Pest Megyei Hírlap, 1993. január (37. évfolyam, 1-25. szám)
1993-01-04 / 2. szám
PEST MEGYEI HÍRLAP SZUKEBB HAZANK 1993. JANUÁR 4., HÉTFŐ Törtei legidősebb lakója János bácsi 103 éves „Mikor az öregemberek mosakodnak, százados esők csorognak alá fonnyadt tenyérpámá- ikról, csillognak az arc vízmosásos árkaiban... Ráérős, meregető és nyújtózkodó mozdulatokkal mosdanak az öregemberek, apró szusszanásaiktól porzik a víz, s visszahulló függönye mögül felsejlenek háromnegyed százados hajoló mozdulataik, botot emeltek a földről, forrásból itták a vizet, tenyérrel merve, az Irtisz vagy a Tisza partján hajoltak így a patak fölé, bokornak támasztva a bajonétos puskát, mikor bukdácsolva ügető ha- jolgatással kergettek ellenséget, vagy épp előle futottak, fölperzselve a földet és szagolva, törölve magukról a vért... Mikor az öregemberek mosakodnak, hatalmas tisztaság- szomjjal hajlik a zöld vizek fölé a Huszadik Század (Farkas Árpád) Ondó János 1889. október 15-én született Törteién, egy hétgyerekes család ötödik gyerekeként. — Amikor pásztorgyerek lettem, voltak vagy nyolc esztendős. Attól fogva — ameddig kapálni nem köllött — jószágnál voltam. Tizennyolc esztendős koromban már arattam. 1910-ben berukkoltam, és 1919-ig voltam komiszba. Amikor hazajöttem, mindig arattam addig, amíg el nem köllött menni újra a frontra. Dolgoztam én mindég. Szán- tottam-vetettem, kocsival, lóval is. Huszonkét hónapot töltöttem a fronton, az oroszoknál. Az olaszoknál nem jártam, mert akkorra már baleset ért. Közvetlenül a tűzvonal- ban köllött lennem. Jöttek a golyók, jöttek, mígnem az egyik elcsapott. 1916-ban, július 5-én sebesültem meg. A jobb szemem odalett, Tren- csénben kioperálták. A fejemen tíz seb volt, a fogaim ki- ütődtek és a fülem is megsérült. Alig hallok. * 1917-ben nősültem. Feleségem Ondó Jánosné, Marticsek Anna volt. Három gyermekünk született. A lányom, Margit, 1948-ban halt meg szülésben. A férje elvitte tőlünk az unokánkat, a kicsi lyány fölnőtt úgy, hogy nem is ismerjük. Most már negyvenéves, de nem jön hozzánk, Pesten él. A másik lányom is ott lakik. Imént kaptam tőle levelet. Bár egy szemem maradt, de szemüveggel nem olvastam sose... * Ondó bácsi beszélgetés közben nagyokat hallgat. Évszázadban gondolkodik. Rádió gombját nem csavargatja már, az ő rádiója belülről szól. Menye kedvesen öleli át: — Hallja a Papa, hogy valahol muzsikálnak, danolnak. Sokszor kérdezi tőlünk, hogy mi is halljuk-e... Jól van a Papa. nem beteg ő, nem is volt beteg soha. Csak a tejet nem szereti... Tibay Ágnes Petárdák Az Országos Mentőszolgálat illetékese közölte, hogy a mentők több mint harminc személyt szállítottak kórházba petárdázás miatt. Négy fiatal csonkulásos sérülést szenvedett. Ezek a szomorú tények. Ismerőseimtől tudom, szilveszter éjszakáján csatatérré változott az ország, az illegálisan hozzánk érkezők még azt gondolhatták, hogy Szarajevóba érkeztek, a gyengébb idegzetűek viszont terroristákra gyanakodtak. December vége felé már voltak intő jelek, már sejteni lehetett az elvesztett ujja- kat, de a lakosság minden figyelmeztetése dacára, nem történt hatékony intézkedés. Petárdát úgy lehet vásárolni Magyarországon, mint kenyeret, tejet vagy cigarettát. És nem hiszem, hogy a rendőrség tehetetlen, és azt sem hiszem el, hogy a szülők egy része ne látta volna, hogy mit tesz kedves fiacskája vagy kislánya. Felelőtlenek vagyunk, emberek, mert a mi tudtunkkal és a mi szemünk láttára robbant- gatták a petárdákat! Szilveszter éjszakáján őrületbe kergették a csecsemőket, idegbajosak lettek macskák, az emberi felelőtlenségnek pedig meg volt