Pest Megyei Hírlap, 1993. január (37. évfolyam, 1-25. szám)
1993-01-18 / 14. szám
PEST MEGYEI HÍRLAP SZUKEBB HAZANK 1993. JANUÁR 18.. HÉTFŐ Lapunk rendszeres olvasói számára bizonyára nem ismeretlen Abrahám Tibor Nagykőrös szabad- demokrata országgyűlési képviselőjének esete a Pest Megyei Hírlappal. Esetet írok, mert ami történt — bár annak szánták — nem rengette meg se a magyar közéletet, még kevésbé lapunkat. Ami történt pedig a következő: Múlt év szeptemberének derekán a Pest Megyei Hírlapnál személyi cserékre került sor. A régi vezetők távozásával és az újak érkezté- vel a lap egyre határozottabban haladt egy olyan szellemiség nyomvonalán, amely a rendszerváltozás félidején túl a sikerekbe vetett hit adományát, a küzdés nagyszerűségét, az élet célszerű és értelmesebb formáját, a keresztényi hiten és a magyarság önazonosulásán alapuló cselekvő magatartást kívánta propagálni, szemben az országban zömmel megjelenő lapoknak a demora- lizálás ártó, mert cselekvést bénító szellemével. A tartalmi változások természetszerűen formai módosításokat is megköveteltek. így került sor arra a szerkezeti átalakításra, amelynek következtében — pusztán szakmai indokokat érvényesítve — megszűntek a lap a lapban, vagyis az úgynevezett mutációs oldalak, köztük a nagykőrösi is. Az új vezetőségnek ez a lépése olyan mesterségesen gerjesztett ellen- reakciókat indukált az ellenzék részéről, amelyek egyértelműen kapkodó és fejvesztett megnyilvánulásokként értékelhetők. Ezek csúcsteljesítménye volt Ábrahám Tibor országgyűlési képviselőnek a miniszterelnökhöz intézett parlamentbéli kérdése. A szabad választások óta lap még nem került ilyen imponáló magasságokba, s ez a tény egyúttal a vállalkozás kisszerűségét is magában rejti. Kisszerű volt ez nemcsak tartalmát illetően, de időzítését is. Amikor az ország működőképességét biztosítani hivatott költségvetést tárgyalták a honatyák, eközben egyikük, Abrahám Tibor legsürgetőbb feladatának egy megyei lap szerkesztési, tehát kifejezetten szakmai kérdéseinek megvitatását tartja. Ebbe a gyönNagykőrösi gondolatok, vélemények Egy fehér folt utóélete gécske álcába rejtette a képviselő a horgot, nevezetesen, hogy lapunk szélsőjobboldali, s mint ilyen a kormányt is támadja. A horgon természetesen nem akadt fenn a kérdésre válaszoló miniszterelnöki hivatal. Ám bennünket megsértett, mert állításait igaztalannak ítéljük. Tisztelettel kértük tehát Ábrahám Tibor képviselő úrtól állításai tételes, konkrét példákkal alátámasztott bizonyítását, kis híján ugyanott, ahol az őszön. Ezért a nagykőrösi képviselő-testület több tagját azzal a kéréssel kerestük meg, fejtené ki véleményét, személyes álláspontját ebben az ügyben, egyszersmind mondjon véleményt a megújult lap egészéről, ezen belül a Nagykőrössel foglalkozó, a város életét bemutató írásainkról. Felkérésünket a következő képviselők fogadták el: Tóth István a Nagykőrösi főtér ám ehelyett csupán egy újabb általánosságokban fogalmazott levelet kaptunk tőle. Ismételten kértük képviselő urat, akitől tisztségében joggal várható el a hatványozott felelősség, bizonyítsa minősítő állítását. Hosszabb ideig egy üresen hagyott újságoldal rész formájában még helyet is biztosítottunk válasza számára, de ezzel a lehetőséggel nem kívánt élni. Akkor szisszent csak fel —, ügyvéde által — amikor attól tartva, hogy a humor keserízű piruláját bárki is valóságként ízlelné, helyreigazítást és magyarázatot kért lapunktól egy, a szilveszteri vidám oldalon megjelent, Vödrös Attila fő- szerkesztő által írott hu- moreszk kapcsán. Itt tartunk most, tehát jobboldalinak tartja lapunkat? T. I.: — Hát hogy szél- sőjobbolddali vagy nem, én azt nem tudom... PMH: — Olvassa ön a lapot? T. I.: — Hivatalból ezt a lapot is szoktam nézegetni, hiszen annak ellenére, hogy lemondtam, továbbra is hozza a postás, amit nem bánok, még ha eszmeiségével nem is tudok egyetérteni. Ha önök azt gondolvárosi SZDSZ elnöke, Bozlék Mihály