Pest Megyei Hírlap, 1993. január (37. évfolyam, 1-25. szám)

1993-01-04 / 2. szám

'SVA JfL JL. í Ji \)I £t m /h Éh m * |W' f« / w m m ■ > - if if. m > XXXVII. ÉVFOLYAM, 2. SZÁM Ára: 13,50 forint 1993. JANUÁR 4.. HÉTFŐ Határ úti helyzetkép Tüntetve árultak, áruikkal tüntettek Január másodikétól kezdve, mint azt már korábbi számunkban közöltük, tüntetésként működik tovább a XIX. kerületi, Határ úti MDF piac. Csak így biz­tosítható ugyanis törvé­nyesen, hogy a kispesti polgármester, Lévay Le­vente egyszemélyi dönté­se ellenére is a három és fél éve megszokott mó­don olcsón vásárolhas­son és árusíthasson 20-30 ezer ember. Kisebb incidenssel kez­dődött a szombati MDF Piac összejövetel és tünte­tés. Hajnal négy órakor rendőrök által lezárt par­koló fogadta az érkező árusokat, azaz tüntetőket. A demonstráció biztosítá­sa ürügyén ugyanis a kis­pesti rendőrség lezárta a piac helyszínét a gépko­csiforgalom elől. Igaz, hogy gyalog bárki beme­hetett, az intézkedés még­is lehetetlenné tette vol­na, hogy a tüntetés a cél­nak megfelelően és az előre bejelentett módon létrejöjjön. Rövidesen a helyszínre érkezett Zacsek Gyula, or­szággyűlési képviselő, a megmozdulás rendezője, valamint Szakács Zsolt alezredes, Kispest rendőr- kapitánya. Zacsek Gyula kijelentette: a rendőrség­től segítséget kért a tünte­téshez, nem pedig azt, hogy szervezzék át azt.Az alezredes viszont kitar­tott azon álláspontja mel­lett, hogy jogában áll a balesetveszély elkerülése érdekében kitiltani az au­tókat a demonstráció szín­helyéről. Zacsek Gyula hivatkozott a levélre, amelyben Bodrácska Já­nos budapestsi rendőrfő­kapitánnyal közölte a tün­tetés részleteit, vagyis azt, hogy minden az eddi­gi MDF piaci gyakorlat szerint történik. Erre en­gedélyt is kaptak. A képviselő és a rend­őrkapitány közt folyó vita alatt a vidékről egyre nagyobb létszámban érke­ző árusok a mínusz tizen­három fokos hideg elené- re sem fordultak vissza, hanem autóikat kinn hagyva begyalogoltak a piacra. Többen hangoztat­ták: a kispesti rendőrség a kispesti polgármester ér­dekeit képviseli. Valaki megkérdezte: nem éppen az növeli-e a balesetve­szélyt, ha az érkezők eset­leg sorbaállnak bebocsá­tásra várva a piac lezárt bejáratánál. Egy másik árus pedig — élve azzal, hogy a tüntetés rendezője autóval is bemehet a terü­letre, — Zacsek Gyulá­hoz forfult segítségért: megkérte, üljön be mellé, míg behajt autójával a piacra. Zacsek Gyula tel­jesítette a kérést, hiszen ez nem ütközik semmifé­le törvénybe. Mielőtt azonban ez a módszer gyakorlattá válhatott vol­na, a rendőrkapitány sa­ját hatáskörben úgy dön­tött: feloldja a terület lezá­rását. Ezután a piac — tünte­tőleg — ugyanúgy műkö­dött, mint három és fél év óta minden szombaton. —Mi a véleménye a kis­pesti rendőrkapitány szom­bat reggeli intézkedéséről? — kérdeztük Nagy Endrétől, a Budapesti Rendőrfőkapi­tányság sajtó-ügyeletésétől. — A tüntetésről készült jelentésben nem szerepel rendőri intézkedés. — Reggel négy és öt óra között a demonstráció bizto­sításával megbízott rendőr­ök nem engedték be az érke­ző autókat. Ez a jelenlévők­ből vagy felháborodást vál­tott ki, hiszen ezzel a rend­őrség nem elősegítette, ha­nem megakadályozta a tün­tetést. Mi a véleménye, jog­szerűen járt el a kerületi ka­pitány? — Mivel a hivatalos je­lentésben ez nem szerepel, nem tudok erről nyilatkoz­ni. A rendőrök nem azért voltak ott, hogy megakadá­lyozzák a demonstrációt, amelynek épp a zavartalan lebonyolítását kellett biztosí­taniuk — az alapítvány