisok képviselőjének tartott Tőkés László protestáns püspök visszalépésével megkönnyítette Markó Béla győzelmét. — A kormány és a román szélsőségesek Románia ellenségének tartanak. Megválasztásom az RMDSZ és a magyarok elleni támadásnak adott volna alapot — idézi Tőkés László magyarul elmondott kongresszusi felszólalását az AFP. — Másrészt szemmélyemen keresztül a román Demokratikus Konvenciót (a legnagyobb román ellenzéki tömörülést) éppúgy kikezdhették volna, mint az RMDSZ-t — tette hozzá a politikus. * A román elnök szóvivője szerint sem politikai, sem jogi, sem erkölcsi alapja nincs annak, hogy a magyar kisebbség autonómiát követeljen magának a román állam keretein belül. Traian Chebeleu a román rádiónak adott vasámanap esti nyilatkozatában úgy vélekedett, hogy a Romániai Magyar Demokrata Szövetség vezetői rosszul értelmezik az Európa Tanács vonatkozó határozatát, mivel az csak a helyi közigazgatás kérdésével foglalkozik és nem a kisebbségi problémával.* VÁLASZ A Romániai Magyar Demokraták Szövetsége brassói kongresszusán a „mérsékeltek” képviseletében Markó Béla költő-szenátort, lapunk barátját, a Marosvásárhelyen megjelenő Látó című irodalmi folyóirat főszerkesztőjét választotta elnökévé. Markó Béla 1951-ben született, a kolozsvári Babes— Bolyai Tudományegyetemen szerzett magyar-francia szakos tanári diplomát. Több verskötete és egy magyarnyelv tankönyve jelent meg. Költőként Székely János tanítványának vallja magát, s megfontolt, fegyelmezett emberi tartásához is illően a legigényesebb költői műfaj, a szonett művelője. Markó Béla személyében úgy a radikálisok, mint a mérsékeltek garanciát látnak a szövetség céljainak megvalósítására. BBC magyar módra? A médiatörvény meghiúsulása és a rádió — valamint a televízió — elnökének lemondása óta különös bőséggel publikál bizonyos Farkas Zoltán, a Magyar Rádió főmunkatársa, a Mozgó Világ című folyóirat szerkesztője. Saját folyóiratának januári számában például több. különböző fontos emberekhez írt „irodalmi levelet” is közread. Gombár Csabát is megszólítja, még mint a Magyar Rádió elnökét, tekintve, hogy sorait — a hosz- szú nyomdai átfutás miatt — novemberben vetette papírra, mielőtt elröpült volna Japánba... így kezdődik — szó szerint — az elnökhöz intézett levél: „Kedves Csaba, épeszű ember nem ír levelet a főnökének, főleg ha semmi különös mondanivalója nincs; nem kér fizetésemelést, nem akar jobb beosztást, lila limuzint, vagy laptopot. Én jelenleg egyikre sem vágyom, vagy ha igen, nem Neked mondanám. Csak éppen idén valahogy nagyon sokszor szerettem volna írni Neked, beszélni Veled, azt akartam mondani: rá se ránts...” A válasz a folyóiratban nem olvasható, félő azonban, hogy ha a címzett is megszólítaná bizalmas főmunkatársát, annyit azért megjegyezne, hogy olyan könnyen talán mégsem tudja venni a dolgokat... Nekünk olvasóknak marad tehát maga a Farkas-levél, amely — látható — rendkívül őszinte hangú és mivel a rádió berkeiből egy főmunkatárs írja, hiteles is. Megtudható például belőle feketén-fehéren, hogyan érvényesül a közszolgálatú Magyar Rádiónál a BBC etikai kódexe, amelyet annak idején Gombár Csaba is oly előszeretettel emlegetett. Ismét szó szerinti idézet következik: „A közszolgálati rádiózás alapelveit a BBC-nél tanulhattam meg a brit know-how fund jóvoltából. Pontosan tudom, hogy minden vitatott