a következménye: két fital soha az életben nem tud többé dolgozni. P. J. Óvodaszék Érden Sokat segíthet a gondok megoldásában Iskolaszékek alakulásáról már hallottunk, az Óvodaszék forgalma azonban meglehetősen ismeretlen még eló'ttünk. Márpedig az érdi postatelepi 3. számú óvodában — szülők és nevelők — nemrégiben megalapították. — Mi indokolta az Óvodaszék az Iskolaszékek mintájára mi létrehozását? — kérdeztük Bene- megalakítjuk az Óvodaszéket. dek Lászlónál, a Gyula utcai intézmény vezetőjét. — A Szülői Munkaközösség intézménye meglehetősen elavulttá vált, szinte már nem is működött. Ezért határoztunk úgy, hogy Bőrfejűek s nem bőrfejűek Néhány napja Nagykőrösre kellett mennem vonattal. Az utazás csendesnek ígérkezett, s el is aludtam. A nyugalom azonban nem tartott sokáig. Ceglédbercelnél arra ébredtem, hogy a szerelvény nagy csikorgással hirtelen megállt. Mindenki az ablakokhoz ugrott megtudni, hogy mi történt. Hamar kiderült: valaki meghúzta a vészféket. A szomszéd fülkében egy hölgy sikitozni kezdett; "Ezek biztosan a bőrfejűek voltak! Ezek biztosan a bőrfejűek voltak! Jaj, mi lesz most velünk?” Nagyon izgatott volt, s csak igen nehezen sikerült lecsillapítanunk. Ügy éreztem, igazából nem hitte el: nemcsak a bőrfejűek tudnak fütyülni egy ünnepségen, s éppígy nem kizárólag ők képesek meghúzni a vészféket. A következő állomáson — Cegléden — felszállt három fiatalember, akik hangoskodásukkal azonnal felhívták magukra a kalauznő figyelmét. Amikor a menetjegyeiket kérte, először azon kezdtek tanakodni, hogy melyikük vásárolta meg s tette zsebre azokat. Később azzal álltak elő, hogy nekik nem kell jegy, hiszen arcképes igazolványnyal rendelkeznek, csak most otthon felejtették. A kalauznő ezt a kifogást nem fogadta el. Azt mondta: addig nem indul a vonat, míg le nem szállnak. Erre megfenyegették, aztán könyörgőre fogták a dolgot, majd ismét fenyegetni kezdték. Végül kénytelen-kelletlen mégis leszálltak a vonatról. Egyikük azonban még a peronról megjegyezte: őket most azért bántották(?), mert ők... hogy is mondjam? Mert ők nem kifejezetten bőrfejűek, hanem mert nagyon feketék. (Nádai) Egyszerűen ment a szervezés? — Szó sincs róla. Először beszéltem a volt munkaközösségi tagokkal, többségük szívesen vállalta az új feladatot. Ezt követően összehívtuk a szüllőket, ahol tájékoztattuk őket az Iskolaszékek munkájáról. — Terveik szerint hogyan épül majd fel az Óvodaszék? — Munkabizottságok létrehozását határoztuk el. Eleinte csak három munkacsoportot alakítanánk, ezemk a szervezési, jogi, gazdasági, illetve pedagógia problémákkal foglalkoznának. Á későbbiekben tervezzük egy szociális csoport felállítását is. Minden bizottságban részt vesz a szülők mellett egy óvónő, aki a szakmai kérdésekben tud majd segítséget nyújtani. —Mi lesz a feladatuk ezeknek a munkacsoportoknak? — Az óvoda fenntartásával, működésével kapcsolatos gondok megoldásában segítenek majd ötletekkel, jó tanácsokkal. De már az előzetes beszélgetések alkalmával javasolták az óvodai logopédiai foglalkozás bevezetésére egy alapítvány létrehozását, melynek gyakorlati kivitelezésében nagy hasznunkra lehetnek. — Kik vezetik az Óvodaszéket? — Az elnök Ferencziné Németh Éva, helyettese Vénné Uh- rankovics Edit, a titkár pedig Darvas Imréné. Árpási Mária Közhírré tétetik... Hírcsokrot nyújtunk át olvasőinkak időről időre a megyénk településein megjelenő helyi lapokból. Önkormányzatok, pártok, művelődési házak, egyházi és más helyi közösséggel adják ki ezeket a népszerű újságokat. Lapozgatva bennük, újra és újra bebizonyosodik: rendkívül püléseinek élete. GYÖMRŐ CSALÁDSEGÍTŐ KÖZPONT létrehozásának gondolata vetődött fel a közelmúltban a gyöm- rői önkormányzat képviselőtestületi ülésén. A javaslattevők olyasfélére gondoltak, mint amilyen a főváros közeli, XVII. kerületében működik. A testület elfogadta a javaslatot és döntött, hogy szeptember l-jétől kezdje meg munkáját a szolgálat. ÉPÜL az új telefonközpont a Szent István u. 25. számú ház — a volt ifjúsági ház, korábban pártház — udvarán, s a létesítménynek február végére el kell készülnie. Ekkor kezdik ugyanis a pályázaton győztes ERI- CSON cég digitális központjának beépítését. HA LESZ HÓ, és sok hó, akkor az a gyömrői önkormányzatnak mintegy 400 ezer forintjába fog kerülni. Ennyiért takarítja el ugyanis — az előző évhez hasonlóan — a Budapesti Közúti Igazgatóság Monori Üzemmérnöksége a Bajcsy-Zsi- linszky, a Dózsa György, a Tulipán, a Szegfű, a Széchenyi, a Táncsics, a Mendei, a Gr. Teleki, az Üllői, a Szt. István, a József Attila, a Vörösmarty, a Nefelejcs, a Kóczán útról, illetve az idén először a laktanyai út egy részéről a havat. UTCÁK, TEREK elnevezésének történetét közli folytatásokban az önkormányzat tájékoztatója. A Károly utcáról azt írja például a szerző, Czank Gyula, hogy nem tudni melyik Károly- tól kapta a nevét. Ezen a néven számtalan királyt ismerünk történelmünk lapjairól. Az utolsó királyunk IV. Károly volt 1914—1918-ig, nem állítható azonban, hogy ő lenne az utca névadója. Aki többet tud a név eredetéről, írja meg a helyi lap szerkesztőségének. CSÖKKENT a vagyon elleni bűncselekmények száma, s ez annak tudható be, hogy a községben a korábbinál több rendőr teljesít éjjel és nappal járőr- szolgálatot. Ez egyben azzal is jár viszont, hogy több bűncselekményt fedeznek fel. MIÉRT NEM KAPHATÓ Gyömrőn hosszú hónapok óta semmiféle gyógyvíz — kérdi Salomvári László nyugdíjas olvasó. Miért nincs egyetlen föld feletti tűzcsap sem Gyömrőn? Miért szemetelnek a Kossuth iskolából hazatérő gyerekek? Miért nincs cipész és patyolat Gyömrőn? JANUÁR l-JÉTŐL megszűnt a Pest Megyei Víz- és Csatornamű Vállalat, így Szentmártonkáta vízellátásának üzemeltetéséről a helyi önkormányzatnak kell gondoskodnia. Az üzemeltetésre két vállalkozó is jelentkezett. KETTEN születtek és kilencen hunytak el novemberben Szentmártonkátán. Házasság- kötés egy sem volt. gazdag, színes Pest megye teleSZENTMÁRTONKÁTA vállalkozóinak névsorát közli az önkormányzati, közéleti és kulturális hírlap. Eszerint a településen több mint hetven vállalkozót tartanak nyilván, szobafestőtől a kulcsmásolóig, szeszfőzdéstül az ingatlan- közvetítőig. HATVANKÉT tagja van az újtelepi nyugdíjas szakkörnek és havonta két alkalommal, csütörtökönként jönnek ösz- sze. Az a céljuk, hogy megismerjék egymást, beszélgessenek ügyes, bajos dolgaikról, s eldöntsék: merre és hányszor induljanak el kirándulni. Az elmúlt esztendőben felkeresték a többi között Kalocsát, Egert, Zsórifürdőt, Parádot, Tótkomlóst, a Mátrát és Aba- sárt is, ahol — a jó rizling terem. SZATMÁRI vendégeket fogadott az ősz folyamán a helyi könyvtár. Kiss Ferenc, a Szatmári Friss Újság szerkesztője, a Hármashatár című irodalmi lap munkatársa, Kádár Ferenc költő és Kiss Mária előadóművész beszélt a határainkon túl élő magyarok életéről, s a baráti beszélgetésen többször elhangzott a házigazdák kérdése: „Miben segíthetünk?” A válaszokból kiderült, hogy nem anyagiakat várnak, sokkal inkább erőt, támaszt „a beszédben, a magaviseletben, a szeretetben, a lélekben, a hitben és a tisztaságban”. TIZENHÉT szakcégnek küldte meg a dömsödi önkormányzat a nagyközség gázellátásának tanulmánytervét és 12 kivitelező