Pest Megyei Hírlap, 1993. január (37. évfolyam, 1-25. szám)
1993-01-18 / 14. szám
PEST MEGYEI HÍRLAP SZUKEBB HAZANK 1993. JANUÁR 18.. HÉTFŐ Lezárult a szentmártonkátai gyermekbetegségek ügye Tandíjas oktatás a fodrászatban Tájékoztató szülői értekezleten megyei gyerekeket is várják Összevont szülői értekezlettel zárták le Szentmártonkátán a múlt év végén, karácsony előtt kisebbfajta pánikhangulatot kiváltó titokzatos gyermekbetegségek ügyét. Amint december 17-i számunkban az eseményekről beszámoltunk, a község néhány éve épült új iskolájában két hét alatt több tanuló lett rosszul iskolaidőben. A legjellemzőbb tünet a vérnyomás- és cukorszintcsökkenés volt. Az illetékes körzeti orvos saját megnyugtatására, önszorgalomból, kizárásos alapon előbb honvédségi sugárzásmérő műszereket és mérést kért a szomszédos Tápiószecsőről. A vizsgálat nem hozott eredményt, majd az események ezután kerültek az eljárásra valójában jogosult hatósági szervek, azaz az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat megyei, valamint nagykátai intézeteinek asztalára. Az illetékesek fővárosi sugárügyi szakemberekkel megbízható, hiteles méréseket végeztettek. Ennek során kiderült — erről is tájékoztattuk olvasóinkat december 19-én, hogy „az iskola épületében lévő különböző rendeltetésű helyiségek sugárzási viszonyai semmiben sem térnek el a magyarországi épületekben tapasztalható tipikus sugárzási viszonyoktól... a néhány tanulónál észlelt betegség és a sugárzási viszonyok közötti összefüggés egyértelműen kizárható”. E megnyugtató vizsgálati eredményről még a téli szünet előtt tájékoztatták az iskola tanulóit, a napokban pedig összevont értekezleten a szülőket. Bebizonyosodott: a szóbeszéddel szemben mindössze négy gyerek lett rosz- szul, akik a Rókus kórházba kerültek. illetve orvosi kezelésre szorultak. Lencsés János igazgató felhívta a szülők figyelmét, hogy sok gyerek reggeli nélkül érkezik az iskolába, aminek rosszullét lehet a következménye. A szülők kérésére a tízórai nagyszünetet egy órával előbbre hozzák, az iskolai büfét pedig kötelezik, hogy ismét legyen reggelente elegendő friss tej és péksütemény. Karai István polgármester szerint a kedélyek teljesen megnyugodtak, jellemző, hogy egyetlen kérdés, kételkedő hang nem hallatszott, még a megbetegedett gyerekek szüleitől sem. A szentmártonkátai gyermek- betegségek ügye ezzel szerencsésen lezárult. (tóth) ás JEÍ Új otthonok Százhalombattán Ó, tudjuk ám, hogy még sok víz lefolyik a Dunán, amíg újból legelészni fognak Visegrádon ezek a gyönyörű paripák, de most, hogy cse- peregni kezdett az esz- terhéj és megmártózhattunk néhány röpke pillanatig a tavaszt sejtető' napsugárban, most már bizonyosak vagyunk abban, hogy vége lesz a komisz télnek, és újból megcsodáljuk a kecses állatok harmonikus mozgását. Kulcsátadás gyerekzsibongásban Szokatlan társaság gyűlt össze csütörtökön a százhalombattai Polgármesteri Hivatal nagytermében — 18 huszonéves házaspár és legalább ennyi kisgyerek, többségük karonüló'. A tizennyolc család nagy élmény részese lehetett, átvették életük elsó' önálló otthonának kulcsait. A Horn család: apu, anyu, Nikoletta és Erika. Hat év után végre biztos fedél van a fejük fölött. Az önkormányzat tavaly hirdette meg középtávú lakásgazdálkodási programját, ennek egyik része olyan fiatal házasok lakáshoz juttatása, akiknek nincs pénze lakást vásárolni vagy építkezni. Egy korábbi városfejlesztési program keretében a város déli lakónegyedében az OTP Pest Megyei Igazgatósága felépített egy sor lakóházat, ezek közül az önkormányzat hosszas tárgyalás után csökkentett, kedvezményes áron megvásárolt 18 db 1+1 félszobás lakást,, melyek mindegyike 47 ni alapterületű, közülük hathoz 16 négyzet- méter előtér is tartozik. A lakásokra fiatal házaspárok pályázhattak bérlőként, a bérleti szerződés öt évre szól. Ez