Pest Megyei Hírlap, 1993. január (37. évfolyam, 1-25. szám)
1993-01-04 / 2. szám
PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLFÖLD 1992. JANUAR 4.. HETFÓ Kevesebb amerikai katona Szomáliában az ENSZ főtitkára Jelcin és Bush Jugoszláviáról Ha lesz saját valuta nézetkülönbségek Ellenőrzési pontok fennmaradtak a cseh—szlovák határon nak az afrikai országba. A szóvivő szerint a csökkentést az tette lehetővé, hogy számos ország jelezte részvételi szándékát az ENSZ Szomáliái akciójában. Húsz további ország ugyanis már több mint 7 ezer fegyverest küldött Szomáliába, és ígéreteik szerint még több ezer katonát rendelnek oda. Az első amerikai erők december 9-i partra szállása óta több mint 19 ezer amerikai fegyveres érkezett eddig az éhség sújtotta országba. Ezt követően Franciaország rendelkezik a legnagyobb kontingenssel: 2545 katonája tartózkodik Szomáliában, majd Olaszország és Kanada következik 2150, illetve 1213 katonával. (Folytatás az I. oldalról) Az orosz és az amerikai elnök tegnapi megbeszélésein nem jutott közös nevezőre a délszláv válság rendezési módozatait, a nemzetközi közösség tervbe vett lépéseit illetően. A START—2 szerződés aláírása után a Kremlben megtartott saj- tóértékezleten mind Borisz Jelcin, mind George Bush elismerte, hogy több órás tárgyalásaik ellenére a nézetkülönbségek fennmaradtak, ám ezek taglalásába egyikük sem ment bele. Az amerikai elnök moszkvai látogatása után közvetlenül Párizsba repült, ahol Francois Mitterrand elnökkel a boszniai helyzetről és nyilvánvalóan az ezzel kapcsolatos orosz álláspontról tárgyal. — Részletesen megvitattuk / Évtizede, minden évben Rossz a japán—amerikai viszony Szomáliába érkezett tegnap Butrosz Gáli, az ENSZ főtitkára. Néhány órás Szomáliái látogatásán felkeresi a segély- szállítmányok egyik elosztó központját, és találkozik az ENSZ-csapatok képviselőivel is. Gáli ezt követően Etiópiába repül, hogy részt vegyen a Szomáliái polgárháborús felek egyelőre nem hivatalosnak minősített béketárgyalásain. A találkozó Addisz Abebában ma kezdődik meg. Az Egyesült Államok a tervezettnél négyezerrel kevesebb katonát vezényel Szomáliába — jelentette be Moga- dishuban egy amerikai katonai szóvivő. Hozzátette: a Pentagon 28 ezer helyett csak 24 ezer katonát indít útBosszú a bércsökkentésért Kismayúban szombaton saját Szomáliái biztonsági emberei végeztek az ENSZ egyik alkalmazottjával. A UNICEF brit képviselőjét azt követően lőtték hátba, hogy egy vita során közölte beosztottjaival: csökkenteni fogja bérüket. Erről egy amerikai katonai szóvivő adott tájékoztatást. Az elkövetőik) sorsa ismeretlen. Elutasította egyidejűleg a szóvivő azokat az állításokat, melyek szerint a Szomáliái akcióban résztvevő nyugati csapatok nem részesítik kellő védelemben a segélyezéssel foglalkozó szervezetek képviselőit. A japánok 47 százaléka és az amerikaiak 59 százaléka azt tartja, hogy rossz a viszony a két ország között. Ez az eredménye egy közvéleménykutatásnak, amelyről a hét elején számolt be Japán második legnagyobb napilapja, a nyolcmilliós példányszámú Asahi Shimbun. Japánban az Asahi Shimbun háromezer, az Egyesült Államokban pedig a Harris Közvéleménykutató Intézet 1254 személyt kérdezett meg. Az eredményről minden nagy nyugati hírügynökség hírt adott. Ezt az amerikai-japán közvéleménykutatást 10 év óta ejtik meg minden esztendő utolsó hónapjában. Az idei eredmény azt mutatja, hogy a megválasztott amerikai elnöknek, Bili Clintonnak kényes problémával kell szembenéznie, mert egy évtized óta soha ennyien nem tartották rossznak az Egyesült Államok és Japán kapcsolatait. Az eredményt értékelve a Harris Intézet megjegyezte, hogy az Egyesült Államok hagyományos fő riválisának, a Szovjetuniónak a felbomlása Japánt tette Amerika egyetlen vetélytársává, méghozzá olyan időszakban, amikor az amerikaik joggal aggódnak a gazdasági helyzet romlása miatt. a boszniai helyzetet, de úgy vélem, most nem lenne célszerű belemenni az eltérések részletezésébe — mondta Bush a sajtó- értekezlet legelső kérdésére válaszolva. Borisz Jelcin némileg bőbeszédűbben azt közölte, hogy számos kérdés, így az orosz