készítette el pályázatát. A képviselőtestület kétszer is tárgyalt ezekről, hosszú tartalmas vita után három kivitelező pályázatát tartotta továbbtárgyalásra alkalmasnak. Decemberben a személyes találkozón jelen voltak a pályázók is. A helyi önkormányzat lapja január számában részletes tájékoztatót fog adni a gázépítés lehetőségeiről. VÁLLALKOZÓI ORVOSKÉNT kíván dolgozni február l-jétől dr. Berhés Béla háziorvos és dr. Szakály Ilona háza gyermekorvos. A képviselő- testület ezt lehetővé tette számukra, mert úgy látja, hogy ez a változás a lakosság szempontjából kedvező lesz, anyagi vonzata pedig nincs. Dr. Tóth István egy későbbi időpontban kíván vállalkozó háziorvos lenni. PÁLYÁZATOT írt ki az önkormányzat az oktatási és művelődési központ igazgatói munkakörének betöltésére. Feltétel: népművelői, pedagógiai diploma, ötéves szakmai gyakorlat, szakmai önéletrajz és működési elképzelések. OVI-TÚRIT rendezett a közelmúltban az óvoda szakmai és szülői munkaközössége, s ez sokak tetszését, s mások nemtetszését váltotta ki. A lényege az volt. hogy a dömsö- diek kinőtt és megunt gyermekruhákat vihettek be az óvodába, s ezeket 30—50 forintos áron adták el. Az első ovi-turi révén 8 ezer forint folyt be a szülői munkaközösség pénztárába, amely összeget természetesen az óvodásokra költik el. AZ ÖNÁLLÓ GAZDÁLKODÁS hasznát elemzi a szigethalmi önkormányzat lapjában Miklós Istvánná, a gróf Széchenyi István Általános Iskola igazgatója. Korszerű, szá- mítógép-feldolgozású gazdálkodási egységet hoztunk létre — írja. Áz egy éves döntés nyomán minden nap pontosan tudjuk, hogy mennyi pénz áll rendelkezésünkre, mennyit költhetünk. Az intézmény működésével kapcsolatos feladatokat azonnal meg tudjuk oldani. A képviselőtestület az iskola költségvetésén belül teljes önállóságot adott, ami lehetővé teszi, hogy mi rangsoroljuk és határozzuk meg, hogy a jobb hatékonyabb munkához mire van szükségünk. Dánszentmiklósi Híradó NEVEZETES ESZTENDŐ lesz Dánszentmiklós történetében 1992 — így véli Bimbó József polgármester az önkormányzat közéleti tájékoztatójában írott ünnepi cikkében. Olyen fejlesztési célok megvalósításához kezdtek ugyanis, mint a település földgázellátása, a közművel vezetékes vízhálózat és a telefonhálózat terveinek elkészíttetése. Egy éve mindezek még csak célként kerültek szóba, ma azonban már valós fejlesztésként lehet róluk beszélni. Természetesen, a földgázrendszer kialakításának megindításához szükség volt a lakosság anyagi áldozatvállalására is, amely igen megterhelő a családok számára, még akkor is ha havi törlesztési lehetőség van. A CSÉVHARASZTON elkészült konténeres vízmüvet tekintették meg Dánszentmiklós vezetői és nem csak a vízműről, hanem az azt kivitelező építőkről is nagyon jó véleményt hallottak. Ezen az úton indul el Dánszentmiklós is, a komplett kiviteli tervek így február 15-ig elkészülnek. SZÁZHUSZONEGY munka- nélkülit tartanak nyilván Dán- szentmiklóson, az október végi adatok szerint. A ceglédi munkaügyi kirendeltség három személyt „iskolázott be” átképzésre; járadékot, segélyt 26-án kapnak. MÁR MÁSODSZOR lopták el a temető vízellátó aknájából a vízszivattyút, a nyomáskapcsolót és a mérőórát. A polgármesteri hivatal megtette a feljelentést, a rendőrség azonban nem sok biztatót mond. Netán, ha a lakosság segítene... DÁNSZENTMIKLÓS TÖRTÉNETE címmel új sorozatot indított a Híradó azzal a céllal, hogy bemutassa a település történelmét. A rovat gazdája Horváth Ferencné általános iskolai tanárnő, aki több éves kitartó munkával kutatta, gyűjtötte, rendszerezte a meglévő adatokat. Összeállította: Deregán Gábor