idő alatt össze kell gyűjtsék a lakás vételárának 40 százalékát, mely a végleges megváltás beugró összege. A fennmaradó 60 százalékot a következő öt évben kell kiegyenlíteni. A pályázatra 63 igény érkezett, melyeket két maraton hosszúságú testületi ülés értékelt, majd ezek után született döntés, kik kapják meg a kulcsot elsőkként. Aki ugyanis határidőre nem teszi le a beugrót, ki kell költözzön, hogy átadja a helyét egy másik rászorulónak. A kulcsátadási aktust követően megszólaltattunk két boldog családot. Halász Ferenc a MÓL Rt. dolgozója, felesége gyes-en van. Két éve házasodtak, mindvégig albérletben kínlódtak. A Sárbogárd- ról elszármazott családfő amúgy is nehezen birkózott meg az új környezettel, melyhez még az albérlet nehézségei is hozzájöttek. Magához ölelte az 1 éves Alexandrát, és sóhajtva annyit mondott: Jobb elfelejteni. A bérleti díj és egyéb rezsiköltségek mellett — nagyon remélem — 5 év alatt összeszedjük a beugrót. Még akkor is, ha közben Alexandrának lesz egy kistestvére — tette hozzá a boldog anyuka. Horn Jánosék szükséglakásban élnek, mely közel hat éve otthona a családnak. A félj gépkezelő a Budapesti Gyufaipari Vállalatnál, a mama gyes-en van. Ők is állítják: összeszedik a beugrót. A hírhez az is hozzátartozik, hogy az önkormányzat egy újabb lakásakciót tervez. Matula Gy. Oszkár Kínlódik, küszködik a szakmunkásképzés: olyan pedagógiai-ok- tatásügyi-nevelési terület ez, melynek igazából még ma sem tisztázódott, ki a gazdája, s amelyben az elmúlt évtizedek unalmas, gyakorlatiatlan képzési rendszerét még ma sem váltotta fel hatékony, sokoldalú, gyermek- és szakmaközpontú tanítási forma. Szerencsére egyszeregyszer mégiscsak megmozdul valami, illetve valaki a jövő szakembereinek az érdekében. Ezúttal a fodrászat „megmentésén" fáradoznak gyakorló tanárok. Koródi László és Horváth Arpád- né okleveles szakoktatók (mindketten több mint másfél évtizedes pedagógiai múlttal a hátuk mögött) joggal aggódnak a leendő fodrászokért. Hiába az alapos elméleti képzés, a gyakorlati tudnivalók elsajátítására a fiatal iknak egyre kevesebb a lehetőségük. — Párhuzamosan azzal, bogy megszűnt a Fodrász Sző' .kezet, bezátják, illetve bezárták kapuikat a gyakorlóműhelyek is — mondja Koródi úr. A miénk, a budapesti Dob utcai az utolsó a sorban, ám ennek is meg vannak a napjai számlálva. Júliusban a mi ajtónkra is zár kerül. Ezek után tehát egyetlen gyakorló területe marad a leendő fodrászoknak. a mesterek üzlete. Hogy ez miért nem a legcélravezetőbb képzési forma és helyszín, azt Horváth Árpádné magyarázza el. — Ezekben az üzletekben a „fő profil” a fodrászat. Tehát az utódnevelés csak másodlagos teendő. Sőt mivel az üzletekben mestertudáshoz kötött normák, árak és elvárások vannak, a vezetők nem is enged(het)ik meg, hogy tanítványaik egy-egy törzsvendég hajával foglalkozzanak. Nézzétek — mondják nekik, s esetleg csak egy-egy részfeladat elvégzését bízzák a fiatalokra. Gyakori az is, hogy egyáltalán nem is érnek rá a mesterek a tanulókkal foglalkozni. így aztán, csak aki tehetséges, az lesi el a szakma fortélyait, ám a kevésbé rátermettekből bizony nagyon rossz fodrászok lesznek. Azzal, hogy megszűnt a kommunizmus alatt bevezetett és mesterségesen fenntartott tanműhelyioktatási rendszer, még nem kellene felszámolnunk a csoportos képzést is. Koródi úr úgy ítéli meg: ez olyan, mint amikor fürdővízzel együtt kiöntik a gyereket. — Pedig az ilyen tanműhelyek — túl azon hogy ezeknek fő és egyben egyetlen profilja a gyerekek gyakorlati foglalkoztatása, az elmélet megtamttatása és kipróbál- tatása — egészen egyszerűen azért nem nélkülözhetők a jövő szakképzési rendszeréből, mert itt, s talán csak itt van mód arra, hogy a gyerekek egymástól is ellessenek fortélyokat. itt valósul meg a legteljesebb mértékben, hogy a tanárok mással nem, csak a gyerekekkel foglalkoznak, s ahol a leendő „szakik” kézközeibe kerülhetnek a foglalkozási ág használati tárgyaival, megfoghatják, kipróbálhatják a legkülönlegesebb eszközöket, szereket, stb. — sorolja érveit a szakoktató. — A megoldást egy kft.