kéré­sére. Nem tartom elképzel­hetőnek, hogy a kerületi ka­pitány bármilyen intézkedés­sel megakadályozta volna a főkapitány által engedélye­zett megmozdulást. D. A. Két határátkelő Köszöntötték egymást Mint arról előzetesen hírt adtunk, ideiglenes jelleggel — december 31-ére és január 1-ére — határát­kelőhelyeket nyitottak megyénk Szlovákiával határos szakaszán. Az évvégi és évelejei forgalomról Novotni Tibort , a határőrség ba­lassagyarmati kerületének fóügye- letesét kérdeztük. — Pest megyében két helyen is volt lehetőség a határátlépésre: Let- késen és Ipolydamásdon — mondta Novotni Tibor. — Letkésnél szil­veszterkor közel kétszászan hagyták el országunkat, s kishíján ugyaneny- nyien tettek látogatást nálunk. E na­pon a damásdi átkelőhelyen is több mint 160 embert léptethettünk ki, il­letve be. Újév napján mindkét köz­ségnél csökkent a forgalom, körülbe­lül a harmadával. — A számok más alkalmakhoz képest keveset vagy sokat jelente­nek? — Ezek elég kis lélekszámú te­lepülések. A határokat itt csak na­gyobb ünnepeken nyitjuk meg. Ilyenkor főleg a szomszédos falvak­ban élő rokonokhoz mennek az em­berek, tehát — ha ehhez viszonyí­tok — nem modhatom, hogy keve­sen voltak. Egyébként Letkésnél két és félszer több magyar állampol­gár fordult meg, mint szlovák. Ipolydamásdnál ez az arány fele­fele volt. (nádai) A sok ocsmányság még nem kabaré A rádió szilveszteri kabaréját hallgatva, egyszer csak eszembe jutott köztársasági elnökünk tanácsa: a gombot el lehet fordítani. Elfordí­tottam, s a készülék elhallgatott, így Sass József gusztustalan dalát már — hála a technikának és az ötletet adónak — nem kellett végig­hallgatnom. Am az is igaz, hogy nincs mindenki ilyen szerencsés helyzetben. Például az a kárpátaljai ismerősöm sem, akiről tudom, völgyben meghúzódó házacskájában éjszakánként azért tekergeti ama elnökünk által emlegetett gombot, hogy a készülék egyszeresük magyarul szólaljon meg. No, ha ezt a rádió szilveszteri kabaréja köz­vetítésekor sikeresen végezte, akkor megint levelet fogok tóle kapni, amelyben kérdezi: mi van ott nálatok, hogyan engedhetitek meß ezt a közönséges, alpári hangot, ezt a tömény fertőt és mocskot? írjam meg neki, hogy a hosszas szöszmötölés, gombcsavargatás után elér­vén a kívánt célt, magyar szó jön a készülékből, azonnal némítsa is el rádióját, amely tanácsot oly hányaveti módon mondott a képer­nyőről szemembe Göncz Árpád? Nem mondhatom! Nem, mert akkor magam is oly ízléstelenné válók, mint azok, akik a szomjuhozónak azt ajánlják, ha nincs vize. hát igyon bort. Avagy, ha nincs kenyere az éhezőnek hát egyék kalácsot. Ha nem megfelelő, amit a csatorná­kon kap, akkor — kedves kárpátaljai magyar barátom — nézd a kije­vi vagy a moszkvai műsort. Göncz Árpád kijelentése persze nem is lenne fontos, mindenkinek vannak elnézendő, könnvelmíí mondatai. Elnökünknek is. Am, a kabátjába kapaszkodó kis senkiknek adott biz­tatások — a függetlenséget védelmezvén — lám csak odáig vezettek, hogy már függetlenségként értelmezik az ízléstelenséget, az ocs­mányságot ugyanúgy, mint azon kifejezések és szavak használatát, amelyek így nevezhetők: nyomdafestéket nem tűrnek. Sajnos, a nagy függetlenség a bárdolatlan szerkesztői fejben nem szabadsággá, ha­nem szabadossággá alakul, s mindent bele alapon folyik szilveszteri kabaré fedőnév alatt a rádióból a mocsok. Elnéztem Göncz Árpád eléggé fáradt arcát az új esztendő első perceiben a képernyőn. Saj­nálom, ha végighallgatta e kabarészemetet: mert nem hiszem — és bízom benne, hogy