közügyben minden érintett felet meg kell szólaltatni. A2t is beláttam, hogy aki a hírszolgáltatásban dolgozik, az nem mondhat kommentárt, nem mondhat véleményt az eseményekről, mert ha megteszi, és bármilyen természetű elfogultságon rajtakapják, kétségek merülhetnek fel, hogy a hírek objektívek-e. Azt is tudom, hogy ha politikai publicisztikát írok, annak a tartalma befolyásolja minden rádióműsorom megítélését, ergo, nem szabad ezt tennem. Pontosan tudtam ezt 1990-ben a választások idején, és tudom ma is.” Világos beszéd, ugye. Szeretném hangsúlyozni, ezt Farkas Zoltán vetette papírra és olvasható a Mozgó Világ idei első számának a 20. oldalán. De, hogy folytatódik a Gombár Csabához szóló levél? így: „Egy ideig türtőztettem magam... Mindig azt vártam, hogy ledorongolsz, hisz Te is ismered a BBC etikai normáit. Soha nem tetted, sőt, esetenként meg is vitattad velem, amiről írtam... Ha rám pirítasz, azzal érvelnék, hogy lassan egy évtizede írok cikkeket, tanulmányokat a nyilvánosságról, a rádiózásról. Alapító tagja vagyok a Nyilvánosság Klubnak, voltam ügyvivője is... De előtted soha nem kellene magyarázkodnom. A Te bűnöd tehát, hogy belegyalogoltam a csapdába. Elkötelezettséget árultam el egy közszolgálati rádió munkatársaként...” E sorokhoz feltehetően nem kell kommentár. A szerző azonban még természetesen folytatja levelét, leírja, hogy szerinte ezzel a magatartásával „mindössze” a BBC irányelveit követi, s ezután megmagyarázza, hogy ő hogyan értelmezi az etikai normákat. S most ugorjunk egy icipicit. Mindezek után talán nem meglepő, ha Gombár Csaba — és Hankiss Elemér — távozása után Farkas Zoltán félti a Magyar Rádió és a Magyar Televízió objektivitását. És sok más mindentől is félti e két médiát. A Népszabadság január 16-i, szombati számának 22. oldaláról kiderül, hogy mitől. Ami a kultúrát illeti félő, hogy „kampány indul a nyugati kultúrmocsok ellen. Leveszik műsorról a Dallast, majd az akciófilmeket, veszélybe kerül Tom és Jerry. A nyugati rockzenét fokozatosan kiszorítja a hazai. A képernyőről eltűnnek a késő éjszakai szexfilmek, később az ágyjelenetek, majd a fedetlen keblek is. Abbamarad a Friderikusz-show. Ha a Magyar Út- tábor kezébe került a televízió, akkor nem kerülnek adásba divatjelenségek, az egyetemes emberi és erkölcsi törvényeket sértő ismeretek. A gyermekműsorok legalább kilencven százalékban csak magyar meséket, dalokat, filmeket sugároznak. A televízió és a rádió műsorának legalább a háromnegyede magyar lesz, minden műsortípusban, a riportoktól a játékfilmekig... Sem a televízióban, sem a rádióban nem lesz Farkasházy-kabaré...” Hát ezektől fél a főmunkatárs. Kétségbe azért ne essen, mert a láthatáron már felsejlik a fényes jövő. Demszky Gábor, a főváros SZDSZ-es főpolgármestere pénteki sajtótájékoztatóján beígérte: a frekvenciamoratórium feloldását követően létrehozza a Fővárosi Média Központot. Ez gyakorlatilag úgynevezett regionális televízió és rádió műsorszolgáltatást jelent, amely „a sajtószabadság elvét a gyakorlatban is védelmezi, érvényesíti”. Hogyan? Idézzük — szintén szó szerint, a hírügynökség alapján — a főpolgármester szavait: „Az objektív és pártatlan tájékoztatás normáinak kialakításánál a BBC etikai normái lesznek a mérvadóak”. Vagyis a fentiek ismeretében mindaz, amit ezekből a „szakemberek” félreértelmeznek. (Deregán Gábor)