reformok, az új kormány, a kétoldalú viszony, a szovjet adósság, az orosz gabonavásárlások ügye mellett kiterjedt véleménycserét folytattak a jugoszláv helyzetről is. A hónap közepén Japán—orosz külügyminiszteri találkozó A japán lapok értesülései szerint január közepén találkozhat egymással az orosz és a japán külügyminiszter, amikor mindketten Párizsban vesznek részt a vegyi fegyverek betiltásáról szóló nemzetközi szerződés aláírásán. A hír azért érdekes, mert e megbeszéléseken esetleg kitűzhetik Borisz Jelcin 1992 szeptemberében elhalasztott japán látogatásának új időpontját. Ák- koriban az orosz államfő arra hivatkozott, hogy a két ország területi vitájában elfoglalt túlságosan merev japán magatartás teszi lehetetlenné japáni utazását. Megfigyelők arra számítanak, hogy Borisz Jelcin április előtt, az új orosz alkotmányról tartandó népszavazás előtt már aligha látogat el a szigetországba. Cseh részről már a különválás előtti órákban személyzettel látták el a hevenyészett határőrposztokat a cseh—szlovák határon, míg szlovák részről csak január 4-én látnak hozzá az ellenőrzőpontok felállításához — jelentette a Reuter. Josef Zielenec cseh külügyminiszter közölte, hogy az ellenőrzési pontokon nem fogják feltartóztatni az utasokat, csupán a teherjárműveket veúk alá szúrópróbaszerű ellenőrzésnek. — A határállomások nem fogják akadályozni a személyek szabad mozgását, csak az árukét, mivel a két országban különböző adórendszer van érvényben — mondta. A csehek mintegy 20 közúti, illetve vasúti ellenőrzési pontot létesítettek, egyelőre igen kezdetleges körülmények között. A határállomások szokványos vámellenőrzési célokra történő felhasználása attól függ, hogy a két országnak lesz-e saját valutája, és ha igen, mikor — mondta a szlovák pénzügyminisztérium képviselője. Prága és Pozsony egyébként vámunió létrehozásában állapodott meg és a közös pénz megőrzését is megfogadta, de a legtöbb szakértő legfeljebb hat hónapot jósol a valutauniónak a gazdasági fejlettségbeli különbség miatt. A Le Monde a szlovákiai magyarokról Kulcskérdés A szlovákiai magyarság vezetői éberek maradnak, mert a választások idejéhez hasonlóan gyanakvást tanúsítanak a szlovák miniszterelnök iránt — írja újévi számában a tekintélyes francia napilap, a Le Monde. A lap egész oldalas összeállításban foglalkozik a Csehország és Szlovákia szétválásával: egy Érsekújvárról (Nové-Zamky) keltezett külön tudósítás a szlovákiai magyar kisebbség véleményét elemzi. A tudósítás szerzője utal „a helységnévtáblák háborújára" . — A szlovák hatóságok és a magyar kisebbség legutóbbi ellentéte jellemző arra a helyzetre, amely Szlovákia déli részén uralkodik, és mutatja a helyi hatóságok gondjait. : a gazdaság A magyar határtól számított mintegy negyven kilométeres mélységű övezetben, ahol évszázadok óta együtt élnek szlovákok és magyarok, az egymás közötti kapcsolatok törékenyek és igen érzékenyek a külső beavatkozásokra — írja a tudósítás. A gondot a tudósító által megkérdezettek szerint a gazdasági helyzet jelenti, amely egyaránt foglalkoztatja az utca emberét és a helyi politikai vezetőket. — Ha a helyzet súlyosan megromlik, akkor — Forró Lászlónak, az Együttélés mozgalom helyi vezetőjének a lap által idézett véleménye szerint — Meciar előveszi a naciona- ' lista kártyát és magyarellenes kampányba kezd. VÉLEMÉNY Száz esztendeje jósolták Dúskálunk a jóslatokban: mit várhatunk az új eszendőtől. Mindig is nagy kérdés volt, mit hoz a jövő. Királyok, hadvezérek udvartartásában mindig is kiemelt státus illette a jósokat, s akik az udvartartásból kiszorultak haruspe- xek, asztrológusok, látnokok, tenyérjósok, kártyavetők —, azoknak is volt mit aprítaniuk a tejbe. Noha akkoriban még nem vette őket nyilvántartásba az adóhivatal. Minden elavulóban. Idők folyamán a jóslás tudománnyá korszerűsödött, extrapolációs trendekkel dolgozik, prognosztikának, futurológiának hívják. Külön e célra képzett szakemberek hada, e célra programozott számítógépek serege hódította el a delphoi Phütia örökét; naponta el vagyunk látva jóslatokkal — szemérmesebben szólva: előrejelzésekkel —: milyen lesz az