így van! — egyenesen képtelenségnek tartom, hogy ezen egyetlen egyszer is elmosolyodott volna. Vödrös Attila Orosz—amerikai csúcs Moszkvában Borisz Jelcin orosz államfő' és George Bush amerikai el­nök tegnap helyi idő szerint pontban déli 12 órakor a moszkvai Kremlben aláírta minden idők eddigi legjelentő­sebb leszerelési megállapodását, a START—2 szerződést. Az ünnepélyes eseményen je­len volt az orosz kormányfő, több miniszter, valamint az ame­rikai tárgyaló küldöttség. Az amerikai elnöki pár reg­gel a moszkvai Kreml neveze­tességeinek megtekintésével kezdte programját. George Busht és feleségét a Kremlben az orosz elnöki pár kalauzolta végig, bemutatva a Fegyvertár és a templomok műkincseit. A séta végén bepillantottak a moszkvai gyerekek karácsony­fa ünnepségére is, ahol apró ajándékokat kaptak a moszkvai télapótól. A csúcstalálkozó programja ezután a két elnök eszmecseréjé­vel folytatódott, amelyen orosz részről részt vett a külügyi és a védelmi miniszter. Az amerikai tárgyaló küldöttségben az elnök oldalán helyet kapott Lawrence Eagleburger külügyminiszter, James Baker, a Fehér Ház appa­rátusának főnöke, valamint Brent Scowcrofl nemzetbizton­sági főtanácsadó. A tárgyalások befejeztével ke­rült sor a START—2 szerződés ünnepélyes aláírására, amelyet az orosz tévé egyenes adásban közvetített, majd az államfők kö­zös sajtóértekezletet tartottak. Az orosz elnök mielőbbi csúcstalálkozót javasolt Bili Clinton megválasztott amerikai elnöknek, hogy fenntartsák a fo­lyamatosságot a kétoldalú vi­szonyban. Ezt Borisz Jelem je­lentette be. Az orosz államfő „minden korábbit felülmúló­nak" nevezte az új leszerelési megállapodást, amely, mint hangsúlyozta, az orosz—ameri­kai kapcsolatok „forradalmi vál­tozásának” eredménye és to­vább erősíti Oroszország bizton­ságát. Jelcin elmondta, hogy a START—2 szerződés kapcsán Clintonnak küldött üzenetében sürgette: közvetlenül az új ameri­kai elnök január 20-ai beiktatása után, semleges területen találkoz­zanak, hogy a magasszintű orosz—amerikai kapcsolatok fo­lyamatosságának jegyében kér­dések egész soráról cseréljenek véleményt. Az orosz elnök an­nak a meggyőződésnek adott hangot, hogy a két nagyhatalom közötti baráti és partneri vi­szony Clinton elnöksége idején tovább erősödik és az új ameri­kai elnök „átveszi a stafétabotot George Bushtól”. Belpolitikai megfontolásokat szem előtt tartva az orosz elnök több ízben is hangsúlyozta, hogy az új szerződés nem okoz kárt az orosz biztonsági érdekek­nek, éppen ellenkezőleg, erősíti azokat. Jelcin külön is kitért a szerző­dés gazdasági vonatkozásaira és kijelentette: s START—2 nem lesz romboló hatással az oroszor­szági gazdaságra, hiszen a szer­ződésben érintett fegyverek fenntartása nagyságrenddel drá­gább lenne, mint leszerelésük. George Bush érdemeit külön is kiemelve és „George bará­tomnak” szólítva az amerikai el­nököt elégedetten nyugtázta: — Sikerrel tettük meg a konfrontá­ciótól, a hidegháborútól az új rendhez vezető utat. George Bush kijelentette: — Az új esztendő egyben új korszak kezdetét is jelenti a két ország közötti kapcsolatokban. Ötven éven át a nukleáris szem­benállás, a hidegháború határoz­ta meg kapcsolatainkat. A hábo­rú elkerülhetetlennek, a barátság álomnak tűnt — mondotta Bush. Megjegyezte, hogy ő az első amerikai elnök, aki a demokrati­kus Oroszország földjére léphe­tett. Bush támogatásáról és Ame­rika megértéséről biztosította a reformokat folytató Jelcint. (Folytatás a 2. oldalon)

Next

/
Oldalképek
Tartalom