-ben képzeljük el — vázolja a jövőt Koródi úr. — Az erről szóló programunkat már elküldtük több száz fővárosi és Pest megyei iskolának. Hasonlóan léptünk a leendő szerződések jogi rendezésében is. Ennek az előkészítő munkának az eredménye, hogy a Budapesti Fodrászképző Kft. április 30-ai jelentkezési határidővel felvételt hirdet az 1993. szeptemberében induló egyéves intenzív fodrászképző iskolájában. (A képzés programjáról és a tandíjról az 1073 Dob u. 72. sz. alatt lévő tanműhelyben lehet érdeklődni. Telefon: 122-6254.) — Mit ígér ez az új típusú fodrászképző? — kérdeztük a leendő tanárokat. — Szakmánkban elsőként indulunk, így kitaposatlan utat kell végigjárnunk — válaszolják. — Ugyanakkor a másfél évtizedesnél is hosszabb szakmai-pedagógiai múltunk, illetve az ezalatt szerzett tapasztalataink birtokában állítjuk: olyan programot készítettünk leendő tanítványainknak, amelyben minden elméleti és gyakorlati tudnivaló megtalálható, s azok kellő igyekezettel el is sajátíthatók. Arra is ügyelünk, hogy ha valakit szakmailag alkalmatlannak találunk, azt idejében figyelmeztessünk más hivatás keresésére. A legjobbaknak azt ígérhetjük: továbbra is velünk maradhatnak. — Tulajdonképpen ez az elhatározásunk mondatja velünk — veszi át a szót Horváthné —, hogy szívesen hívjuk iskolánkba a Pest megyei gyerekeket is. Nehéz megfogalmazni, de ők — összehasonlítva a fővárosiakkal — aktívabbak, szorgalmasabbak, fegyelmezettebbek, s érdeklődőbbek valamennyi szakma iránt. Velük, leegyszerűsítve, könnyebb a dolgunk. Nem is szólva arról, hogy a főváros környékén élőknek, a sikeres szakvizsga letétele után, szakmunkás-bizonyítvánnyal a kezükben, nagyobb lehetőségük nyílik állást, munkahelyet találniuk,mint a telített budapesti fodrász piacon. Mallár Éva Budaörsön is kevesebben j'V/ Mi lesz veled, IPOSZ? A budaörsi ipartesület ma is létezik, működik, és mindent elkövet annak érdekében, hogy tagjainak messzemenő' segítséget nyújtson. Ennek ellenére a taglétszám egyre csökken. Erről kérdeztem Erdős Tamás fényképészt, a budaörsi ipartestület elnökségi tagját, aki elmondta, hogy országos jelenségről van szó, és egyértelmű magyarázatot nehéz találni. Mint ismeretes, minden vállalkozónak KlOSZ-tagság- hoz volt kötve az engedélye. Amikor kilépett a KI- OSZ-ból visszavonták a vállalkozói engedélyét is. 1989 áprilisától megszűnt ez a kötelezettség, tehát sokan kiléptek a szervezetből. Ekkor már IPOSZ-nak hívták a társulást. A tagok létszáma a régebbi kétharmadára esett vissza. Ebből haszon és kár is származott. Ugyanis a tisztességtelen vállalkozók mellett néhány értékes ember is megvált a tagságtól, valószínűleg személyes okok miatt. Voltak olyanok is, akiknek nem volt szüksége az ipartestület segítségére, így ők is kiléptek. Sok olyan új vállalkozó van, aki belép, és ezáltal élvezi mindazt a kedvezményt és segítséget, amit az ipartestület nyújtani tud. Ilyen például a jogi és gazdasági előadók tanácsai, adóbevallási tanácsok, de lehetőség van szakmai továbbképzésre is. A testület rendszeresen hív meg az előbb felsorolt témákban előadókat, akik minden tagnak messzemenő segítséget nyújtanak. Az IPOSZ és a Budapest Bank között lévő egyezmény értelmében minden olyan vállalkozó, akit a testület javasol, rövid lejáratú, gyors kölcsönt kaphat. Erdős Tamás elmondta, hogy sajnos jelen pillanatban ez a szolgáltatás szünetel, mivel a visszafizetések nem történtek meg időben. Szólt még arról, hogy sajnos azok sem veszik igénybe az ipartestület segítségét, akik rászorulnának, ugyanis egyre több az olyan vállalkozó, aki alulképzett és tapasztalatlan. Sz. L.