idő holnap, mennyi csapadék várható az elkövetkező hetekben, hogyan alakul a világpiaci helyzet, a kereslet, a kínálat, az olaj- és energiaárak; belső erőforrások gyarapodása, szűkülése, munkanélküliség, születésszám, elöregedés —, soha még ilyen apparátussal nem kutatták a jövőt. Meglehetős nagy a hibaszázalék ezekben a tudományos, előrejelzésekben. Egyáltalán: megbízhatóbb jós a tudomány, mint a — költői fantázia? Előttem egy könyv, évszám nem szerepel rajta, de francia eredetiben kerek száz évvel ezelőtt írhatták. Címe: Száz év múlva. A huszadik század regényének készült. Szerzője mit sem tudhatott még az atom titkairól, a nukleáris hadiiparról, a fizika, a kémia, a biológia forradalmáról, a repülőgépről, a rádióhullámokról, a kibernetikáról — hogy csak néhány, századunkbeli, világrengető felfedezést említsek. Ehhez képest igazán lakályosan berendezte nekünk a huszadik századot. Párizs légterében nyüzsögnek a kisebb-nagyobb léghajók — repülő fiákerek, légi csézák, fellegomnibuszok, légnyomatú vasúti szerelvények, légi kéjlakok —; Párizst a tengerparttal, Európát Amerikával csővasút köti össze, több száz kilométeres sebességgel suhannak benne a sűrített levegővel és villanyosággal hajtott személyszállító fülkék. Megjósolja a szerző a televíziót is, melyen egyszerre ötvenezer ember nézheti (a telefonhírmondó elvén) ugyanazt a színházi előadást. Kitalálja a rádiót, a „zenegyárakat”, a filmet, a színes fényképezést — azaz: a fényfestészet —, a villanyújságot, az ejtőernyőt. Megjósolja a gazdagok „édes életét”, melyet ő High Li- fe-nek nevez. Telitalálat, ahogyan a szerző némi iróniával megformálja a korunkbeli (magyar?) közoktatást, például a „töményí- tett” irodalommal — 4 sorban az Iliász, 3-4 sort kapnak a tananyagban a klasszikusok —, hogy „a komolyabb és praktikus ismeretekre annál több idő maradjon.” Meg a válóperes oktatásra! Úgy bizony, a válóperes oktatás főtantárgy a huszadik század víziójában. Minthogy kiélesedik a nők és férfiak háborúja — házastársak egymás ellen küzdenek a képviselői mandátumért —, világszerte fellendülőben a nőmozgalmak. Viseletében, viselkedésében, életmódjában — csaknem minden tekintetben — hasonlít már a nő a férfihoz; az emancipált mama Szakállkának kereszteli — túl a Bertán, Kornélián, Andreán, Györgyin — újszülött kislányát, hogy majdan a nevével is minél inkább férfihoz hasonlítson... Mellesleg szó esik Európa „elamerikásításáról”, a szerző 1910-re világháborút jósol. Előrejelzése szerint 1915-ben kivonják a forgalomból az utolsó lófogatokat és gőzmozdonyokat. Oroszországot 1920-ban felrobbantják a „titkos szervezkedők”. A 20. század ötvenes éveiben sikerül majd az első expedíciónak a Holdat megközelíteni... Zseniális, mondhatnám egyik-másik találatára, elsősorban azokra, amelyekkel a technikai, a civilizációs fejlődést gondolja tovább. Hézagosak viszont az embervilág, a társadalom változásait illetőjóslatok. Vagy csak én szeretném hinni, hogy kihagyott a szerző fantáziája? Hogy korunk beszentelt, felglóriázott hőse azért mégsem a milliárdos pénzember? Hogy korunk legnagyobb hajtóerőt képviselő tevékenysége talán mégsem a tőzsdei spekuláció? Hogy a Holdra küldött expedíciónak sem feltétlenül a gyarmatosítás az egytelen lehetséges célja? Beleragadt bizony a 19. század mintakollekciójába a szerző: Jeruzsálemben II. Salamon király alapít zsidó államot... Az Egyesült Államok császársággá fejlődik vissza... A világot megrázó, átforgató ellenállhatatlan társadalmi mozgásokról, forradalmakról, az embervilág új szerkezetét kialakító, a világtörténelem új fejezetét megnyitó folyamatokról — sejtelme sem volt a szerzőnek. Lehet, hogy mégis az ember a legbonyolultabb szerkezet? Hogy az emberi világ mozgásait, az emberi viszonyok fejlődésének új szakaszait nehezebb csírájában észlelni s előrejelezni, mint a tudomány, a technika, a gazdaság, a termelés, a közlekedés, a kereskedelem várható átalakulásait? Mert, ha ez így van, akkor a tudománnyá korszerűsödött jóslatokban szükségképpen sok lesz a hézag, s épp a legizgalmasabb pontokon. Mindenütt, ahol a jövő embere a célpont. e/ f / L (Fekete Gyula)