szabad- demokrata —, Czira Sándor, Karsay Istvánná, Czira Szabolcs, Huszár Kálmán kisgazda képviselők, illetve Kus- tár Tamás képviselő a Kisgazda Párt városi szervezetének elnöke. TÓTH ISTVÁN: — Álláspontom azonos az Ábrahám Tiboréval, vagyis azzal, amit a parlamentben elmondott, illetve az újságban megírt. Ennek megismétlését szükségtelennek találom. Abban a foltszerű tüneményben, amit a lap számára biztosított, abban sem tehetett volna mást, mint önmaga ismétlését. PEST MEGYEI HÍRLAP: — Ön tehát Ábrahám Tiborhoz hasonlóan ugyancsak szélsőne jelenhetett volna meg a lapban. Helyi tudósítónk ezt bizonyára meg sem írta. T. I.: — Én ezekből a jelekből úgy látom, a lap nem törekszik egyensúlyra, a másik oldal több képviseletet kap. PMH: — Miben maradunk tehát a szélsőjobb tekintetében? T. I.: — Nekem ezek voltak az észrevételeim és az, hogy pártlapot nem érdemes szerkeszják, hogy ez egy magyar újság... Én attól félek, ha a kormány kezébe kerülnek a médiák, akkor mind hasonló eszmeiséget fognak képviselni. PMH: — Nevezetesen mi indokolja a félelmét? T. I.: — Több konkrétumot tudnék felsorolni. Itt a városban komoly dolgok történtek, amit a hajdani nagykőrösi oldal megírt, újabban pedig ezekről nem tudósít a lap. Például nem közölték a liberális párt helyzetfelmérő tanulmányát, vagy nem adtak hírt arról a jótékonysági koncertről, amelyet a leégett nagykőrösi aréna helyreállítására szervezett ifjúsági csoportunk. PMH: — Én nem látom be, hogy ez a hír miért Vimola Károly felvétele teni, mert az megosztja az olvasókat. CZIRA SÁNDOR: — A vitatott ügyben két megjegyzésem volna. Hogy Ábrahám képviselő úr hogyan fogalmazta meg a miniszterelnök úrhoz intézett kérdését, az teljes mértékben az ő felelőssége. Egy, az ő tisztségében dolgozó politikus minden kijelentésének súlya van. Az ország- gyűlési képviselő nem tehet alaptalan kijelentéseket. Ezt neki feltétlen tisztáznia kéne az újsággal. Ha kijelentését másként értette, mondhatna any- nyit a Hírlapnak: pardon én ezt nem egészen így gondoltam, bocsássanak meg. PMH: — És mint újságolvasó milyennek látja a lapot? CZ. S.: — Kérem szépen, ez a lap most ilyen is, meg olyan is. Önmagában az újság, amióta a Vödrös csapat vette át, sokkal jobban tetszik, tartalmilag is színvonalasabb, sokrétűbb, mint korábban volt. Ami azonban Nagykőrössel kapcsolatosan jelenik meg, az az esetek többségében nem jobb. Nem jobb azért, mert nem azt kapjuk, amire szükségünk volna. A magyar népnek most biztatásra lenne szüksége, az igazság kutatására, keresésére. Nem a fekete varjakra és huhogó baglyokra, nem a si- ránkozókra és vészjóslókra, akik minden egyes kormányzati vagy önkormányzati döntés után csak nyafogni tudnak: — Jaj Istenem, mi lesz velünk! Itt van például a magyar gazdaság legnagyobb ügye, a kárpótlás, és ezzel összefüggésben az egész agrár- politika átalakulása. Hát, kérem szépen, szinte alig nyújtanak egy kis segítséget ebben a témában az embereknek. Aztán oda kellene figyelni a nép ajkán keletkezett mende-mon- dákra is. Kis város a mienk, szárnyra kap egy hír, de az emberek semmi bizonyosat nem tudnak. Nem egy ilyen volt a Tsz-ek átalakulása során. Az efféléknek utána kellene járni, s bizonyosságot adni. PMH: — Az önkormányzat tevékenységét mennyiben tükrözi a lap? CZ. S.: — Nem látni ebből az újságból, hogy az önkormányzat tett volna valamit is a városért az utóbbi több mint két évben. Egy-egy disco megrendezése sokkal nagyobb teret kap, mint egy önkormányzati megvalósítás. Ezért kérjük főszerkesztő urat, hogy több teret és figyelmet szenteljen a város életének bemutatására. Mert ez az ön- kormányzat annak ellenére, hogy keze-lába kötve van, nagyon is odafigyelően próbálta megoldani a város, nem egy esetben évtizedek óta húzódó legalapvetőbb gondjait. Az elmúlt esztendőben a régi hibák kijavítására hat millió forintot fordítottunk. A Hírlapba mindebből alig került néhány forint. (Holnapi számunkban folytatjuk.) Paizs Tibor
